Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-07 / 105. (3954.) szám

5 1936 május 7, csütörtök. naiMMi'AwnimNiii iifP^TRr»sw:-ss „Ja bornak nem kell cégér“ -— szőról­szóra, igy magyarul, ahogy leírom, így olvas­tam egy prágai aictomata-büffé reklámcédulá­ján. Szemügyre vettem ezt a szokatlan hirde­tést és végigolvastam a cseh szöveget. A büffé tulajdonosa hirdeti magyar borait: a tokaji aszút és szamorodnit, a csopakit, balatonit és még egy sor más, jobbnál-jobb, világhírű és kevésbé ismert hegyi borokat. És a büffé pol­cai tömve vannak a magyar címkés borok sű­rű soraival, piros-fehér-zöld színnel díszített palackokkal. A jó prágai sör mellett mélázva olvastam ezt a magyar bor-propagandaröpira- tot: a tokaji borolcrÓl elmélkedik néhány sor és a magyar föld legnemesebb termékének dicséri. Kedvesen becézgeti: „a borok kirá- lya“, „a királyok bom“. Aztán szakszerű ma­gyarázat következik a tokaji, borok termelési módjáról és különleges izeiről, zamatjairól. De nem csak egyszerű szakmagyarázatot ta­lálunk: a cseh reklám lelkendezve vallja, hogy a tokaji borokban a magyar föld erede­tisége nyilvánul meg s ez a sajátosság rá­nyomta bélyegét a magyar emberekre és bo­rokra egyaránt, ebből fakadnak a tüzes tán­cok, a megható népdalok s igy ebben az egye­dülálló borban a magyar talaj életessége és szomorúsága egyesül... De egyre jobban belemelegszik a népiélek analízisébe az isme­retlen cseh reklámiró és igy folytatja: egy pohár tokajiban a magyar karakter és nép­ietek titkait ismerheti meg, érezheti benne a puszta költészetét, a. ragyogó magyar napot, amelynek erejével érik ez a bor, megismer­heti a magyar dalból kicsendülő határtalan erőt és szeretethet és megértheti a mély-szép inagyar dallamokat, ahogy szomorúan sírnak a cigány hegedűjén... Ezen a szentimentális hangon nem lehet csodálkozni, mert hiszen a magyarokat erről az oldaláról ismeri a jóindu­latú külföld is; ez a német tonfilmoper ettek tónusa: az idillikus tájak, néptelen sik pusz­ták, szenvedélyes érzések, gémes kutak, csi­kósok, gulyák, népviseletek, hallgatók és csárdások közt váltakozó képsorozata... Ez a borreklám se mulaszthatta el, hogy egy ki- varrt subában, széles karimája kalapban álló magyar parasztot ne rajzoljon föl az illusztrá­ció kedvéért... A kipödört bajusz, pipa se hiányzik és a lovak, a magyar lovak is látha­tók, amint egy vágtató csikós kanyarultja kö­zéjük karikás ostorát... Ezeket a sablonokat megszoktuk már. De örülünk, hogy Prágában égy magánvállalkozó ilyen kedves szavakkal pártolja a kölcsönös megismerést és megér­tést, hiszen a csehszlovák-magyar gazdasági egymásrautaltság spontán megnyilvánulását halásszuk ki ennek az apró epizódnak a meg­örökítésével. Az egész hirdetés clouja magyar fordításban igy hangzik: „Csehszlovákia és Magyarország közt fönnálló barátságos és gazdasági érintkezések azt parancsolják az összes gazdasági köröknek, hogy támogassák ezen két ország árucseréjét. Mindkét ország gazdasági struktúrájának az felel meg, hogy Magyarország agrártermékeivel a csehszlovák piacokat keresse föl, ezzel szemben Csehszlo­vákia ipari termékeinek Magyarországon ke­ressen elhelyezést. Ebben az értelemben koc­cintsunk a csehszlovák-magyar kereskedelmi barátságra/“ — Milyen szép lenne, ha az egyes emberek kívánságai és érzületei sze­rint élhetnénk!... ■mi ....... ni.... Iiiiiwi iiii—iw—ii Sz trájkolnak a jogászok Prága, május 6. Közöltük, hogy a szená­tus a múlt napokban tárgyalta az ugyne- vezett kis ügyvédi rendtartási novellát, mely az ügyvédjelöltek gyakorlóid éjét hat évre emeli. A javaslattal a képviselőház il­letékes bizottsága holnap foglalkozik. En­nek kapcsán a cseh egyetem jogi fakultásá­nak legnagyobb egyesülete, a Vsehrd tag­jait május 7. cs 8 ra sztrájkba szólítja. Má­jus 7-én a Károly-egyetem pqi fakultásán nagy tiltakozó gyűlést tartanak a jogászok. Ugyanilyen megnyilatkozásokra készülnek a briinni és a pozsonyi egyeltem joghallga­tói is. Afrikában nincs többé önálló fekete ország III. Menelikeí űlíefik Abesszínia ír ónjára az olaszok? Az uralkodójelölt bosszúhadjáratot hirdet a négus hivei ellen ■■ ■■ ■■ Újból a mohamedánok kezébe kerül a hatalom? ■■ Még élesebbé válhat az angol-olasz ellentét Paris, május 6. (MTP.) Hogyan rendezik ezekután az úgynevezett abesszin problémát az érdekelt nagyhatalmak, milyen formát találnak az olasz uralom beiktatásával összefüggő számos világpolitikai és világgazdasági kérdés megoldá­sára, még kérdés, •— egy bizonyos: az, hogy Afrika utolsó önálló bennszülött birodalma megszűnt létezni és Abesszínia is gyarmatbi­rodalommá változik, mint a többi afrikai or­szág, Egyiptom is csak névleg független, a legutóbbi események is megmutatták, hogy mennyire Ang­lia kezében van sorsa. A sokat emlegetett né­ger köztársaság, Libéria pedig minden egyéb, csak nem független, hiszen az Egyesült Államok érdekszférájához tartozik. Abesszínia elestével tehát el lehet mondani, hogy Afrika teljesen vazallusává vált a fehér em­bernek, Afrikában most már nincs más, csak gyarmat és úgynevezett ellenőrzés alatt álló terület. Önálló fekete ország nincs többé ezen a hatalmas föld­részen. Abesszinia volt az utolsó önálló fekete ország s egyben egyik legnagyobb múltú biro­dalma a világnak, amelynek határait többször átlépték idegen hóditó hatalmak, de soha nem tudták a hatalmas hegyek védőbástyája mögött levő országot leigázni. Hailé Selasszié és utóda Utóda előreláthatólag Lidj Yassou fia lesz, I aki természetesen olasz protektorátus alatt fog kormányozni. Lidj Yassou Abesszinia királya volt Hailé Sze- lesszié előtt, 1916-ban vesztette el trónját, Hailé Szelasszié akkor börtönbe is vetette elődjét és egészen haláláig fogságban tartotta. A volt ural­kodó 1935 decemberében halt meg a fogságban, amikor már nagyon ingadozott Hailé Szelasszié alatt a trón s nem lehet tudni, hogy ebben a pontosan bekövetkezett halálban nem segitet- tek-e a sorsnak a négus bizalmasai? Lidj Yassou fia, a trón várományosa jelenleg húszéves és francia Szomáli-földön tartózko­dik, közel Dzsibutihoz. Ezt a fiatalembert állítólag III. Menelik néven akarják az olaszok trónra ültetni, minthogy apja II. Meneliknek, a nagy uralkodónak unokája volt. II. Menelik verte meg egyébként 1896-ban A -ál az olasz hrr'erőket. Német politikai örökséget vesznek át az olaszok? .. ,ailé Szelasszié és Lidj Yassou családja kö­zött minden bizonnyal személyi rivalitás is volt, de sokkal fontosabb szerepet játszottak azok a világpolitikai erők, amelyek a két család mögött sorakoznak föl. A két uralkodó család közötti küzdelemnek vil ágpolitikai rugói vannak s is­merni kell ennek a küzdelemnek egyes részleteit, hogy megértsük, miért akarják az olaszok III. Menelik néven királlyá koronáztatni annak az uralkodónak leszármazottját, aki valójában súlyos csapást mért az olaszokra. Lidi Yassou, aki közvetlen a világháború előtt foglalta el Abesszinia trónját, hitbuzgó követője volt az izlám vallásnak. Évszázadok óta két vallás követői az abesszinek: az izlámé és a kopt-kereszténységé. Lidj Yassounak az volt a célja, hogy az izlám zászlaját nemcsak saját hazájában emeli ma­gasra, hanem túl a határokon is harcot hirdet az izlám nevében. A világháború kitörése idején ez a program ter­mészetesen a törökök oldalára terelte az ural­kodót, aki szövetséget kötött nemcsak a törö­kökkel, hanem azokkal a kisebb arab államok­kal és uralkodókkal is, akik az antant, helyeseb­ben az angolok ellen harcoltak. A németeket természetesen nagyon érdekelte Lidj Yassou politikája és minden lehetséges módon segítették is. Természetesen az angolok és franciák nem néz­ték ölhetett kézzel a fejleményeket, hanem tit­kos ügynökeik segítségével lázadást szítottak a nagy Menelik unokája ellen az abesszin törzsek kc': "tt. Ha III. Menelik trónra lép... A jelek szerint Hailé Szelasszié sorsa máris megvan pecsételve. Nem ő az első uralkodó, akit az elmúlt harminc évben lebukni láttunk a trónról, — de a „királyok királyáénak bukása mégsem mentes a drámaiságtól.. Annak ellenére, hogy előkelőén berendezett villa vár rá London­ban, állítólag harmincezerdolláros biztosítást is kötött egy amerikai biztositó társasággal, amely kevés rosszabb üzletet csinálhatott ennél, sőt több vagon ezüstöt és kávét is visz magával az emigrációba, — mégis szomorú, ahogyan saját hívei megszalasztották az uralkodót. Zágráb, május 6. Sesvete közegében az egyik faluban megtartott bérmáláskor sú­lyos összeütközésre került a sor a horvát parasztok és a csendőrök között. Két pa­rasztot megölték és egy harmadikat oly Súlyosan megsebesítettek, hogy a kórház­ban belehalt sérüléseibe. Több paraszt megsebesült. Stary Becej városban három' ezer paraszt megrohanta a városházát és Berlin, május 6. Blomberg hadügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben megtiltja a német hadsereg tagjainak, hogy katonai egyenruhában öt kilométerre megközelítsék a francia, belga és csehszlovák határt. Ezzel a rendelettel Blomberg tulajdonképpen semleges övei teremtett a határok mentén, de a holland, osztrák, lengje!, litván és dán határokról nem tett említést. A rendelet a svájci határra sem vonatkozik. Hivatalos német jelentés szerint leginkább a sza­badságon lévő német katonák határmenti tartóz­kodásának szabályozásáról van szó, mert rendes csapattesteket a vezérkar a jövőben Ls bárhová vezényelhet és bárhol elhelyezhet. Ahol a Rajna Franciaország és Németország természetes ha­tára, azaz Kehitől Bázelig, nincs tiltott zóna, de a katonák egyenruhában nem léphetnek a rajnai A lázadóknak TaíLri herceg állott az élére és a kopt-keresztény papságot is megnyerte ügyének. Menelik unokáját elkergették a trón­ról és fogságba vetették. Ras Taffarit csak később koronázták királlyá. Uralkodóvá koronázása után fölvette a „ki­rályok királya*' címet. Hailé Szelasszié üldözte az izlám papokat, rneg­kiszabadiíotta a foglyokat. Később a járás­bíróság épületét foglalták el és a vizsgálati foglyokat is szabadlábra helyezték. A helyi rendőrség és csendó'rség nem tudta a tün­tetőik dühét megfékezni, amíg Újvidékről' állami'endőrség érkezett a városba. Számos személyt letartóztattak, közöttük dr. Nagy Ivánt, az egyik ellenzéki képviselőjelöltet, továbbá dr. Ruljik ügyvédet, aki a vajda­sági szlovákok egyik vezetője volt. hidakra. A német hadügyminisztérium azt állítja, hogy a német császári hadseregben 1914 előtt ugyanilyen rendelet létezett. s kitott minden összeköttetést a törökökkel és a Kelet lázadó arab államaival, Menelik család­ja. pedig igyekezett eltüntetni a színről. A fog­ságban sínylődő Lidj Yassou fiát többször is meg akarták mérgezni, végül is a fiatal herceg elmenekült az országból és már évek óta francia területen él. Természetesen ég a vágytól, hogy atyja örö­kébe lépjen és megbosszulja mindazt, amit a négus az ő családja ellen vétett. Nem csoda tehát, hogy ha az olaszok még jóval azelőtt, hogy a háború kitört, kapcsolatot ke­restek a fiatal herceghez, aki boldogan fogadta c.r olaszok közeledését. Annyi bizonyos, hogy ha az olaszok trónra ültetik III. Meneliket, olyan politikai kurzus veszi kezdetét Abesszí­niában, ami az angoloknak nagyon kényel­metlen lesz, már csak azért is, mert az izlám zászló alatt küzdő arab nacionalisták is uj segítséget kap­nak. III. Menelik Aboubeker szultán leányát vette feleségül, tehát már családi kapcsolatai révén is halálos ellensége Abesszinia kopt-ke­resztény lakóinak és főleg egyházi hatalmassá­gainak. Ilyen körülmények között tehát aligha rememető, hogy III. Menelik tónralépése enyhí­tené az olasz—angol ellentéteket. És Geraf? Ezek a momentumok természetesen igen jól ismertek Gcnfben is és nem is annyira a négus menekülése és Abesszinia katonai ellenállásának megtörése ejti kétségbe a népszövetséget, mint inkább az egyre fokozódó ellentét, amely az an­gol és olasz érdekek között tátong. Ma már kétségtelen, hogy nem uralkodókról és uralkodó családokról van szó, hanem az angol világbiro­dalom elemi kérdéseiről, sorsdöntő gyarmati problémákról, sőt nem is annyira Abesszíniáról, mint az afrikai érdekszférák uj fölosztásáról. Ezzel kapcsolatban fölmerül a kérdés: illetékes-e e-cknek a kérdéseknek eldöntésére a népszö­vetség? Aligha. A szankciókkal kapcsolatos te- 1 Ttlenség teljesen elvitatja az illetékességet a szövetségtől. Genf mint nemzetközi bíró és közvetítő fölmondta a szolgálatot. Nemcsak a négus szenvedett vereséget. Egyelőre ez az af- rí1 i háború legsúlyosabb és bennünket is kö­zelről érintő következménye. .m mwmmmmnmmmmmm iiiiiiiiii iiimijiwi.ibwiiiii.mí Május 8.-án nyilik meg a BudoMsli Hemetítm ff ásót Váltsa meg vásárigazo ványát ■■ • cnet. jegy! e«'dákban 50-33 M.-os utazási kedvezmény j \ vásárigazoivány vízummentes beutazásra jogosít | Újabb parasztlázadfsok Horvátországban Három halott ■ * ■ A megostromolt járásbíróság Otkilométeres „semleges öv“ a német határokon Blomberg német hadügyminiszter feltiinéstkeltő rendelete

Next

/
Thumbnails
Contents