Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-25 / 144. (3993.) szám
^l^Cai-AWx^ARHlRLAB A népmozgalom demokratikus elvei hatják át egyesült pártunk szervezeti szabályzatát Az érsekujvári kongresszus a politikai érdeklődés középpontiéban Érsekújvár, junius 24. A magyar egység vasárnapi diadalünnepén, egyesült pártunk országos alakuló kongresszusán elhangzott, lelkes viszhangu szónoklatok nagyrésze a pártprogram egy-egy kiemelkedő fontosságú fejezetét jellemezte és méltatta, A még eddig nem ismertetett beszédek közül elsőnek dr. Köriéül Endre, Kárpátalja magyar képviselője nagyhatású felszólalását kell megemlítenünk. Korláth Endre a közönség gyakori helyeslése közben a magyarság parlamenti szerepéről szólt. Ez a szerep — úgymond — igen szerény, de bizik abban, hogy eljön az idő, amikor a többségnek szüksége lesz a magyar törvényhozók szavazatára. S kifejezi meggyőződését, hogy nemcsak Kárpátalja, de Szlovenszkó népei is ki fogják vívni maguk számára az önkormányzatot. — A pártprogram a parlamenti élet terén többek között követeli a miniszterek felelősségének megszigorítását és hatáskörének pontos szabályozását, a minisztériumok és állampénzeket kezelő hivatalok szigorú ellenőrzését, továbbá követeli az olyan választási rendet, amelynek alapján minden választó kerületben egyenlő az osztószám. Hokky Károly, Kárpátalja magyar szenátora a magyar kultúra magasrendűségéről mondott magasan szárnyaló beszédet. A kultúra volt íl- az erő, amely a magyar nemzetet ezer éven át megtartotta. A szónok végigtekintett a magyar mivelödéstörténelem kiemelkedő nagyságainak alkotásain: kihangsúlyozta a magyar géniusz alkotó erejét. Megemlítette a keresztény középkor nagyszabású építkezéseit, az esztergomi, a jáki, a libényi templomokat, a Ko- lozsvári-testvérek Anjou-korbeli Szent György szobrát, amely a prágai várnak a mai napig egyik világhíres müértéke és dísze. Mikor a szónok ezekről szólt, a katolikus templomok tornyában hirtelen megszólalt a déli harangszó. A szónok a harangok szavára elhallgatott s a jelenlevő tízezres tömeg egyetlenegy szó magyarázat nélkül megértette a pillanat áhitatos voltát s mintegy jeladásra mindenki fölállt. Az áhi- tatperc hatását még mélyebbé tették Hokky szavai: Harangszó, vidd el imánkat az egek Urához és kérdd, hogy tartsa meg és áldja meg magyar népünket. Beszédének további részében Hokky Mátyás korának magas kultúráját emeli ki, Werbőczy jogi alkotását, azután a török kor, majd a kuruc kor dal- és zenedcplturáját, Balassi költészetét, Pázmány nyelvmüvészetét, Lel sorolja a nemzeti megújhodás korának szellemi nagyjait. Megemlíti, hogy egy francia kiadó kilenc magyar könyvet vett föl a világirodalom klasszikus alkotásai közé. Rámutat a népi kultúra értékeire, amelyeket a gyöngyös bokréták tárnak föl. Világhíres munkát végez a népzene föltárása terén Bartók és Kodály. A szónok végül a magyar kultúra rajongó szeretefcére és ápolására hívja föl a hallgatóságot, mert szerinte a kultúra az az erő, amely nem engedi, hogy egy faj elpusztulhasson. (Anyagtorlódás miatt holnapra hala’sztjuk dr. Giller János és R. Vozáry Aladár tarto- mánygyülési képviselők 'beszédének ismerteté- sét.)i A párt országos szervezeteinek demokratikus fölépítése Dr. Aixinger László és Koczor Gyula országos párt igazgatók ismertették az egyesült pánt szervezeti szabályzatának jelentősebb pontjait* Ezek szerint a párt tagja (Kik a tagjai, arról anár beszámolt a PiMiH.) Az országos elnökség összetétele már ismeretes. - Aa országos elnök képviseli a pártot és irányítja a párt politikáját a pártvezetés ég határozatai alapján. Az országos elnökséggel való egyetértésiben egybehívja az országos kongresszust, az országos párt vezetőségiét és az országos végre- hajtóbizo'ttságot. Felügyel a pártszervek munkája felett és fegyelmi jogot gyakorol a párt kinevezett tisztviselői felett. Ha az országos elnök személye nem azonos a parlamenti kiubelnök személyéivel, akkor a párt politikai irányítását az országos elnök a parlamenti klub elnökével együtt intézi. Az országos ügyvezető elnök a párt / belső közigazgatásának és szervező munkájának központi irányítója. A párt tisztviselői neki vannak alárendelve. Irányítja és vezeti a párt országos központi irodáját, az országos elnökkel való állandó kapcsolatban és vele való egyetértésiben. Az országos szervek üléseinek tárgysorozatát az országos elnökkel való egyetértésben összeállítja. Ellenőrzi a pártszerveik, pártirodák és párt- intézmények munkáját, stb. Az atelnökök szükség szerint helyettesitik az országos elnököl, vagy országos ügyvezető elnököt. A parlamenti klub elnöke, akit a nemzet- gyűlési képviselők és szenátorok saját kebelükből választanak, irányítja a párt parlamenti munkáját és vezeti a parlamenti klub üléseit. Az országos elnökség készíti elő az országos végrehajtóbizottság tárgyalási anyagát, aneg- állapitja a párt országos költségvetését, valamint a párt tisztviselőinek és "alkalmazottainak illetményeit és legfelső fokon ellenőrzi a párt valamiennyi szervének pénzügyi gazdálkodását. A parlamenti klub tagjai a törvényhozók és a tartóiménygyülési képviselők. A klub a politikai helyzet állandó szemmel- tartása és az egyöntetű eljárás érdekében legalább kéthavonkint ülést tart. A törvényhozók , és, jtartoimánygyülési képviselők: évente le^tlább egyszer beszámolni tartoznak működésűkről, továbbá a kerületi pártirodákban .és választókerületük központjában havonta legalább egyszer a párttagok rendelkezésére állanak. Mit ir a Lidové Noviny az egyesült pártról? lehet minden olyan csehszlovák állampolgár, akii elfogadja a párt programját, szabályait, fizeti a tagsági dijat és tehetségéihez képest vállalja azt a munkát és áldozatot, melyet a párt minden tagjától megkövetel. A felvétel felett a helyi (községi) szervezet párt- vezetősége határoz. A párt szervezetének kiépítése a helyi (községi) szervezetből indul ki. Egy-egy járás területéin fekvő községi szervezetek összessége a járási szervezetet alkotja. Pozsony, Kassa és Ungvár helyi szervezetei a járási szervezettel egyenrangúak. A választókerületek, vagy bizonyos földrajzi tekintetek elhatárolása szerint összesített járási szervezetek alkotják a kerületet. Az összes kerületek együttvéve alkotják az országos szervezetet. Minden községiben, mélyben legalább húsz párttag jelentkezik, helyi szervezet alakul. .A helyi szervezet alkotmányos tényezői: a taggyűlés, a pártvezetőség, az elnökség és a szakcsoportok. A járási szervezetet alkotják: a járási taggyűlés, a járási pártvezetőség és a járási elnökség. A kerületi szervezetet alkotják: a kerületi taggyűlés, a kerületi pártvezetőség, a kerületi elnökség. Az országos pártszervezetet alkotják: országos pártkongresszus, országos pártvezetőség, országos végrehajtóbizottság, országos elnökség, parlamenti klub és országos szakosztályok. Az országos kongresszus a községi szerveretek kiküldötteiből áll. A. kongresszust az országos pártvezetőség minden három évben legalább egyszer köteles egybehívni. Rendkívüli kongresszus a pártvezetőség kétharmad többségének Írásbeli kívánságára hívandó össze. Az országos párt vezetőség tagjai: az országos elnökség tagjai, az országos szakosztályok elnökei, a kerületek elnökei, a párt törvényhozói, tartotmánygyülési képviselői, a párt főtisztviselői, valamint az országos kon'greez- szus állal megválasztott tagok. A párlvezető- üéfr tagjainak száma kétszáz. Az országos végrehajtó bizottság a párt legfőbb intézkedő, tanáradé, cselekvő és ellenőrző szerve. Egyesült pártunk érsekujvári kongresszusáról a Lidové Noviny „Az egyesült magyarok programjának alapja'1 és „Első lépés a demokrácia felé" cimek alatt többek között a következőket Írja: „Az egyesült magyar keresztényszocialista és nemzeti párt vasárnapi érsekujvári alakuló kongresszusa ellenzéki magyarjaink életében nem bir különösebb jelentőséggel. A kongresszus csaik külső megnyilatkozása volt azoknak a gondolatoknak. amelyek a két csoportot már évek óta szorosabb összefogásra és egyesülésre késztették. A magyar egyesülés nem tekinthető Hőn le in csehországi mozgalma utánozásának, mert már régebbi eszmei alapon épül föl, amely már a régi magyar földben gyökerezett. Ez a multbatekintés töltötte ki részben magyar ellenzékünk vezető politikusának, Szüllő Géza képviselőnek bevezető beszédét is, amikor mintegy messianista fellángolással említést tett arról, hogy a magyaroknak * 42 Prága, junius 24, Jelentettük, hogy az államvédelmi törvény tegnap megjelent végrehajtási rendelete megállapította az úgynevezett határöv területét, A rendelet szerint Szlovenszkó 79 járása közül 48, Kárpátalján pedig 12 járás esik bele a határövbe. (A járások közié tartoznak a városok is, Szlovenszkón Pozsony és Kassa, Kárpátalján Ungvár és Munkács. A városok közül Pozsony, Kassa és Ungvár esik a határövbe,) A cseh- és morvaországi határövről szóló jelentésében a Prager Tagblatt kiemeli, hogy Csehországban 55 határövi járás közül 13 cseh, 42 pedig német többségű, Morvaország 22 határövi járása közül 13 cseh, 8 pedig német többségű, a tescheni járás pedig három nyelvű (egyetlenegy nemzetiségnek sincs meg az abszolút többsége). Szlovenszkó 48 határvidéki járása közül 32 szlovák, 3 ruszin és 13 magyar többmost megy fel a napja, az éjszaka már rövidebb lesz s hogy a magyar kisebbség alappillére az Ur Isten kegyelme és „a mi jogiunk". „Kiizködjünk, tengődjünk, panaszkodjunk, de higyjíik, hogy fajtánk fennmaradása nem a véletlen müve, hanem az isteni bölcsesség következménye." Nevezzük ezt defétizmusnak, vagy .politikai jövőlátásnak, de lényegében ez nem egyéb, mint ama politikai hitvallás ügyes kifejezése, amely a mi magyar ellenzékünket azóta vezérli, amióta megszűnt uralkodó kaszt lenni és kisebbséggé vált, emellett azonban a legszélesebb jogokat és engedményeket élvezi. Ilyen értelmű az a nemzeti 'gondolat, amely az egyesített alakulatnak első programpontját képezi, ahogy ezt a programot Jaross Andor képviselő ismertette. Mégis ezek a régi, tehetetlenségüknél fogva átvett gondolatok nem tudták kielégíteni az állam magyar ellenzékét sem, amelynek közéletét a modern elvek irányítják. Az <uj eszmeáramlatnak nem tudtak ellentállni a feudaségü. Tudvalevő, hogy 13 olyan járás van, amelyben a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, ezek a járások mind beleesnék a határzónába. Ama 7 járás, amelyben a magyarság számaránya 20—50 százalék között mozog, ugyancsak mind a határövhöz tartozik. Kárpátalján 12 határövi járás közül 11 ruszin, egy pedig, a beregszászi, magyar többségű. Mivel a magyarság földrajzi elhelyezkedése a határ mentére esik, a Szlovenszkóm élő 571,988 magyarajku csehszlovák állampolgár közül 549.179 (96.01 százalék) lakik a haitárövben s 22.809 a belső területen. Podkarpatszka Rusz- ban 109.472 magyar közül 103.548 (94.59 százalék) él a határzónában, 5,924 pedig a belső területen. Az egész ország határövéiben összesen 26 cseh, 32 szlovák, tehát összesen 52 csehszlovák többségű járás van, 50 német, 14 ruszin és 14 magyar többségű. 52 csehszlovák, 50 német, 14 ruszin és 14 magyar járás esik a határövbe i 936 junius 25, csütörtök, imwinnm tni r ii iiiiiniaw——aa liziTuus és a rideg konzervativizmus neveltjei sem, és igy a programban megjelennek a szociális igazságok és a demokrácia mindenek fölött való szükségességének jelszavai. „Kisebbségek va- gyünk és a mi életelemünk a demokrácia", — ezt hangoztatta Jaross képviselő, hozzáfűzve azt,; hogy a diktatúra fojtogató légkörében az egyesültek sem tudnának élni. Ama szemrehányásokkal szemben pedig, amelyek a nemzeti vagy nemzetiségi totalitás eszméjével szemben fölmerülhetné-! nek, mintegy védekezésképpen hangzottak Ja-; ross szavai, hogy az ellenzéki magyarok összetartása és egyesülése nem totalitás, amely dikta-i túra felé kandikál, hanem csupán védelem, amelyet a körülmények kényszeritettek ki. A mi viszonyaink által ínficiált, vagy az azokhoz alkalmazkodó egyesült magyarok a világbéke garantálásáért, a nemzetek egyenjogúságáért, a szomszédokkal való jó viszonyért kiáltanak, mely alatt elsősorban természetesen Magyarországot értik, amellyel meg akarják tartani közös lelki kultúrájukat. Ezek tehát már nem csillogó fényekkel újonnan átmázolt politikai cégerek, hanem bizonyos átmenet a mi elveinkhez, amelyek előtt a fiatal generációnak állandóan növekvő nyomása miatt nem térhettek ki az egyesültek sem. Ez valóban egy lépést jelent előre." Szlovák visszhang A „Slovák" káromlhasábosan közli egyesült pártunk érsekujvári kongresszusáról szóló beszámolóját. Kiemeli, hogy „Jaross, a megválasztott elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az uj párt nem osztálypárt, hanem össznpmzeti párt, amely elutasítja a felekezeti küzdelmek gondolatát. Esterházy képviselő kijelentette, hogy bizalommal viseltetik ■ Jaross elnökkel szemben és kérte, hogy' a volt magyar nemzeti párt eddigi tagjai vele szemben mint a volt keresztónyszocialista párt elnökével széniben is legyenek bizalommal." A Sloyen.sky Deník“, amely az érsekujvári kongresszusról már tegnap beszámolt, ma vezércikkben fogalkozik az egyesülés kérdésével és többek .között, á következőket írja: „Jaross elnök prögrambészédében nem 'hozott semmi ismeretlent ellenzéki magyarjaink politikai életébe, mert hangsúlyozza, 'hogy ennek a programnak evolúciósnak kell lenni ott, ahol a midennapi élet megkívánja.' de konzervatívnak kell lenni ott, ahol a történelmi tradíciók érvényesítéséről van szó. Bár Jaross visszautasítja a totalitás eszméjét, mégis nem lehet letagadni, hogy a totalitás bizonyos védelmi válfaja felé törekszik, mert a párt programja célul tűzi ki a köztársaságban élő ösz- szes magyarok egyesítését az idegen nemzetiségű rétegekkel együtt, s emellett a magyarországi magyarokban bizik, azokra akar támaszkodni, szemre legalább kulturális tekintetben. Az uj egyesült párt programja hangsúlyozza a kisebbségi magyaroknak a köztársaság határain túl lévő magyar kulturterülettel való akadály nélküli kulturegységének szükségességét. Itt alkalom kínálkozik a nálunk lévő magyar kisebbség- és a Magyarországon a magyar hatóságok hibájából valójában reménytelen állapotban élő szlovák kisebbség közötti kölcsönös reciprocitás lehetőségére. A valódi, kölcsönös és alkalmas kulturre- ciprocitás megteremtés e ellenzéki magyarjaink becsületes és érdemdús föladata legyen." A cikkíró szerint a magyar közélet Jarosstól sokat vár, uj kezdeményezést a pozitív munkában. „Hogy milyen irányba fog fejlődni ellenzéki magyarjaink politikája, nem tudjuk", — állapítja meg legvégül. Évi fíxumot kapott a Phönixtöl a megvesztegetett osztrák államhivatainok Bécs, junius 24. Mint jelentettük, tegnap kezdődött meg a bécsi esküdtbiróság előtt az első vesztegetési biinper tárgyalása a Phönix-ügyben, amelynek két vádlottja van. Az első vádlott Scbmied Adolf, a központi illetékhivatal titkára, aki állandó vesztegetési pénzeket fogadott el a Phönix-biztö'sitótói. A vádirat szerint a titkár, aki a biztosítási illetékek kiszabását és az erre történt befizetések ellenőrzését végezte, 1927. óta állandó összeköttetést tartott fenn a másik vádlottal, dr. Fussganger Tivadarral, aki mint a Phö- nix-biztositó cégvezetője, az illetékügyeket vezette az intézetben. Sőhmied rendszeresen meglátogatta Fussgangert hivatalában és vállalt szolgálataiért évenkint 1000 schilling fix összeget .kapott. A biztosítótársaság illetékhátraléka a múlt év december 31-én 6,350.000 schilliinget tett ki és e hatalmas hátralékra sohasem vezettek végrehajtást, mert Schmied nem közölte a hátralékösszeg nagyságát a könyvelőséggel, hanem a vonatkozó aktákat mindvégig magánál tartotta. A francia kommunisták vagyondézsmát javasolnak Páris, junius 24. A kommunista párt a francia kamarában törvényjavaslatot terjesztett be, amely a nagy jövedelmeket akarja súlyosan megadóztatni. Az 1—2 millió frankig terjedő évi jövedelmek külön 5 százalékos adó alá esnének, míg a külön adó elérné a 25 százalékot I az évi 50 milliós jövedelmeknél. Ezenkívül a kommunisták 5 százalékos vagyondézsmát javasolnak az 1935-ps adó vallomások alapján. 2 smísssa