Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-25 / 144. (3993.) szám

Ungvár városa felépiti a gerényi tüzérkaszárnyát, ha a község megfelelő részét a városhoz csatolják Magyar folyóiratok júniusa n. Budapest, junius. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) A magyar intellektuális középosztály Szellemi felfegyverkezésének egyik legerősebb eszköze a Bethlen István gróf főszerkeztésében megjelenő „Magyar Szemle", amely legújabb számában is értékes és korszerű tanulmányokkal kelti fel a figyelmet. A kisebbségi közvélemény osztatlan figyelmét is megérdemli Ottlik László miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magánta­nár „A kisebbségi kérdés tegnap és ma“ cimü kitűnő tanulmánya, amely a kisebbségi kérdés­nek emelkedett szempontból való tökéletes ge­nezisét adja. Csekey István szegedi egyetemi tanár a har­madik birodalom alkatmányát ismerteti. A fasiz­mus szerint az állam alkotja a nemzetet, a nem­zeti szocializmus szerint az állam csak a nép politikai életformája. A vezéri államban az ál­lamhatalom funkciók szerinti felosztása elveszti jelentőségét. Az államhatalom mindent egybe­fogó egység. Frey András érdekes kísérletet tesz a francia népiélek elemzésére. A realitás felis­merése és az ahhoz való igazodni tudás a leg­szembeötlőbb jelensége a francia népnek. — Gondos Sándor amerikai magyar hírlapíró pesz- szimisztikus hangon ir az amerikai magyarság pusztulásáról, Kun Andor, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője válaszában igyekszik tompitani Gondos túlzásait. Az amerikai ma­gyarságot maradéktalanul átmenteni a magyar­ság számára lehetetlen, — állapítja meg, — de meg lehet tartani rn uj nemzedék jelentős töme­geit a magyar kulturszölidaritásnak, érzelmi kö­zösségnek. — Schaffer Gyula a matematikának kimagasló magyar zsenijéről, Bolyai Farkasról ir és annak idegvilágát vizsgálja. Ma, amikor divatos az életrajzi regény, az ideggyógyász or­vosnak megállapításai nagy mértékben haszno­síthatók lehetnek az irodalomban is. Barabás is máskép írhatta volna meg a Bolyainkról szóló regényét Schaffer tanulmányának ismeretében. — Szilber József az Amerika és Európa közötti légi forgalmat ismerteti. — Szvatikó Pál érté­kes és igazán a dolgok mélyére tekintő beszá­molóban foglalja össze a csehszlovák köztársa­ság belső és külső politikájának fejlődését Hod- zától Kroftáig. A politikai fejlemények pontos ismerete s az akciók okainak, rugóinak teljes fel­tárása vezeti megállapításaihoz. A Figyelő-ro­vat a márciusi debreceni diétával, a magyaror­szági ifjúság tavaszi parlamentjével foglalkozik. A diétán csak a jobboldali diákság vett részt, de ezen belül két csoport alakult ki. Az egyik rész a politikum felé hajlott, a másik csoport a kulturális és történelmi szempontok iránt is haj­lamot mutat. E két stílus szellemi párviadala volt a diéta. — Ottlik György külpolitikai szem­léje az abesszin katasztrófával, a francia válasz­tásokkal és Ausztria helyzetével foglalkozik szé­les látókörrel, az emelkedett publicisztika ne­mes fegyverzetében. — Fekete László a jugo­szláviai magyar kisebbség életének legújabb eseményeit ismerteti. — Lovag Fehrentheil László Budapest felmérési munkálatait ismerteti. * Magyarságtudomány címen Ortutay Gyu­la, a szegedi kollégium egyik legkitűnőbb tagja, a magyarságtudomány mivelésére folyóiratot szerkeszt és ad ki, amely immár II. évfolyamába jutott. A negyedévenként megjelenő szemle uj száma most került a könyvpiacra. A Hungaro­lógia fogalmát Hóman Bálint vezette be a ma­gyarság szellemi életébe, ez a fogalom szinté­zist jelent olyan tudományok között, amelyek speciálisan a magyarság életére vonatkozó kér­désekkel foglalkoznak. Ennek a jegyében adta ki az Egyetemi Nyomda Szekfü és Hóman nagy magyar történelmét immár második kiadásban és a magyar néprajzot. Ortutay folyóirata körül a Hungarológia legkitűnőbb fiatal művelői cso­portosulnak. Első három cikke a magyar huma­nizmus problémáival foglalkozik, A tudós fia­tal kutatók figyelmét Horváth János úttörő mun­kássága irányította a humanizmus korára. — Waldapfel Imre beható ismertetésben mutatja be Horváth Imre uj könyvét (Az irodalmi mű­veltség megoszlása: Magyar humanizmus), amely nem folytatása, hanem kiegészítése első nagy müvének, „A magyar 'irodalmi műveltség kezdetei" cimü müvének. Horváth könyve an­nak a folyamatnak bemutatása, amely az egy­házi irodalom mellé a világi hova-tovább uj kö­zösség-tudatot alakítva ki, a nemzeti irodalmat állította. A humanizmus kezdeteit Nagy Lajos korában, Küküllei Jánosnál állapítja meg és vizs­gálódását a reformáció fellépéséig terjeszti ki. — Kerecsenyi Dezső a Mohács utáni humanizmus problémájával foglalkozik, ismerteti a pálosok- müvelte latínnyelvü szerzetes-irodalmat, amely a vallásos tartalmat humanista stílusban és for­mában adja elő. A világi humanisták részben Ferdinánd, részben János udvarában helyczkcd-í Ungvár, junius 24. (Ruszinszkói szerkesztősé­günktől.) Hétfőn délután tárgyalta a városi kép­viselőtestület ama szerződést, amelyet a gerényi tüzérlaktanya építése ügyében köt a város a ka­tonai kincstárral. A tárgyalások még 1922-ben kezdődtek és azért maradtak abba, mert a lak­tanyát nem Ungvár, de Gerény község terüle­tén akarja a katonai kincstár fölépitetni. A vá­ros arra az álláspontra helyezkedett, hogy ide­gen község területén nem vállalhatja az építke­zést, amely kétmillió korona költséggel jár. A probléma úgy oldható meg, hogy Gerény köz­ségnek azt a részét, amelyen az ungvári vasúti állomás is fekszik, közigazgatásilag Ungvárhoz csatolják. Ez esetben az itt lévő házak pótadója, valamint a kiépítendő vízvezeték és csatorna jö­vedelme a várost illetné. A katonai kincstár a maga részéről támogatja ezt a tervet és igy a képviselőtestület többsége hozzájárult, hogy Ungvár város építse föl a laktanyát, amennyi­ben Gerény község eme részét a városhoz csatolják. Az építkezésre 7,600.000 koronát irányoztak London, junius 24. Különös hősiességről tett tanúságot dr. Killick Eszter birming­hami orvosnő, aki már eddig is értékes eredményeket ért el tudományos kutatásai során és aikinek nagy jövőt jósolnak orvos- társai. Az orvosnő életét tette kockára, hogy egy gáz mérgező hatását, amelynek már számos bányász élete esett áldoza­tul, megfigyelje és saját szervezetén kita­pasztalja. Dr. Killlck Eszter négy órai időt töltött el egy hermetikusan elzárt üvegtartályban, amelyben fokozott mér­tek el, részben kiszakadtak a magyar kulturkö- zösségbŐl. Ismerteti e három csoport legjelesebb alakjait. — Varjas Pál „Az irodalmi élet sors­kérdései Mohács után" cimü tanulmánya a hu­manizmusnak a reformáció következtéiben be­álló gyors laicizálódását elemzi. A humanizmus központja nem a királyi udvar, hanem a főran- guak és a városok lesznek a melegágyai. A XVI. század végén Nagyszombat az ellenrefor­máció, Bártfa a protestantizmus irodalmi köz­pontja. Nagyszombat nemcsak a magyar, ha­nem a szlovák ellenreformáció fellegvára is, Mig a szlovák protestánsok a csehországi pro­testantizmus iratait hozzák be, a szlovák ellen- reformáció harcosai a szlovák nyelvet emelik ki irodalom alatti életéből. Bárdos József foly­tatja alapos tanulmányát, amelyben ismerteti a francia enciklopedista irodalom közléseit a 18. század Magyarországáról. Baróti Dezső Dayka Gábor költészetének elemeit vizsgálja. Az iroda­elő, ebből 5,400.000 koronát a Nemzeti Bank ad kölcsön a városnak, 1,500.000 koronát a ka­tonai kincstár bocsát rendelkezésére, mig a hiányzó 100.000 koronát a város teremti elő. A kölcsönök törlesztése úgy történik, hogy a katonai kinicstáir annyi bért fog fizetni a város­nak a kaszárnyáért, amennyit az amortizáció kitesz. A vizvezetéik-é'pités költségeit oly mó­don akarja fedezni a város, hogy a vizet a ka­tonaságnak köbméterenként 1 koronáért adja, ezenkívül a kaszárnyáik környékéin .levő száz ház lakói köbmé teredként 3 koronát fognak fi­zetni a víziért. A magyarság egyesült pártja ré­széről dir. Epeirjessy József kifejtette felszólalá­sában, hogy egy közel nyolc milliós építkezést huszperces megbeszélés alapján nyugodt lelkiismerettel nem vállalhatja magára a város, ezért azt ja­vasolta, hogy a szerződést sokszorosítsák és adják ki minden tagnak tanulmányozás vé­gett. A többség ezt nem fogadta el, mire az egyesült párt tagjai tartózkodtak a sza­vazástól. tékben bocsátották be a halálos bánya­léget. Dr. Howard Collier, az egyetem munkáshi­giéniai laboratóriumának vezetője kijelen­tette, hogy a kísérlet eredményei óriási fontossággal bírnak. • í— E mérges gáz hatása csak embereken tanulmányozható, az állatokon végzett kí­sérletek nem nyújthatnak kellő felvilágosí­tást. Mindenekelőtt kiderült a kísérlet ál­tal, hogy az ember bizonyos mértékben hozzászok­lomtörténet, uj terminológiájával rögzíti meg mindazt, amit az előző Dayka-életrajzok meg­állapítottak, de uj vonásokat is ad a régóta ké­szülő portréhoz. — Erdei Ferenc befejezi „Ma­gyar gazdaságtudomány" dmü, három részre tagolt tanulmányát, amely úttörő jelentőségű, amennyiben az eddigi elhanyagolt, vagy csak empirikusan müveit tanyairod'alomba hoz uj szempontokat. A magyar tanyai élet vizsgálatá­hoz ez a tanulmány alapvető irányítással szol­gál. — Bierbauer Virgil értékes tanulmányában mutatja ki, hogy 800 éven át a magyar építé­szet két rétegben fejlődött. A falusi éptészet a magyarság ősi épitőtudásának emlőjén fejlődik, a városi idegen példákon tanul. Hatvan év óta ez a különállás elhomályosul. — Vámos Ferenc a magyar faépitészet problémáit vizsgálja Ba­logh Ilonának a magyar fatornyokról Írott mü­ve alapján, amelyet sematikusnak tart. SPECTATOR. hátik ehhez a mérges gázhoz, ha beha­tása lassan kezdődik és mértékletesen fo­kozódik. Ha dr. KilJicík Eszter rögtön nagymennyi­ségű gázt lélekzett volna be, úgy menthe­tetlenül meghalt volna. Minthogy azonban a gázt csak lassan és mértékletesen bocsá­tottuk be az üvegtartályba, bizonyos mér­tékben aklimatizálödhatott a méreghez. Az orvosnő a tartályban eltöltött négy óra alatt mindvégig megőrizte eszméletét és megfigyelőképességét. Kezdetben tompa álmosságot érzett, majd súlyos fejfájást kapott, későbben vala­mennyi tagjában érezte a fájdalmakat, heves hányinger fogta el és az az érzése támadt, mintha az egész világ forogna körülötte. Zúgást és dübörgést hallott és időnként úgy vélte, hogy mennydör­gésszerű robaj hatói füleibe. Mind gya­koribbakká váltak az érzékcsalódások, éles fénycsikok cikkáztak el szemei előtt és mikor négy óra múlva jelt adott, hogy nem bírja tovább, már a legsúlyosabb mér­gezési tünetek voltak rajta észlelhetők. E tünetek csak több óra múlva gyengültek és másfél nap múlva teljesen megszűntek. Az orvosnő megfigyelte, hogy a fájdalma­kat könnyebben tudta elviselni, ha nyugod­tan feküdt, mint akkor, ha mozgott. A bátor orvosnőt több tudományegyetem disztoktorátussaf tünteti ki, ezenkívül számos ünnepséget rendeznek tiszteletére. Súlyos repiilőszerencsétlenség Franciaországban P á r i s, junius 24. A cherbourgi repülő­tér fölött ma súlyos szerencsétlenség történt. Négy viziropiilőgép fölszállott és kettő közü­lük 200 méter magasságban összeütközött. A két repülőgép ötfönyi legénysége ször­nyethalt. Ktevec hatottat fenyegeti feleség ét,öccsét, gyermekéi Ungvár, junius 24. Többizben megírta a PMH, hogy Klevec György kárpátaljai bandita, aki Lepej Ilike agyonlövetése után Lengyelor­szágba menekült, többször föltűnt a kárpátal­jai határközségekben és állandó rémületben tar­totta a lakosságot. Klevec üldözésére a hatósá­gok többször menesztettek csendőrosztagokat, a banditát azonban nem sikerült kézrekeriteni. Klevec most ismét jelentkezik. Megtudta, hogy távolléte alatt felesége viszonyt kezdett öccsé­vel s viszonyból gyermekük is született. A ban­dita a napokban egy küldönccel levelet juttatott el feleségéhez, amelyben megöléssel fenyegeti meg. Azt Írja a levélben, hogy pénzt gyűjt ame­rikai útjára s ha a szükséges összeg együtt lesz, hazamegy Repinjére s úgy feleségét, mint saját öccsét és a törvénytelen gyermeket meggyilkol­ja. Klevecné a levélről jelentést tett a hatóságok­nak és védelmet kért férje fenyegetéseivel szem­ben. 803 milliót legyeztek államvédelmi kölcsönre Prága, juniu6 24. Dr Kalfus pénzügyminiszter szombat este a rádióban beszédet mondott az ál­lamvédelmi kölcsön jegyzéséről. A pénzügyminisz­ter beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy a kölcsönjegyzés második hete összesen 803 millió korona jegyzéssel zárul. Ebből az összegből (132 millió a 4.5 százalékos jegyzések összege, a többi 3 százalékos, adókedvezményéé jegyzés. Beszédét ezzel a jeligével zárta: — Az államnak biztonságot, a polgárnak mun­kát ! Budapesten lelepleztek Kazinczy emlékművét Budapest., junius 24. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Ünnepi külsőségek között vasárnap <1. e. leplezték le Kazinczy Ferenc százéves halála al­kalmával a nagy nyelvújító és költő emlékművet, mely Pásztor János szobrászművész alkotása. Az emlékmű a Bécsi kapu-téren fog állani. Az ünnepi 'beszédet Pintér Jenő tartotta. Kazinczy na k a nyelvújítás terén kifejtett korszakalkotó munkás­ságát, költői zsenijét méltatta s az első magyar folyóirat megteremtőjének nevezte. # Az aknaszlatinal és gyertyánliget! műked­velő gárda nagysikerű előadásokat rendezett. \k- naszlatinán a „Faluroas/.át", Gyertyánligeten pe­dig a „Falu n^znépe“ cimü színmüvet adták elő. Amerikában most folyik a nagy választási propaganda Landon köztársasági párti elnökjelölt érdekében. Életét tette kockára a tudományért egy hős angol orvosnő Saját szervezetén próbálta ki egy gyilkos bánya­lég hatását » ■ ■ Diszdoktorátus és ünneplések 4

Next

/
Thumbnails
Contents