Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-06 / 104. (3953.) szám

‘W]> ...... El őfizetési Art évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké*val több. Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i e e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303*11. • • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A kisantant érdekközössége Leírhatatlan lelkesedés Rómában Az olaszok kedden délután bevonultak Addis Abebába Sir Sidney Barton jelentése - - Az első olasz teherautók az angol követségnél - - Az amerikai követséget kiürítették Ras Nasibu és Wehib pasa együtt szökik a négassal (d) A kisantant tanácsának szerdán kez­dődő belgrádi ülésezése egyike a legfonto­sabb összejöveteleknek, amelyeket a kö­zépeurópai kis hármasszövetség egyáltalán tartott. Jelentőségét eléggé kifejezésre jut­tatja az a tény, hogy olyan fontos európai kérdések vannak napirendjén, mint a raj­nai német megszállás és az osztrák szolgá­la tkötelezettségi törvény, de különösebb hangsúlyt ad neki az, hogy két olyan nagy esemény előzi meg közvetlenül, mint Addis Abeba eleste és a francia baloldal meglepő választási győzelme. A pillanatnyi külpo­litikai helyzet tisztázatlan és bonyolult s igy egyes problémák terén az érdekek egyeztetése, ami minden ilyen konferenciá­nak a föladata, nem lesz könnyű föladat. Mert az tagadhatatlan, hogy mindenkor az érdekközösség a legerősebb kapcsa minden szövetségnek. Sőt azt is lőhet mon­dani, hogy az érdekközösség sokszor erő­sebb a szövetségi szerződésnél is, mert a szerződéseket rendszerint az érdekközösség szüli és az érdekközösség megszűntével a szerződések is elhalványodnak. Az uj eu­rópai helyzetben annyi sok uj szempont me­rült föl, hogy számos uj pontban kell ke­resni és rögzíteni a közös érdekeket, a kö­zös utakat és közös módszereket. Világos, hogy a különböző földrajzi adottságokkal rendelkező három államra nem bírhat egy­forma jelentőséggel minden egyes kérdés. Az egyik államra az egyik kérdés égetőbb, a másikra egy másik. Csehszlovákia szem­pontjából ma legelsődlegesebb jelentőségű a rajnai megszállás — tekintettel a francia szövetségesre. Másodszor Csehszlovákiának természe­tes érdeke, hogy az osztrák-német csatla­kozás létre ne jöjjön. Mivel pedig Olasz­országnak is természetes érdeke, hogy a német birodalom meg ne vesse lábát a Brenneren vagy pláne Triesztben, az Ad­ria partján, azért az osztrák kérdésben ad­va van bizonyos értelmű csehszlovák-olasz érdekközösség. Ám ugyanez az osztrák kérdés némileg más színezést kap Jugoszlávia szempontjá­ból. Jugoszláviának nem előnyös az, ha Olaszország Ausztrián át erős gyűrűt épit ki körülötte Magyarország és Albánia ré­vén. Ugyancsak hasonló nüánszok vannak az egyes kisantantáillamok közt az oroszokkal való együttműködés problémája körül is. Csehszlovákiának és Romániának elsőren­dűen fontos, hogy közvetlenül támaszkod­hassanak a hatalmas orosz szomszédra, Jugoszlávia számára az orosz nem közvet­len szomszéd és ezért nincs közvetlen ér­deke, hogy az oroszokkal a kölcsönös meg­segítés viszonyába lépjen. Belgrád nemcsak hogy nem hajlandó szövetkezni a szovjet­tel, hanem még a normális diplomáciai kapcsolatokat sem vette föl vele. Belgrád külön nézőpontja nemcsak arra épül, hogy Jugoszlávia a Balkánon úgyszólván nagy­hatalmi helyzetet foglal el és erejének tu­datában hasonló módon járja a maga utait, mint Franciaország másik szláv szövetsé­gese, a lengyel, hanem belpolitikai meg­gondolásokra is. Jugoszlávia politikája ugyanis a viszonylagos demokratizálódás ellenére még mindig Sándor király hagyo­mányain halad s e konzervatív hagyomá­nyok letéteményesei nem viseltethetnek különösebb bizalommal a szovjetrendszer, Dzsibuti, május 5. Mielőtt az Entreprise nevű brit cirkáló, amelyet az angol kormány a négus rendelkezésére bocsátott, hétfőn este elhagyta volna Dzsibutit, a volt abesszin déli hadsereg két főparancsnoka, Ras Nasibu és Wehib pa­sa török tábornok is a francia Szomáii-föld fő­városába érkezett és a pályaudvarról azonnal az angol hadihajó fedélzetére ment. Elutazása előtt a négus tárgyalt a francia katonai kor­mányzóval, akinek ünnepélyesen megígérte, hogy soha többé nem vesz részt abessziniai ka­tonai akciókban. A francia hatóságok a nemzet­közi jog alapján csak akkor engedték meg, hogy a négus elutazzék, amikor megtette ezt az ünne­pélyes kijelentést. vagy általában a marxista radikalizmus iránt. Belgrádban nem nagy lelk-;sedést váltott ki a hir, hogy a szövetséges Fran­ciaországban a választáson a kommunisták ereje meghatszorozódott és a kormányzat a szocialista baloldal kezébe fog kerülni. A jugoszlávok az oroszokban a bolsevizá- lási eszmék hordozóit látják és nem örül­nek a francia bolsevizmus erősödésének sem. Némi különvéleményük van az abesz- szirdai eseményekről is. Az abesszin háború gyors befejezése, ami most valószínűnek látszik, azt jelenti, hogy Olaszország ismét aktívabb lesz Közép-Európában. Ha ezt az aktivitást Róma csak az osztrák status quo A Badoglio főhadiszállásáról érkezett leg­újabb jelentések szerint kedden hajnalban az olaszok megtették az utolsó előkészületeket a fővárosba való bevonulásra. A marsall csapa­tainak élén vonul be az ellenfél fővárosába Les- sona gyarmatügyi államtitkár és Bottai római kormányzó kíséretében. Az olasz repülőgépek tovább cirkálnak a fel­gyújtott város fölött. Jelenlétükkel bátorságot akarnak önteni a követségek épülteiben ostrom alá vett idegenekbe. Hétfőn alkonyaikor Ras Hailu, Godzsam tar­tomány főnöke 150 jól felszerelt katonával Ad­dis Abebába érkezett. Az európaiak remélik, fenntartása érdekében fejti ki, akkor ez kö­zös kisantant-érdek és elsősorban csehszlo­vák érdek, de ha emellett a Balkánra is gyakorolna gazdasági és politika nyo­mást, ez Jugoszláviának nem lenne kelle­mes. Az osztrák status quo szempontjából kívánatos az abesszin háború mielőbbi be­fejezése és a középourópai olasz aktivitás visszatérése, ezzel szemben Jugoszlávia in- káib'b az abesszin háború elhúzódását és az olasz aktivitás elmaradását üdvözölné. Ezzel a néhány utalással is látjuk, hogy Jugoszlávia hovatovább meglehetős önálló nézeteket vall és érdekeit a kisantanton belül is öntudatosan és következetesen kö­veti. A francia félhivatalos sajtó ezért hogy Ras Hailu véget vet a fosztogatásoknak és gyújtogatásoknak. Francia katonák indultak az abesszin fővárosba Dzsibuti, május 5. Az abesszin főváros­ból érkezett jelentések megerősítik azt a hirt, hogy az addisabebai francia követsé­gen körülbelül kétezer ember keresett me­nedéket és vasárnap óta állandóan rabló­bandák ostromolják az épületet. Élelmiszer- hiány kezd mutatkozni és a francia követ sürgős kérést intézett Dzsibutihoz, hogy azonnal küldjenek segítséget. Dzsibutiból vasárnap éjjel egy század francia gyarmati katona indult Addis Abebába és nagymeny- nyiségü élelmiszert és muníciót vitt magá­val. Egy másik század hétfőn indul a vo­nattal Addis Abebába. A Diredawában ál­lomásozó francia gyarmati csapatok utasí­tást kaptak, hogy készüljenek a fővárosba való indulásra. A legújabb jelentések szerint a Dzsibuti­ból Addis Abebába vezető vasútvonalat, Modzsosz közelében, Addis Abebától 50 ki­lométerre, megszakították és a közlekedés egyelőre szünetel. Az amerikai követség kiürítése Washington, május 5. Hull amerikai ál­lamtitkár rádió utján elrendelte, hogy az addisabebai amerikai követ a követség sze­mélyzetével azonnal hagyja el az amerikai követség épületét és helyezkedjék bizton­ságba. Az eljárást megindokoló hivatalos je­lentés szerint Hull kénytelen volt igy in­egyenesen gyanakvással kiséri Belgrád uj politikáját és már olyan gyanuhangok is elhangzottak, hogy Jugoszlávia Németor­szág felé akar orientálódni. Ez a francia aggodalom minden bizonnyal időelőtti s a kisantant konferenciája ezúttal is találni fog számos olyan érdekközösségi pontot, amelyben mind a három állam külügymi­niszterei ,,teljes egyetértést" és ,.egyező álláspontot" érhetnek el. De bizonyos, hogy csak a valóban meglevő közös érde­kek terén van meg ez a közös álláspont. Azonban a helyzet fejlődése arra utal, hogy az érdekközösség skálája éppen Ju­goszlávia magatartása miatt szükülöben van. LONDON, május 5. A Forejgn Office délután hat órakor hivatalosan közölte, hogy az olaszok Addis Abebát kedden délután 16 órakor (helyi idő) megszállták. Sir Sidney Barton angol követ rádiójelentésében közli, hogy nagyszámú olasz csapatok teherautomobilokon 16 órakor elhaladtak az angol követség előtt és a városba vonul­tak. A bevonuló claszok számát az angolok néhány ezerre becsülik, A főváros teljes nyugalomban fogadta a fontos stratégiai pontokat villámgyorsan megszáfló olaszo­kat, A rablóbandák legnagyobb része hétfőn, utolsó maradványa pedig kedden délelőtt déli irányban ,á legnagyobb sietséggel elha gyták a várost. Az amerikai követséget kedden reggel kiürítették és az angol csapatok segítségé­vel a követség személyzete átköltözött az angol követség területére. Az olasz csapa­tók bevonulása nagy örömet okozott a követségekre menekült bennszülöttek és euró­paiak között. Állítólag a városban semmiféle ellenállás nem fogadta az olaszokat. Badoglio a közelben tartózkodik és hamarosan szintén az abesszin fővárosba érkezik. A hir hatása Olaszországban RÓMA, május 5. Addis Abeba elfoglalásának első híre kedden a késő délutáni órákban érkezett az olasz fővárosba. A lakosság mindenütt leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a napok óta várt hirt. Ras Nasibu és Wehib pasa szintén kOlffildre szökött

Next

/
Thumbnails
Contents