Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-31 / 125. (3974.) szám
1936 május 31, vasárnap. T>RXGAI-/V\AG^ARH1RLAI> lrodqlom*Müvészet „Juliba, a fiuk barátig" Uj magyar regények Bókay János regénye — Smger és Wolfner kiadás Oly ritkán, oly szórványosan Jut el hozzánk a magyar könyvpiac egy-egy kimagasló terméke, hogy magában véve az is ünnep, ha kezünkbe kerül egy-egy uj magyar regény. Tudjuk, hogy a szlovenszkói magyarság sem tájékozott a budapesti irodalmi eseményekben s ezért feladatunkká tettük, hogy rendszeresen ismertessük az uj megjelenéseket. Páratlan gazdagság tárul elénk, ha bepillantunk az uj magyar könyvek közé és különösen most, a budapesti könyvnap előtt jelennek meg a szebb- nél-szebb kiállítású, komoly és szórakoztató müvek a piacon. Bókay János uj regénye a „Julika, a fiuk barátja" egyike a legkedvesebb uj magyar regényeknek. Az ember leül és egy iramban végigolvassa ezt a könyvet. A magyar polgári osztály életének finom, nemes rajza, elejétől végig szórakoztató. Olyan történésekről szól, amelyek közelről érdekelnek mindnyájunkat, mert valahogy valamennyien ismerjük a problémát és a mi közelünkben is gyakran előfordultak hasonló dolgok. Magában véve az is élmény számunkra, hogy a magyar úri család kiegyensúlyozott életének rajzát kapjuk, — mennyire távol esik már tőlünk ez a nyugodt, üde élet, mennyi nosztalgia van bennünk iránta és az öröm mennyi érdeklődésével követjük eseményeit! Julika kisasszony, a családfő feleségének nővére saját szerencsétlen természete miatt nem ment férjhez s most ott él nővérénél, vezeti a háztartást, nélkülözhetetlen tagja a háznak — és bizony közben megöregedik. Titkos szövetségese Tominak, nővére húszéves fiának, támogatja kis kalandjait és a leikébe szorult minden szeretetet a férfivá érő fiúra pazarolja. Ebből támadnak a bonyodalmak: a vénkisasszony tudatalatti makacs elkeseredéssel akkor sem akar lemondani a fiúról, amikor Tomi egy egyedül töltött nyár nagy mulatozásai után szerelmes lesz Esztibe, a szomszéd orvos leányába s el akarja venni feleségül. Julika a fiú mulatozásait és bizonytalan jellemű barátait is tűri, csakhogy magához kösse és ne veszitse el neveltjét, életének egyetlen értelmét. A természet erősebb, Tomi elmegy s Julika csak akkor ocsúdik fel sötét haragjából, amikor megszületik Eszter és Tamás első gyermeke, Péter. A nevelő ösztön, a vénleányos sors, a jóság és különös szeretet ismét úrrá lesz benne s elmegy Tamá- sékhoz, hogy ugyanúgy felnevelje és szeresse a kis Petit, mint nevelte, szerette apját, — sőt annakidején buta fiatalságában a nagyapát is. Ritkán sikerült a jó és a rossz, a nemes és a fonák érzések között imbolygó furcsa vénleányi természetet biztosabb kézzel ecsetelni, mint ebben a könyvben. Drámai feszültség fut át a lapokon, érdekes, remek, tiszta stílusban irt egyöntetű történés s a tragikus fejlődés végül is kedves, szelíd, rezignádós harmóniában olvad fel. Kétségtelenül a magyar irodalom eseménye a regény s biztosra vesszük, hogy a közönségnél nagy visszhangra fog találni. A POLGÁR DALOL Szabó Lőrinc: Különbébe 1. (*) Álmaink fellegvárából kíüldözött korit Ars hangja ez. Ismerős és igaz hang, a polgár dalol igy, visszafordulva a lélek magányos tájai felé a világ gonosz és idegen zsibvásáráíbóL Szabó Lőrinc talán az egyetlen igazán és maradéktalanul polgári költő a magyar irodalomban, hangja, éíletsfzemléiliete, pontos és biztos foaunaérzéke mind a polgárra utalnak, akinek lélekformája lassan uniformizálódik. Előkelő tartózkodás van ebben a lélekben a világ minden nyavalyájával szeműben, mindent észrevesz és lázad is a maga módján, csak éppen formáiból nem tud kitörni, hangja mindig csiszolt lesz, mint Thoimas Manné vagy Gidé, mégha az, amit mond, a poklok kapuit tárja is feli. A magyar irodalomban ezt a kesernyés, szinte sértődött, de előkelő hangot eddig csak Márai ütötte meg, ő benne muzsikál ez a feleutom visszafordult lázadás, ez az ököléirn-elés, meily félúton lemondó legyintéssé hanyatlott. A beismerés költészete, ez a beismerésé, amely a világ rontásával szemben a lélek tehetetlenségét vallja be és ettől keserűvé válik a dal, .amely elröppen a költő ajkáról. Különbékét köt a költő a világgal, amelynek ezer haja és nyavalyája között vergődik maga Is. Tudja, hogy védekezni kellene sok minden ellen, amiből az ember végzete szövődik, de csalódásai visszaikergetik zárt és előkelő formái közé. Frakkba öltözik és egy elvetélt forradalmat dalok 2. Kevés olyan verste-choikusa van a magyar irodalomnak, mint Szabó Lőrinc. Talán Arany János óta nincs még valaki, aki ilyen könnyed 'biztonsággal] tudná kezelni a verset, nrnt ő. Ezzel is polgári hajlamait árulja el: irtózik az alaktalan, hebehurgya formáktól, irtózik a kócos külalaktól, mégha az, amit mond a világról, le- sujtóbb is. mint egy zavaros korszak zilált formáiba öntött minden lázadás. A kiábrándultság és megalkuvás füti ezt a költészetet, amely nem alkarja szétf eszi feni a vers formáit, megmarad a mérték és ritmus korláta között, talán azért is, mert ő már tudja, hogy minden lázadás, minden formarobbantás hiábavaló. Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok, nem fütyörésznék most az uccán ilyen vígan valószínűleg felkötöttem volna magiam. Régen, mint az álmok tékozló más fiai, azt hittem, lehet a világon segíteni, azt hittem, a szép szó vagy erőszak ér valamit, s az élet, ha sokan akarjuk, megváltozik. így dalol a költő, aki különbékét köt a világgal, mert rájött kö'zben mindarra, amire a háború utáni kor fiának rá kellett jönnie, ha nyitott szemmel járt a világban. Megállapítja, hogy minden szörnyűbb, mint ahogy az ifjú hitte, de lassan megbékél minden szörnyűséggel és undora csökken. ... egyre jobban bírom az éveli fortéiméit és az idő és a közöny már fertőtlenít. Steril lélek lett a költő, a kor magasfeszültségű izzása kiizzasztotta belőle az álmokat, a lázadást, a reménységet és az utálatot is, most mérgek, savak és szenvedélyek nélkül áll itt és szemléli, közönnyel és öntudattal az élet dolgait. 3. Szabó Lőrinc ennek a világnézetnek a költője. A magányos egyén világnézetének, aki nem tartozik párthoz, csoporthoz, aiki kivülálil a kollektív akarásokon s aki különbékét köt. Ezzel is. azzal is. Nincsenek lázas víziói, mint voltak Adynak, jóllehet ő is nagyjában azt az életet éli, ami magyar költőnek a polgári életforma középfokán, mondjuk magasföldszintjén egy ezállodaiszoba vagy káromszoba-konyhás komfort erejéig osztályrészül jut. Csakhogy ő nem néz át sorsán e nem keres apró vagy pénzgondjai mögött gigantikus erőket. Nem lát világokat megütközni napi gondjai mögött, hanem íme,gmarad bennük és a pénzről úgy beszél, mint minden más polgár, akinek napestig kell loholni a garas után e akitől kis gyereke éppen olyan csalódott és ijedt gyanakvással veszd tudomásul először a kinos igazságot, hogy az egész házban nincs egy fillér, mint a költő Klárikája, aki nem kap irkára pénzt, egyszerűen azért nem, mert nincs. A költő szerelmi élete se lobog! át abba a démoni világba, ahol például Ady Lédája vagy Y.ajda Gúlája várták héjanász-ta- j Iái koz óra a poétáit. A költő kis családiban él, 'két kis gyermekéről dalol, Lóéiról duruzsol fél- hangon, szemémesen rejtve a-z apa büszkeségét, de azért megcsillantva néha a gőgös öntudatot: ez a csoda az én fiam! Mint minden más polgári apa, aki hivatalban, kávéházban ragyogó arccal mesél fiáról. Nemi, ez a költő ez nemcsak egy folyosón lakik a polgárral a budapesti bér- házban, hanem egy világban is él vele. Ami ritkaság költőinknél. Ezért olyan Szabó Lőrinc világnézete, mint amilyen. Ezéirt hiányzik hangjából az a démonikus erő, ami Adyt fűtötte. Ezért meim kívánkozik ki saját polgári formái közül abba a klasszikus világba, amelynek égbe- nyuló magányos ormairól ledübörög Babits pátosza. Nem is csilingel a madarak szférikus hangján, mint Szép Ernő és Kosztolányi hideg eeitmugány-kö Részelte is idegen tőle, aminthogy Illyés parasztaiszticizimiusával sem rokon. Polgár, aki a világtól nem vá,r nagy csodákat, saját csodáinak él, a lélek csendes tüneményeinek is ügyeli, hogy szava érthető legyen, világos és képed józanok, mert már csak az érteleimben bízik és a lélek tisztaságában. Egyetlen rokona van a magyar irodalombam, — rokona és boldog őse: Arany János. Arany János ősmagyar költői géniuszának íme mégiscsak akadt uj fafkadása, számos felhang, hamis utáníköltés után jelentkezett a költő, aki Arany János felejthetetlen hangján szól hozzánk. Világnézete is Aranyé, a lemondó és kiegyező világnézete, az Epilógus ugyanannak a léleknek bűzén kovácsolta ki az élettapasztalatait, mint a Küiönbéfcéét. Hogy is dalolta Arany János? Csak körülbelül emlékszem, de azért valahogy igy lehet: „Ha egy úri iócsiszárral — találkoztam — 8 bevert sárral, — Nem pöröltem — tovább menteim — letöröltem.“ Szabó Lőrinc is igy áll az élettel szemben s beéri azzal, amit a vers világa nyújt. Nemcsak világnéze'te, költőd foirmanyelve is emlékeztet Aranyra. Nincs ie még egy harmadik költő a magyar irodalomban, akinek hangja ilyen biztoisosengésü, eny- nyiine egyenletes és engedelmes fonmáJbaiilesz- kiedő 'Lenne, Ami mindakét kölltő helyét némileg maványoseá teszi a magyar irodalomban, az a véiménsékletbeli különbség, moly a hűvös és gondos mértéktartás költészetéit elválasztja az általános magyar alaphangtól, amely háborgóbb, 'tüzesebb, nyugtalanabb és egyenetlenebb. Pedig sajátságos módon a magyar népietekhez közelebb áíl ez a ménséiklet, óvatos és formatar tó nyelv, mint Ady vízió inak és Vörösmarty sötét kétségbeesésének pátosza. A deákferencd magyarságnak mindig Arany János volt a költője s nem is véletlen talán, hogy a nagy irodalmi fellendülés koráinak nem is volt még egy any- nyira szimimugyar költője, mint, Arany. Szabó Lőrinc is magyar parasztivadék, sokkal inikátbb az, mint a parasztmiisztiicizm/usba elmerülő ifjú költők nagy része — s aibbóil a világból hozta magával ezt a józan, világos, kiábrándulásra és különlbéikére hajlamos lelkiséget, mely igazság szerint sokkal inkább a magyar, mint a másik* •mely magas, éles és sokszor démoni sirályba,n- gon sikolt a Duna fölött. O Arányi Baba férjhezment. Arányi Baba, a kiváló magyar zongoraművésznő, aki igen szép bel- és külföldi hangversenysikerekre tekinthet vissza, férjheament Alexander Selig prágai bankárhoz. A fiatal pár valóban amerikai tempóiban rendezte meg a házasságot, huszonnégy óra alatt mindent elintéztek és saját kocsijukon Budapestre mentek nászúira. O A világ legmagasabb emberi hangja. Londonból jelentik: Nelly Sheridan 19 éves üzleti kiszolgálónőről megállapították, hogy a világ legmagasabb szopránhangjának tulajdonosa. Elég könnyen veszi a négyvonalas D-t (három oktáv és egy hanggal a köraépcő C felett) amit állítólag még soha emlberi hang nem ért el. Csak nemrég kezdett énekelni tanulni és hangjának tüneményes fénye, tisztasága és ereje bámulatba ejti a szakértőket. O VIII. Edvárd indulót irt. Londonból jelentik: Egy amerikai karmester engedélyt kért VIII. Edvárd királytól, hogy egy amerikai rádióállomásról leadhassa a király egyik szerzeményét, a ,,Malorca“ cimü katonai indulót, amelyet az uralkodó miég welszi herceg korában irt. A király kijelentette, hogy nincs kifogása a szerzemény előadása ellen, de a szerzői tiszteletdijat jótékony célra fizessék ki. Az indulót előadták 'és egész Amerikában óriási sikert aratott. Háziasszonyok öröme a főzőrecept - gyű jtem ény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál 1 SAKK 1 Capablanca már csaknem behozhatatlan előnnyel vezet Moszkvában LIGETI NYERÉSRE ÁLL BOTVINNIKKEL SZEMBEN Moszkva, május 30. A moszkvai nemzetközi sakkverseny 12-ik fordulójában Capablanca folytatta győzelmes pontszerzését. Mint a nap egyetlen győztese vezérgyalogban virtuóz végjátékkal verte Rjiunint Ligeti francia játszmában Boívinnik ellen gyalogelőnyre tett szert és félbeszakításkor nyerésre áll. Flohr is megszakította Ragozin elleni Réti-megnyitásu partiját, a bástya-végjátékban ugyan gyalogelőmye van, de kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e a győzelemhez. Dr. Lasiker Elislkases éltein már igen rosszul állt, de végül is remist sikerült elérnie. A Löweufisch—Kan játszma (szabálytalan megnyitása) ugyancsak remivel végződött. Capablanca, akinek pompás szereplése az egész moszkvai torna legnagyobb meglepetése, már 3 ponttal vezet és ez az előny, ugylátszik, már elegendő lesz a végső győzelemhez. A torna állása a 12-ik forduló után: Capablanca 9, Botvinniik 6 (2), Ligeti és Flohr 5J4 (1), dr. Las- ke,r és Eliefcaees 534, Ragozin 5 (2), Löwenfisch és Kan 5, Rjumim 4 (1) pont. gr Végétért a nauheimi nemzetközi verseny. Mialatt a világ sakkozóinak érdeklődése Moszkva felé fordult, azalatt meglehetős csendben folyt te az ugyancsak nevezetes nemzetközi verseny a németországi Nauheimban. Hiszen ezen a versenyen indult elsőizben világbajnoki címének elvesztése után Aljeckin, aki azonban semmit sem vesztett játékerejéből és veretlenül első helyen végzett. A győzelmiét azonban meg kellett osztania a zseniális fiatal észt bajnokkal, a szintén veretlen Keressed, aki újból bebizonyította, hogy már világklasszis. Bogolju- bov ezzel széniben a 4—5. helyre szorult, napja úgy látszik leáld ózott. A végeredmény: dr. Al- jediin és Keres ölé, Almos 5Jé, Relilstab és Bőgői jubov 5, Beinkbe és Stahliberg 414, dm. Vid- mor 3 %, dr. v. d. Bosch és Weiesbenger 2 pont. Íj
