Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-31 / 125. (3974.) szám

%>I«GH-MAGfeRHrRLSB 1936 május 31, vasárnap. Csíz JM íréin fürdő Ajánlva: í rel meszesed és, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausái kúrák: 21 napra az összköltségekkel Kő 1.100’— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.420’— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt küld a Fürdöigazgatósóg, Ciz 1 úpele. minél több magyar ember kenyere fakad. Sajnos, hogy az ilyetén módon értelme­zett szolidaritás mind kevesebb magyart érint, mert Szlovenszkó-szerte kicsúszott a nagy vagyon a magyar ember kezéből; de örvendetes jelenség, hogy sok helyen kiala­kulóban van a magyar szolidaritás vezér­vonala, úgy hogy maga a munkásság tud már megkülönböztetést tenni magyar mun­kaadó és nem magyar munkaadó között. Ennek a nemzetmentő, kohéziós szellemi­ségnek és társadalomszervezésnek legna­gyobb ellenfele az osztályharcos marxiz­mus, mely a le nem tagadható, mert jelen­levő osztályharcból politikai és hatalmi tő­két kovácsol és a gyűlöletre épit. A nemzetmentés első feladata az osztály- harc kiküszöbölése s a gyűlölet helyére a szolidaritásból fakadó szeretet alapul vá­lasztása. Az osztályharc helyére a sorskö­zösség gondolata állítandó, mely azonos ér- deksikot ad munkaadó és munkás alá egy­aránt. A sorsközösség felismerésén túl a ke­resztény felebaráti szeretet és nemzeti fe­lelősségérzet megépíti a szolidaritás hidját a magyar munkaadó és munkás között. A szkeptikusok és bizalmatlanok talán mosolyogni fognak, hogy az osztályharc motorját ilyen könnyen képzelem megfosz­tani hajtóerejétől. De nemcsak képzelem, hanem tények tapasztalatain keresztül állí­tom e tétel életrevalóságát és igazságát. „Menjetek és tanítsatok" írtam cikkem élére e bibliai mondást. Pünkösd van, ige­hirdetés ideje. A kisebbségi magyar életnek sok kis apostolra van szüksége, akik hirde­tik s merik hirdetni a nagy Ige jegyében a mi kis igéinket. „Menjetek és tanítsatok", igaz ügyben jártok, a pünkösdi Lélek vezérelje utatokat! Szlovenszkó és Kárpátalja elszegényedésének megrázó képét festette Hokky szenátusi beszédében Prága, május 30. A szenátus legutóbbi ülésén az államvédelmi kölcsön tárgyalása alkalmával Hokky Károly szenátor volt a vita első szóno­ka s többek között a következőket mondotta: — Mi nem vagyunk az államkölcsön ellen, de ne vegye senki államellenes' cselekedetnek, ha a magyarság közül kevesen és keveset fognak je­gyezni, mert annyira leszegényedtünk, hogy a napi megélhetés gondjai a legnagyobb gondunk. Gazdáink el vannak adósodva, iparosaink olyan szegények, hogy tömegesen adják vissza ipar- igazolványaikat, vagy szüneteltetik iparukat. Sokan elbocsátották segédeiket, tanulóikat csak azért, mert még a betegsegélyző dijakat sem képesek megfizetni. Kiskereskedőink csak ve­getálnak, bankajink úgyszólván nincsenek és ha vannak, azok tőkeszegények. Ruszinszkó tőkeszegénységét a legjobban a következő statisztikai adat igazolja: 1935 végén az összes betétek 54.3 milliárdot tet­tek ki. Ebből Csehországra 37.9 milliárd, Morvaországra és Sziléziára 11.4 milliárd, vagyis a két országra csaknem 50 milliárd esik. Szlovenszkón a betétek összege 4., mil­liárd, Ruszinszkóa meg mindössze 306 millió. A szlovenszkói és mszinszkói betéteknek egy tekintélyes része is egy pár uj gazdagé, úgy­hogy a magyarságra valójában csak morzsák j esnek ebből. A ll6Rt8(8R9k @996 — Nyugdíjasainkat az állampolgárság hiánya szabdalta töredékekre és igy ezeknek száma is minimális. Általában helytelennek tartom, hogy az állsmkölcsönt nem előzte meg az állam­polgárság kérdésének rendezése. Több mint 200.000 állampolgárság nélküli van az or­szágban és ezeknek túlnyomó többsége — számarány szerint — a magyarokból áll. Ha az állampolgárság megadása megtörtént vol­na, a kölcsön jegyzésére kellemesebb, nyugod- tabb légkör lett volna. — Az állami közalkalmazottak száma a ma­gyarság körében minimális. Szlovenszkón 43 százalék, Ruszinszkón 49 százalék a cseh nem­zetiségű közalkalmazottak száma, amely a csendőrségnél és pénzügyőri státusban Szloven­szkón 80 százalékra, Ruszinszkón pedig csak­nem 100 százalékra emelkedik. A podbrezovai állami vasmüveknél 7 tisztviselőt és mérnököt vettek fel, valamennyit a történelmi országok­ból, dacára annak, hogy sok szlovenszkói je­lentkező volt. Ugyanez áll a besztercebányai uj rádióállomás hivatalnokaira és alkalmazottai­ra is, akiket szintén Csehországból küldtek Szlovenszkóra. A hadifcárok, rési BsaslataiiaráSs&stüek... A lakosság elszegényedéséhez nagyban hozzájárult a pénzlebélyegzés is, amely Ru­szinszkón a kincstár részére 115 millió gya­rapodást, de a lakosság részére igen nagy leszegényedést jelentett. Innen indult ki az a tőkeszegénység, amely Ru- szinszkó betétállományában oly erőteljesen je­lentkezik. A román hadikárokat még ma is csak kis részben, sőt egész minimális százalékban elégítették ki. A törvény úgy intézkedett, hogy akinek egy kis vagyona van, már nem kapott kárpótlást, pedig természetszerű, hogy csak azok vagyonát vették el a románok, akiknek volt valamijök. A régi postatakarékpénztári betéteket még ma sem fizették ki, holott Magyarország már rég átadta az ezek fedezetére megkívánt ér­tékpapírokat. Ez a késedelem rengeteg sok kisembert sújt. A legtöbb rokkantat elütötték rokkantnyug­dijától, leszállították rokkantsági járulékaikat, sokan a rokkantak és hadiözvegyek közül el­vesztették jogosultságukat a rokkantsági nyug­díjra az állampolgárság hiánya miatt. — Az önkormányzati testületek is teljesen el­szegényedtek, eladósodtak. Ez nem is csoda, hiszen a legtöbb önkormányzati szervnél 600, sőt 700 százalékra is emelkedik az egyenes adók után fizetendő pótadó. fibb kSziiuÉát Kárpífaifának Kívánatos és szükséges volna, hogy a leg­szegényebb országrész, Ruszinszkó kapjon a beruházásokból megfelelő összeget, mert ott nemcsak a betétek, hanem a beruházások is mindeddig egészen minimálisak voltak, ki­véve az állami hivatalok és tisztviselők laká­sait. Számtalanszor kértem az Ungvár—Mun­kács—Szőllős és Királyháza közötti vasút­vonal kiépítését, amire 100 millió volt felvé­ve a költségvetésbe, de hogy ez az összeg hová tűnt el, azt senki sem tudja megmonda­ni. Ugyancsak kértem a Teresva—Terbes- fejérpatak közötti vasútvonal kiépítését, sür­gettem a királyházai vasúti állomás kiépíté­sét, mert ez igen fontos vasúti csomópont Románia felé, leértem a Szőllős—Halmi kö­zötti útnak az állami utakéhoz hasonló átala­kítását, de mindhiába, pedig ezen közérdekű munkák megindításával sokezer munkanél­küli juthatna kenyérhez. Ruszinszkőnak egyetlenegy rendes országutja van, Ungvár— ffSuan a német-masyar kulturális eurezfliéw jelentőségéről Berlin, május 30. Jelentettük, hogy dr. Hóman Bálint magyar kultuszminiszter csütörtökön Rust német nevelésügyi és Goebbels német propagandaügyi miniszte­rekkel aláirta .az uj német-magyar kulturá­lis egyezményt. Az uj egyezmény 21 cikk­ből áll, kiterjed a két állam között való kul­turális kapcsolatok minden ágazatára. Az egyezmény megkötésével a magyar kultuszminiszter be is fejezte berlini ta­nácskozásait. Elutazása előtt még fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt többek kö­zött a következőket mondotta: — A másfél1 év előtt Budapesten megkö­tött német-magyar kulturális megállapodás és ennek mostani ünnepélyes alakban nem­zetközi szerződés formájában történt meg­újítása alapjában véve uj állapotot nem te­remt. Ránk, magyarokra nézve a kölcsönös kulturális érintkezésnek eiz az intézményes biztosítása különös jelentőséggel bír, mert lehetővé teszi, hogy részesedjünk a német művelődésben rejlő nagy szellemi és erköl­csi erőkben a saját független szellemi éle­tünk csorbítása nélkül. — Különös örömömre szolgát az a nagy megtiszteltetés, amelyben a nagy tekintélyű berlini egyetem diszdoktorrá való avatásom­mal részesített. Ezt a kitüntetést, amelyben magyar ember most elsöizben részesült, a tudomány szolgálatában állva további mun­kámmal kívánom megköszönni. Mély benyo­másokkal térek haza Magyarországra azzal a: biztos meggyőződéssel, hogy az az egyezmény, amelyet a német kulturális élet vezetőivel, Rust és Göbbels birodalmi miniszter urakkal megkötni szerencsém volt, biztos alapot fog nyújtani a Németország és Magyarország kö­zött való hagyományos történelmi és kultu­rális kapcsolatok további kiépítése számára. Mag yarorszáson ió- kSiepes termést várnak Budapest, május 30. A földművelésügyi minisztérium ma kiadott hivatalos vetésje­lentése szerint jó közepes termés várható. A hosszantartó sorozatos esőzések rácáfol­tak a rekordtermés ígéretekre. Jeruzsálem, május 30. Az ország minden részéről tovább érkeznek a jelentések a gyújtogatásokról, támadásokról, lövöldözé­sekről és bombamerényletekről. Minden­nek ellenére a helyzet nyugodtabb, csak a felkelés központjában, Jaffában nem állt még helyre a rend. Az arabok nagyrésze Szemmelíáthaíóan belefáradt a küzdelembe és visszatér régi foglalkozásához. Másrészt nyugtalanító tény, hogy az angol hatóságok biztonságba helyezték az angol családokat, amiből az illetékesek arra következtetnek, hogy újabb zendüléstől tartanak. Az angol1 hatóságok folytatják a házkutatásokat és az agitátorok letartóztatását. A vidéken elfogott arab vezetőket Jeruzsálembe hozták és on­nan a sinai sivatagban, az egyiptomi határ közelében létesített gyűjtő táborba szállítják őket. Kalfus pénzügyminiszter bízik ai államvédelmi kölcsön sikerében Prága, május 30. Dr. Kalfus pénaügyiminisz- j tér tegnap délután a m misztériumban fogadta a sajtó képviselőit s részletesen tájékoztatta az újságírókat az áHamvé-delim! kölcsön ki- j bocsátásával kapcsolatosan fölmerült kérőé-j sekről. A pénzügyimmisziter az államvédelmi kölcsön anyagi és etikai jelentőséglét fejte­gette, amely kölcsönnek a célja az igen ko­moly külpolitikai események fejleményeként beállott időben az államot minden esetre be­biztosítani. Emellett a pénzügyminiszter hang­súlyozta, hogy a köztársaságot a védelem szempontján kívül semmi egyéb szándékok nem vezérlik. Az államvédelmi kölcsön — •mondotta dr. Kalfus — abban az időben jön, amikor már minden oldalon a gazdasági fej­lődés javulása észlelhető. Ez a javulás min­denben megnyilvánul, uigiy az iparban, mint a kereskedelemben, valamint a dohányjőve- déik bevételeinek növekedéséiben, a vasúti forgalomban és az emelkedő adóbevételekben. Ezen a ponton rámutatott arra, hogy az áprilisi ad óki mutatás 509 millió korona javulást mutat, amelyből 449 millió korona esik az egyenes- és a forgalmiadóra. I A pénzügyminiszter szerint ez a kedvezőbb eredmény a skontók és bonifikációk, valamint a különféle amnesztiaintézkedések folytán volt elérhető. Ebből a szempontból tehát, — folytatta a miniszter, — az államvédelmi kölcsön feltéte­lei sokkal kedvezőbbek, mint a munkakölcsön idejében voltak. A pénzpiac nyugodt és ki­egyensúlyozott s a nemzetvédelmi kölcsön ki­bocsátása ezért semmiféle megszorításokat nem hoz magával. Utalt arra, hogy a Nemzeti Bank­nál az engedélyezett hitelek még távolról so­sincsenek kimerítve s ezek az összegek hosszú­lejáratú elhelyezésre várnak. Az állampapírok piacán a fejlődés nyugodt és teljesen stabil és ilyen is marad. Kalfus miniszter ezekután utalt azokra az ered­ményekre, amelyek az államvédelmi kölcsönből a gazdasági életben várhatók, mert ebből min­den termelési ágnak csak haszna lesz. Az állam­Korösmcző között, de azon is olyan állapot­ban vannak a hidak és technikai berendezé­sek, hogy lépíen-nyomon lassításra kénysze­rűik a motoros jármüveket. — Az államvédelmi kölcsön kiírása egyéb­ként egészen különös időben történik, mert a pénzügyminiszter ur ezelőtt három héttel mon­dotta, hogy nem lehet tovább folytatni az adós- ságcsinálás politikáját. Annál meglepőbb, hogy ilyen rövid időn belül ezen miniszteri nyilatko­zat elhangzása után terjeszti be a kormány ezt a javaslatot. A javaslat nem szól arról sem, hogy milyen összegű lesz az államkölcsön. Az összeg nagysága vagy felületességből, vagy szándékosan kimaradt a javaslatból. Minden­esetre bármilyen eredménnyel végződik is a kölcsönjegyzés, kívánatos és szükséges, hogy abból a legszegényebb országrész legalább számarányának megfelelően részesüljön és a közmunkáknál az odavaló munkások és vállal­kozók jussanak munkához. védelmi kölcsön jegyzése junius 8-án kezdődik és julius 11-ig tart. A pénzügyminiszter fejteget­te a kölcsönjegyzés előnyeit s utalt a kölcsön jegyzésével kapcsolatos amnesztia-intézkedé­sekre. Hangsúlyozta, hogy ez az utolsó alka­lom, hogy az adóeltitkolók rendes adófizetőkké váljanak s hogy az intézkedéseknek nem céljuk az adóeltitkolók védelme. Kalfus miniszter ki­jelentette, hogy a pénzügyi szakkörök és maga is meg van győződve az államvédelmi kölcsön eredményéről, amelyet már előre meghatároz a közérdeklődés és főkép a köztársaság érdeke. Tovább tart a francia sztrájk Páris, május 30. A fémipar sztrájkjában alig történt változás. A reggeli lapok a sztrájkolok számát 90.000-re becsülik. Mint jelentettük, pénteken délután megkezdődtek a tárgyalások a kollektív szerződés megkö­tésére, de egyelőre nem sikerült megegyez­ni. Ezzel szemben a fémipari szakszervezet közölte, hogy a Renauld automobilmüvek 33.000 munkásával, valamint a Gnome et Rhone repülőgépgyár munkásaival a mun­kaadók külön megegyezést kötöttek és en­nek következtében a munka a gyárakban újra megindult. Az ahesszin császár angol cocletaü-parfikon Gibraltár, május 30. Az abesszin császárt Sir Rcgger Backhous tengernagy ma dél­előtt a Hood páncélos cirkáló fedélzetén cocktail-parfyra hívta meg. Délután a csá­szár a Rodeny cirkálón résztvett Pipon el' lentengernagynak, Gibraltár parancsnoká­nak teáján. Kihirdették a nemzetvédelmi kölcsönről szóló törvényt. A törvények és rendeletéit táráiban ma 142. szám alatt jelent meg a nemzetvédel­mi iköteöinröí szóló törvény. A hat paragrafus­ból álló törvény, amelyet a napokban méazllete- eem ismertettünk, ma lépett érvénybe. % 2 J1 sivatagban l@v@ g^iiiilitátiofolflja zárják az angolok a Palesztinái arai vezéreket MáSsss te»SS>b fart a nyugtalanság

Next

/
Thumbnails
Contents