Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-17 / 137. (3986.) szám

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egy«s sxám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c a 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON -. 303-11. •• SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP, PP.flHfl. Magyarországon megismétlődött szerencsétlenség Táncoló utasaival a halálba ment az újpesti komp Szörnyű balesettel végződött a budapesti villamosvasúti alkalmazottak Szúnyog-szigeti mu­latsága ■■ Felbillent a túlterhelt jármű és az utasok a vízbe zuhantak mm Eddig iiz halott Letartóztatták a hatálkomp jegyszedőjét és vezetőjét Az iskolakérdés jelentősége Csehszlovákiában Irta: Mészáros Gyula I. Ha a cseh nép háboruelőtti kultúrpoliti­káját tanulmányozzuk és a csehszlovákiai németség ezirányu munkásságát ma figye­lemmel kísérjük, akkor szinte meglepődünk azon a nagy áldozatkészségen és nemzeti szolidaritáson, amelyet mindkét nép tanúsí­tott a múltban és tanúsít ma is. A nevelés kérdése, — amelyhez szorosan hozzátartoznak az iskolák — mindkét nép­nél nemzeti ügy volt már egy félszázaddal a háború előtt, amely mellett háttérbe szo­rult minden más kérdés. Megtartani a nem­zet állományát, életerős, öntudatos generá­ciókat nevelni és jövőjüket megalapozni, ez volt a programja a cseh Matice Skolskának és a német Schulvereinnak, amelyeket a két nemzet reprezentánsai a múlt század nyolc­vanas éveiben alapítottak a mai Csehország területén. A Matice Skolska megalapítása után alig két évtized alatt 102 népiskolát, 1 polgári iskolát és 73 óvodát állított fel és tartott fenn, amelyhez a szükséges anyagi eszközö­ket a cseh nép körében gyűjtötték össze. Az államfordulat után a szudétanémet nép is hamarosan észrevette, hogy a legfonto­sabb feladatok az iskolák terén várnak rá, ha nemzeti állományát meg akarja tartani. Ezért 1919-ben megalakították a német Kulturverband-ot, amelynek főprogramja a német kultúra ápolásából, német iskolák fenntartásából és felállításából áll, elsősor­ban a vegyes cseh-német nemzetiségű vidé­ken. A most pünkösdkor megtartott közgyű­lésük beszámolója büszkeséggel tölthet el minden németet s bizonyára növelni fogja önbizalmukat is, amikor hallották, hogy még ilyen nehéz viszonyok között is milyen nagy áldozatkészségre és munkára képes egy német kulturegyesület. Az elnökség jelentése szerint a német Kulturverband 34 népiskolát, 104 óvodát és 33 napközi otthont tart fenn a saját erejé­ből, amihez még 14 magániskolát kell hoz­zászámítani, amelyeket a szövetség oly köz­ségekben állított fel, ahol van német kisebb­ség, de nincs német iskola. 1935-ben a Kul­turverband 356 nevelőintézményt részesített támogatásban és tartott fenn velük kapcso­latot s összesen 598 német iskola érezte a Kulturszövetség jótékony hatását és áldo­zatkészségét. A szövetség jövedelme 1935- ben 7.8 millió korona volt, amely nagyrész­ben tagdíjakból és adományokból folyt be s amiből a német iskolák fenntartására és tá­mogatására 5.8 millió koronát fordítottak. Ezek a számok mindennél ékesebben be­szélnek és a magyar kisebbségnek is tanul­ságul szolgálhatnak arra, hogy miképpen kell csinálni kisebbségi kultúrpolitikát és egy életerős, öntudatos nemzetnek milyen áldozatokat kell hoznia ezért. Ezek a szá­mok azt is mutatják, hogy a németek eme kulturszerve sok ezer német gyermek ne­veléséről, ruhájáról, tankönyvéről, élelmé­ről gondoskodott s eme munkájában az a legfőbb cél vezette, hogy ezek a gyerme­kek németek maradjanak. Emellett még többszáz intelligens német embernek kenye­ret is adott. Mindenesetre felemelő tudat, ha egy nem­zeti kisebbség a szolidaritásnak, erőmegfe- szitésnek és áldozatkészségnek ilyen nagy­szerű példáját tudja nyújtani ezekben a su­Budapest, junius 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Borzaljnas kompszerencsétlenség történt mára virradó éjszaka az újpesti Duna-ágban. A Szúnyog- szigeten levő halászcsárdában az elmúlt éj­szaka a Budapesti Közúti Vasút alkalma­zottai mulatságot rendeztek s éjfél után két óra körül a mulatozók közül mintegy het­venen a csárda tulajdonosának kompján igyekeztek átjutni a túlsó partra. A komp a Duna-ág közepén eddig még határozottan fel nem derített okból, de valószínűleg a túlterhelés következtében, alámerült s uta­sainak nagyrésze a vízbe zuhant. A rögtön megindított mentőmunkálatok ellenére nem sikerült valamennyi utast megmenteni. A tűzoltóság és a mentők reflektorok mellett dolgoztak emberfeletti erővel, hogy a sze­rencsétlenül jártakat kimentsék, de igy is tiz halottat húztak ki a hullámokból. A szerencsétlenség részleteiről a követ­kezőket sikerült megtudnunk: A BSzKRt alkalmazottai hétfőn este táncmulatságot rendeztek a szunyogszigeti lyos időkben, a szegénység és munkanélkü­liség ilyen foka mellett. 4c Mi maayarok sokkal kevesebben va­gyunk, nálunk nagyobb a viszonylagos sze­génység s a mi helyzetünk itt Szlovenszkón és Kárpátalján nehezebb, mint a németeké a történelmi országokban. Mi ilyen munká­ra a múltban nem voltunk ránevelve s ilyen erőkifejtésre —■ valljuk be őszintén — ma nem vagyunk képesek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne igyekezzünk követni a többi csehszlovákiai nemzet kulturális, nem­zetvédő munkáját, ne neveljük erre népün­ket 5 ne tartsunk fenn magunknak is ha­kerti vendéglőben. A pesti partról a mulat­ság résztvevői kompon keltek át a szigetre. Az átkelés simán, minden különösebb baj nélkül történt meg. Éjfél után két óra táj­ban az estét átmulató közönség vidám han­gulatban ugyancsak kompon igyekezett ha­zafelé. Az egyik komp már szerencsésen elérte a pesti partot, amikor a másik, mint­egy 60—-70 utassal elindult. A komp hivatalosan csak legföljebb 40 utas befogadására volt alkalmas, de en­nek ellenére a megengedettnél jóval töb­ben helyezkedtek el rajta. A Duna-ág kö­zepén a kompba a túlterhelés következté­ben víz szivárgott be. Az utasok közt le­vő egyik, tizennégy esztendős kisleány bokáját mosta a beszivárgott viz, mire a leányka ijedtében elkiáltotta magát: — Kilyukadt a komp, beomlik a viz! A rémült kiáltásra leírhatatlan pánik tört ki a komp utasai között. Különösen az asszonyok soraiban volt nagy az ijedt­ség s csaknem valamennyien a kompnak még száraz részébe rohantak. Többen pe­sonló intézményeket. Az idő sürget is erre és ezt a munkát bizonyára senki más nem végzi el helyettünk. Most ne kutassuk azt, hogy miért va­gyunk mi ennyire ma elmaradva e téren, terhel-e ezért valakit mulasztás, ne keres­sük egymásban a hibákat és ne kezdjünk el civakodni ezen. Az egységes, áldozatos, minden hátsó gondolat nélküli kulturmunka bámulatos példáit megtaláljuk a cseheknél és a néme­teknél. Miért ne tudnánk mi is ugyanezt megtenni a mi viszonyainkhoz mérten, ami­kor ez nálunk is fontos nemzeti érdek? Mi­ért ne tudnánk mi is ebben a kérdésben dig ijedtükben azonnal a vízbe ugrottak. A férfiak igyekeztek megnyugtatni a jaj- veszékelő asszonyokat, de fáradozásuk hiábavaló volt. A komp a megterhelés aránytalan elosztása következtében oldal­ra billent s most már tényleg telni kez­dett vízzel és néhányan a vízbe merültek, A komp vezetője és néhány fiatal utas azonnal menteni igyekezett az elmerülteket. Közben a rettenetes segélykiáltásokra fi­gyelmes. lett a közeli összekötő vasúti hí­don szolgálatot teljesítő őrszemes rendőr, s rögtön értesítette telefonon a tűzoltókat és a mentőket a Duna-ágban lefolyt bor­zalmas szerencsétlenségről. Megkezdődik a mentés Percek .múlva több mentőhajó érkezett a helyszínére s megindult a mentés. Az uta­sok közül' huszonötöt még élve sikerült ki­menteni a vízből. Tiz embernek már csak a holttestét sikerült megtalálni. Több utas­nak sikerült usz, a partot érnie. A kimentet­tek közül tizenöt személyt súlyos állapot­ban a kórházba kellett szállítani. Tizennégy utas nyomtalanul eltűnt. A kutatás a haj­nali órákig szakadatlanul folyt, de az el­tűnteket nem tudták megtalálni. Nagyban elősegítette a mentési munkálatokat az a körülmény is, hogy véletlenül a közelben horgonyzott a „Szeged** nevű magyar ten­gerjáró hajó, amelynek legénysége feléb­redt a segélykiál'tásokra s a hajó reflekto­rait felgyújtva, egész éjjel megvilágította a szerencsétlenség színhelyét. Későbbi jelentés szerint a mentési mun­kálatokat kedden délelőtt is folytatták, de újabb holttesteket nem találtak. Az eltűn­tek számát eddig nem tudták egészen pon­tosan megállapítani. Eddig tizennégy utas eltűnését jelentették be. A vacsorán 270 olyan nagy lelki erőt tanúsítani és egysé­gesek lenni? Miért kell a mi amugyis cse­kély anyagi és szellemi erőinknek szétfor- gácsolódnia a sok különféle, gyakran élet- képtelen akcióban, tervezgetésben? Amikor a nagy nemzetek is kulturális, gazdasági és nemzeti egység felé törnek S a magunk közvetlen közelében is ezt tapasz­taljuk, akkor a mi számunkra sincs más ut, mint az összes nemzeti erők egyesítése nem­zeti, kulturális és egyéni érdekeink védel­mére. Aki ezt ma nem látja be, az vagy vak, vagy pedig lélekben és gondolkodás­ban elszakadt a magyarságtól s elveszett a magyarság számára. PRÁGA, junius 16. A tömegszerencsétlenségek sorában megdöbbentő végzetszerüség van. Nemrégiben kellett beszámolnunk a morvaországi komp- szerencsétlenségről, amelynek harmincegy rakwitzi gyermek élete esett áldo­zatul, alig néhány nappal ezelőtt történt a bécsi hajósaerencsétlenség, a „Wien** luxusszemélyszállltó hajó elsüllyedése, amely hat halálos áldozat­tal járt és most Újpest szerepel* a megrendítő sorozatban. A levegőbeli sze­rencsétlenségek sorozatát felváltja a vizi szerencsétlenségek sorozata, holott azt hihettük eddig, hogy ezt az elemet véglegesen uraljuk. Valamennyi tö- megszerencsétlenségnél, amely a vizen történt, azt láthatjuk, Hogy szinte haj­szálnyi elővigyázatossággal megakadályozhatok lettek volna a katasztrófák. Mintha az elem akarná megbosszulni magát a végzetes emberi könnyelmű­ségen .. 4 Mulatságból a halálba

Next

/
Thumbnails
Contents