Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-31 / 125. (3974.) szám
1936 május 31t vasárnap. Uj gyarmatbirodalom bölcsőjénél Kínai töke segítségével kolonizálják a japánok Eszakkínát Hihetetlen gazdasági fellendülés a Távol Keleten ■ Uj gazdasági nagyhatalom jelentkezik ■ Egyelőre békesség van Oroszország és Japán között Oharbin, miáijus 30. (MTP.) Ha a kíöfetkező betek nem hoznak semmi meglepetést, akkor — ugylátszik — hosszabb időre miyiuigvdpeintot találtak azok az események, amelyek éveik óta nyugtalanítják a Távol-Kelet népét és az érdekelt nagyhatalmakat. Békéről egyelőre még persze korai lenne beszélni, de máris észlelhetők olyan jelek, amelyekből optimiszi- tikus következtetéseket lehet levonná. Annyi bizonyos, hogy most fejeződtek be a japán—orosz titkos tárgyalások s annak ellenére, hogy a tárgyalások eredményét szigorúan titokban tartják, mégis kiszivárgott annyi, hogy a japánok és az oroszok álláspontja között közeledés jött létre, még pedig olyan alapon, hogy Japán lemondott Küteő-Mongoliáról s csali Belső-Mongollá iránt mutat érdeklődést. Japán hódítási szándékai Belső-Mongoliában márcsak azért sem zavarja az oroszokat, mert ennek az országnak helyzete kezdettől fogva olyan volt, hogy számolná kellett vele, hogy előbb vagy utóbb japán érdekszférába kerül. Viszont a japánok előtt a röviddel ezelőtt Oroszország és a mongol köztársaság között létrejött egyezmény világossá tette, hogy minden katonai akció, amely Külső-Mon- golia ellen irányul, kikerülhetetlenül maga után vonja a háborút. Ezt a kockázatot pedig a jelenlegi belpolitikai és gazdasági viszonyok mellett Japán nem vállalhatja magára. Mindenki tisztában van vele, hogy Japán — noha az utóbbi időben sokat kockáztatott, mégsem hive a mindenáron való hódítási politikának s hogy néhány kalandor tábornoktól eltekintve a japán uralkoidókörök szívesen vennék, ha egyelőre nyugalmi helyzet állna be azokon az egyre szélesebbre táruló területeken, amelyeken a japán tőke érdekelve van. Mit jelent a gyakorlatban a japán engedékenység? Kiilső-Mongoliában mindenesetre számos jj külső jelből is arra lehet már következtetni, jj hogy enyhülés állott be. Ez persze nem jelenti azt, mintha a veszély teljesen megszűnt volna. A politikai viszonyok annyira ingadozók, hogy bármely pillanatban újabb ellentét robbanhat ki s felborul az egész nyugalmi | helyzet. Ebben a pillanatban azonban kétségtelenül | barátságosabb a távolkeleti helyzet s| egyelőre ugylátszik, mintha a világ egyik | legveszedelmesebb tűzfészke körül nyuga-jjj lom és béke honolna. Persze ez a béke nem lesz bosszú életű, I ezt mindenki tudja. Elvégre nemcsak Külső- Mongolia fekszik kritikus ponton, ahol számos nagyhatalom érdekhálőzatának huzalai találkoznak, hanem Belső-Mongolia is. Az országot Mandzsúria és Eszük kin a határolja, s ezen a határvonalon számos ellentétes érdek 1 találkozik egymással: japán, kinai, orosz, an-| goi és amerikai. S ha Japán be is tartja a sza- j vát és egyelőre beéri azzal, hogy ráteszi ke-] zét B első-Mongollára, de a mongol népköz- társaság területét érintetlenül hagyja, valójában nem állított túlságosan szűk korlátokat az expanziós vágyai elé. Ennek a pozíció- nyereségnek is hihetetlenül nagy gazdasági | és sztratégiai jelentősége van. Belső-Mongolia meghódításával ugyanis j egész Északkina japán kézre kerül, ha mindjárt Belső-Mongolia meg is tarthat majd egy olyan fajta függetlenséget, mint amilyen Mandzsukuonak jutott. Az északkimai tartományok közül ezután márcsak Keletturkesztán lesz a japán befolyásiólt független, Északkina nyugati része, amely azonban már benyulik az angol érdekszférába. Valószínű, hogy éppen ezért a japánok itt is meghúzzák a terjeszkedés határvonalát. De még így is gigantikus birodalmat csatolt az ázsiai kontinensen magához Japán. Az óriási terület, amely felett a japánok Ázsiában uralkodnak a 90. hosszúsági foktól egészen a Csendes-óceánig húzódik. Nanklisg' és Toki© közös érdekei Mindenesetre sokkal bonyolultabbak a dolgok, mintahogy első pillanatra látszik. S annak ellenére, hogy folyton arról van szó, hogy a japánok szétdarabolják a hatalmas kinai birodalmat s az európai lapokban állandóan vérző óriásnak ábrázolják Kínát, amely tehetetlenül tűri, hogy a kis japán ördög egymásután szabdalja le végtagjait — az igazság az, hogy a kinai központi kormány és a japán hadvezetőség között nagy egyetértés van s az összes japán katonai és politikai hódítások a kinai bankárok és kereskedők közreműködése mellett történnek. Kina feldarabolásában legnagyobb segítőtársa a japán hadseregnek maga a nankingi kormány. Általában arról imák az európai lapok, hogy a túltelített Japán narvinarnak és nagytőkének kell piacokat tér emlőn i fegyverrel is Kinában, ezzel szemben az az igazság, hogy a japán tőke egyáltalán nem érdeklődik a meghódított területek iránt és a japán katonai hódításokkal együtt nő a befolyása a kinai nagytőkének. A politikai hatalom japán kézen van, a gazdasági hatalom azonban sokkal inkább a kínaiaké a meghódított területeken, ügy néiz ki a dolog, mintha titkos egyezmény lenne a tokiói kormány és a kínai központi kormány között, hogy Északkinát közös gyarmatbirfcok- ká teszik. Közös terveket dolgoztak ki az északkinai vasúthálózat kiépítésére, aminthogy kinai tőkére támaszkodnak azok a japán tervek, amelyek az északkinai mezőgazdaság modernizálását tűzték ki célul. Mandzsuimul és Belső-Mongoliát japán szakemberek, mérnökök lés munkások árasztják el, amint hogy az a helyzet, hogy Japánnak nem vállalkozói tőkében, hanem ma már szakemberben van fölöslege, mint a legtöbb európai országnak. Ugyanekkor kínai vállalkozók és bankárok özönlenek be a két országba. Uj gazdasági területek Ázsiában A Távol-Keleten tehát most a következő a helyzet: Külső-Mongolia, önálló népköztársaság, amely nemcsak politikailag, hanem egész államstrukturájában nagyon közel áll a szov- 0 jetihez, másfélmillió négyzetkilométer terje- | delrrmi s annak ellenére, hogy ezen a giganti- I kus területen csak nagyon gyér a lakossági mégis nagy fellendülésről lehet beszélni ügyi gazdasági, mint kulturális téren. Az országi mezőgazdasági termelőképessége 1924 óta a| hatszorosára emelkedett. Hasonló képet mu-| tat a japánok által meghódított részi, Mandzsu-1 ria és részben Belső-Mongolia is, mindakét p helyen rendkívül erős, sőt még gyorsabb tempójú fejlődés tapasztalható. Ezeken a területeken is hatalmas léptekkel fejlődik a mező- gazdasági kultúra és az indusztriaiizmius is megveti a lábát. A fejlődés tempója ezen az úgynevezett viharterü létén sokkal nagyobb, mint a földkerekség akármelyik részén. Itt nincs j krízis. Természetesen ez is inkább ok a nyugtalanságra, mert minél hevesebb lesz mindákét 1 oldalon a fejlődés tempója, annál nehezebben | lehet majd az orosz, japán és kinai érdek-s szférákat egymástól elhatárolni. Mindenesetre az a helyzet, hogy Ázsiában ] hatalmas gyarmatbirodalom alakul, amelyet semmiképpen sem lehet összemérni az afrikai gyarmatokkal, amelyeknek fejlődési szín- j vonala nagyon is határolt, tekintettel az éghaj- j lati viszonyokra. Egészen miás a helyzet jj Mandzsúriában és Mongoliában, ahol még \ mindig kiaknázatlan természeti kincsek van- ■ nak és ngy a mezőgazdasági, mint az ipari1 civilizáció számára hihetetlen fejlődési lehe- < tőségek. A legközelebbi jövő meg fogja mutatni, hogy sikerül-e egy ázsiai nagy gazdasági;; területet kiépíteni, ami az egész világgaz- jj j daság képét megváltoztathatja. IMert hiszen máris számos jel szól amellett, ' hogy egy ilyen nagy és egységes gazdaságú I terűdet Ázsiában Európára is befolyást gya-ji borulna. Mandzsúriának már most elég je- f Mentős exportja van s nem lehet kétséges, jj Ibioigy Külső- és Belső-Mongolia nem fognak! I elmaradni mögötte. Ennek természetesen elő-jj | feltétele, hegy a békét sikerüljön valóban | | hosszabb ideig megóvni, mert gazdaságii; ! fellendülés háborús veszélyben elképzelhe-1 \ tet,len. Léva és Zólyom között lehetetlen átszállással bonyolítják a vasúti forgalmat A vasiatigasgatóság sürgős intézkedését várják le Léva, május 30. (Saját tudósítónktól.) A garami róna szélén, ahol a Garam a hegyek közé érkezik, utszabályozási munkálatok folynak. A vasutigazgatóság — mint közöltük, — Garam- szentbenedek és Kovácsi között beszüntette a forgalmat és robbantásokat végeztet a szűk folyóvölgyben, A lévai kereskedőket és általában Léva forgalmát érzékenyen és károsan érinti a forgalom beszüntetése és az a körülmény, hogy átszállással folytathatja csak útját a Lévára igyekvő utas. A turisztikai forgalom is teljesen megbénult ezáltal, különösen a két közeli fürdőhely, Vichnye és Szklenófürdő forgalma szenved a vasúti zavarok miatt. Május 18-án szüntették be a vasúti forgalmat Benedek és Fesz ér között és elvkor arról volt szó, hogy az egész állapot három hétig fog tartani. Ekkor csak 900 méternyi utat kellett megtenni az átszálló utasoknak jó pallózott járdán és a csomagok átszállítására hordárok álltak rendelkezésre. Május 19-én megkezdték a robbantást, ami nem sikerült, majd jött az árvíz, elvitte a pontonhidat, a pallózott járdát, a felázott talaj miatt a vonatok csak Benedekig, illetve Kovácsiig járnak. A hordárok is eltűntek és a szerencsétlen utas maga kénytelen cipelni podgyászát a mintegy öt kilométeres utón Benedek községen át az apátság mellett fel a szikla tetejére vezető gyalogúira, ismét le a peszéri vasúti átjáróhoz és onnét gyalog a kovácsi állomásra. Néha esőben, sárban kell átvergődni ezen a utón, a csatlakozást leggyakrabban lekésik az utasok Kovácsiban és akkor várniok kell a legközelebbi vonat indulásáig. A szikiadontás pedig nem halad előre és most már azt rebesgetik, hogy mét hat hétig tartanak a képtelen állapotok, de az is lehet, hogy három hónapig. A Garam völgyéből százával járnak be Lévára a középiskolai tanulók, ezek a Szerencs étien gyermekek naponta körülbelül 10 kilométert gyalogolnak és hegyet másznak, áruig eljutnak az iskolába és onnan vissza otthonukba. A vasutigazgatóság kötelessége a forgalom zavartalan lebonyolítása, amiről minden körülmények között, anyagi áldozatok árán is gondoskodni tartozik. A környék lakossága azt követeli, hogy ideiglenesen legalább autóbuszokat állítsanak be, amelyek Kovácsiból Benedekre szállítanák az utasokat. Bízunk benne, hogy a vasutigazgatórág hamarosan segíteni fog a lehetetlen állapoton. fecske nem csinál llatii 1 tavaszt! TO e^sinetőlevél egy 16 ügynél még nem jelent semmit fSVBBI aténlfttmérgen- le£@Elmy% dotkozásrakésztet, kegy a szer jó, úe S ít orvosi és B^awww tudományos körükből, valamint a fogyass- tőktől érkezett elismerő Írás felér a telles kizsnyitékkal. Milyen sokáig harcolt a tudomány, hogy az emberiséget megszabadítsa a hajhullás, a fejkorpa és zsirtultengés kellemetlenségeitől s hogy megajándékozhassa egy szerrel, amely a hajnövést előmozdítja és gazdag, egészséges hajkoronát biztosit. Milyen mérhetetlen propagandára, meny' nyi pénzáldozaíra volt szükség, amig sikerült az embereket meggyőznünk arról, hogy a SORELA olyan szer, amely ezeket a bajokat orvosolni tudja s amely az emberiség régi állmát váltotta valóra. Ennek ellenére a SORELA nem csoda- i Szer. Egyszerű hajsdiampoon tubusban* I amely teljesen uj, a régi hajápcDó szerekben elő nem forduló anyagokat tártál- I máz. Növényi és állati kivonatok köicsö- | nézik azt a rendkívüli erőt, amely a Söreiét világsikerhez juttatta. Olvassa csak el ezt a néhány levelet, amelyet teljesen ismeretlen, megelégedett fogyasztóinktól kaptunk: STRN1SK0 R. ALHADNAGY, OLMŰ-TZ: Söreiét az elmúlt év decembere óta használom. Hajam nagyon korpás volt, ami mint tisztnek különösen sok bosszúságot okozott. Nyolc mosás után alig három hét alatt megI szabadultam ettől a bajtól, sőt ma már örömmel állapíthatom meg azt is, hogy a hajain sem hull többé. BERÁNEK ANTAL CSENDŐR, SZOMO- LÁNY (SLOVENSKO): Örömmel közlöm önökkel, hogy a Sorela mindazok részére, akik szeretik a tiszta hajat és egészséges fej- jj bőrt, valósággal Istenáldás. ROTTNÉ, ZBIROH u ROIÍYCAN: Két és fél éves kislányom haja sok gondot okozott nekem, mert korpás fejét nem tudtam kitisztítani. Háromszori Sorelával való mosás után a fejbőre teljesen tiszta leit. Magam is használom a Sorelát és mosás után hajam teljesen felfrissült és olyan mintha ondóiéivá lett volna. Ma mér nem is tudnék meglenni a Sorela nélkül. Í HOLLY JENÖNÉ, POZSONY: A Sorelát több mint egy éve használom megelégedéssel és nyugodt lelkiismerettel ajánlom mindig I ismerőseimnek. I SMOLIKOVÁ A., HOROMERICE: Hajam re- | ménytelen állapotban volt, fejem helyenként I kopasz, amikor a Sorela piacra került. Előbb l különböző drága hajápoló szert használtam, I eredménytelenül. A Sorelával hetenként két- | szer kezdtem mosni a hajamat és az ötödik 1 mosás utóm örvendetes javulást tapasztal- 1 tani. Hajam tidzsirossága megszűnt, elmúlt | a hajhullás és hajam szép fényi kapott. Ezért 3 a Sorelát mindenütt szívből dicsérem. j SÓLYOM LÁSZLÓ, LOSONC: Mint a Hir- § adó keresztszórejtvény versenyének egyik I résztvevője, szintén kaptam egy tubus Sáli relát. Kedvesebb és praktikusabb ajándék- || tárgy nem is jöhetett volna, mert a hajam |j borzalmasan hullott. Az első próbamosások \ után a Sorela hive maradtam. Nagyon meg i vagyok elégedve a Sorelával, mert a Sorela tényleg segített rajtam. | L. SPELÁNSKA, BRATISLAVA: A hajam nagyon hullott és a fejem korpás volt. j Amióta; Sorelát használok, a hajam már nem hull és az ondolécióm is jobban tart. Ez a néhány meggyőződéssel irt levél csak kis csepp a hasonló levelek tengeréből, amelyeket hálás fogyasztóink a köztársaság minden zugából tömegesen küldenek hozzánk, valamint belföldi képviselőinkhez. és külÍgért teljesítse talBisa&i a hal kévését és adjanak neki SÍÍSP3T3 I tjgjí 4®^ dél ^ ö® I 9
