Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-16 / 136. (3985.) szám
1936 junius 16, kedd. 11 ■OSI Az 1927. évi 76. számú egyenesadó-törvény novellája Ismerteti: Dr. Tömöri János Prága, junius 15. A koalíciós pártok 'úgynevezett adóügyi hetes választmánya n-égyh ón-apos munka után elkészült az egyenes adókról szóló törvény módosító javaslatával s azt a múlt na pókban adta át a költségvetési bizottság nyilvánosságának. Az elaborátum csak terjedelemben hatalmas, ellenben elvi vagy anyagj jogi változások alig vannak. A legfontosabb módosításokat alább ismertetjük: A pénzügyminisztérium revíziós osztálya Az egyenes adókról szóló törvény 'bevezető intézkedései III. cikkének 2. bekezdésében foglalt — a pénzügyminisztérium revíziós osztályáról szóló — rendelkezését olyképpen módosítják, hogy az említett osztály még 1940-ig marad meg. A revíziós osztály hatásköre annyiban módosul, hogy maga a revíziós osztály nem büntethet, mint azt eddig tehette, hanem indítványt tehet az egyenes adók megrövidítése bűncselekményének elbírálására hivatott Ítélő tanácshoz. Illetékes az az ítélő tanács, melynek körzetében a büntetendő cselekményt elkövették. A büntethetőség és a büntetés végrehajtásának elévülésére az egyenes adókról szóló törvény elévülési intéz kedései (206. §) érvényesek, melyek ugyancsak megváltoznak. Betéti kamatok adóterhe Ismeretes, .hogy a bevezető rendelkezések XV. cikke a betéti kamatok adóterhét szabályozza s azt. „illetékének nevezi el. E cikk 2. bekezdése szerint , jogi okiratokért, melyek a különféle pénzintézeteknek fenntartott ama jog gyakorlásánál adatnak ki, hogy pénzt gyümölcsöző haszonra elfogadhatnak annak ellenében, hogy a pénzt kérelemre, vagy a felmondási határidő -eltelte után visszafizetik, -ha a fél 'az intézet által kiadott okiratot bemutatja, bélyegilleték helyett százalék- illeték fizettetik*'. A novella az eredeti 4 százalékot 3 százalékra szállítja le és e százalékilletók alól mentesíti az eddig mentes intézeteken kívül még az országos hitelintézeteket és ezek fiókintézeteit. A novella ugyancsak 3 százalékra szállítja le uj, 4. bekezdés kozzáiktatásával Cseh- és Morvaországban a folyószámlabetétek elfogadására jogosult pénzintézeteket. Ez illeték alól is mentesek az országos hitelintézetek által kiadott betétkönyvek. Ingyenrészvények A novella az ingyenrészvények különleges illetékéről a következő, teljesen uj intézkedést iktatta be a XV. cikkben: „A betéti részvénytársaságok, vagy részvény- társaságok saját tartaléktőkéiből s nyereségátviteleiből — a stabilizációs tartalékalap kivételével — kibocsátott (felbélyegzett, vagy uj, vagy mindkettő) részvények szerzéséből különleges illetéket kell fizétni. Ez az illeték a részvénytőke emelésével indokolt részvényilleték alá eső értéknek 15 százalékát teszi ki, amennyiben a részvényesek fizetés nélkül szereznek arra igényt (a társaság vagyonának igénybevételével). Az illetékfizetési kötelesség az eddigi részvényesek ez uj részvényekre való igényének keletkezésekor keletkezik. Ezt az illetéket az eddigi részvényesek kötelesek fizetni s a társaság ezektől azt beszedi és a részvény-illeték beszolgáltatásának módjára érvényes előírások szerint fizeti be. A társaság kezeskedik ez illetékek befizetéséért. Egyébként e különleges illetékre is érvényesek a részvényiiletékre vonatkozó hatályos előírások. Napiári év — adóév Ugyancsak teljesen uj cikk — a tizenhetedik — szabályozza a naptári év és az adóév fogalmát, mely kérdés annyi. szóbeszédre adott alkalmat. Ez az uj cikk hü fordítóéban igv hangzik: Az 1937. adóévtől kezdve az I.—VII. fejezetek szerinti adókat az adósnál levonásokkal beszedett járadékadó és a tantiémadó kivételével, amennyiben a törvény mást nem ir elő, azon elv szerint fogják kivetni (beszedni), hogy az egyik (naptári) évben elért adóköteles jövedelem, kereset, vagy járadék a legközelebb következő (adó) év adóinak az alapja, nem tekintve azt, hogy az adóév kezdetén (január 1-én) az adó alapja, tárgya még tart-e és nem tekintve az adóévben beálló változásokat. Ezért azt az évet, melynek jövedelme, keresete, vagy járadéka adótárgy lesz, a továbbiakban „naptári év“-nek és az ezen naptári év után legközelebb következő évet, vagyis azt az évet, amelyben az említett jövedelmet, keresetet, vagy járadékot megadóztatják, a továbbiakban „adóévnek* fogják nevezni. A naptári évben bekövetkezett, adómentességet indokoló körülményeknek következménye csak az adóévben való mentesítés. Jövedelemadó A naptári év — adóév megkülönböztetést világosabbá teszi a novellának az az intézkedése, mely a jövedelemadó adózási időszakát a 4. paragrafus 1. bekezdésének teljes megváltoztatásával a következőképpen határozza meg: „A jövedelemadót minden adóévre azon adóköteles jövedelem után vetik ki, amely abban a naptári évben éretett el, amely közvetlenül megelőzi azt az adóévet, amelyre az adót kivetik, és pedig nem tekintve azt, hogy az adóév kezdetén (január 1-én) az adó tárgya, alapja még fennállott-e és figyelembe nem véve az adóév folyamán beálló változásokat.* Ennek megfelelően az adózási időszakra vonatkozó 4. § 2. 'bekezdése ie úgy változik meg, hogy „az adóévre szóló megadóztatás alapjául veendő azon üzleti időszak, amely a naptári évben végződik*. Adó alá tartozó jövedelem A jövedelemadóról szóló törvény 7. §-ának 2. bekezdése felsorolja a jövedelemadó alá nem tar| tozó bevételeket. A novella ezek közé iktatja a bevezető intézkedések XV. a) cikkében meghatározott ingyen- részvényeket, továbbá az örökösödéssel, életbiztosításból, balesetbiztosításból, aggkor! biztosításból, dologi kárbiztositásokból, a kényszeregyezségek utján elért tartozáselengedésekkel származó bevételeket is. Újonnan beiktatott 'bekezdés kimondja, hogy ezzel szemben „jövedelemadó alá eső jövedelemnek tekintik az alkalmazottaknak a munkaadó részéről a szolgálati munkaviszonnyal kapcsolatban adott rendkívüli ajándékokat és ingyenes szolgáltatásokat, amennyiben ezek az ajándékok meghaladják az évi 20.000 Ké-t“. Vállalatokból eredő bevétel E 'bevételre vonatkozólag a 10. § 2. bekezdése kimondja, hogy a rendes üzleti könyveket vezető adófizetők, akik uj gépeket, berendezést szereznek be, vagy alkalmazottaik számára lakóházakat építenek, a vállalatban elért bevételből az általában megengedett leírásokon kivíil a gépek, berendezés, vagy építkezés költségeiből további 20 százalékot leírásba hozhatnak. A novella ezt a 20 százalékot 10 százalékra rövidíti meg,- egyben a kormányt felhatalmazza, hogy rendelettel 20 százalékig emelhesse ezeket a levonásokat valamely meghatározott évben megkezdett építkezések költségeinél. Funkciós járandóságok levont adója Az egyéb forrásokból eredő 'bevételek jövedelmi adóját szabályozó 13. § 2. bekezdését a novella oda módosította, hogy a funkciós illetményekből a naptári évben levonással beszedett jövedelemadót a legközelebb következő adóév jövedelemadójára fordítják. Levonások Az adóalapból engedélyezett levonásokat szabályozó 15. paragrafuson a novella a következő változásokat eszközli: A rendes üzleti könyveket vezető adóalany az adóévre létesített kereseti adóalapját levonhatja, Iha azt az adóévben tényleg kereseti adó fizetésére 'használta fel. A betegség, rokkantság, aggkor1, özvegység esetére szóló biztosításokért fizetett biztosítási dijak legfeljebb 2000 Kc-ig terjedő összegben vonhatók le. Újítás: 2000 Ké-nál magasabb összegben csak abban az esetben vonhatók le, ha a biztosításra az adófizetőt törvény, önkormányzatú szaktestület, szerződés, vagy statútum kötelezi. Lakbér címén levonhatók a szolgálati utazásokkal kapcsolatos elszállásolási és étkezési költségek. Újítás, hogy levonhatók a- munkanélküliek segélyezésére az államnak adományozott összegek is. A munkadó az alkalmazottaiért fizetett adókat és- 'biztosítási dijakat csak abban az esetben vonhatja Je a saját jövedelemadó alapjából, ha évi 60.000 Kö-t meg nem (haladó fizetéssel bíró alkalmazottjának adóiról, biztosítási illetményeiről van szó. Az adökötelesség kezdete és végéről szóló- 23.—27. paragrafusok az adóév — naptári év uj fogalmának megfelelően módosulnak. Eszerint „azok a személyek, akiknek adókötelezettségük a naptári év folyamán keletkezik, jövedelemadóval csak áz adóévben terhelte-tnek meg és pedig a naptári évben elért tényleges jövedelem alapján". Adókötelezettség megszűnése esetén a naptári. évben is kivethető jövedelemadó a naptári év megfelelő részében elért jövedelem alapján. Levonásokkal fizetett Jövedelemadó Egy uj, 29. a) számmal ellátott paragrafus a következőket állapítja meg: 1. A 28 —45. paragrafusok intézkedései szerint levonásokkal beszedett jövedelemadót a naptári évben eszközölt levonásokkal a legközelebbi következő adóév adójának fedezetére fizetik be. 2. Azt az évet, amelyben az adót levonják, naptári évnek, a legközelebbi jövő évet, amelyre az adót fizetik, -adóévnek nevezik. Egy másik újítás kimondja, hogy a 30. és 31. paragrafusok szerint a naptári évben levonásokkal teljesített adófizetés esetén az adóköteles adója az adóévben teljesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha az adókötelesnek a naptári évben egyéb, 1000 koronát (eddig 500 koronát) meg nem hgladó jövedelme is volt. Ha a naptári évben eszközölt levonások meghaladják az adóévre kivetett adót. úgy a többletet az adóhivatal visszatéríteni köteles. A többletet csak abban az esetben téritik vissza, ha az meghaladja az 5 (eddig 2) koronát,. Betegsegélyzői orvosok jövedelemadója ügyében a 45. §-hoz uj, harmadik bekezdést csatoltak, mely szerint a 28.—45. § rendelkezései nem voQ*títíwaíak ■.•a^órvogoknak a betegsegélyző pénztáraktól keretszerződések - alapján húzott illetményeire. A 'betegsegélyző pénztárak azonban a naptári év végén jelenteni kötelesek az adókivető hivatalnak az orvosoknak kifizetett illetmények összegét és pedig a jövedelemadó-levonások alá nem eső jövedelmeket is. * A novella büntető rendelkezéseinek lényegét a költségvetési bizottság előadójának beszéde közlése kapcsán ismertettük már. (Igen jó magyar termés várható.) Budapestről jelentik: A legutóbbi hivatalos vetésállománv- becslés szerint az idén igen jó magyar termést várnak és pedig az összes gabonafajtákban és a kapás növényekben. Ha az eddigi esőzés és hideg időjárás megszűnik, akkor hivatalos becslés szerint a búza közepesen fölüli, sőt elsőrangú, rozs, árpa és zab a közepesnél jobb lesz. (Spekulációk az érsek újvári olajgyár körül.) Tudósítónk jelenti: Annakidején megemlékeztünk arról, hogy a bécsi székhelyű s Csehszlovákiában és Jugoszláviában ipartelepekkel rendelkező Jakober és Társa vállalat beadvánnyal fordult az érsekujvári városi tanácshoz, amelyben különböző adó- és vámkedvezmények megszavazását kérte, mert — mint beadványukban írták — ettől a városi elintézéstől teszik függővé, hogy megvásárölják-e a néhány évvel ezelőtt leállított érsekujvári olajgyárat, a tönkrement Singer és Társa iparvállalatok egyik üzemét. A város kedvezően intézte el a bécsi cég kérését s a városi képviselőtestület örömének adott kifejezést, hogy az ismert vállalat felujitja az iparüzemét s ezzel nagyobb számú érsek- újvári munkanélkülinek fog kenyeret nyújtani. Azóta hónapok teltek el, de a Jacober és Társa cégtől újabb hirek nem érkeztek. Mint megbízható helyről értesülünk, teljesen befejezett tény, hogy a bécsi cég nem vásárolja meg - az ■ olaj- gyárat, igy nem kerülhet sor az üzem újból való megindítására sem. A Jacober-cég terveiről a legkülönösebb kombinációk kerültek forgalomba, amelyek egészen különös és érdekes tranzakciókat sejttetnek a kulisszák mögött. Egyes verziók szerint Jacoberék .csak azért akarták megvenni az olajgyárat, hogy megszerezzék az érsekujvári olajgyár többéves, ki nem használt olaj-kontingensét, amelyet az olajkartell más tagjainak készültek eladni. Az ebben az irányban folytatott tárgyalások azonban nem vezettek eredményre s ezért Jacoberék visszaléptek a gyár megvételétől. (Passzív a magyar külkereskedelmi mérleg.) Buda,pesttől! jelenítik: Május havában a, magyar 'Kp'kere&bedielimii fioingailom srulyos váM-azáson memt .keresztüli. A ibelhiosaitail értékéuieik 'nagymérvű, eniielkedésiéyél. eáeirolbein a kivitel raeig- áBpitt, és a mérleg passzíva vált. Az év első öt háűaipí jóinak külkereskedieiLmi mérlege közü'l 22 mííliMló pengő eltolódást mutat Magyar ország hátrányára. Áz eltolódást legnagyobb részbein a 'teingeribebozatal okozta. Öt hónaip alatt 16 ezieir 200 vagonra eimelkedett a tengeri beíbo- zalaía. Az építkezés és az ipar foglal koz tatot tengárnak emelkedése jelentékenyem nagyobb fabelhiQ-zatalit 'tett szükségessé. Az ipari 'nyersanyagok. behozatala általiéban erősen megnőve- kedett. (A prágai devizapiacon) Amszterdam 2, Berlin 1 koronával gyengült, Montevideo 1, HeLsingfors 0.05 koronával javult. A vahita- íorgalemiban 'birodalmi márka bankjegy 13 koronával javult. (Fiztésképtelenségek és csődök májusban.) Statisztikai jelentés szerint (májúéban a fizetésképtelenségiek szánna kettővel csökkent. 82 fi- iZéfrésképtelenség fordult elő májusiban. A pasz- 'Szilvák 7.6 millió koromét tettek ki összesen, tehát csak feilé annyit, mént tavaly. Az uj csődök szánna az áprilisi 74-röl májusban 52-tre csókként. A csődöknél is kisebb a passzívák összege, mint tavaly. A mezőgazdasági tényez e-regyibZiségiek. száma az áprilisi 96-ról májusban 331-ire szökött föl. A passzívák összege 23.8 millió korona. (Uj szlovenszkói cégek.) Borza Ernő építész, Hornommá. G.ross és Rippmeir, fa- és. építkezési anyagok magyikereskedéeo, Kassa. Cukorrépa- magjüermelési Vállalat, Nagysmráiny. ÉRTÉKTŐZSDE Prága letöredező Prága, junius 15. (Pragoradio.) Szombattal szemben az árfolyamszint ma letörede- zett. A veszteségek nem voltak nagyok, mert a gazdasági élet köréből érkező hírek kedvezően hatottak és a letöredező irányzat inkább a tőzsde technikai helyzetével függött össze. Az üzlet folyamán a kontremin fedezeteket eszközölt és vidéki rendeléseket is effektuáltak, úgyhogy a letöredezö irányzatot tartott irányzat váltotta fel. Nordbalin bonnok 60, régi bonnok 35, Cseh Keres, kedelmi és Schöller 25, Sellier 20, Kézi mivek 18, Éncmüvek 17, Berg és Hiitten, Cseli- morva, Kriíík és Walter 15, Cseh Cukor 10, Brüxi Szén és Ringihoffer 8, Prágai Vas, Poldi és Kolini Vegyi 7, Canborundum, Olle- sóhau, Nyugatcseh Szén 6, Pozisonyi Kábel, Északcseh Szén, Aussigi Vegyi 5 koronával gyengült. Budweisi Sör 45, RothainNeudeck 4, Kolini Kávópótlék 3 koronával javult. A beruházási piacon ma több áru került a piacra a szokottnál, de vásárlókra talált és az irányzat tartott volt. Osztrák kölcsön 25 fillérrel gyengült. Az exóta'kereskedelem- iben gyengülő volt az irányzat. Pozsonyi Magnezit 10, frankra szóló Skoda-kötvények 11 koronával gyengültek. Valutakölicsö'nök és a CC-járadékok szintén letöredezlek. A bankpiacon Zivmo-bank 2.50 koronával javult, BUDAPEST TARTOTT Budapest, junius 15. Nyitáskor tartott volt az irányzat. A piac összes (kategóriáiban vásárlási kedv mutatkozott, úgyhogy az összes jegyzés a szombati árfolyamán ivó fölött volit. Különös érdeklődés mutatkozott Magyar Általános í>zén, Kima, Baoxit és Salgó iránit. Később a szilárduló irányzat. tartósnak bi zonyult, úgyhogy a legtöbb értékpapír többé-kevésbé javult, és nyereséggel hagyta el a piacot. A beruházási piacon a hangulat szintén barátságos volt. BÉCS KEDVETLEN Bérs, junius 15. A nyitás kedvetlen volt. A ku- liszban az összes jegyzés alatta maradt, a szombatinak. Néhány érték jelentéktelen letöredezést szenvedett. A korlátban is gyengülő volt az irányzat, főképpen csehszlovák és magyar értékek töredeztek le. A beruházási piacon barátságos irányzat volt. BERLIN EGYENETLEN Berlin, junius 15. A tőzsde ura egyenetlen irányzat mellett nyitott és az üzlet igen nyugodt volt. Az első jegyzések után javulás állott be, de ez nem volt jelentékeny és nem tudta befolyásolni a a árfolyamszint kialakulását. Egyes magánbankok vásárlásokat eszközöltek s igy az eltolódások nem voltak nagyok. A pénzpiacon a médioval kapcsolatosan egy kis feszültség állott be. ÁRUTŐZSDE Üzletfelén a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, junius 15. A mai terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 79 kg-os kemény búza 169—178, 70 kg-os félkemény búza 167—176, 79 kg-os lágy búza 164—173, 70 kg-os rozs 130—138, 60 kg-os árpa 114.50—122.50, 68 kg-os malátaárpa 130.50—139.50, 50 kg- os zab 123,50—131.50, szlovenszkói morzsolt tengeri érsekujvári paritásban: sárga nagyszemü gömbölyű 122—130, kisszemü florentin 124—132, cin- quantino és pignoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamim fehér gömbölyű 117—125, külföldi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129, besszarábiai kisszemü 131, cinquantino 144, szabadkeresk. árak: ab uszály Pozsony—Komárom: jugoszláv ó és szárított 59—60, román: ó és szárított 50—51, besszarábiai ó: 53—54, cinquantino: jugoszláv ó 74—75, román ó 60—66, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dipiai ó és szárított 123—124, román köles ab uszály Pozsony—Komárom 74—76, Viktoria-borsó 125—130, román takarmányborsó elvámolva 103—104, zöldborsó 115—120, kék mák 560—580, biborheremag 200— 250, eckendorfi takarmányrépa —.—, mammut takarmányrépa —.—, vörös lóhere plornb. 850— 950, vörös lóhere natúr 500—600, lucerna natúr 500 600, lucerna plomb. 850—900, ispargéta 150—170, buza-siitőliszt 280—320, búzadara 260—270, búzaliszt 0HH és OH 250-260, búzaliszt 0. 245—255, búzaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 434 200—210, búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt 7J4 130—135, 65%-os rozsliszt 195—205, 70%-os 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 77—79, rozskorpa 77—79, buzatakar- mányliszt 93—95, rozstakarmányliszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1045— 1065, magyar 1045—1065, amerikai 1030—1060, holland 1010—1050, dán 1010—1050, magyar szalonna 940—1030 korona. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru jegyzés Aussig loko, októberi szállítás 49.25—49.50 korona. + A prágai sertésvásárra összesen 3611 sertést hajtottak fel. Ebből 1549 hússertés, 6S4 nehéz sertés és 1378 hizó. A cseh hússertés 7.30—7.90. a szlovenszkiói 6.75—7.75, a román nehéz sertés 6.80 —7.50, a jugoszláv hízó 6.40—7.25, a román 6.40— 7.05, a magyar 7 korona. A vásár nyugodt volt. + A prágai állatvásárra 690 szarvas-marhát hajtottak fel. Ebből 286 a történelmi országokból való és 404 szlovenszkói. A cseh ökör 5—6.30, bika 4.70—6.35, tehén 3.50—5.50, borjú 4.80—6.50. a szlovenszkói ökör 5.60—7.10, bika 5—5.80, tehén 5.70, borjú 5.5o—6.40- A vásár közepes volt.
