Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-14 / 135. (3984.) szám
1936 junius 14, vasárnap. t>rxgaiA\ag^arhirlap 17 Az európai ifjúság álma és a valóság Gyarmatok tündöklése és nyomorúsága A sikeres olasz gyarmati expedíció hatása az európai ifjúságra ■■ Megoldást jelent-e az európai munkanélküliség szempontjából a gyarmatosítás? mm a Gyökeresen megváltozott a fehér ember helyzete a gyarmatokon ■■■ Ml Páris, junius 13. (MTP). Az olasz gyarmati hadjárat tüneményes sikere az egész világon nagy hatást tett az ifjúságra. Megmozgatta az ifjúság képzeletét és fantasztikus képekkel népesítette be. Meg kell érteni az európai ifjúság körében megindult mozgolódást. Meg kell érteni, hogy a mai európai fiatalember, aki — mikor kilép a2 iskola kapuján — ezer alakban találja szemben magát a Lehetetlen rémével, aki látja a sorvadó gazdasági életet, az érvényesülés drótakadályait, vágyakozva pislog a gyarmatok felé, ahol kalandos lehetőségek várakoznak rá. Sokan vannak ma Európában, még az úgynevezett jóllakott nemzetek fiai között is, akik szentül hiszik, hogy egyetlen megoldási lehetőség van az európai ember számárat j kivándorolni a gyarmatokra. Vagy még] inkább: uj gyarmatokat szerezni az európai civilizáció számára. Nagyon élesen meg lehet figyelni az olasz hadjárat sikerének hatását Franciaországban: a fiatalság lelkesedik a gyarmati hódításért, meg van győződve, hogy az olaszok Abesszíniában paradicsomot fognak berendezni az olasz fasiszta ifjúság számára. Még egyszer azt mondjuk: meg kell érteni ezt az ifjúságot, amelynek értelmét a háborús, inflációs nyomor tartotta az eszmélet keresztvize alá, amelynek holnapjából a munkanélküliség réme tekint ki. „Ott lent még lehet csinálni valamit” — hallani uton-utfélen ma Párisban. Tulajdonképpen nem is határozzák meg pontosan, mit értenek „ott lent” alatt, csak érzik, hogy a szerencse elköltözött erről a tájékról. A iekele világrész Sajnos —f annak ellenére, hogy maguk az olaszok nagyon okosan és helyesen reális képet igyekeznek festeni az abesszin helyzetről, egyáltalán nem titkolják a nehézségeket, amikkel ott meg kell küzdeniük — vannak egyes lapok, amelyek szívesen táplálják az ifjúság fantáziáját a gyarmati paradicsomról szóló mesékkel. Holott az lenne az európai érdek, hogy a megmásíthatatlan rideg valóságot tárják az ifjúság elé. Ami, talán mondanunk sem kell: egészen másképp fc3t, mint a fantázia Édenkertje. Mindenekelőtt pontosan meg kell mondanunk, miért van szüksége egy hatalomnak gyarmatra,- mit jelent a gyarmati élet, mik az előfeltételei a gyarmati érvényesülésnek? Gondolni kell arra, hogy az európai civilizáció fejlődésének ma egészen másutt feküsznek határai, mint ötven évvel ezelőtt. Ezek a határok nem esnek egybe a földrajzi határokkal. Anglia, Franciaország, Belgium és most már Olaszország is hatalmas gyarmatbirtokok felett rendelkezik, a gyarmatbirtokok mind az öt világrészre szétterpeszkednek, de valójában csak egyetlen nagy gyarmati kontinens van, ami felett e négy hatalom osztozik: Afrika. Az európai ember számára sincs más ki- vándorlási terep ebben a pillanatban. Sem Amerikában, sem Ázsiában nem lehet keresztülvezetni gyarmati expedíciót. Ezek a földrészek elszakadtak Európától és politikailag, gazdaságilag, de kulturálisan is önállósították magukat. La Plata őserdőiben és egyes déltengeri szigeteken még lehetne hódítani, de ezek a gyarmati feladatok már nem európai emberre várnak. Az egyetlen lehetőség: kiépíteni és továbbfejleszteni az afrikai gyarmatbirodalmat. Afrikában még óriási tömegek tudnak elhelyezkedni, nagy fejlődési lehetőségek is vannak, de már távolról sem az a sötét és misztikus világrész, mint volt nem is olyan régen. Ma már milliós nagyvárosok vannak Afrikában, európai mintára épült palotasorokkal, fényes üzletekkel, előkelő szállodákkal. Valamikor Afrika kalandoroknak kínált nagy és merész lehetőségeket, ma: néhány százezer európai munkanélküli számára jelenthet esetleg nem túlságosan könnyű megélhetést. Ez az afrikai probléma lényege ma Európa számára. Megváltozotl helyzet Annyi bizonyos, hogy Afrikában vannak ■még imiunkalehétőségek. Igen, de mifélék? Ne felejtsük el, hogy az úgynevezett gazdasági krízisen még nem lábaltunk keresztül s hogy a krízis az afrikai gyarmatokat is megsuhintotta fagyos leheletével. Ma már Afrika nem kínál olyan munkalehetőségeket, amelyekből vagyont lehet esi hol ni. Ma már nem elégséges egyszerűen odautazni s már is talál valamilyen foglalatosságot magának az európai ember. Afrikában is sok a fölösleges munkáskéz s a piacok megszükül- tek. Afrikában csak akkor lehet munkát találni, ha ugyanekkor megszervezik az afrikai produkció elhelyezését. Egyszóval, hogyha nemzetközi gazdasági szerv gondoskodik arról, hogy Afrika számára is piacokat teremtsem Mert eddig könnyebb volt a helyzet: eddig csak az volt a feladat, hogy európai árucikkek részére piacot csináljanak Afrikában.] S emellett számolni kell azzal is, hogy maga a kontinens neim jelent felvevő piacot, hiszen] beszámítva a bennszülötteket is Afrikában fejenként évi 20 frank szükséglet kielégítésére van lehetőség. Gondoljuk meg, hogy ez a szám Európában százszorosán nagyobb. Ezek persze csak számok, amikkel nem lehet kedvét szegni a kivándorlónak s az is bizonyos, hogy előbib-utóbb megindul a munka- nélküliek özöne Afrika felé. Ennek jótékony hatását érezni is fogja Európa. Elvégre a tömeges kivándorlás, a munkanélküliek százezreinek elvonulása az uj lehetőségeket kínáló gyarmatbirodalom felé, enyhíteni fogja Euróipa legsúlyosabb szervi betegségének állapotát, de elkerülhetetlen krízist fog felidézni a gyarmatokon. Pénz, pénz, pénz! Ha az európai munkanélküliek beözönlenek Afrikáiba, az afrikai gazdasági élet, amely különben seim épül erős alapzaton, meg fog rendülni. Egy mód lenne a krizis elkerülésére, ha sikerülne fokozatosan, még pedig gyors ütemben emelni a benszülöttek életszinvona- lát. Ehhez azonban szükséges lenne, hogy az összes érdekelt nagyhatalmak valóban kellő komolysággal hajtsák keresztül azt a civilizációs programot, ami mindeddig csak papíron van meg. Igaz, hogy ez is elsősorban pénz kérdés, — BHHBB még pedig nagyon komoly pénzkérdés. Mert csak úgy lehet elképzelni termékeny koloni- zációs munkát, hogyha a bevándorlók és a benszülöttek együtt dolgoznak. Ebiből a szempontból a fehér ember számára teljesen megváltozott a gyarmati élet formája: eddig a fehér ember vállalkozónak ment ki s dolgoztatott — még pedig sokáig nagyon hitvány körülmények között — a bennszülötteL A helyzet ma gyökeresen megváltozott. Persze, a probléma nem oldható meg sem egyes gyarmatosítók, sem társaságok jóvoltából, csakis az érdekelt államok vehetik kezükbe a munka és fejlődés megszervezésének feladatát. S itt lesz alkalma Olaszországnak megmutatni, milyen szervezőképességek felett rendelkezik. Elsősorban a föld kincseinek termékeny, de célszerű kiaknázását kell megszervezni. Mert az kétségtelen, hogy az afrikai földben hihetetlen értékek nyugszanak kiaknázatlanul. A feladat megoldása azonban, hogy ne támadjon belőle politikai konfliktus, államközi tervgazdaság alapján képzelhető csak el. A kérdés természetesen elsősorban pénzügyi természetű. Elvégre elkezdve ott, hogy a vályogkalibáiból egészséges házat kell építeni a bennszülött résziére, hogy az európai farmer földjét művelhesse és házat építhessen magának is, egészen odáig, hogy kereskedelmi szervek létesüljenek, mindehhez pénz, pénz és pénz kell. Még pedig hosszúlejáratú kölcsön formájában. Nem lehet vitás, hogy sokkal egészségesebb lenne még kapitalista szempontból is Afrikába vinni és ott termékeny vállalkozásba fektetni a pénzt, ami most bank trezorokban és harisnyaszárban nyugszik, csakhogy ehhez egy világfeifogást, az európai lelkiségét kellene megváltoztatni. A fiatalságnak, amely Afrikába kívánkozik, tudnia kell, hogy az afrikai telepítéshez szükséges eszközök még nincsenek meg, a pénz még bizalmatlan és hallani sem akar e merész tervekről, amelyek az európai munkanélküliségre irt hozhatnának. A rádium: az emberi élei jövője A rejtélyes Aura és Napelem ■ Az emberiség aranykészletének megfelelő rádium-mennyiség gyökerében ^áttöztátná meg a földi életet Kassa, junius közepe. A laikus olvasó előtt nem áll teljes arányaiban megvilágítva a modern idők legnagyobb jelentőségű, egyszersmind legtitokzatosabb tartalmú és leghatalmasabb ható- erejű anyagának, a rádiumnak a lényege. A magyar olvasó figyelmét legutóbb azok a híradások hívták fel rá, amelyek a Budapesten megnyílt rákgyögyitó kórház kapcsán valójában a rádium csodatevő erejéről szólották. Csak ugyan a rádium alig 30 éves történelme beláthatatlan átalakulások sorát mondja el,, amelyeket a föld legdrágább és legszörnyübb anyaga az elméleti tudományokban, a gazdasági élet ben és a gyakorlati orvostudomány terén idézett elő. Felfedeztetésének rövid ideje alatt monumentális jelentőségre tett szert minden nemzet kórházaiban és laboratóriumaiban, a világháború csataterein, a nagy gazdasági koncernek életében, a sztratoszféra-repülések. tökéletesítése során és még számtalan más irányban. A rádium világproblémájának kitűnő ismerője, Sz. D. bányavállalkozó megvilágította előttünk a kérdés körvonalait. Érdekfeszitő felvilágosításai több olyan részletet is tartalmaznak, melyek általában csak a szakkörök előtt ismeretesek. A modern idők kémiai hőskölteménye a rádium s az alábbiakban e hősköltemény vázlatos tartalmával ismerkedhetünk meg. A rádiumot elméletileg olyan anyagokból, ásványokból, kőzetekből lehet előállítani, amelyek rádióaktivitással bírnak, — mondja informátorunk. — Ezideig a legdusabb rádióaktivitással a szent-joachimsthali úgynevezett „szűrökére” (Uranpecherz) bir, de a rádióaktivitást már több. ásványnemben meghatározták. Mintegy 28 kőzet megvizsgálása után annak a felében több-kevesebb kisugárzást fedeztek fel. — Miért van mégis akkora óriási értéke a rádiumnak? — kérdezzük. — Azért, mert például egy gramm rádiumnak az előállítása gigantikus munkát, szakértelmet és elsősorban anyagi befektetést igényel. A báriumnak például igen nagy rádióaktivitását állapították meg, azonban — és ez is rávilágít a rádium olcsóbb kinyerésének problematikus voltára, — a báriumból kémiai utón a rádiumot extrahálni ma még a lehetetlenségek közé tartozik, A rádium óriási értéke mindaddig tartani fogja magát, amíg dusabb radioaktív hatású anyagokat nem találnak s amíg a feldolgozás leegyszerűsítéséről a modem technika és kémia nem vesz tudomást. Szakkörökben erősen tartja magát a hir, hogy ez utóbbi arra hivatott egyéneknek máris a birtokában van. A rádium olcsóbbá válását á beteg emberiség kitörő örömmel üdvözölhetné, de a mai gazdasági rendszerben a rádiumbirtokos kartellek bizonyosan hatalmas erőfeszítéseket végeznének a rádium szaporodása, olcsóbbodása ellen, a mai árnivó fenntartása érdekében. A világ rádium-monopóliuma egyébként ma Amerika kezében van. — A rádiumot a Curie-házaspámak köszönheti az emberiség, ugyebár? — Még előttük Becquerelék családja három nemzedéken keresztül foglalkozott a foszfo- reszkálással, azaz bizonyos anyagok ama képességével, hogy a sötétben világítanak. A Becquerel-dinasztia harmadik képviselője aztán az uránszurokérc egy teljesen meglepő tulajdonságára jött rá. Uránpreparátumot zárt be egy ólomkazettába,. amelyet ráállitott egy fényképezőlemezre. A lemezt a rendes fény ellen fekete papír védte. A kazetta körvonala rárajzolódott a fényképezőlemezre. Aztán egy alu- minium-medaillont helyezett a lemez papirbur- kolata és az ólomkazetta közé s a medaillon „radiográfiáját is megkapta a lemezen. így jött rá, hogy kell lennie egy anyagnak, amely saját anyagából egyenes vonalú sugarakat bocsát ki, amely sugarak nem verődhetnek vissza, nem törhetők meg, nem polarizálhatok, ellenben hatnak a fényképezőlemezre s a levegőt elektromos vezetővé teszik. Később a Curie-házaspár elkezdte az uránszurokércet analizálni. Az uránszurokérc az uránnak és mindenféle más elemnek a keveréke. Szét kellett választani ezeket az elemeket és kipróbálni, hogy a sugarak ereje hol marad a legerősebb. A Curie-házaspár végre nyomára jutott a legfinomabb esszenciának s ezzel fel volt fedezve a rádium. Sugarainak hatása most mutatkozott meg teljes pompájában. Mérhető volt az atomsulya, világított és idegen anyagokat világításra indított, kémiai ^változásokat hozott létre más anyagokon, az üveget barnára festette, élő penészgombákat a meg- dermedés tetszhalott-állapotába hozott, csírázásra érett babszemeket késleltetett a fejlődésben, saját magából hőt termelt, csodaerejét átruházta minden anyagra, amely a közelébe jutott. — Mi a rádium legnagyszerűbb tulajdonsága? — Az emberiségre nézve kétségtelenül a gyógyító hatása. Aztán a következő: Mintha a Szabad rádiumból állandóan parányi anyagrészecskék repülnének ki, amelyek gázmódra terjednek tovább, mintha benyomulnának más testekbe és a helyiségek, amelyben a rádium van, a falába, menyezetébe, padlójába, hogy onnan a rádium magukkal vitt erejét önállóan érvényesítsék. Ezen a ponton a felfedezés egyre terjedelmesebb lett. A rádiumnak ezt a kiáradó anyagi aurá- j á t (lehelletét) külön felfogták egy légüres üvegcsőben. így hagyták állva négy napig s azután újra megvizsgálták a spektrumát. És most megjelentek benne a Hélium spektrumvonalai. — A Hélium: a napelem? — Igen, hélium az a csodás elem, amely nevét Heliosról kapta, mert először a napban fedeztük fel. A spektrumkészülékkel szétbontották a nap húszmillió mérföldnyire lévő fényét. E fény vonalaiból a földi tüneményekkel való elmés összehasonlítás utján megállapították, hogy földünknek milyen elemei vannak meg gázformában a nap izzó burkolatában is. Találtak egy vonalat, amelyet nem lehetett megfejteni a földdel való összehasonlítás utján. Ez az elem a mi földünkön nem volt meg és elnevezték ,,helium”-nak, azaz napelemnek. 1895-ben aztán egy uránásványban, a ,,Cleveit“-ben megtalálták a hélium-vonalat. A Napelem tehát mégis vendége a földnek is. Tovább nyomoztak és kitűnt, hogy minimális alkatrészként megvan egész légkörünkben is. Mint mondottam, a rádium kiáradó lehelletét, auráját légüres csőbe zárták, de hélium egyelőre abban nem volt. Négy nappal később már volt benne hélium. A rádium-aurának eszerint héliummá kellett átváltoznia. A régi alkimista álom az elemek átalakulásáról szemünk előtt ment végbe. •— Eszerint a rádium szoros ikertestvér!
