Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-13 / 134. (3983.) szám

4 ^RXGM-MaG^AR-HIRIíAB 193 6 juniua 13, azombat A negyvenórás munkahét ügye a francia kamara elüti A jobboldal ellenérvei >■■■ Kávéházsztráik Párisban POZSONYI SEEHOFFER NÖVÉNYBALZSAM BamwmaamMMn—b—mwamnu Vigyázat a „Vörös-rák“ védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „VÖRÖS RAK" gyógyszertér Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Egy üveg ára Ki 5*— zi, a 8, fejezet az államhatalom helyi hatóságai­nak problémáját taglalja, a 9. fejezet a bírósá­gok kérdésével foglalkozik. Vallás, menedékjog, sajtó­szabadság, a „haza védelme" Rendkívül érdekesek azok a cikkelyek, amelyeket az uj orosz alkotmány az állam­polgárok további jogairól és kötelességeiről mond. így a 124. cikkely kimondja például, hogy a lelkiismeretszabadság biztosítása ér­dekében a szovjetunióban az egyház el van választva az államtól és az iskolától. Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a vallást, de szabadon dolgozhat a vallásellenes pro­paganda is. A 125. cikkely szerint a dolgozók érdekei­nek biztosítására és a szocialista rendszer erősítésére minden szovjetpolgárnak garan­tálni fogják a szólási szabadságot, a sajtósza­badságot, a gyülekezési szabadságot, a fel­vonulási szabadságot. Az állampolgároknak e jogait úgy biztosítják, hogy a dolgozók ren­delkezésére bocsátják a nyomdákat, a papir- készleteket, a középületeket, az uccákat, a közlekedési eszközöket, hogy ezzel meg­teremtsék e szabadságok anyagi feltételeit. A 126. cikkely szerint a szovjetpolgároknak jogukban áll társadalmi szervezetekbe tömö­rülniük. A 127. cikkely a személyiség érintethetetlen- ségét garantálja a szovjetpolgároknak, a 128, cikkely a lakások érintetlenségét, A 129. cikkely megállapítja, hogy a szovjet­unió minden külföldi polgárnak menedékjo­got biztosit, akit a dolgozók érdekében kifejtett tevékenysége, vagy nemzeti szabadságharca, vagy tudományos munkássága miatt üldöznek, A következő cikkelyek a szociális vagyon őrzésére szólítják föl az állampolgárokat. A 132. cikkely megállapítja, hogy az általá­nos védkötelezettség kötelező törvény, A 133, cikkely szerint a haza védelme minden állam­polgárnak szent kötelessége és a hazaárulást, a kémkedést a legelvetemültebb bűnként büntetik. Az iskolaköteles gyermekek szüielnek büntetése Prága, június 1/2. Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő az iskolaköteles gyermekek szüleinek szigorú büntetése tárgyában interpellációt nyúj­tott be az iskolaügyi- és belügyminiszterekhez, melyre a választ mo6t kapta meg nyomtatásban. A két miniszter válasza igy hangzik: — Az állami iskolaigazgatásnak a sz.lovenszkói és podkarpatszká-ruszi tanköteles ifjúságnak ren­des iskolai kiképzéséről is kell gondoskodnia. — A törvényes tankötelezettség elhanyagolásá­val szemben mindenekelőtt enyhe eszközöket (fel­világosítás, figyelmeztetés) alkalmaz. Ahol emez eszközök elégtelenek, ott a törvény szerint kell közbelépni. — A hivatalok eljárása a szülők által elköve­tett iskolai kihágások megtorlásánál helyes. A büntetések kirovásánál számba jön mindenek­előtt az, vájjon az iskolalátogatásnak a szülők nyerészkedési vágya által okozott durva és szán­dékos elhanyagolása forog-e fenn, s továbbá a szülők csaláxli és gazdasági viszonyai is tekin­tetbe vétetnek. A büntetések enyhén -rovatnak ki és csupán a kihágás ismétlésénél megfelelői eg fokoztatnak. — Sok esetben, ahol különös méltánylást ér­demlő körülmények forogtak fenn, nevezetesen vigasztalan vagyoni, kereseti és családi viszo­nyok mellett a kiro-vott büntetések a büntetett egyének kérelmére kegyelmi utón elengedtettek vagy enyb ittettek. — A büntetés elhalasztásának nem volna gya­korlati jelentősége s annak egyszerű figyelmez­tetéssé való leenyhitése lehetetlen, mert erre tör­vényes alap nincsen. — A szlovenszkói és pod/kanpatszká-nuszi já­rási hivatalok fogdái egészségi és erkölcsi szem­pontból a szükség követelményeinek egészben megfelelnek s a netalán! hiányok fokozatosan el­távolíttatnak. Páris, június 13. A kamara pénteken délelőtt megkezdte az első öt kormányjavaslat vitáját. Leg­először a negyvenórás munkahét kérdése került napirendre, Philipp szocialista képviselő vázolta a törvényjavaslat jelentőségét, mig a jobboldali kép­viselők óva Intették a parlamentet a túlzásoktól és megállapították, hogy a munkaidő leszállítása újabb drágulást és a francia ipari termékek újabb versenyképtelenségét fogja eredményezni. Blum válaszában kifejezte, hogy a 40 órás munkahét a szociális törvények legfontosabbika. Délután a sze­nátusban terjesztették elő az öt törvényjavaslatot. Annak ellenére, hogy a párisi sztrájkolók és a Páris, június 12, A német nemzeti szocia­lista uralom kezdetén Parisba menekült né­met emigránsok „Pariser Tageblatt" cim-en lapott alapítottak, amelyet Georg Bernhard szerkesztett. A lap tulajdonsa Po-ljakov ismert orosz kiadó vo/lt, aki az orosz forradalom után Párisi)a menekült, itt először orosz emigráns lapot adott ki Miljukov szerkesztéséiben, majd Zaharofif szolgálatába lépett, későbben pedig isimét visszatért a lapkiadó vállalkozáshoz. A „Pariser Tageblatt“ szerkesztői néhány nappal ezelőtt /megtudták, hogy Poljakov a német követséggel tárgyal a lap eladásáról. Már ekkor felhívást közöltek a lapban, amely szerint a szerkesztőség a lap hirdetéseiért nem vállal felelősséget, igy akarván jelezni, hogy a lap szerkesztősége és kiadóhivatala között szakadás állott be. A laptulajdono-s Poljakov ekkor utasítást adott a /nyomdának, hogy semmiféle közleményt sem szabad a Hatévi légyházat kapott Kassa, június 12. (Kassai szerkesztőségünk tele fon jelentése.) A kassai kerületi bíróság, mint an­nakidején jelentettük, május közepén kezdte tár­gyalni azt a nagyszabású bűnügyet, amelynek vád­lottja Kessler Vilmos ismert kassai zugbankár volt. Késéiért, akit a biró/ságok ezelőtt néhány év­vel már többswör elítéltek csalások miatt, ez-uttal szintén csomó csalással vádolta az ügyészség. A csalásokat tavaly és tavalyelőtt követte el Kessler, amikor körlevelet intézett egész Keletszlovenszkó és Kárpátalja gazdáihoz, amelyben azt hi rész tel te, ho/gy összeköttetésben áll egy prágai bankkal és olcsó kölcsönöket Ígért a gazdáknak. A megszorult gazdák tömegesen jelentkeztek Kessle/rnél és ek­kor a zugbankár elintézési díjul 100 koronát csalt A helyszíni szemlén árulta el magát a perbetei revolveres merénylő Érsekújvár, junius 12. (Saját tudósitónktól.) Benyó Béla perbetei uradalmi kovács régóta ellenséges viszonyban volt Micsinai Péter gazdal-egénnyel és a legutóbbi búcsún vere­kedésre került közöttiük a sor. Szétválasztot­ták őket, de Benyó csakhamar visszatért a korcsmába és revolverrel fenyegetőzött. Héger István földbérlő ismét szétválasztotta a két ellenséget és békítő szavaira elindultak Benyó Béla lakása felé, hogy véglegesen bé­két kössenek. Benyó ment elől, Héger és Micsinai egymást átkarolva mentek mögötte, mikor egyszerre lövés dördült el és a revolver- golyó Héger hasába fúródott. Nyomban beszóillitották az érsekujvári k-ór- házbai, ahol mego,perditák. Benyó állhatatosan munkaadók között megállapodás jött létre, a sztrájkok tovább tartanak és átterjedtek a nagy kávéházakra, a vendéglőkre és a mészárszékekre is. A mai lóversenyeket le kellett mondani, mert a lóversenyterek alkalmazottai is sztrájkba léptek. Tliorez, a kommunista párt vezetője kijelentette, hogy a sztrájkot be kell fejezni, mert a munkásság legfőbb kívánságai teljesültek. Thorez utalt a ju­nius 7-i megállapodás jelentőségére és kijelentette, hogy a munkásság ennél többet egyelőre nem érhet el. Meg kell várnia, amíg a parlament megszavaz­za az uj törvényjavaslatokat. lapban elhelyezni, amely a kiadó ellen irányul. A szerkesztőség különös módon játszotta ki ezt a rendelkezést. Egy idegen nyomdában kiszedettek egy közleményt, amely jelenti, hogy a lapot eladták a német propagandaminisztérium­nak és igy annak tendenciája megváltozik. A közlemény szedéséről fénykép utján klisét készíttettek és ezt a klisét a nyomdászok tud­ta nélkül két szerkesztő az utolsó pillanatban elhelyezte az első oldalon. A közlemény meg­jelent, azt átvette több nagy párisi francia lap és igy az állítólagos vásár meghiúsult. Párisi jelentés szerint Poljakov nem kapta meg a kialkudott vételárat, mert a lap átvéte­le a leleplezés után nem érdeke többé a né­met propagandaminisztériumnak. A lap szerkesztősége állítólag már más ki­adót talált és „Pariser Tageszeitung" néven uj lapot fog megjelentetni. | ki tőlük, a beígért kölcsönt azonban soha sem kap ták meg a gazdák. Május köz pén a tárgyalást el­napolták a b zonyitás kiegészítése végett. Ma folyt le a folytatólagos tárgyalás, melyen a bíróság Kess­ler Vilmost * 4499 rendbeli csalásban mondotta ki bűnösnek és ezért hatévi fegyházbüntetésre Ítélte. Az indokolás szerint Kessler bűnös manipulációi­nak /méreteit még megközelítőleg sem lehet meg­állapítani és az általa okozott kár hatalmas össze­gekre rúg. Tekintve, hogy töbhiziben volt a zug­bankár büntetve, a bíróság a nagy számban fenn­forgó súlyosbító körülmény figyelembevételével szabta ki a magas büntetést. Kessler fellebbezett az ítélet ellen. tagadta, hogy ő adta volna 1© a lövést és Micsinai, akiinek a golyó szánva volt, sem merte határozottan állítani, hogy Benyó volt a tettes. A helyszínén rekonstruálták a me­rénylet lefolyását, Benyó kezébe adták a fegy-* vert és az egyik csendőr rászólt: — Fordulj meg és mutasd /meg, hogyan adtad le balkézzel a lövést? Az addig tagadó gyilkos erre áttette bal­kezéből a jobbkezébe a fegyvert és azt mondta: — Jobb kézzel lőttem, kérem. Felemelte a kezét és megmutatta, hogyan lőtt. Ebben a pillanatban három oldalról kattogtak a csendőrség fényképező gépei és Benyó nem tagadhatott tovább. • A megtört fiatalember nemcsak ezt a bűnét ismerte be, hanem bevallotta, hogy az elmúlt ősszel Mor- vay Péter ellen is revolveres merényletet követett el, amelynek tettesét akkor nem si­került kézrekeriteni. Benyót akkor is gyanú­sították, de bizonyíték hiányában beszüntet­ték az eljárást. Rozsypal ungvári teája a belügyminiszter tiszteletére Umgvár, junius 12. A PMH részletesen be­számolt az ungvári országos székház felavatá­sáról, amelyen Cem? belügyminiszter is részt- vett. A felavatás és az épület megtekintése után Rozsypal országos elnök a belügyminiszter tisz­teletére délután öt órakor Idlenecven meghívott részére teát adott a Korona-szálló nagytermé­ben. A teán a pártszervezetek vezetői pohár- köszöntő formájában üdvözölték a belügymi­nisztert. A ruszin autonóm földmüvesszövetség részéről Földesy szenátor szólalt fel, az evan­gélikus egyház nevében Margócsy Aladár főes­peres, a csehszlovákiai magyar újságírók uniójá­nak kárpátaljai kerülete nevében pedig Jak Sándor mondott rövid beszédet. A magyarság részéről R. Vozáry Aladár tartománygyüliési képviselő szólalt fel, aki töb­bek között a következőket mondotta: — Miniszter ur! Engedje meg, hogy a kárpát­aljai öntudatos és nemzethü magyarság nevé­ben én is csatlakozzam az üdvözlők soraihoz. Nem frázis a mi üdvözletünk, mert a magyar­nak veleszületett tulajdonsága a törvénytiszte­let. Az ön által felavatott palotának értékét azonban nem építése adja meg, hanem annak a szellemnek tartalma, ami benne uralkodni fog. R. Vozáry ezután felsorolta a kárpátaljai magyarság jogos követeléseit. Rámutatott ar­ra, hogy az épület famunkáját, ami a miniszter­nek különösen tetszett, egy őslakó ruszin terve alapján magyar munkások dolgozták ki, ami azt bizonyítja, hogy a magyarság is tud szépet alkotni, ha munkalehetőséget nyújtanak neki. Majd arra kérte a minisztert, hogy vegyen tu­domást a magyarságról s arról, hogy a magyar­ság is élni akar. A belügyminiszter az elhangzott beszédekre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a kor­mányzónak funkciója teljesítése közben nem szabad tekintettel lenni a lakosság nemzetiségi, felekezeti mivoltára vagy politikai pártállására. Cerny belügyminiszter a Bukarestből vissza­térő Benes köztársasági elnökkel utazott vissza Prágába. Tizennégy napig bele'entés nélkül lehet kipróbálni a rádiókészüléket Kassa, juinius 12. (Kassai ezeirkesatőiség/ünjk telei>onjelentés©.j A brumm legfelső bíróság egy érdekes elvi jeHemtőeiégü ítéletet hozott. Az ügy­nek Fedáik József sárosamé gyai gazdálkodó volt a vádlottja, aki tavaly egy kassai üzletben rá­diókészüléket vásárolt. A gazda a készüléket kipróbálás végett ha-za.vitte g a lakásán üzem­be helyezte. Néhány nappal később egy csend­őr jelent meg a gazda lakásán és feljelentést tett ellenie engedély nélküli rádiókészülék tar­tása miatt. Az ügyészség megindította az eljá­rást és első fokom az eperjesi kerületi bíróság ■tárgyalta /az ügyet. Fedák József azzal védeke­zett, hogy csak kilbróibáilásra tartotta magánál! a rádiót. A bíróság bűnösnek találta a gazdát és egyheti fogházbüntetésre ítélte a rádiókészü­lék elkobzásának kimondásával. A kassai felső­bíróság helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet. A legfelső bíróság most megeeimmisitetite a.z elő­ző ítéleteket és felmentette Fedák Józsefet. Az ítélteit szerint a postaügyi minisztérium 1927 junius 27-én két rendeletét adott ki, amely szerint a postaigazgatóság a rádrók/ereeiked/ak- neik küilöinileges rádióengedélyt ad. Ez lehetővé •teszi azt is, hogy a vásárló kipróbálás céljából 14 napig magá­nál tartsa a készülékei. Igaz ugyan, hogy ez a /rendelet merni módosítja a rádiótörvéinyt, de az a célja hogy fokozza, a rádió elterjedését, és hogy mindem vevő laká­sán próbálhassa, ki a neki iegimegfeilelőbb gé­pet. Ezért a legfelső bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy h.a. valaki tizennégy napnál rövidiebb ideig tart kipróbálás végett rádióké­szüléket magárnál, nem követ el bűncselek­ményt. Gyilkosság Nagymihály mellett — a foglalás miatt Kassa, junius 12. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Nagymihály melletti Ká- csánd községben tegnap borzalmas gyilkosság történt. Marga Mihály gazda konyhakéssel leszúrta Páca József ácsmestert. A két ember régebb idő óta haragban élt egy­mással. Marga az ácsmesterre bízta ingóságait, hogy ne tudják lefoglalni, de Páca ezt elárulta a foglalást vezető ügyvédnek. A haragosok teg­nap egy esküvőn vettek részt, ahol hevesen vi­tatkozni kezdtek. Páca, hogy a veszekedésnek véget vessen, kiment a kertbe, ahol később hol­tan találták. A csendőrök Marga Mihályt letar­tóztatták. Kihallgatása során azt állította, hogy az ácsmestert önvédelemből ölte meg. Szerkesztőségi puccsal lehetetlenné tették a „Pariser Tageb!att“ eladását A kiadó tudta nélkül az első oldalon közölték, hogy a lapot megvette a német propagandaminisztérium 4499 csalásért Ítélték eí a kassai

Next

/
Thumbnails
Contents