Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-18 / 138. (3987.) szám
4 ^RXgMtMAGfcaR-fffRLgP 1936 juníus 18, csütörtök. Három és tél évi nyugdijllletinényt követel az öregnyugdijasok számára Porubszky képviselő Porubszky Géza fölszólalása a nyugdíjas novella képviselőházi vitájában Prága, június 17. Jelentettük, hogy dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő tegnap beszédet mondott a 'képviselőházban a nyugdijasnovella vitájában. A mély szociális érzéstől fűtött beszédben a képviselő, aki a régi nyugdíjasok ügyében a múlt év novemberében meginterpellálta a kormányt, megelégedését fejezte ki, hogy a régi nyugdíjasok negyedik csoportja, mely eddig mellőzésben részesült, végre megkapja a várva-várt egyenjogúsítást. A szőnyegen forgó javaslatról megállapítja, hogy az voltaképpen nem önálló alkotás, hanem csak az 1930-as 70. számú törvény végrehajtása. Teljes kártalanítási! —> Amikor a jelen törvényjavaslat julius elsejétől a régi és érdemes nyugdíjasok kenyerét biztosítani fogja — folytatta szószé*- rint a szónok —% mert hiszen eddig nyomorban tengődtek én e javaslat elfogadásánál az idézett törvénynek csak részben való végrehajtását látom. Én kérem és kívánom, hogy ezen öreg nyugdíjasok negyedik kategóriájára a jogegyenlőség elve a restitutio in integrum érvényesüljön, vagyis felemelt nyugdijilletményeiket kapják meg úgy, ahogy azt az 1930. évi 70. számú törvény előírja, tehát 1933. év január elsejétől. — A kormányzati morál nem kívánhatja meg azt, hogy három és fél évi illetménnyel megrövidítsék ezeket a nyomorban tengődő embereket és ha már egyszerre nem is lehetséges, legalább fokozatosan, visszamenőleg jussanak elmaradt illetményeikhez, A nyugdíjasok külföldi látogatásai — A negyedik kategória nyugdíjasainál egy külön joghátrányra is fel akarom hívni a képviselőház figyelmét. Amig a három első kategóriánál az az intézkedés történt, hogy ha e nyugdíjasok két hónapig külföldön tartózkodtak, nyugdijukból a vezér- pénzügyigazgatóság levonásokat nem eszközölhetett. A negyedik kategóriánál azonban, ha csupán két hétig tartózkodott is valaki külföldön, a vezérpénzügyigazgató- ság különböző pótlékokat vont le, amely pótlékok a nyugdíjnak közel 50 százalékát tették ki. Ilyen pótlékok voltak a gyorssegély, a drágasági pótlék, amelyek a valóságban tulajdonképpen már nem is léteznek, hanem csupán jogcímek a levonások végrehajtására. Ezek az öregnyugdijasok az ő szerény nyugdijuk mellett, ha két hétnél tovább tartózkodtak külföldön, ezt biztosan nem luxusból tették, hanem csak azért, mert itt megélhetésük biztosítva nem volt és külföldi rokonságuknál igyekeztek jóllakni. Ezért kérem, hogy ezt a jogi hátrányt is 'orvosolják és a vezérpénzügyigazgatóság ugyanolyan elbánásban részesítse őket, ha külföldön tartózkodnak, aminő elbánásuk van azoknak a régi nyugdíjasoknak, akik két hónapon keresztül1 nyugdijlevonás nélkül tölthetnek időt külföldön. Az elbocsátott vasu’asok és postások érdekében — Amikor az öregnyugdijasok nyugdíjügyének részleges rendezéséről van szó, legyen szabad felhívnom az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy a jövő évi költségvetés kereteinek összeállításánál legyenek figyelemmel azokra is, akik nyugdíj nélkül vagy kegydijjal bocsáttattak el különböző alkalmaztatási helyükről. Itt elsősorban a vasutasokra és a postai alkalmazottakra gondolok. Amikor az ő ügyükben felszólaltunk vagy interveniáltunk, a hivatalos helyeken azt a választ kaptuk, hogy a csehszlovák köztársaság átvételükre, tehát sem nyugdíjaztatásukra, sem pedig alkalmaztatásukra kötelezettséget nem vállalt. Itt nem kötelezettségvállalásról1 van szó, tisztelt képviselőház, hanem belátásról, % —- Ezek az elbocsátott vasutasok és postai alkalmazottak nem csinálták a világháborút, nem voltak rokonságban a Habsburg-dinasztiával, tehát nem érdemlik meg azt — mint szegény emberek —, hogy bármiféle büntető vagy megtorló intézkedések legyenek velük szemben éleíbdéptetve. Most ezek legtöbbje állás- és munkanélkül áll és ők alkotják egy részét az elégedetlenek frontjának. Ezek elbocsátásának oka az volt, hogy az államalakulás idején, a forradalmi dőkben, az elbocsátásra elegendő ok volt a kémirodának a besugása. Ha valakit megbízhatatlannak, irredentának, magyarónnak minősítettek, vagy ha kétes volt az állampolgársága, állásából rögtön kitették, A causa implicita, az elbocsátásuk Prága, junius 17. A képviselőház külügyi bizottsága ma délután Hrusovsky alelnök elnöklésével s Krofta külügyminiszter részvételével ülést tartott, amelyen a külügyminiszter május 28-i nyilatkozatát vitatták meg. Svétlik cseh néppárti szerint az abesszin kérdésben való megegyezésnek nagy akadálya, hogy Olaszország az európai politikában is nagyobb érvényre jut és hogy az angol birodalom egyre habozik, hogy e fellendülés kérdésében milyen állást foglaljon. Miként a régi római impérium idején, Róma hatalma most is egészen a Dunáig nyúlik s itt a germán erőbe ütközik. , A hatalmak elfelejtik, hogy Keleteurópának ma sokkal nagyobb a jelentősége, mint évszázadok előtt volt. Olaszországgal mindig számolnunk kell, de addig soha nem bízhatunk benne, amig Hitlerrel való mai játékát látjuk és tudnunk kell, hogy mindig megvannak az önző céljai. Ilyen körülmények között muszáj Oroszországra támaszkodnunk, mely a világpolitikában egyre hatalmasabb tényezővé válik. Németországgal szemben a békepolitika folytatása nehézzé vált a nemzeti szocialista forradalom győzelme óta. Ez ideológia visszfénye nálunk is jelentkezik a szudétanémet pártban. Mindenki tudja, hogy Oroszország valóban barátja a békének, ezért a vele való szövetségünk helyes. A kis- antant tovább kitart a nemzetek szövetségének gondolata mellett ma is, amikor ez az intézmény ideológiailag gyengült. Ma már nem képzelhető el a világ nemzetek szövetsége nélkül. Ha megszűnnék, úgy oly káosz következnék be, amilyenre nem volt példa. Olasz- és Németország között közeledés csak úgy lelhetne, ha Hitler az Anschlusst elodázná. Felmerül továbbá a régi vatikáni terv a középeurópai katolikus nemzeteket illetően, mely terv egy államot akarna, létesíteni Szlovenszkóból, Morvát- és Szlavonország- ból, Ausztriából és Magyarországból s Olaszországra támaszkodnék. Régebben Bajorországot is bevették e tervbe. E régi terv nyilván fantasztikus elképzelés. E terv nem fenyegeti Európa békéjét, annál inkább azonban az osztrák kérdés fejlődése, mely viszont az angol—olasz viszony burkolt oka az volt, hogy helyükre, Szlo- venszkóra idegen munkaerőket lehessen importálni a történelmi országokból. A királyházai vasutasok sorsa — Éppen a napokban szellőzteti a napi sajtó a királyházai vasutasok ügyét. 1920- ban a csehszlovák állam felkérte ezeket a magyar vasutasokat, hogy maradjanak szolgálatban, teljesítsék a munkát, mint an- nakelőtte és rendes fizetésükről és nyugdijukról gondoskodás történik. Most az történt velük, hogy nemcsak a munkából tették ki őket, hanem mint állampolgárságnélkülieket arra utasították őket a hatóságok, hogy kérjenek tartózkodási engedélyt. rendezésének függvénye. Úgy látszik, Lengyelországiban nemi kívánják viszonyunk javulását, noiha ehhez nagyon mesterkélt ürügyeket keresnek. Lengyelország, a diktátor nélküli diktatúra állama, Németország oldalára állott és Oroszország vereségére vár. Ezt a kalandos politikát nem osztja az egész lengyel közvélemény. Ám annak a másik csoportnak, mely közös határokat követel Lengyelország és Magyar- ország között, elég sok híve vám. Békebarát — szövetségeseinkre támaszkodva saját erőinket igyekszünk összpontosítani. Kolecek (cseh nemzeti egyesülés) szerint május 7. óta mindenki tudja, hogy a „második Maginot-vonal“ amit jelent számunkra. A hétfői Ilustrovany Kuryer Codzienny hejelentette, hogy Németország népszavazást fog követelni Ausztriában és Csehszlovákiában. Ez az ismétlődő hir bizonyos célzattal jelent meg most. Messze kiterjjedt propagandáról van szó, amely .a megfélemlítéssel dolgozik. Egy állástalan kassai maturáns megdöbbentő tragédiája Kassa, június 17. (Kassai szerkesztőségünk te- lefonjelentése.) Tegnap este megdöbbentő öngyilkosság történt a Kassa melletti Tóhány községnél. Gottlo'b Zoltán 20 éves kassai fiatalember a vasúti ihidnál a prágai gyorsvonat mozdonya elé vetette magát. A mezőn dolgozó -tékán yi gazdák látták, (hogy a vasúti sinek mellett egy fiatalember járkál, aki később felment a vasúti hídszerkezethez és nekidőlt a korlátnak. Amikor a vonat a hidra ért, a fiatalember a sínekre vetette magát s a mozdony halálragá- zolta. A vonatvezető megállította a vonatot, de a szerencsétlen fiatalember már csak levágott fejjel került ki a kerekek alól. Értesítették a pályaőrt, aki Kassára telefonált a rendőrségre. A rendőri bizottság nyomban kiszállt a helyszinre és akkor megállapították, hogy az öngyilkos fiatalember Gottlob Zoltánnal azonos. Az öngyilkos fiatalember kereskedelmi akadémiát végzett, de nem Uidott elhelyezkedni és apja Srobár-uccai szabó- műhelyében segédkezett. Zsebében három búcsúlevelet találtak. Az egyik levélben azt irja az öngyilkos fiatalember, hogy reménytelenül volt szerelmes és nem bírta tovább az életet, tett 'ki neki. Ez a Nyitray Lajos, rokkául munkás jelenleg 64 éves, úgy hogy jövőre 65 éves korában teljes nyugdíjra volna igénye. De mi történt most? A pozsonyi in- intézet utasította Nyitray Lajost arra, hogy menjen Komáromba felülvizsgálatra. A komáromi munkáspénztár főorvosa megállapította, hogy az a 64 éves mun* kás, aki 20 éven keresztül rokkant volt, most 64 éves korában tökéletesen egészséges és munkaképes. Tette ezt a főorvos ur csak azért, hogy a pénztár elüthesse őt jogos nyugdijigényé- től. Ez a kiragadott két példa is olyan ki- rivó eset, amire eléggé elítélő kifejezést használni alig lehet. Az öregnyugdijasok igénye — Tisztelt képviselőház! Az öregnyugdijasok negyedik kategóriájának nyugdij- rendezését julius elsejétől1 — amint említettem — örömmel üdvözlöm és elfogadom, de azon kiegészítéssel, hogy nyugdijukat 1933 január elsejétől, ha nem is egyszerre, de fokozatosan visszamenőleg meg fogják kapni. —■ Ugyancsak kérem revízió alá venni a többi nyugdijnélküliek ügyét is, mert ha mi államvédelmet akarunk kiépíteni, akkor államvédelmet csak megelégedett állampolgárokkal lehet végrehajtani. Bródy ui autonómia* javaslatot jelent be Prága, junius 17. A képviselőház tegnap esti ülése folyamán a koalíciós pártok hetes bizottságának sikerült a pillanatnyilag felgyülemlett nézeteheotéteket kiküszöbölni e mint tegnap jelentettük már. a jnnius 22-én tartandó plenáris ülés tárgysorozatára kitűzték az egyenes adókról szóló törvény novelláját. Ennek következtében e hét folyamán plenáris ülést már nem tartanak, s igy az öregnyugdijasok javaslatán kívül a tegnapi tárgysorozaton levő polgári perrendi és végrehajtási novellát is elintézték. Ez utóbbi javaslat vitáját Bródy Endre (ruszin autonóm földmüvesszövetség) képviselő figyelemreméltó politikai nyilatkozat megtételére használta fel, melynek lényege a következő: — Ki kell jelentenem, — mondotta a ruszin képviselő, — hogy a kormánynak és Hodza miniszterelnök urnák Kárpátalja autonómiájának megvalósítására vonatkozó ígéreteiben Kárpátalján ma már senki nem bízik. — Meg kell állapítanom, hogy a csehszlovák kormány az államfordulat óta pontosan 34.507 cseh lelket telepített le Kárpátalján és ezeknek van azóta is kiszolgáltatva Kárpátalján minden hatalom, minden vagyon, sorsunk és életünk. Ezt leplezendő, a kormány különféle kísérletekbe bocsátkozik. Legutóbb a jog és hatáskör nélküli kormányzó mellé egy ugyanilyen hatáskörnélküli kormányzói hivatal létesítését vette tervbe. — Már nem egyszer jelentettem ki, és ezt ma ugyancsak szükségesnek tartom kihangsúlyozni úgy a magam, mint az általam képviselt (Kárpátalján és Keletszlovenszkón) 60.000 öntudatos szavazatot, tehát a kárpátorosz nemzetnek tekintélyes és öntudatos részét reprezentáló Autonóm Földműves Szövetség nevében, hogy tiltakozunk minden ilyen Kárpátalja autonómiájának a békeszerződés szerinti megvalósítását elodázni s Kárpátalja közvéleményét és a külföldet félrevezetni akaró kísérletek ellen. Tiltakozunk a jog és hatáskör nélküli kormányzói hivatal felállítása ellen, mert a kárpátorosz nép szempontjából abszolúte nincs jelentősége annak, ha egy, esetleg 5—6 munka- nélküli tisztviselője a nemzet számlájára nagy fizetést fog élvezni akkor, amikor a lakosság egy harmada éhínséggel küzd. Bródy nyilatkozatát a következő szavakkal fejezte be: — Vagy van a köztársaságnak szüksége Ru- szinszkóra és akkor ezt jogilag és eszméileg és lelkileg is hozzá kell kapcsolni a köztársasághoz azáltal, hogy a csehszlovák kormánynak száz százalékban tejesitenie kell a békeszerződésben magára vállalt kötelezettségeket, vagy pedig vinni tovább a dolgokat úgy mint eddig, de akkor vállalni is a felelősséget Isten, a történelem és a világ előtt azért, hogy a szláv kárpátorosz nép éppen a szláv szolidaritás által vezettetve jogaiban és javaiban kijátszódnak érzi magát. Köteleeségemnek tartom itt 'bejelenteni, Ihogv úgy a magam, mint a pártom részéről szeretném meggyőzni a kormányt arról, hogy éppen a köztársaság érdekében az autonómia megvalósítása ma már elkerülhetetlen s kijelentem, hogy amennyiben a kormány ezt komolyan fogja venni, úgy az autonómia megvalósításának munkájában úgy én mint a pártom részt óhajtunk venni. Sőt szeretném a többi aiitonómista pártokat is ebbe a munkába 'belevonni, miért is uj autonómia-tervezetet állítottam össze, amelyet rövidesen a többi kárpátaljai tényezőnek és a kormánynak is be fogok nyújtani abban a szent meggyőződésben, hogy ezzel nemcsak népem, de a köztársaság javát is fogom szolgáink középeurópa problémái a külügyi bizottságban Nyugdíjigény és állampolgárság —• A nyugdíjügyeknél előforduló sok anomáliából most csak két esetet akarok -a sok közül kiemelnii Az első eset Ács Bódog lévai tanítóképzői tanár esete. Ács Bódog lévai tanítóképzői tanártársam nem tudta állampolgárságát igazolni és ezért állásából elbocsátották. Éveken keresztül küzdött és küzd azért, hogy állampolgárságot kapjon abban a reményben, hogy azután nyugdíjigényei is el lesznek ismerve. Ács Bódog az államalakulás óta itt tartózkodik a köztársaságban, a történelmi országok egyik városában nyomorog, többgyermekes családapa és a sok állampolgársági 'harcnak az lett az eredménye, hogy most végre, amikor kilátásba helyezték, hogy megkapja a csehszlovák állampolgárságot, finom értesítést kapott, hogy a csehszlovák állampolgárság elnyerése ellenében le kell mondania nyugdíjigényéről. — Egy másik eset Nyitray Lajos esete, aki mint napszámos az Országos gazdasági munkás- és cselédpénztárnak tagja volt már a világháború előtt és rokkanttá lett. Havi 80 korona rokkantsági nyugdijat kapott, amit utoljára a pozsonyi intézet fize-
