Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-05 / 128. (3977.) szám
1936 junius 5, péntek. ES <BRMMMAtifcAR-Hmraé 3HB Hírek 5 Junta %r Péntek OjiisiiiiMiiiiilteitiíB Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. Nyitrai előfizetőink figyelmébe! Kérjük nyitrai előfizetőinket, hogy az előfizetési dijakat a jövőben kizárólag olyan nyugta ellenében fizessék ki, amelyen a nyitrai kiadóhivatal bélyegzője is rajta van. Egyéb nyugtára történt fizetést nem lesz módunkban elismerni. Nyitrai kiadóhivatal. — KIHALLGATÁSOK AZ ELNÖKNÉL. A köztársasági elnök ma kihallgatáson fogadta E. Turaskaus litván rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, utána a londoni királyi külügyi intézet információs osztályának titkárát, Stephen A. Held tanácsost s ezenkivül Hrudim, Pozsony és Kassa városok küldöttségeit fogadta. — A PÁPA ÉS HORTHY TÁVIRAT- VÁLTÁSA. .Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: XI. Pius pápához nyolcvanadik születésnapja alkalmából Hortlhy Miklós kormányzó a maga és a magyar nemzet nevében üdvözlő táviratot intézett. A pápa meleghangú választáviratban köszönte meg a szerencsekivánatokat.- CSEHSZLOVÁK KONZULÁTUS KIEV- BEN. Moszkvai jelentés szerint Kievben junius 1-én kezdte meg működését az újonnan megszervezett csehszlovák főkonzulátus. — MEGHAT ZALA-MEGYE FŐISPÁNJA. Zalaegerszegről jelentik: Vitéz Tabódy Tibor, Zala-vármegye főispánja, csütörtökön reggel szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt. Az elhunyt mindössze 51 éves volt, iskoláit az ungvári gimnáziumban, majd a nagyváradi hadapródiskolában végezte. Résztvett a háborúban és annak befejezése után őrnagyi ranggal nyugdíjba ment. Tavaly márciusban nevezték ki Zala-megye főispánjává. — ÁLHIREK A HENLEIN-PÁRT BOMLÁSÁRÓL. Egyes cseh és kormány támogató német lapok a szudétanémet párt bomlásáról szenzációs híreket közöltek, igy egyebek között azt is, hogy Roscihe, Peters és Hodina képviselők állanak az elégedetlenek élén. A szudétanémet párt e híreszteléseket légből kapottaknak (mondja. Jellemző, hogy e hireszr telesekben elől jár a szocialista sajtó, miig a nacionalista jobboldali lapok kellő óvatossággal fogadják a fantasztikus híreket. — ELJEGYZÉS. Lüley Katát, dr. Lüley György bankigazgató és neje leányát (Lőcse) pünkösd vasárnapján eljegyezte Lupkovics Brúnó vizszabályozóisi társ. igazgató-főmérnök (Budapest). — BESZTERCEBBÁNYA VOLT FŐÜGYÉSZE MEGHALT. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti Korányi-klinikán ma a kora reggeli órákban meghalt 78 éves korában dr. Rippéli Ede nyugalmazott besztercebányai városi főügyész. Á volt főügyészt néhány nappal ezelőtt mentőautón szállította be felesége Besztercebányáról a budapesti klinikára. Az orvostudomány azonban már nem tudott segíteni rajta. Az elhunyt ismert tagja volt a szlovenszkói társasági köröknek és régebben nagy szerepet vitt a szlovenszkói ügyvédi kamara életében. — A SZLOVENSZKÓI MAGYAR KÖNYV NAGY SIKERE BUDAPESTEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A könyvnap harmadik napján a közönség érdeklődése a tetőpontra hágott. A szlovenszkói sátrakat az előkelőségek egész sora kereste fel. A Kazinczy-kuny- hóban megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök- helyettes, Kozma Miklós belügyminiszter, József Ferenc királyi herceg, Hubay Kálmánné, gróf Ceáky Gusztáv, gróf Andrássy Manó, feleségével, — délben pedig Bornemissza Gézáné tartózkodott hosszabb ideig kíséretével a sátorban s a maga, valamint kisleánya számára vásárolt több könyvet,. A pozsonyi Toldy Kör sátorának előkelő vendégei sorában volt József Ferenc királyi herceg, továbbá báró Perényi Zsigmomd koronaőr, Darányi Kálmán és Kozma Miklós miniszterek. A szlovenszkói könyvek forgalma e napon rekordot ért el és most lapzártakor, a vásár végső perceiben is tömegével veszik még körül a sátrakat az érdeklődők, > A francia munkás oilenzivája Szociális harcok Franciaországban Mi robbantotta ki a sztrájkmozgalmakat? ■ A munkások a szociális program betartására akarják kényszeriteni León Blumot Helyszíni jelentés a sztrálkfrontról Pária, junius 4. Április végén éles balra- kanyarodással végződtek a választások Franciaországban, három héttel később Parisban, — amely nemcsak fővárosa az országunk, hanem legnagyobb ipari központja is, — sztrájk tört ki a fémmunkások között. A sztrájk gyorsan terjedt tovább, úgy hogy voltak napok, amikor Paris népe úgy érezte, hogy általános sztrájk előtt áll. Az ország számos más nagyvárosában is ez a helyzet. A munkásság a baloldali győzelem hatása alatt ki akarja kényszeríteni a munkaadókból szociális helyzetének megjavítását, vagy pedig rejtett politikai céljai vannak a sztrájkmózgalomnak? Any- nyi bizonyos, hogy mindenki azt kérdezi ma Franciaországban, hogy összefüggés van-e a baloldali győzelem és a sztrájkmozgalom között? A francia munkás helyzete Annak ellenére, hogy úgy Franciaországban, mint külföldön nagyon sokan vannak, aki a kérdésre egyszerű igennel válaszolnak, meg kell állapitanunk, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Legalább is nem arról van szó, hogy a sztrájkmozgalom egyenes következménye a baloldal választási győzelmének. Nem, a baloldali győzelem ugyanazoknak az okoknak következménye, mint a sztrájkmozgalom. Miért arattak győzelmet a szocialisták, sőt sokkal inkább a kommunisták és a jobboldali szélsőségek? Megtanulhattuk már, hogy azok az országok, amelyekben a szélsőséges pártoknak kedvez a néphangulat, súlyos szociális válsággal1 küzdenek. A világ szemében Franciaország sokáig az úgynevezett gazdag és boldog országok közé tartozott, amelynek határait úgy az ipari, mint az agrárkrízis hullámai elkerülték. Bizonyos statisztikák és a munkanélküliek száma, —- amely az utóbbi években alig emelkedett néhány százezerre, ugyanakkor, amikor a világ minden táján, még a boldog Angliában is milliókkal mérték a munka- nélküliek számát —, ennek a feltevésnék jogosságát látszottak igazolni. A statisztikákkal azonban mindenütt baj van s különösen baj volt Franciaországban, ahol az úgynevezett kimutathatatlan munka- nélküliek száma mindig hat-hétszázezer körül mozgott s a rövid ideig dolgozó munkások látszáma is igen nagy. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a munkások és alkalmazottak jövedelme ahhoz képest, hogy Franciaország már évek óta Európa legdrágább országai közé számit, hihetetlenül alacsony. Tudni kell ugyanis, hogy a francia kishivatalnok vagy munkás nem helyez olyan nagy súlyt ugyan a ruházkodásra és kényelmes lakásra, mint német vagy angol kollégája, ellenben annál fontosabb neki a jó étkezés és a megszokott Rókájáról sem mond le szívesen. Már pedig ez az, ami az utóbbi évek alatt hihetetlenül megdrágult Franciaországban. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy annak ellenére, hogy Franciaország Európa egyik leghaladottabb szellemű állama, mégis egész sereg olyan elemi szociális intézkedéssel maradt el más, kevésbbé haladó szellemű országok mögött, amelyeket ma már nélkülözhetetlennek tart az európai munkás. Például a munkabér-kérdés nincs egységesen rendezve, sőt egyes iparvidékeken még mindig nincs is bevezetve. A szabadság-kérdés is rendezetlen. „Megszállni az üzemeket" Mindezeket a körülményeket ismerni kell ahhoz, hogy megértsük, miért aratott olyan hatalmas győzelmet a francia baloldal s hogy a választási győzelem után miért kezdett sztrájkba a munkásság egyrésze. Tudni kell, hogy Franciaországban a szakszervezetek nem tartoznak egyik politikai párthoz sem, teljesen külön állnak és igyekeznek nyomást gyakorolni a pártokra. A francia munkásnak és kishivatalnok- nak határozott követelései vannak a baloldali kormánnyal szemben és most kényszeriteni akarják, hogy mindenekelőtt azokat a kérdéseket rendezze, amelyek az ő sorsukkal függnek össze. A párisi és Páris-környéki fémmunkássztrájknak is a célja, hogy kikényszeritsék azokat a szociális reformokat, amelyeket évek óta követel a munkásság. Az igazság tehát az, hogy éppen úgy van szó politikai, mint gazdasági természetű mozgalomról. Ami a sztrájkmozgalom tartalmát és értelmét illeti, tisztán gazdaa francia sztrájkmozgalomnak egy úgynevezett taktikai része, amelyből sok mindent ki lehet olvasni, különösen azok számára, akiknek van okuk aggódni a mai, erősen individualisztikus francia gazdasági rendszer sorsa miatt. A munkásság ugyanis a sztrájk alatt nem hagyja el munkahelyét, ott marad a gyár- iizemekben és hozzátartozóik kividről! élelmezik. A munkások tehát nem hagyják el a gyárakat a sztrájk ideje alatt, hanem megszállják. Ebben a magatartásban annak ellenére, hogy példás rendben és nyugalomban folyik le a sztrájk, van valami fenyegetés. Vagy talán éppen azért. A jobboldali lapok is megállapítják, hogy a sztrájkok példásan vannak megszervezve: a munkások ott maradnak a gyárüzemekben, de sehol nem került sor szabotázsra. Talán azért, mert a sztrájkvezetőség kiadta a parancsot, hogy a szabotörőket sztrájktörőknek kell tekinteni. Lehet azonban más oka is, még pedig az, hogy a munkásság öntudatosan tör egy ma még fantasztikusnak látszó cél felé, amiből azonban nem lehet tudni, mi lesz hólnap. A gyári műhelyekben tilos dohányozni, lármázni vagy szónokolni, fegyelmezetten viselkednek, tisztelik a gyár berendezését, a gépeket, szerszámokat, mert ma már bajtársat látnak a gépben, amely „holnap az övék is fejhet/' A harc a gyár tulajdonosai ellen megy, akik a bankpalotákban székelnek. Ez a jelszó. S vájjon ebben a jelszóban nincs-e benn a szocializálással való fenyegetés? A francia munkásság egész magatartása nem egyéb-e, mint kihangsulyozása olyan lehetőségeknek, amelyek León Blum uralkoI dása alatt bizony nem tartoznak az álmok világába. A munkásság nyílt offenzivába kezdett nemcsak a kapitalista gyárosok és bankárok ellen, de a baloldali kormányt is igyekszik présé- sziója alatt tartani és nem lehet kétséges ezekután, hogy a León Blum-éra a nagy szociális harcok korszaka fesz Franciaországban, még akkor is. ha a baloldali kormány szívesen kötne kompromisszumot a meglevő állapotokkal. Blumnak vállalnia kell majd programját, még akkor is, ha szívesen lemondana róla. Az ország minden részéből egyelőre még kisebb, de azért heves sztrájktüzek lobbannak fel: a toulousi iparvidéken nemcsak a munkásság nyugtalankodik, hanem már a környék parasztsága is csatlakozott hozzájuk, Lyonból és Marseil- leből is nyugtalanságot jelentenek. A munkásság elsősorban nyolc- vagy ti- zennégynapós fizetett szabadságot követel és a vasárnapi- s a különórák magaA kárpátaljai magyar dalosok IV. országot dalosünnepélye junius f-én, Ungváron, minden magyarnak ünnepi találkozója lesz! sabb díjazását. A Blum-kormány első dolga tehát az lesz, hogy egyetértésben az alkalmazottak szövetségével s a szakszervezetekkel egységesen rendezze a munkabér-kérdéseket és bizonyos szociális reformokat hajtson keresztül. Ha ehhez a kényes kérdéskomplexumhoz nem nyúl szerencsés kézzel, saját tömegeivel fogja szembentalálni magát. REGÉNYFOLYTATÁSUNK-anyagtorlódás miatt — kimaradt — MASCAGNI FIA MEGHALT ABESZ- SZINIÁBAN. Rómából jelentik: Az abesszin harctérre jelentkező olasz ifjak között volt Mascagninak, a híres olasz zeneszerzőnek és karmesternek kisebbik fia is. Addisabebai jelentés szerint Mascagni fia néhány nappal ezelőtt súlyosan megbetegedett s a betegség végzett vele. — A bányatársládák szanálása. A lapok jelentése szerint az illetékes miniszr tóriumok befejezték a bányatársládák szanálásáról szóló törvényjavaslatot s azt a legközelebbi napokban észrevételezési eljárás alá bocsátják. Nyílt kérdés maradt még a pénzügyi fedezet dolga, amiről a pénzügyminisztériummal kell megegyezni. — LÉGI TÁMADÁST ELHÁRÍTÓ ÉJJELr GYAKORLAT POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pozsony városa a közeli napokban repülőtámadást elhárító éjjeli gyakorlatot tart. Most jelentek meg a főjegyzői hivatal plakátjai a város uccáin. A városi főjegyző fölhívja Pozsony város lakosságát, hogy junius 10-én este féltiz órától kezdve egy félóra hosszat a városnak teljes sötétségbe kell borulnia. Szigorú büntetés terhe mellett minden külső, sőt belső világítást is el kell oltani, el kell oltani a közlekedési eszközök lámpáit is ez idő alatt. Nem szabad világítani a nyilvános helyiségekben sem, vagy pedig az ablakokat teljesen be kell függönyözni, úgyhogy semmi világosság ki ne szűrődjék. A teljes sötétség betartásáért a háztulajdonosokat teszik felelőssé, ezért mindenkinek saját érdeke, hogy a hatósági intézkedéseket szigorúan betartsa. 5 Hona sági természetű, az időpontot tekintve azonban politikai éle is van. Van azonban León Blum saját programjának a foglya
