Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-25 / 144. (3993.) szám

^l^Cai-AWx^ARHlRLAB A népmozgalom demokratikus elvei hatják át egyesült pártunk szervezeti szabályzatát Az érsekujvári kongresszus a politikai érdeklődés középpontiéban Érsekújvár, junius 24. A magyar egység va­sárnapi diadalünnepén, egyesült pártunk orszá­gos alakuló kongresszusán elhangzott, lelkes viszhangu szónoklatok nagyrésze a pártprogram egy-egy kiemelkedő fontosságú fejezetét jelle­mezte és méltatta, A még eddig nem ismerte­tett beszédek közül elsőnek dr. Köriéül Endre, Kárpátalja magyar képviselője nagyhatású fel­szólalását kell megemlítenünk. Korláth Endre a közönség gyakori helyeslése közben a magyarság parlamenti szerepéről szólt. Ez a szerep — úgymond — igen szerény, de bizik abban, hogy eljön az idő, amikor a többségnek szüksége lesz a magyar törvényho­zók szavazatára. S kifejezi meggyőződését, hogy nemcsak Kárpátalja, de Szlovenszkó né­pei is ki fogják vívni maguk számára az önkor­mányzatot. — A pártprogram a parlamenti élet terén többek között követeli a miniszterek fele­lősségének megszigorítását és hatáskörének pon­tos szabályozását, a minisztériumok és állam­pénzeket kezelő hivatalok szigorú ellenőrzését, továbbá követeli az olyan választási rendet, amelynek alapján minden választó kerületben egyenlő az osztószám. Hokky Károly, Kárpátalja magyar szenátora a magyar kultúra magasrendűségéről mondott magasan szárnyaló beszédet. A kultúra volt íl- az erő, amely a magyar nemzetet ezer éven át megtartotta. A szónok végigtekintett a magyar mivelödéstörténelem kiemelkedő nagy­ságainak alkotásain: kihangsúlyozta a magyar géniusz alkotó erejét. Megemlítette a keresz­tény középkor nagyszabású építkezéseit, az esz­tergomi, a jáki, a libényi templomokat, a Ko- lozsvári-testvérek Anjou-korbeli Szent György szobrát, amely a prágai várnak a mai napig egyik világhíres müértéke és dísze. Mikor a szó­nok ezekről szólt, a katolikus templomok tor­nyában hirtelen megszólalt a déli harangszó. A szónok a harangok szavára elhallgatott s a je­lenlevő tízezres tömeg egyetlenegy szó magya­rázat nélkül megértette a pillanat áhitatos vol­tát s mintegy jeladásra mindenki fölállt. Az áhi- tatperc hatását még mélyebbé tették Hokky sza­vai: Harangszó, vidd el imánkat az egek Urá­hoz és kérdd, hogy tartsa meg és áldja meg ma­gyar népünket. Beszédének további részében Hokky Mátyás korának magas kultúráját emeli ki, Werbőczy jogi alkotását, azután a török kor, majd a kuruc kor dal- és zenedcplturáját, Balassi költészetét, Pázmány nyelvmüvészetét, Lel sorolja a nemzeti megújhodás korának szellemi nagyjait. Megem­líti, hogy egy francia kiadó kilenc magyar könyvet vett föl a világirodalom klasszikus alkotásai kö­zé. Rámutat a népi kultúra értékeire, amelye­ket a gyöngyös bokréták tárnak föl. Világhíres munkát végez a népzene föltárása terén Bartók és Kodály. A szónok végül a magyar kultúra rajongó szeretefcére és ápo­lására hívja föl a hallgatóságot, mert szerinte a kultúra az az erő, amely nem engedi, hogy egy faj elpusztulhasson. (Anyagtorlódás miatt holnapra hala’sztjuk dr. Giller János és R. Vozáry Aladár tarto- mánygyülési képviselők 'beszédének ismerteté- sét.)i A párt országos szervezeteinek demokratikus fölépítése Dr. Aixinger László és Koczor Gyula or­szágos párt igazgatók ismertették az egyesült pánt szervezeti szabályzatának jelentősebb pontjait* Ezek szerint a párt tagja (Kik a tagjai, arról anár beszámolt a PiMiH.) Az országos elnökség összetétele már is­meretes. - ­Aa országos elnök képviseli a pártot és irányítja a párt politikáját a pártvezetés ég határozatai alapján. Az országos elnökséggel való egyetértésiben egybehívja az országos kongresszust, az or­szágos párt vezetőségiét és az országos végre- hajtóbizo'ttságot. Felügyel a pártszervek mun­kája felett és fegyelmi jogot gyakorol a párt kinevezett tisztviselői felett. Ha az országos elnök személye nem azonos a parlamenti kiubelnök személyéivel, akkor a párt politikai irányítását az országos el­nök a parlamenti klub elnökével együtt intézi. Az országos ügyvezető elnök a párt / belső közigazgatásának és szervező munká­jának központi irányítója. A párt tisztviselői neki vannak alárendelve. Irányítja és vezeti a párt országos központi irodáját, az országos elnökkel való állandó kapcsolat­ban és vele való egyetértésiben. Az országos szervek üléseinek tárgysorozatát az országos elnökkel való egyetértésben összeállítja. Ellenőrzi a pártszerveik, pártirodák és párt- intézmények munkáját, stb. Az atelnökök szükség szerint helyettesitik az országos el­nököl, vagy országos ügyvezető elnököt. A parlamenti klub elnöke, akit a nemzet- gyűlési képviselők és szenátorok saját kebelükből választanak, irányítja a párt parlamenti munkáját és vezeti a parla­menti klub üléseit. Az országos elnökség készíti elő az országos végrehajtóbizottság tárgyalási anyagát, aneg- állapitja a párt országos költségvetését, vala­mint a párt tisztviselőinek és "alkalmazottai­nak illetményeit és legfelső fokon ellenőrzi a párt valamiennyi szervének pénzügyi gaz­dálkodását. A parlamenti klub tagjai a törvényhozók és a tartóiménygyülési képviselők. A klub a politikai helyzet állandó szemmel- tartása és az egyöntetű eljárás érdekében legalább kéthavonkint ülést tart. A törvényhozók , és, jtartoimánygyülési kép­viselők: évente le^tlább egyszer beszámolni tartoznak működésűkről, továbbá a kerületi pártirodákban .és választókerületük központ­jában havonta legalább egyszer a párttagok rendelkezésére állanak. Mit ir a Lidové Noviny az egyesült pártról? lehet minden olyan csehszlovák állampolgár, akii elfogadja a párt programját, szabályait, fizeti a tagsági dijat és tehetségéihez képest vállalja azt a munkát és áldozatot, melyet a párt minden tagjától megkövetel. A felvé­tel felett a helyi (községi) szervezet párt- vezetősége határoz. A párt szervezetének kiépítése a helyi (községi) szervezetből indul ki. Egy-egy járás területéin fekvő községi szer­vezetek összessége a járási szervezetet alkot­ja. Pozsony, Kassa és Ungvár helyi szerveze­tei a járási szervezettel egyenrangúak. A választókerületek, vagy bizonyos földrajzi tekintetek elhatárolása szerint összesített já­rási szervezetek alkotják a kerületet. Az összes kerületek együttvéve alkotják az orszá­gos szervezetet. Minden községiben, mélyben legalább húsz párttag jelentkezik, helyi szer­vezet alakul. .A helyi szervezet alkotmányos tényezői: a taggyűlés, a pártvezetőség, az elnökség és a szakcsoportok. A járási szerve­zetet alkotják: a járási taggyűlés, a járási pártvezetőség és a járási elnökség. A kerületi szervezetet alkotják: a kerületi taggyűlés, a kerületi pártvezetőség, a kerületi elnökség. Az országos pártszervezetet alkotják: or­szágos pártkongresszus, országos párt­vezetőség, országos végrehajtóbizottság, országos elnökség, parlamenti klub és országos szakosztályok. Az országos kongresszus a községi szerve­retek kiküldötteiből áll. A. kongresszust az országos pártvezetőség minden három évben legalább egyszer köteles egybehívni. Rend­kívüli kongresszus a pártvezetőség kétharmad többségének Írásbeli kívánságára hívandó össze. Az országos párt vezetőség tagjai: az orszá­gos elnökség tagjai, az országos szakosztályok elnökei, a kerületek elnökei, a párt törvény­hozói, tartotmánygyülési képviselői, a párt főtisztviselői, valamint az országos kon'greez- szus állal megválasztott tagok. A párlvezető- üéfr tagjainak száma kétszáz. Az országos végrehajtó bizottság a párt leg­főbb intézkedő, tanáradé, cselekvő és ellenőrző szerve. Egyesült pártunk érsekujvári kongresszusáról a Lidové Noviny „Az egyesült magyarok pro­gramjának alapja'1 és „Első lépés a demokrácia felé" cimek alatt többek között a következőket Írja: „Az egyesült magyar keresztényszocialista és nemzeti párt vasárnapi érsekujvári alakuló kongresszusa ellenzéki magyarjaink életében nem bir különösebb jelentőséggel. A kongresszus csaik külső megnyilatkozása volt azoknak a gondola­toknak. amelyek a két csoportot már évek óta szorosabb összefogásra és egyesülésre késztet­ték. A magyar egyesülés nem tekinthető Hőn le in csehországi mozgalma utánozásának, mert már régebbi eszmei alapon épül föl, amely már a régi magyar földben gyökerezett. Ez a multbatekintés töltötte ki részben magyar ellenzékünk vezető politikusának, Szüllő Géza képviselőnek bevezető beszédét is, amikor mintegy messianista fellán­golással említést tett arról, hogy a magyaroknak * 42 Prága, junius 24, Jelentettük, hogy az állam­védelmi törvény tegnap megjelent végrehajtási rendelete megállapította az úgynevezett határ­öv területét, A rendelet szerint Szlovenszkó 79 járása közül 48, Kárpátalján pedig 12 járás esik bele a határövbe. (A járások közié tartoznak a városok is, Szlovenszkón Pozsony és Kassa, Kárpátalján Ungvár és Munkács. A városok kö­zül Pozsony, Kassa és Ungvár esik a határöv­be,) A cseh- és morvaországi határövről szóló jelentésében a Prager Tagblatt kiemeli, hogy Csehországban 55 határövi járás közül 13 cseh, 42 pedig német többségű, Morvaország 22 ha­tárövi járása közül 13 cseh, 8 pedig német több­ségű, a tescheni járás pedig három nyelvű (egyetlenegy nemzetiségnek sincs meg az abszo­lút többsége). Szlovenszkó 48 határvidéki járá­sa közül 32 szlovák, 3 ruszin és 13 magyar több­most megy fel a napja, az éjszaka már rövidebb lesz s hogy a magyar kisebbség alappillére az Ur Isten kegyelme és „a mi jogiunk". „Kiizködjünk, tengődjünk, panaszkodjunk, de higyjíik, hogy faj­tánk fennmaradása nem a véletlen müve, hanem az isteni bölcsesség következménye." Nevezzük ezt defétizmusnak, vagy .politikai jövőlátásnak, de lényegében ez nem egyéb, mint ama politikai hit­vallás ügyes kifejezése, amely a mi magyar el­lenzékünket azóta vezérli, amióta megszűnt ural­kodó kaszt lenni és kisebbséggé vált, emellett azonban a legszélesebb jogokat és engedményeket élvezi. Ilyen értelmű az a nemzeti 'gondolat, amely az egyesített alakulatnak első programpontját képezi, ahogy ezt a programot Jaross Andor képviselő ismertette. Mégis ezek a régi, tehetet­lenségüknél fogva átvett gondolatok nem tudták kielégíteni az állam magyar ellenzékét sem, amely­nek közéletét a modern elvek irányítják. Az <uj eszmeáramlatnak nem tudtak ellentállni a feuda­ségü. Tudvalevő, hogy 13 olyan járás van, amelyben a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, ezek a járások mind beleesnék a határzónába. Ama 7 járás, amelyben a ma­gyarság számaránya 20—50 százalék között mozog, ugyancsak mind a határövhöz tartozik. Kárpátalján 12 határövi járás közül 11 ruszin, egy pedig, a beregszászi, magyar többségű. Mi­vel a magyarság földrajzi elhelyezkedése a ha­tár mentére esik, a Szlovenszkóm élő 571,988 magyarajku csehszlovák állampolgár közül 549.179 (96.01 százalék) lakik a haitárövben s 22.809 a belső területen. Podkarpatszka Rusz- ban 109.472 magyar közül 103.548 (94.59 szá­zalék) él a határzónában, 5,924 pedig a belső területen. Az egész ország határövéiben össze­sen 26 cseh, 32 szlovák, tehát összesen 52 cseh­szlovák többségű járás van, 50 német, 14 ruszin és 14 magyar többségű. 52 csehszlovák, 50 német, 14 ruszin és 14 magyar járás esik a határövbe i 936 junius 25, csütörtök, imwinnm tni r ii iiiiiniaw——aa liziTuus és a rideg konzervativizmus neveltjei sem, és igy a programban megjelennek a szociális igazságok és a demokrácia mindenek fölött való szükségességének jelszavai. „Kisebbségek va- gyünk és a mi életelemünk a demokrácia", — ezt hangoztatta Jaross képviselő, hozzáfűzve azt,; hogy a diktatúra fojtogató légkörében az egyesül­tek sem tudnának élni. Ama szemrehányásokkal szemben pedig, amelyek a nemzeti vagy nemzeti­ségi totalitás eszméjével szemben fölmerülhetné-! nek, mintegy védekezésképpen hangzottak Ja-; ross szavai, hogy az ellenzéki magyarok össze­tartása és egyesülése nem totalitás, amely dikta-i túra felé kandikál, hanem csupán védelem, ame­lyet a körülmények kényszeritettek ki. A mi vi­szonyaink által ínficiált, vagy az azokhoz alkal­mazkodó egyesült magyarok a világbéke garan­tálásáért, a nemzetek egyenjogúságáért, a szom­szédokkal való jó viszonyért kiáltanak, mely alatt elsősorban természetesen Magyarországot értik, amellyel meg akarják tartani közös lelki kultúrá­jukat. Ezek tehát már nem csillogó fényekkel újonnan átmázolt politikai cégerek, hanem bizo­nyos átmenet a mi elveinkhez, amelyek előtt a fiatal generációnak állandóan növekvő nyomása miatt nem térhettek ki az egyesültek sem. Ez valóban egy lépést jelent előre." Szlovák visszhang A „Slovák" káromlhasábosan közli egyesült pártunk érsekujvári kongresszusáról szóló beszá­molóját. Kiemeli, hogy „Jaross, a megválasztott elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az uj párt nem osztálypárt, hanem össznpmzeti párt, amely elutasítja a felekezeti küzdelmek gondolatát. Esterházy képviselő kijelentette, hogy bizalommal viseltetik ■ Jaross elnökkel szemben és kérte, hogy' a volt magyar nemzeti párt eddigi tagjai vele szemben mint a volt keresztónyszocialista párt el­nökével széniben is legyenek bizalommal." A Sloyen.sky Deník“, amely az érsekujvári kongresszusról már tegnap beszámolt, ma vezér­cikkben fogalkozik az egyesülés kérdésével és többek .között, á következőket írja: „Jaross elnök prögrambészédében nem 'hozott semmi ismeretlent ellenzéki magyarjaink politikai életébe, mert hangsúlyozza, 'hogy ennek a programnak evolú­ciósnak kell lenni ott, ahol a midennapi élet meg­kívánja.' de konzervatívnak kell lenni ott, ahol a történelmi tradíciók érvényesítéséről van szó. Bár Jaross visszautasítja a totalitás eszméjét, mégis nem lehet letagadni, hogy a totalitás bizo­nyos védelmi válfaja felé törekszik, mert a párt programja célul tűzi ki a köztársaságban élő ösz- szes magyarok egyesítését az idegen nemzetiségű rétegekkel együtt, s emellett a magyarországi magyarokban bizik, azokra akar támaszkodni, szemre legalább kulturális tekintetben. Az uj egyesült párt programja hangsúlyozza a kisebb­ségi magyaroknak a köztársaság határain túl lé­vő magyar kulturterülettel való akadály nélküli kulturegységének szükségességét. Itt alkalom kí­nálkozik a nálunk lévő magyar kisebbség- és a Magyarországon a magyar hatóságok hibájából valójában reménytelen állapotban élő szlovák ki­sebbség közötti kölcsönös reciprocitás lehetősé­gére. A valódi, kölcsönös és alkalmas kulturre- ciprocitás megteremtés e ellenzéki magyarjaink becsületes és érdemdús föladata legyen." A cikk­író szerint a magyar közélet Jarosstól sokat vár, uj kezdeményezést a pozitív munkában. „Hogy milyen irányba fog fejlődni ellenzéki magyar­jaink politikája, nem tudjuk", — állapítja meg legvégül. Évi fíxumot kapott a Phönixtöl a megvesztegetett osztrák államhivatainok Bécs, junius 24. Mint jelentettük, tegnap kez­dődött meg a bécsi esküdtbiróság előtt az első vesztegetési biinper tárgyalása a Phönix-ügyben, amelynek két vádlottja van. Az első vádlott Scbmied Adolf, a központi illetékhivatal titkára, aki állandó vesztegetési pénzeket fogadott el a Phönix-biztö'sitótói. A vádirat szerint a titkár, aki a biztosítási illetékek kiszabását és az erre történt befizetések ellenőrzését végezte, 1927. óta állandó összeköttetést tartott fenn a másik vádlot­tal, dr. Fussganger Tivadarral, aki mint a Phö- nix-biztositó cégvezetője, az illetékügyeket vezette az intézetben. Sőhmied rendszeresen meglátogatta Fussgangert hivatalában és vállalt szolgálataiért évenkint 1000 schilling fix összeget .kapott. A biztosítótársaság illetékhátraléka a múlt év december 31-én 6,350.000 schilliinget tett ki és e hatalmas hátralékra sohasem vezettek végrehaj­tást, mert Schmied nem közölte a hátralékösszeg nagyságát a könyvelőséggel, hanem a vonatkozó aktákat mindvégig magánál tartotta. A francia kommunisták vagyondézsmát javasolnak Páris, junius 24. A kommunista párt a francia kamarában törvényjavaslatot terjesztett be, amely a nagy jövedelmeket akarja súlyosan megadóztatni. Az 1—2 millió frankig terjedő évi jövedelmek külön 5 százalékos adó alá es­nének, míg a külön adó elérné a 25 százalékot I az évi 50 milliós jövedelmeknél. Ezenkívül a kommunisták 5 százalékos vagyondézsmát java­solnak az 1935-ps adó vallomások alapján. 2 smísssa

Next

/
Thumbnails
Contents