Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-31 / 125. (3974.) szám

i *J

'PHXGA1-J*ÁAG¥AR.HlRLAg

19ib május Ói, vasárnap.

Egy darab ősi hagyomány.. •

Gazdalegény-avatás a Csallóközben

Hogyan keresztelik a magyar gazdaif jut legénnyé?

Népies szertartás a gazdabált követő napon

béri állandóan 200.000 voltos áram koring. Magyarországnak, de Közóponrópának is legmodernebb röntgengépei szolgálják itt a gyógyitá6 célját . , .

Szendy polgármester szives meghívására látogatást tettünk a rádium kincstárában is. Megálltunk a páncélszekrény előtt. Ólomdobozt nyitnak fel előttünk. Gyufaskatulya nagyságú ólomtokban nyílások vannak és ezekben foglalnak helyet a rádiumtük. A tűk belseje parányi üvegcső, ebben van a picurka rádiumsó. Az üvegcsövet 1.4 mm. vastagságú platina-irridiumfoglalat zárja be . . .

Hétfőtől kezdve az öt gram rádium beállt a gyógyítás szolgálatába és már nem löveti hiába energiáját szanaszét . . . Rádiumbombákból sugá- roztatnak a betegre, rádiumtükkel támadják meg a nyelvráköt, össze-visszaspókelik velük a rosszindulatú daganatot, hogy nyoma se maradjon . . .

És önfeláldozó orvosok, még ápolók küzdenek itt a legrottenetesebb kórral. Orvosok, akik a saját egészségüket kockáztatják a betegek megmentése érdekében.

Mert a legnagyobb elővigyázat ellenére is az orvos, meg az ápoló állandó veszélynek van kitéve. Hiába az ólomfahi szoba, az ólomablakkal védett megfigyelő, mégis érintkezésbe kerül a rádiummal.

*

Vízszintes: 1. Tiltószó. 3. Heine-idézet, folytatása a 22. függ.-ben. 7. Az USA egyik állama. 13. Nyelvtani fogalom — névelővel. 15. Gyorsan illanó anyag. 17. Érme — idegen szóval. 18. Ugyanolyan másik. 20. Állat — németül. 21. Idegen női- név. 22. Szamár — latinul. 24. Lovas Henrik név- betűi. 25. Nagy abesszin császár neve. 26. A fenyőfa termése. 28. 17-es — magyarul. 29. Becézett férfinév. 30. Német prepozíció. 32. Francia festő és grafikus (1841—1919). 33. Konyhakerti

növény. 35. Falun sok van. 37. Kis lakóhely. 38. Római szám, ezren felül. 40. Szín. 41. Háziállat. 42. Ázsiai tó. 44. Bibliai bűnös. 46. Gallium végy- jele. 51. Idegen cégrövidités. 52. A sivatag „hajója". 53. Fémhuzal. 54. Azonos magánhangzók. 55. A harang hangja. 57. Vissza: hamis. 58. Testrész. 60. Vissza: friss. 61. A tucat része. 63. Nem csukok, sőt... 65. AAAA. 66. Szökik, menekül. 68. Azt mondják — öl. 69. Aietes király és He- kate leánya. 71. Szőlőfajta. 73. Skálahang. 75. Cibál — másszóval. 77. Gép — névelővel. 78. Hideg — németül. 80. Német tiltószó. 81. Berendezési tárgy. 82. Fiatal pap. 84. Dal — idegen szóval. 86. Becézőszó. 87. Kereskedelmi kifejezés.

Függőleges: 1. Indulatszó. 2. Görög istennő. 3. Ritka férfinév. 4. Egyszerű gép. 5. Szemével érzékel. 6. Férfinév. 7. Arzén vegyjele. 8. Imavégző- dés. 9. Elek. magyar mesemondó. 10. Svábhegyi megálló. 11. Világlap. 12. A színész és a szabó jelzője. 14. Vonatkozó névmás tárgyesete. 16. Arany — franciául. 19. Orosz valuta. 21. Több, mint szebb. 22. A vizsz. 3 sor folytatása. 23. Zenei műfaj. 25. A bátor ember igéje. 27. Ilyen szó is van. 31. Kenyértörmelék. 34. Pénzügyi egyesület. 36. Rész — idegen szóval. 39. Élet — angolul. 41. Konyhakerti növény. 43. Skálahang. 44. Német kikötőváros. 45. Tiltószó. 46. Lola, operaónekesnő. 47. S'hakespeare-király. 48. Mult- jdő ragja. 49. A tűzhányó torka. 50. T. D. 54. A 40 rabló „babája". 55. „Magyar tenger." 56. Magyar ősmondai alak. 58. Lom ikerszava. 59. Margit, énekmüvésznő. 61. Az USA egyik állama, 62.

Kéttized rádiumegységet bir el naponként a

szervezet.

Ha ennél több kerül bele, már ártalmas és veszedelmes. RMiummérgezéet okoz. Leggyakrabban a kézen törnek ki a fekélyek. Áldozatul esik a kéz, az ujjak, a kar ... És milyen alattomos ez a rádiummérgezés! Sokszor csak évek múltával jelentkezik.-Minden orvos és ápoló ezért állandóan magánál hord egy kis töltőtollszerü mérőt. Erről aztán a szolgálat befejezte után a laboratóriumban leolvassák, hogy ki mennyi rádiummennyiséget nyelt el és ezt törzskönyvezik. Ha valahol túllépés mutatkozik, az illetőt azonnal kicserélik, más kórházba helyezik . . .

Gyönyörű ez a harc, amit a tudomány folytat az emberiség javának szolgálatában . . . Budapest rádiumkórháza hamarosan egyik legnevezetesebb állomása lesz ennek a küzdelemnek. A ezázágyas modern intézmény barátságos hangulata. Tágas, tiszta, csempézett kórtermei, magyaros Ízléssel berendezett kisebb betegszobái nem is kórházi, hanem szanatóriumi hangulatot teremtenek. Virágok mindenütt, ablakban és folyosókon. Mindez az exteriőr talán azt hirdeti a betegeknek: nincs olyan baj, amit a tudás hatalma le ne küzdhetne, ha idejében fordulunk gyógyulásért az orvoshoz . . .

* *

Délafrikai nép. 64. Balatoni fürdőhely. 67. Belga város. 70. Felár — idegen szóval. 72. Régi angol politikai párt. 74. Porosz folyó. 76. Nőinév. 78. Fonetikus betű. 79. Edény. 82. Vissza: másolatokon látható rövidítés. 83. Kettős mássalhangzó. 85. Shaw keresztneveinek kezdőbetűi.

*

Május 17-i számunkban közölt 19. 9zámu keresztrejtvényünk helyes megfejtése: 2. Bolonditó beléndek.. — 14. Mese a benzinkutról. — 15. Voltál-e már Sümegen. — 74. Kegyetlen bánásmód.

19. számú keresztrejtvényünket 470 megfejtő közül 426-an oldották meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat, Komáromi János „Harangoz a mult“ cimü regényét Szabadi Istvánné (Érsekújvár) nyerte.

A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztreitvényszelvénye

A 21 számú rejtvényt megfejtette: (név és pontos cim)i

Csallóköz, május hava.

Csallóköz földjéről ismeretes, hogy már egy évezredet meghaladó idővel ezelőtt magyar településeié vált és ezalatt a miég történelmileg is tekintélyes idő alatt az ottani magyarság, amely általában véve jobban meg volt kímélve a hadak járásától és a háborúk pusztításaitól, mint a nagy magyar Alföld, az eredeti, gyönyörű népszokások és hagyományok jórészét megőrizte napjainkig. Egyike ezeknek a még megóvott hagyományos szokásoknak és ceremóniáknak az úgynevezett gazdalegény-keresztelés.

Körülbelül minden két évben egyszer pereg le ez az eredeti magyar tradíción alapuló szép ünnepély, amelyet többnyire a gazdabált követő napon tartanak meg. Már a bálra való leányhivás is az ősi szokás szerint megy még végbe. Két gazdalegény üstös-giounibos magyar mentében, fején elől rétivirá-ggal és buza- kalászcsokorral díszített süveg, kezében piros szalagcsokorral ékesített buzogány a bál előtti csütörtökön megjelenik a leányos háznál. Rigmusos, széip versben hívják meg a leányt a bálra. A háznál persze már várja őket a terített asztal, bor és sütemény. A rákövetkező vasárnapon délután öt órától kezdve viszik szánon, vagy hintán a leányokat, de csak kettőt egyszerre, a bálra, ahol minden leányt betánooltatnak a terembe. Már ott áll két legény, aki átveszi őket, hogy a leány- hivók a többiekért mehessenek.

Másnap, tíz órakor kezdődik a régi, hagyományosan szép legénykeresztelő, amely különféle ceremóniákból áll. A szertartás eleinte nagyon lassan indul, ami nem is csoda, mert az előtte való napon délután öt órakor kezdődött a bál és tartott kivilágos kivirrad- tig. Ifj. B. K. gazda magyar üstösgombos ruhájában már kezébe vette a könyvet, amibe bele van Írva a formaságokhoz tartozó szöveg. Most a táncteremben asztalokat helyeznek el, abrosszal szépen leteritve, az egyik végénél két korsót helyeznek el rajta. Tölcsér az egyikben, mellette tálcán három színes szalaggal körülkötött pohár.

Az egyik idősebb legény kimegy a sípossal.

Egyszerre csak halljuk a Rákóczi-iudulót és máris hozzák be a csikónak nevezett, borral töltött nagy pintesüveget, amely a nyakánál fogva szintén át van kötve három- szinü szalaggal. A legény ebből az üvegből teletölti a korsókat és tölt a poharakba is.

Az egyik „keresztelendő" legény már ott áll, két gazda között. Az asztal előtt szabadon egy pad. Átmennek a keresztelendő legénynyel, akit közrefog két bekeresztelt legény, egyik a keresztapa — az ellenkező oldalra, ahol az egyik legény elkezdi mondani a szokásos beszédet, illetve köszöntést. Azzal kezdi:

— Adjon Isten szerencsés jónapot!

Toborzó lépésben indulnak és egyszerre felugranak a padra. Az egyik legény köszöntőt mond, ekkor már azonban mindhármuknak kezébe adják a telt poharat, amelynek tartalmát a köszöntők végén küsszák.

A köszöntőt mondják r

először: a nemes városunkért, a legény- biróért;

másodszor: a keresztelendő ifjakért, az ifjak birájáért és az egész ifjúságért;

harmadszor: a gazdákért, gazdasszonyokért, keresztanyákért és mindazokért, akik az éjjel csókot nem adtak nekem;

negyedszer: nemes városunkért és nemes városunk birájáért;

ötödször: másodszor is az ifjakért, az öszr szes magisztrátusokért;

hatodszor: ismét az ifjakért, a keresztanyákért és mindazokért, akik az éjjel nekem csókot adtak és az összes kompániabeli ifjúságért.

így megy egyenként, ahány keresztelendő legény van.

Következik a sugártánc. Egy legény és a keresztanyák egymás kezét fogják. Először a legény szerencsés jónapot kíván, elmondja a miondókáját, a cigány rázendít a „Csipd- megbogár“-ra. A legény meglendíti a sugárt, csárdáslépésben járják és végül átbújnak a legény és az első keresztanya keze alatt, hogy helyükre kerüljenek. Ez a művelet többször megismétlődik. A fiatalok után következnek

az idősebb nős férfiak és a fiatal házasok, akik még nincsenek a gazdák közé bekeresz- telve. Ezeket is ugyanolyan ceremóniával avatják fel, csak az a különbség, hogy a felköszöntő gazda már bátrabban és humorosabban mondja el a köszöntőt, a kerésztanyák és gazdasszonyok is, akik ugyancsak eljárják a sugártánoot.

A legények és gazdák mind magyar üstös- gomibos ruhát viselnek, de a leányok egy- része nem magyar viseletét, hanem divatos selyem hacnkákat hord, ami a magyar viseletnél kevésbbé hatásosabb. Újabban mind erősebben követelik a magyar női viseletét.

A „keresztelői" ceremónia lefolyása után csárdás következik. Egészen estig tart a mulatság, amelyet a legénybiró-vacsora követ. Előzőleg még a délelőtt folyamán két kosaraslegény megjelenik a gazdaházaknál és összehordják a vacsorára valót, de a tésztást, a székelygulyást a biró adja. A legénybirót a mulatságról cigánnyal, a Rákóczi- vagy Hunyadi-induló hangjai mellett kísérik a legények a vacsorára, legénytársai és a leányok párosán. Vacsora után tovább tart a tánc, mig a kétnapos mulatság után ki nem dőlnek.

CSÁSZÁR ISTVÁN.

A Magyar Minerva

könyvnapi száma

A Magyar Minerva most megjelent júniusi száma híven tükrözteti vissza az itteni magyar irók aktuális és értékes írásait. Mezei Gábor „Szlovenszkói írók Budapesten" címmel irt vezető cikket a könyvnapi számba. Mezei Gábor a magyarországi könyvnappal kapcsolatosan érdekesen és uj megvilágításban tárgyalja Szloven- szkó magyar Íróinak helyzetét és vonatkozásait a magyarországi sajtóhoz és olvasóközönséghez, Megjegyzéseket fűz Szvatkó Pálnak a szlovenszkói irodalomról szóló és a budapesti Franklin Társulat kiadásában megjelent tanulmányához, amelyek bizonyára nemcsak a szlovenszkói, hanem a magyarországi közönség körében is élénk visszhangra számíthatnak. Nagy érdeklődésre számíthat Farkas Geiza Írása is, aki George Macaulay Trevelyannak, a világhírű angol történettudósnak legújabb történeti könyvét veszi kritikai bonckés alá. Farkas Geiza a „History of Eng- land”-dal kapcsolatban találóan állapítja meg, hogy az ifjabb Macaulay munkájában inkább a. történet-bölcseleti és szociális szempontok érvényesülnek erőteljesebben, mig az idősebbnél a szépirói vonás nyomult jobban előtérbe. A folyóirat kitűnő amerikai munkatársa, Reményi József „Edgár Lee Masters" cimü esszéjében védelmébe veszi a nagy amerikai költőt azokkal a kritikusokkal szemben, akik őt nem mint költőt, hanem mint prózairót emelik ki.

A szorosan vett szépirodalmi részben rendkívül kedves és poétikus Zsadányi Máriának „írókét — könyvhét" cimü alkalmi írása. Rácz Pál, Szombathy Viktor és Tamás Mihály tollából egy- egy művészi novellát hoz a folyóirat, mig Petne- házy Ferenctől, Tamás Lajostól és W. Wimber- ger Annától egy-egy nemes veretű költeményt találunk a Magyar Minervában.

Szlovák költeményforditáss-al Sípos Győző szerepel, aki Jankó Jesenskynek „Loreláj" cimü versét ültette át finoman magyarra.

Az állandó rovatok közül a „Magyarosan"-t és az „Irodalmi Szemló“-t emeljük ki. Utóbbiban W. Wimberger Anna finom tollal megirt kritikáját olvassuk Tamás Lajos „Hamuszinü ég alatt" cimü legújabb verskötetéről.

A Magyar Minerva előfizetési ára félévre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kerté6z-ucca 1.) kívánságra az 1. számtól kezdve küldi meg a folyóiratot é6 készséggel szolgál csekklappal is. Uj, egészéves előfizetők — 8.60 korona portóköltség megküldése esetén, — könyv- jutalmat kapnak. Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető. Egyes számok Pozsonyban a Stampfel- és Szent József-könyvkereske- dósben, valamint Weiss M. ujságilzletében kaphatók.

KERESZTREJTVÉNY

21. szám. — Megfejtési határidő: junius 9.

Megfejtésül csak a Heine-idézet küldendő be.

%