Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-05 / 103. (3952.) szám

1936 május % kedd. 11 Tiszta arcbőr 14 "*p *'*" a C0RALL caÉMTöL (száras vagy zsíros), barmadik nap után javul az arcbőr észrevét- H" lenül és az összes hiba, *• íy u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májtolt, nagy párna, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszti- Kv^jWl nik. Biztos eredmény. VÖRÖSRAK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20. DAVIS CUP Í936. FRANCIAORSZÁG—KÍNA 5:0. Párisban szombaton a francia Borotra—Bemard „öregpáros“ 6:1, 6:3, 4:6, 6:2 arányban győzte le a Kho Sin Kié—Gordon Lum kinai kettőst. — Vasárnap Destremeau a kinai Kho Sin Kiét 6:3, 6:2, 4:6, 6:2, Boussus pedig Guy Henget 6:0, 6:0, 6:2 arányban verte meg. HOLLANDIA—MONAKÓ 3:2. Monte-Carlóban a párosban szombaton a mo- nakói Gallepe—Landau-kettős a holland Hnghan— Karsten-párt 6:4, 7:5, 3:6, 7:5 arányban győzte le. Vasárnap Gallepe a holland Hughant 6:2, 6:4, 6:3 arányban verte meg. Timmer (Hollandia) Landau herceg felett aratott 6:2, 6:3, 8:6 arányn győzel­mével biztosította Hollandiának a továbbjutást Franciaország ellen. LABDARÚGÁS Belgium-Hollandia 1:1 (0:1) Brüsszel, május 4. Mintegy 60.000 néző elölt ta­lálkozott a két nemzet válogatott csapata. A reváns a 8:0-ás vereségért nem sikerült, da­cára annak, hogy a belgák a kitűnő Braine ve­zetése alatt pompásan játszottak. A vezetőgólt a holland Baldiuys szerezte, amit a második félidőben Braine egyenlített ki. Bíró az angol Jewell volt. Spanyolország-Svájc 2:0 (0:0) Bern, május 4. Meglepő, de megérdemelt győze­lem 25.000 néző előtt Svájc csapata teljesen cső­löt mondott, úgyhogy a spanyolok könnyen győz­lek Langara és Reguiro góljaival. A német Wein- jártner bíró elnyomta a spanyol csapatot, mely­nek reguláris gólját nem Ítélte meg. Nemzetközi harc a ragályos betegségek ellen Ha a népszövetség politikai téren elég gyakran uidareot vallott is, viszont az emberiség borzal- nas ellensége, a ragályos betegségek elleni csen- les, de érdem-dús küzdelme teljes elismerést ér­ieméi. A genfi nemzetközi egészségügyi hivatal, miként a „Monthly Summery of t,he League of Na- ;ions“ jelenti, a ragáJyok elleni védelem céljából már 1921-ben felügyelő szolgálatot szervezett, kezdetben ennek működése csak Kelet- és Közép- iurópára szorítkozott, ahol a háború következmé- íyeképp a ragályos betegségek elterjedésének ve­szedelme még elég nagy volt. 1923-ban az állandó megfigyelés már 73 országra terjedt ki. 1936-ban i megfigyelés alatt levő országok száma 148-ra rúgott kerek 1436 millió lakossal, azaz az emberi­ség 72 százalékával. Az évek folyamán leszűrt tapasztalatok arra tanítottak, hogy a . ragályos betegségek eredményes leküzdéséhez föltétlenül szükséges a ragályközponto'k szigorú felügye­lte, elsősorban tehát a keleti és távolkeleti álla­moké, amelyekben az emberek százezrei esnek ivenkint áldozatul a pestisnek, kolerának, fekete aimlőnek stb. Minthogy a ragályokat legtöbbnyire i nemzetközi hajóforgalom terjeszti a világ összes tájai felé, 1925-ben Singapurban ragálybejelentő szolgálati irodát állítottak fel, amely megalaku­lása. óta valóban áldásos működést fejt ki. Mi­helyt az indiai óceán, déli Kína, India, Ausztrá­lia, keleti Afrika, vagy Alexandria (alhol a mekkai zarándokokra is felügyelnek) kikötőiben vagy a hajókon ragályos betegség tör ki, arról az irodát azonnal táviratilag értesítik. Az iroda ezidőszerint 188 kikötővárossal van állandó összeköttetésben, ezek közül 109 Ázsiában, 48 Ausztráliában és a déli óceánszigeteken, 26 Afrikában és 2 Ameriká­ban van. Az összegyűjtött jelentéseket a nagy rádióállomások, mint Saigon, Malabar, Sandakan, Hongkong, Shanghai, Madras és Nauen utján a kormányokkal, a quaranténállomásokkal és a ki­kötőhatóságokkal közük. A tengeren levő hajók­kal e jelentések rövid kivonatát szintén a rádió közvetíti. Oly kikötőkkel, amelyek a rádiótávirat­tal meg nem közelíthetők, kábeltávirat utján érint­keznek. A singapuri iroda 1934 óta arra is törek­szik, hogy az ázsiai államokban működő orvosok­nak és egészségügyi hatóságoknak konferenciák és kurzusok utján legyen segítségére a ragályos betegségeknek fészkeikben való leküzdésénél. éiKÖZGAZDASÁG f Olcsó takarmányt kapnak az ínség-járások gazdái Prága, május 4. A Gabonatársaság a föld- művelési és a pénzügyminisztérium utasítása alapján 4200 vagon korpát és takarmánylisztet kedvezményes áron bocsát az ínség-járások gazdáinak rendelkezésére. Az akciót összesen 7000 községre terjesztik ki, amelyek sorában 1900 szlovenszkói és kárpátaljai község van, a többi a történelmi országok területén fekszik. Az olcsó takarmány ára még nem ismeretes, mindössze annyi bizonyos, hogy az árenged­mények összege mintegy 13.25 millió koronát tesz. A Mezőgazdasági Tanács a ve’dmag- kereskedelem sürgős szabályozását kéri Prága, május 4. A csehszlovákiai mezőgazda- sági tanácsok állandó tanácsa Troppauban tar­tott ülésén az időszerű mezőgazdasági kérdé­sekről tanácskozott. A bizottság tudomásul vette a kukoricameimesibésről szólló kormány- rendelet tervezetét s a rozsnemesités ügyét a további tanácskozások tárgysorozatára tűzte. A bizottság elhatározta, hogy a Mezőgazdasági Tanács vezetőségét felkéri, hogy lépjen érint­kezésbe a Gabonatársasággal és hasson oda, hogy a monopólium jogával felruházott társaság az idei termésből eredő gabonavetőmag ke­reskedelmét szabályozza. A bizottság ezután azzal a tervvel foglalkozott, mely szerint a növénybetegségek leküzdésére szolgáló gyógyszerek és a kártékony rovarok kiirtására alkalmas vegyi szerek kereskedelmé­nek kizárólagos jogát a Gabonatársaság kapja. Az állandó bizottság a tervhez a maga részé­ről nem járult hozzá és állást foglalt az említett gyógyszerek és ve­gyi készítmények kereskedelmének mono- polizálása ellen. A bizottság a tervvel ellentétben megteszi a kellő lépéseket aziránt, hogy a növénygyógy­szereket és a kártékony rovarok elleni készít­ményeket a droguistákon kivül a mezőgazdasá­gi egyesületek is szabadon árusíthassák. Csökkenőben van Prága, május 4. Az agrárjellegű országok külkereskedelme, amely a tőkeszegénység következtében más országokkal való pénz­kapcsolatuk legfontosabb tétele, pénzérték­ben és mennyiségben is többnyire aktív, mert a pénzügyi és valutáris egyensúly meg­őrzése érdekében sokkal több és olcsóbb árut kell eladniak a külföldön, mint amennyit vásárolhatnak. A túlnyomóan agrárjellegű Oirszágok (Finnország, Argentína, Spanyol- ország, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária, Lettország, Törökország) külkeres­kedelmi mérlege feltétlenül nagyobb mennyi­ségeket forgat a kivitel oldalán, mint a be­vitelén. Az egyes országok kü lke rés k e delimének mennyisége meglehetősen állandó, de van­nak kivételek is. Ilyen Németország, amely tudatos ötnellátási politikát folytat s 1934-ben bevitelének és kivitelének aránya 1:1 volt, tavaly azonban már 4:4.2, továbbá Magyar- ország, amely gazdaország ugyan, de fejlődő iparának nagy nyersanyagszükséglete követ­keztében egyre nagyobb mennyiségű olcsó cikket visz be, viszont változatlan mennyi­ségben, de egyre drágább minőségű árut ad el a külföldön. Az egyes országok miit vásárolnak inkább (Zadina ujabb nyilatkozata az állatpiacok szabá­lyozásának szükségességéről.) Dr. Zadina József földművelésügyi miniszter hétfőn megtekintette a prágai állatvásárt és húspiacot. A látogatás során kijelentette, hogy a felhajtások és az árviszonyok stabilizálása érdekében sürgősen szabályozni kell az állatpiacokat. Csak a piacok szabályozása biz­tosíthatja a stabil árakat — mondotta a földműve­lésügyi miniszter. (Hétszáznyolcvanhét kartel működik Csehszlová­kiában.) A. karteltörvénv novellázásának ügyével kapcsolatban különös időszerűséget kapott a sta­tisztikai hivatal alábbi jelentése: Az 1933. évi ju- ’ius 13-án kelt törvény értelmében fölfektetett kar- teljegyzékbe 1933 október 18-tól 1936 május 1-ig összesen 903 kartelsz rrződést vezettek be s ezzel egyidejűén 116 kartelszerzödéet töröltek a jegyzék­ből. A Csehszlovákiában működő kartelek 6záma május 1-ével az előző év azonos időpontjában kö­zölt 712-ről 787-re emelkedett. 1934 május 1-én 649 kariéit tartottak nyilván. (A szabad kereskedelmi ipar özvegyi jogon történő folytatása.) A pozsonyi kereskedelmi grémium közli: A szabad ipart űző kereskedő elhalálozása esetén az özvegy vagy az örökös uj iparengedélyt köteles kérni s csak a képesí­téshez kötött kereskedelmi iparban (vegyes- kereskedés) elegendő, ha az özvegy bejelentés alakjában közli az iparhatósággal, hogy iparát özvegyi jogon folytatni szándékszik. (Növekedőben van a világ áramtermelése.) A világ elektoromos áramtermelése az eddigi becslések szerint a múlt éviben további 30 mil­liárd kW-tal; vagyis 8.4 százalékkal emelke­dett és 375 milliárd kW-tal ujabb rekordot ért el. Az 1932-es év 285 milliárd kW-os mély­pontjával szemben ez 30 százalékos emelkedést jelent és még az 1929. évi rekordot is megha­ladta. (Románia gyapjukivitele.) Bukarestből jelentik: Románia 1935-ben mosatlan állapotban 1056 q és mosottan 165 q gyapjút szállított külföldre. a világ-agrárolló a külföldön és hogy mit tudnak inkább el­adni, — tehát az egyes államok gazdasági fejlettségét — igen jól mutatja a bevitel és a kivitel kiszámított egységára. A bevitel egy­ségára kilogramimonkint általában 1.5—4 aranycent között ingadozik világszerte. A nagyipari államok általában 1—3 centet fizet­nek egy kg. külföldi áruért, az agrárállamok azonban jóval többet. A világpiac árai az elmúlt két évben nem nagyon sokat változtak. A nyersanyagok drá­gulása csak 1935 végefelé kezdte éreztetni hatását. így az 1934. évi és a tavalyi egység­árak csak árnyalatnyi változásokat mutatnak. Csak annyiban mutatkozik bizonyos sza­bályszerűség, hogy az agrárállamokból ki­vitt áruk egységértéke valamivel növeke­dett, vásárlásaik egységára pedig többnyi­re alacsonyabb az előző évinél. A fejlettebb államok és különösen az aranyblokk be­vitele ezzel szemben csekély drágulást, kivitelük ellenben némi olcsóbbodást bi­zonyít. Ennek a jelenségnek valószínűleg az a ma­gyarázata, hogy a nyersanyagok és a kész­áruk között fennálló aránytalanság (a világ agrárollója) csökkenőben van. (Á költségvetésben előirányzott összegen lelül 1 millió koronát kapott a Kiviteli Intézet.) A Kivite­li Intézet költségvetési keretét az állami költség- vetés tudvalévőén évi 3 millió koronában szabta meg, a Kiviteli Intézet azonban 5.5 millióra emelte föl költségvetését s a 2.5 Jxiillió koronás többletet statisztikai illetékek révén kívánta előteremteni, ez a terv azonban az érdekeltek tiltakozása kö­vetkeztében meghiúsult. A nehézségek elhárítása érdekében a pénzügyminisztérium két tételben öez- szeseri 1 millió koronát bocsátott a Kiviteli Intézet rendelkezésére s valószinü, hogy a kivánt 1.5 mil­lió koronás összeget is kiutalja az exportintézet­nek, amely ebben az esetben már az idén is 5.5 mil­lió koronás évi költségvetéssel propagálhatja a csehszlovák árut a külföldön. (Tartós javulás a világgazdaságban.) Berlin­ből jelentik: A konjunktúrakutató intézet jelen­tése szerint a világgazdaság konjunktúrájában az ösztönző erők továbbra is fokozódó mérték­ben éreztették hatásukat. A magántőke beru­házási tevékenysége erősbödött és a jövedelem fokozódásával kapcsolatban a fogyasztás is gyorsabb ütemben emelkedett. Ezenkívül a kon­junktúra fejlődését a hadfelszerelésre fordított kiadások is kedvezően előmozdították. Az ipar megélénkülő kereslete a mezőgazdaságra is kedvező hatást gyakorolt és az ipari államok­nak mezőgazdasági termények utáni élénk ér­deklődése azt eredményezte, hogy a mezőgaz­dasági termények a termelés emelkedése ellené­re is meg tudták tartani eddigi árszintűket. Egyes zavaró körülmények, igy például, a meg­torló intézkedések csak csekély mértékben éreztették hatásukat. (Megélénkült a téglagyárak forgalma.) Az építési idény élénkülése nyomán a téglagyárak forgalma is föllendült. Márciusban és áprilisban a prágai téglagyárak, a téglakartell adatai sze­rint, 20 százalékkal több ánut hoztak forgalomba, mint a tavalyi éy asoatos szakába®. A Phönix uj igazgatóságának első ülése Prága, május 4. A Phönix Biztositó Intézet csehszlovákiai képviseletének uj vezetősége ma délután tartotta első igazgatósági ülését, melynek napirendjén a változott helyzettel összefüggő te­endők kérdése szerepelt. Beavatott helyen szerzett értesülések szerint a kormány néhány napon belül kiadja a biztosítottak által már türelmetlenül várt ujabb rendeletét, amely tisztázni fogja azt a kérdést, hogy a biztosítottak milyen számlára fizessék az esedékessé váló biztosítási dijakat Hir szerint az ujabb befizetéseket a régiektől elkü­lönítve kezelteti a Phönix csehszlovákiai képvi­seletének uj vezetősége. (Esik a lengyel zloty.) A mai prágai deviza­piacon London 0.55, Kopenhága 2, Oslo 2,Tal- lin 2, StokhoLm 2, Alexandria 0.50, Berlin 0.25, Lisszabon 0.35, Helsingfors 0.35 és Newyork 0.01 koronával megszilárdult, Amszterdam 0.50, Madrid 0.50, Zürich 0.50 és Páris 0.10 koroná­val gyöngült. A valutapiacon a lengyel zloty árfolyama 15 koronával esett vissza, a német márka szintén 15 koronával gyöngült és a ro­mán lej 0.05 koronával lanyhult. A magyar pengő 1, a francia frank 0.50 és az angol font 0.25 koronával megszilárdult. (A kirakatba helyezett áru árát áthúzni és alacsonyabb árat Írni helyébe — tisztességtelen verseny.) A pozsonyi grémium Fornheim Zsig- mond elnökletével előljárósági ülést tartott, amelyen tudomásul vették az országos hivatal ama értesítésiét, hogy a szeszes italoknak zárt palackokban történő árusítása iránti kérvények az 1935. évi 162. számú kormányrendelet ha­tálya alá esnek (részleges iparzárlat). Ugyan­csak tudomásul vette az elöljáróság, hogy a vasutügyi minisztérium a szappannal és illat­szerrel való házalókereskedelmet a vasúti épü­letekben megtiltotta. Az elnökség a nyugdíjinté­zet választmányi tagjainak kinevezésével kap­csolatban annak a kívánságának adott kifeje­zést, hogy a választmányban a szlovenszkói ke­reskedelem megfelelő képviseletet kapjon. Az időszerű kérdések tárgyalása során az elnökség elitélte a reklámnak azt a módját, hogy egyes kereskedők a kirakatokba helyezett áruk régi árát áthúzzák és azok mellé uj, alacsonyabb árat imák. Kivétel csak divatjamúlt árunál en­gedhető meg, de az árkülönbözet itt sem lehet 25 százaléknál nagyobb, egyébként a reklám­nak ezt a módját tisztességtelen versenynek kell minősíteni. Az elnökség az ellen is állást fog­lalt, hogy a szállőportások a szállókban elhe­lyezett kirakatok áruit árusíthassák. Az élelmá- szerkereskedők számának erős emelkedésére való tekintettel az elnökség annak a kívánsá­gának adott kifejezést, hogy a kormány mi­előbb léptesse életbe a kis ipartörvény novellá­ját és szabályozza ezt az Iparágat. A pozsonyi grémium több mint 1200 élelmiszerkereskedőt tart nyilván. A grémium mozgalmat indított aziránt, hogy a megrendelőlapokat ne kelles­sen 5 koronás okmánybélyeggel ellátni, mert a bélyegköltség hátrányosan befolyásolja az üz­letkötéseket. (Erősen emelkedett a lóhusfogyasztás.) Az el­múlt esztendő folyamán 33.057 ló került Csehszlo­vákiában fogyasztásra, amig 1934-ben mindössze 27.461 lovat fogyasztottak. A lóhusfogyasztás terén megnyilvánult emelkedő irányzat ezév elején is ész­lelhető volt. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 4. Ki 100 pengőért ........ 511.50 100 schilllngért ........................ 478.50 100 zlotyért ................................. 438.50 100 l ejért ........ 16.10 100 márkáért............................ 678 — 100 e züstmárkáért ..... 795.— 100 dinárért ............................ 56.425 100 svájci frankért................... 789.50 100 francia frankért................... 161.70 10 0 Belgáért ............................ 411.— 10 0 líráért ................................ 180.90 10 0 holland forintért................... 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért........................ 120.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 4. Ke 100 pengőért ............................ 514.50 10 0 scbillingért ....................... 481.50 10 0 zlotyért................................. 441.50 10 0 lejért ................................. 16.40 100 m árkáért............................ 682.— 10 0 ezüstmárkáért ................... 805.— 100 dinárért ......................... 56.825 100 s vájci frankért................. 792.50 100 francia frankért................. 162.30 100 Belgáért ...... 413.— 100 líráért............................. 182.10 10 0 holland forintért................... 1648.— 1 amerikai dollárért .... 24.35 ! angol fontért 121.75

Next

/
Thumbnails
Contents