Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-17 / 137. (3986.) szám
Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egy«s sxám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c a 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON -. 303-11. •• SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP, PP.flHfl. Magyarországon megismétlődött szerencsétlenség Táncoló utasaival a halálba ment az újpesti komp Szörnyű balesettel végződött a budapesti villamosvasúti alkalmazottak Szúnyog-szigeti mulatsága ■■ Felbillent a túlterhelt jármű és az utasok a vízbe zuhantak mm Eddig iiz halott Letartóztatták a hatálkomp jegyszedőjét és vezetőjét Az iskolakérdés jelentősége Csehszlovákiában Irta: Mészáros Gyula I. Ha a cseh nép háboruelőtti kultúrpolitikáját tanulmányozzuk és a csehszlovákiai németség ezirányu munkásságát ma figyelemmel kísérjük, akkor szinte meglepődünk azon a nagy áldozatkészségen és nemzeti szolidaritáson, amelyet mindkét nép tanúsított a múltban és tanúsít ma is. A nevelés kérdése, — amelyhez szorosan hozzátartoznak az iskolák — mindkét népnél nemzeti ügy volt már egy félszázaddal a háború előtt, amely mellett háttérbe szorult minden más kérdés. Megtartani a nemzet állományát, életerős, öntudatos generációkat nevelni és jövőjüket megalapozni, ez volt a programja a cseh Matice Skolskának és a német Schulvereinnak, amelyeket a két nemzet reprezentánsai a múlt század nyolcvanas éveiben alapítottak a mai Csehország területén. A Matice Skolska megalapítása után alig két évtized alatt 102 népiskolát, 1 polgári iskolát és 73 óvodát állított fel és tartott fenn, amelyhez a szükséges anyagi eszközöket a cseh nép körében gyűjtötték össze. Az államfordulat után a szudétanémet nép is hamarosan észrevette, hogy a legfontosabb feladatok az iskolák terén várnak rá, ha nemzeti állományát meg akarja tartani. Ezért 1919-ben megalakították a német Kulturverband-ot, amelynek főprogramja a német kultúra ápolásából, német iskolák fenntartásából és felállításából áll, elsősorban a vegyes cseh-német nemzetiségű vidéken. A most pünkösdkor megtartott közgyűlésük beszámolója büszkeséggel tölthet el minden németet s bizonyára növelni fogja önbizalmukat is, amikor hallották, hogy még ilyen nehéz viszonyok között is milyen nagy áldozatkészségre és munkára képes egy német kulturegyesület. Az elnökség jelentése szerint a német Kulturverband 34 népiskolát, 104 óvodát és 33 napközi otthont tart fenn a saját erejéből, amihez még 14 magániskolát kell hozzászámítani, amelyeket a szövetség oly községekben állított fel, ahol van német kisebbség, de nincs német iskola. 1935-ben a Kulturverband 356 nevelőintézményt részesített támogatásban és tartott fenn velük kapcsolatot s összesen 598 német iskola érezte a Kulturszövetség jótékony hatását és áldozatkészségét. A szövetség jövedelme 1935- ben 7.8 millió korona volt, amely nagyrészben tagdíjakból és adományokból folyt be s amiből a német iskolák fenntartására és támogatására 5.8 millió koronát fordítottak. Ezek a számok mindennél ékesebben beszélnek és a magyar kisebbségnek is tanulságul szolgálhatnak arra, hogy miképpen kell csinálni kisebbségi kultúrpolitikát és egy életerős, öntudatos nemzetnek milyen áldozatokat kell hoznia ezért. Ezek a számok azt is mutatják, hogy a németek eme kulturszerve sok ezer német gyermek neveléséről, ruhájáról, tankönyvéről, élelméről gondoskodott s eme munkájában az a legfőbb cél vezette, hogy ezek a gyermekek németek maradjanak. Emellett még többszáz intelligens német embernek kenyeret is adott. Mindenesetre felemelő tudat, ha egy nemzeti kisebbség a szolidaritásnak, erőmegfe- szitésnek és áldozatkészségnek ilyen nagyszerű példáját tudja nyújtani ezekben a suBudapest, junius 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Borzaljnas kompszerencsétlenség történt mára virradó éjszaka az újpesti Duna-ágban. A Szúnyog- szigeten levő halászcsárdában az elmúlt éjszaka a Budapesti Közúti Vasút alkalmazottai mulatságot rendeztek s éjfél után két óra körül a mulatozók közül mintegy hetvenen a csárda tulajdonosának kompján igyekeztek átjutni a túlsó partra. A komp a Duna-ág közepén eddig még határozottan fel nem derített okból, de valószínűleg a túlterhelés következtében, alámerült s utasainak nagyrésze a vízbe zuhant. A rögtön megindított mentőmunkálatok ellenére nem sikerült valamennyi utast megmenteni. A tűzoltóság és a mentők reflektorok mellett dolgoztak emberfeletti erővel, hogy a szerencsétlenül jártakat kimentsék, de igy is tiz halottat húztak ki a hullámokból. A szerencsétlenség részleteiről a következőket sikerült megtudnunk: A BSzKRt alkalmazottai hétfőn este táncmulatságot rendeztek a szunyogszigeti lyos időkben, a szegénység és munkanélküliség ilyen foka mellett. 4c Mi maayarok sokkal kevesebben vagyunk, nálunk nagyobb a viszonylagos szegénység s a mi helyzetünk itt Szlovenszkón és Kárpátalján nehezebb, mint a németeké a történelmi országokban. Mi ilyen munkára a múltban nem voltunk ránevelve s ilyen erőkifejtésre —■ valljuk be őszintén — ma nem vagyunk képesek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne igyekezzünk követni a többi csehszlovákiai nemzet kulturális, nemzetvédő munkáját, ne neveljük erre népünket 5 ne tartsunk fenn magunknak is hakerti vendéglőben. A pesti partról a mulatság résztvevői kompon keltek át a szigetre. Az átkelés simán, minden különösebb baj nélkül történt meg. Éjfél után két óra tájban az estét átmulató közönség vidám hangulatban ugyancsak kompon igyekezett hazafelé. Az egyik komp már szerencsésen elérte a pesti partot, amikor a másik, mintegy 60—-70 utassal elindult. A komp hivatalosan csak legföljebb 40 utas befogadására volt alkalmas, de ennek ellenére a megengedettnél jóval többen helyezkedtek el rajta. A Duna-ág közepén a kompba a túlterhelés következtében víz szivárgott be. Az utasok közt levő egyik, tizennégy esztendős kisleány bokáját mosta a beszivárgott viz, mire a leányka ijedtében elkiáltotta magát: — Kilyukadt a komp, beomlik a viz! A rémült kiáltásra leírhatatlan pánik tört ki a komp utasai között. Különösen az asszonyok soraiban volt nagy az ijedtség s csaknem valamennyien a kompnak még száraz részébe rohantak. Többen pesonló intézményeket. Az idő sürget is erre és ezt a munkát bizonyára senki más nem végzi el helyettünk. Most ne kutassuk azt, hogy miért vagyunk mi ennyire ma elmaradva e téren, terhel-e ezért valakit mulasztás, ne keressük egymásban a hibákat és ne kezdjünk el civakodni ezen. Az egységes, áldozatos, minden hátsó gondolat nélküli kulturmunka bámulatos példáit megtaláljuk a cseheknél és a németeknél. Miért ne tudnánk mi is ugyanezt megtenni a mi viszonyainkhoz mérten, amikor ez nálunk is fontos nemzeti érdek? Miért ne tudnánk mi is ebben a kérdésben dig ijedtükben azonnal a vízbe ugrottak. A férfiak igyekeztek megnyugtatni a jaj- veszékelő asszonyokat, de fáradozásuk hiábavaló volt. A komp a megterhelés aránytalan elosztása következtében oldalra billent s most már tényleg telni kezdett vízzel és néhányan a vízbe merültek, A komp vezetője és néhány fiatal utas azonnal menteni igyekezett az elmerülteket. Közben a rettenetes segélykiáltásokra figyelmes. lett a közeli összekötő vasúti hídon szolgálatot teljesítő őrszemes rendőr, s rögtön értesítette telefonon a tűzoltókat és a mentőket a Duna-ágban lefolyt borzalmas szerencsétlenségről. Megkezdődik a mentés Percek .múlva több mentőhajó érkezett a helyszínére s megindult a mentés. Az utasok közül' huszonötöt még élve sikerült kimenteni a vízből. Tiz embernek már csak a holttestét sikerült megtalálni. Több utasnak sikerült usz, a partot érnie. A kimentettek közül tizenöt személyt súlyos állapotban a kórházba kellett szállítani. Tizennégy utas nyomtalanul eltűnt. A kutatás a hajnali órákig szakadatlanul folyt, de az eltűnteket nem tudták megtalálni. Nagyban elősegítette a mentési munkálatokat az a körülmény is, hogy véletlenül a közelben horgonyzott a „Szeged** nevű magyar tengerjáró hajó, amelynek legénysége felébredt a segélykiál'tásokra s a hajó reflektorait felgyújtva, egész éjjel megvilágította a szerencsétlenség színhelyét. Későbbi jelentés szerint a mentési munkálatokat kedden délelőtt is folytatták, de újabb holttesteket nem találtak. Az eltűntek számát eddig nem tudták egészen pontosan megállapítani. Eddig tizennégy utas eltűnését jelentették be. A vacsorán 270 olyan nagy lelki erőt tanúsítani és egységesek lenni? Miért kell a mi amugyis csekély anyagi és szellemi erőinknek szétfor- gácsolódnia a sok különféle, gyakran élet- képtelen akcióban, tervezgetésben? Amikor a nagy nemzetek is kulturális, gazdasági és nemzeti egység felé törnek S a magunk közvetlen közelében is ezt tapasztaljuk, akkor a mi számunkra sincs más ut, mint az összes nemzeti erők egyesítése nemzeti, kulturális és egyéni érdekeink védelmére. Aki ezt ma nem látja be, az vagy vak, vagy pedig lélekben és gondolkodásban elszakadt a magyarságtól s elveszett a magyarság számára. PRÁGA, junius 16. A tömegszerencsétlenségek sorában megdöbbentő végzetszerüség van. Nemrégiben kellett beszámolnunk a morvaországi komp- szerencsétlenségről, amelynek harmincegy rakwitzi gyermek élete esett áldozatul, alig néhány nappal ezelőtt történt a bécsi hajósaerencsétlenség, a „Wien** luxusszemélyszállltó hajó elsüllyedése, amely hat halálos áldozattal járt és most Újpest szerepel* a megrendítő sorozatban. A levegőbeli szerencsétlenségek sorozatát felváltja a vizi szerencsétlenségek sorozata, holott azt hihettük eddig, hogy ezt az elemet véglegesen uraljuk. Valamennyi tö- megszerencsétlenségnél, amely a vizen történt, azt láthatjuk, Hogy szinte hajszálnyi elővigyázatossággal megakadályozhatok lettek volna a katasztrófák. Mintha az elem akarná megbosszulni magát a végzetes emberi könnyelműségen .. 4 Mulatságból a halálba
