Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-29 / 123. (3972.) szám

1936 május 29, péntek. <PRXGSI^AO-tAR'HTRIi3I* 7 fftí&tagit, m vátkdiá Finnország felöl újból hidegebb légáramlat nyomult a kontinens felé, amely ma elérte Mor­vaország határát. — Időjóslat: Változékony, Szlovenszkón és a Kárpátokban zivatarra hajló, hűvösebb. — SZEPTEMBERBEN MEGNYÍLIK AZ EPER­JESI OROSZ GIMNÁZIUM. Tudósítónk jelenti: Annakidején közöltük, hogy az itteni orosz egye­sületek mozgalmat indítottak egy orosz nyelvű gimnázium felállitá&a érdekében és memorandu­mokat intéztek az illetékes hatóságokhoz. Az év elején benyújtották a tanárok névsorát is, de az iskolaülyi xefeTátus azt nem fogadta el. A moz­galom vezetői uj névsort terjesztettek be és a napokban megérkezett a minisztérium hivatalos leirata, amely tudomásul veszi a gimnázium lé­tesítését. A tanintézet szeptember elsején meg­nyílik, a beiratások már megkezdődtek és eddig már harmincnyolc diák iratkozott be az első osz­tályba. Az iskola céljaira többek között dr. Smandray Simon nagyprépost tízezer koronát adományozott. — A POZSONYI ESKUDTSZÉKI CIKLUS. Pozsonyi szerkesztőségünk jeleníti: Juniius 2-án kezdődik ia pozsonyi kerületi bíróságon a hat­na ipoe esküdtszék! cikkre. A legérdekesebb tár­gyalás Dmáibek József gajári földmű veslegény, volt dragonyos bűnügyének tárgyalása lesz, jú­nius 6-án. Drábeik, mint emlékezetes, egy auszt­riai faluiban egy elhagyott kuliba fojtotta meg­unt kedvesét. A vádlott védelmét dr. Fürét Ber- nát pozsonyi ügyvéd llátja eh Ezenkívül apa- gyilfcossági, gyújtogatás! és rablás! bümperek kerülnek tárgyalásra. — A VÁGBA FŰLT EGY VASUTAS EGYET­LEN GYERMEKE. Mátyusföldi tudósítóink je­lenti: Közöltük, hogy Vágkirályfa határában egy fiatal férfi hulláját vetette partra a viz. A holttestet Vághosszufalura szállították, ahol megjelent Borosé Gáspár alsószerdalbelyi vasutas, akinek tizennyolc éves Károly nevű fia vasár­nap Szered alatt csónakázás közben a vizbe fűlt. A vihar a vízimalom alá sodorta a csónar- kot és a szerencsétlen fiú nem 'tudott menekülni. A vasutas felismerte egyetlen gyermekét a holt­testben, amelyet Tardoskeddre szállították és ott temették el az egész környék nagy részvéte mellett. xx Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, gasztrik'^s láznál, blélrekedésnél, emésztési r enyheségnél, anyagcserezavaroknál, csa­lánkiütésnél és bőrviszketésnél a természe­tes „Ferenc József" keserüviz ren db elhozza a gyomor és a belek működését s megsza­badítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. — RÁGALMAZÁSÉRT ÖTHÓNAPI FOGHÁZ. Eperjesi tudósítónk jelenti: A kerületi bíróság tegnap tárgyalta Halusfca József nagyeárosi építőmester rágalmaizási bünperét. Még 1933-bain Takács István nagyvárosi jegyző irodájában munkanélküliek jelentek meg és kenyérjegyet kértek. A jegyek kiállításáig a munkanélküliek a jegyző kertjében dolgoztak és ezért küllőn ci­garettát kaptak. Halueka azzal biztatta a mun­kanélkülieket, hogy munkájukért külön pénzt fognak kapni, jegyzőkönyvet Íratott alá velük és unnák alapján Takács ellen följelentést tett a minisztériumban. A vizsgálat megállapította, hogy Haluska állításai nem felelnek meg a való­ságnak, mire az ügyészség vádat emelt az épí­tész ellen. A tárgyaláson a munkanélküliek az építész ellen vallottak és a bíróság öthónapi fogházra ítélte Haluska Jóizseffet, büntetését két­hetenként böjttel megszigorítva.. Úgy az elitéit, mint az ügyész fellebbezett. xx Móricz Zsigmond: Rab oroszlán. Móricz Zsigmond nemcsak a paraszti életnek és a kisvá- nosnak virtuóz írója, hanem Budapestnek is meg­lepően jó ismerője. Csodálatos gazdagsággal és igazsággal bontakozik ki uj könyvében is az a polgári élet, amely a ibérházak között tenyészik, s hajtja hol napfénytelenül sápadt leveleit, hol bűnösen buja virágait. A „Rab oroszlán" egy vidékről szakadt, de a pe6ti életbe gyökere­zett házaspár drámaian izgalmas regénye, aho­gyan a test és a vér rabságából lassan átöreged­nek a lelki béke csendjébe. Pompás írói munka, s amellett pompás olvasmány is Móricz Zsigmond uj regénye, amely a budapesti Athenaeum 2 pen­gős sorozatában most jelent meg. fit kix ílfifAfiS - MtúHflkhfík I Mit jelent a holland nyelvben a „van" szócska? Melyik operában nem beszél és nem énekel egy hangot sem a hősnő? És melyik magyar darabban tör­ténik ugyanez a hőssel? Melyik regényben van szakszerű alapossággal megírva a papírgyártás és a nyomtatás technikája? Melyik a legteljesebb magyar lírai antológia? A belga választások után Párisban boxbajnoknak készült, Mexikóban a templomrablók ellen harcolt, Hollywoodban filmstatiszta volt a „belga Hitler" A belga rexisták vezérének fantasztikus pályafutása Mit akar León Degrelle? ■ Lapvezér és diktátorjelölt íelbukkanik a mexikói polgárháborúban és harcol a templomégetők ellen. A bolse­visták győzelme után ő is több barátjával fogságba kerül, tízévi fegyházra ítéli. Sikerül azonban megszöknie, Los Angelesbe kerül, majd Hollywoodba, alhol mint film­statiszta keresi meg a kenyerét. Ezen a kacs- karingós utón jut vissza hazájába, ahol azon­nal beleveti magát a politikai harcokba. Hadüzenet az öregeknek A fiatal León Degrelle, akiiben még mindig elpusztíthatatlan energiák feszülnek, a szülői házban jámbor nevelésben részesült, a mexikói harcokban közelről látta a vallás- és egyházel­lenes pártok szörnyű pusztításait, kötelességé­nek tartja, hogy a katolicizmusért harcoljon. Beáll az ország legnagyobb katolikus pártjának szolgálatába s rövidesen az ifjú katolikus moz­galom megteremtője és irányitója lesz. Ebben a minőségében azonban egyre radiká­lisabb húrokat kezd pengetni, majd kíméletlen támadásokat intéz a szerinte nagyon lanyha pártvezérek ellen. Nyíltan hirdeti, hogy a belga katolikus pártot uj alapon újjá kell szervezni, széles körben fejt ki agitációt a párt újjászervezése érdekében és ta­nai különösen az ifjúság soraiban számos köve­tőre találnak. A harc egyre kíméletlenebbé vá­lik Degrelle és a pártvezetőség között, végül is 1934-ben szakításra kerül sor. A szakításra a lüttichi községi választások szolgáltatnak okot és alkalmat. Degrelle ugyanis a jelölőlistán az első helyet követeli magának, mig a párt csak a negyedik helyet ajánlja föl neki. Degrelle ekkor kilép a pártból és önálló pár­tot alapit, amely a „Christus Rex" nevet vi­seli. Egészen 1935 elejéig nem volt különösebb visszhangja Degrelle mozgalmának, a párt kicsi volt s természetesen senki nem vette komolyan. Ekkor azonban váratlan dolog történt, amely a pártot hihetetlen gyors emelkedésihez vezette. Degrelle titkos pénzforrásai Brüsszel, május 28. (MTP.) A választási va­sárnap óta a legnagyobb ember Belgiumiban León Degrelle, akinek nevét egy évvel ezelőtt még Brüsszelben is csak nagyon kevesen is­merték. León Degrelle a rexisták vezére, pártija alig egy esztendős és a választásokon az összes középpártok laza és ingadozó töme­geit leszakította és magához ragadta. A párt története is elég érdekes, de sokkal érdeke­sebb León Degrelle pályafutása. A pártvezér harmincöt esztendős, de alig néz ki huszonöt­nek, magas, erős, alak, széles vállakkal, erős akaratra valló széles állal. A vallon vidékről származik, anyja belga asszony volt, de apja francia. A szülők szűkös viszonyok között él­tek, úgyhogy a fiatal Leonnak rövidesen fél­be kellett szakítani tanulmányait a jezsuita gimnáziumiban, amelynek egyik legjobb nö­vendéke voilt sf kénytelen volt tizenhatéves korában munkát keresni. Volt favágó, bányamunkás, kifutó fiú — de volt egy nagy álma: bokszbajnok szere­tett volna lenni. Miár fiatal fiú korában is egy fejjel kimagas­lott társai közül, mindig a legerősebb volt. Tanult bokszolni s mikor összegyűjtött né­hány frankot, vonatra ült, Párisíba utazott, ahol hihetetlen akaraterővel valóban keresz­tül is harcolta, hogy a „Sporting Central" ringjében részt vehetett egiy probamérkőzésen. Vendégszereplés az Újvilágban Nem volt szerencséje a bokszolással, meg- állaipáitották róla, hogy rengeteg nyers erő van 'benne, de nincs tehetsége a bokszoiáshoz, anti- talentum az ökölvívás teáén. Reménytelen eset — mondta rá egy menezser, aki végig nézte a mérkőzést s akinek tetszett is az erős, széles vállu fiatalember. Ez annyira elkeserí­tette a fiatalembert, hogy Párisból egyenesen Le Havrebe utazott, ott mint segédmaitróz elszegődött az első Ame­rikába induló hajóra, ami véletlenül német hajó volt s elhagyta Európát. Azt hitte örökre. Először Közép-Amerlkába vetette a sors, nyomai azonban elvesznek ott s néhány évig nem lehet tudni, mit csinált a kis középamerikai államokban a letört hokszbajnok. Valószínűleg azoknak a remény­telenül és céltalanul kószáló fiatalemberek­nek életét élte, akik kiszorultak az Egyesült Államokból és a kis latin országokban kóbo­rolnak munka és kaland után szimatolva. Csak onnan lehet életútját ismét nyomon kö­vetni, amikor Eperjes, május 28. (Saját tudósítónktól.) A Bártfa melletti Gemlachov községben megdöb­bentő gyermekgyllkossági kísérletet követett el Midhl János gazdia. A gazdálkodó, akinek öt gyermeke született házasságából, évekkel ez­előtt viszonyt folytatott özv. Demszky Pálné falubeli asszonnyal. A viszonyból egy kislány született, a jelenleg hatéves Hellén. A gazda később szakított szeretőjével, semmit sem alkart adni törvénytelen gyermeke neveltetéséire, miire Demsakynié a bíróság elé vitte az ügyet és Midhdt kötelezték 4000 korona neveltetési költ­ség megfizetésére. A gazda 2000 koronát ígért egyelőre, de ezt a pénzt sem akarta megfizetni. Mindent elkövetett, hogy kibújjék köteliezett- eége alól és mikor már végrehajtással fenyeget­ték, szörnyű tettre határozta el magát. Tegnap délelőtt megleste kislányát, aJki a Tapoly folyó mellett játszadozott egy hasonló Degrelle naigyon tekintélyes pénzt kapott valahonnan és elkezdett lapokat alapítani. Ol­csó néplapokat adott ki, amelyek mindjárt ha­talmas példányszámút értek el. Degrelle lapjai sokkal terjedelmesebbek voltaik, mint a többi belga lapok, nem egy közülük napi hairmic ol­dalon jelenik mag és úgyszólván fele áron ke­rülnek forgalomba. Ehhez hozzá kell számítani még azt is, hogy a lapokban kizárólag botrányriportoik jelen­tek meg. Pénzügyi és családi botrányok, kü­lönösen neves politikusok ügyes-bajos dolgai kaptak nyilvánosságot Degrelle lapjainak ha­sábjain. A megvesztegetési botrányoknak egész sorát robbantották ki ezek a lapok. Degreillenelk, aki kimerithetetlennek látszó pénz­források fölött rendelkezett, sikerült megnyerni az egyik legkiválóbb belga riportert, Pieirre Dayeit, aki a bankárok és politikusok pénzügyi botrányaival kapcsolatban kitalálta a „Canxter" szót, utalással a gang- ster szóra. Ebből a szóból faragta azután Degrelle ellenfelei ellen a mostani választá­sok idején a legfélelmesebb fegyvert. Ma mindenki azt kérdezi nemcsak Belgiumban, hanem Belgium határain kívül is: vájjon mit akar León Degrelle, akinek sikerült maga mögé állítani az ifjúság nagyrészét és a régi pántok sorait alaposan megbontotta. A szocialisták fasisztának mondják. Deiháf igy van-e vaióbanV Annyi bizonyos, hogy elsőrangú propaganda- tehetség. Nagyszerűen ért ahhoz, hogyan lehet politikai célokra kihasználni a nagytömegefc általános elégedetlenségét, mindig eltalálta a tegcéitoa találóbb jelszavakat és mindig tudta, hol kell hatásosan alkalmazni őket. Csakhogy kom pajtásával. Michi hátulról a gyermekhez somfordáit, meg­ragadta kezét, a parthoz vonszolta és a két­ségbeesetten sikoltozó gyermeket bedobta az örvénylő folyóba, ahol másfél méter mély a viz. A kislány elmerült a vízben, de a viz sodra csodálatosképpen kivetette a mélységből, lába földet ért az alacsonyabb helyen és a gyermek nagy üggyel-bajjal ki tudott vergődni a partra. Michl a gálád tett után elfutott, de a gyermek sikoltozására összefutottak az emberek és a kis­lány sírva mondta el nekik, hogy mi történt vele. A csendőireég nyomban letartóztatta a gaz­dát, aki kereken tagadta a merényletet. A gyer­mek azonban határozottan ellene vallott és az elősiető szemtanúik is látták, amint Midhl a tett színhelyéről elmenekült. A bestiális gazdát be­szállították az ügyészség fogházába, ilyen képességek mellett nem rendelkezik meg­felelő politikai érzékikéi. Programja éppen olyan egyenetlen és felemás, mint egész egyénisége. Mit akarnak a rexisták? Egy évvel, sőt félévvel ezelőtt még azt han­goztatta, hogy a rexisták nem mennek a parlamentbe, mert az államot a parlamenten kívül fogják meg­hódítani. Most azt hirdeti, hogy uj választásokat fog ki­kényszeríteni miég ebben az éviben és az uj vá­lasztásokon legalább batvan-betvem mandátu­mot szereznek a rexisták s akkor legálisan át­veszik a hatalmat. Az európai politikai vezérek közül legközelebb áll a spanyol jobboldal vezéréhez, Gil Robleshez. ö is egy autoritativ katolikus állam megvalósítását hirdeti s ő is számol az összes balpártok és szakszervezetek feloszla­tásával. Degrelle lapjaiban egyébként sűrűn lehet olvas­ni vaskos fenyegetéseket. Szinte napról-napra bejelenti, hogyha átveszi a hatalmat Belgium­ban, fejek fognak gurulni. Külpolitikai törekvései egyszerűek: szakítani a mai francia szövetséggel és Németország felé orientálódni. Persze, nem túlságosam valószinü, hogy Degrel- iem0k sikerül szélsőséges terveit rövidesen ke­resztül vinni, mégis hiba tenne lebecsülni azt a hihetetlen dinamikus erőt, amit személyisége és pártja képvisel. Több százezer fanatikus köve­tője van, akik vakon követik, mindegy, hogy milyen útra vezeti őket. A helyzet az, hogyha sikerül a flamamd nacionalistákkal pártszövetséget létesítenie, akkor olyan reális hatalmat képvisel az országban, amely nagy hatással lehet Belgium sorsának alakulására. Más oldalról megint a többi pártok, igy első­sorban a szocialisták, Degrelle hihetetlen vá­lasztási sikerének hatása alatt erős akcióba kez­denek a rexisták ellen. A katolikusok is, akik­nek rovására Degrelle bevonult a parlamentbe, élesebb ellentámadásba mennek át. — AZ OLASZOK BESZÜNTETTÉK ABESSZÍNIA EGYETLEN FRANCIA- NYELVŰ LAPJÁT. Párisból jelentik: Az olasz katonai hatóságok rendeletére a „Courrier d‘Ethiopie“ beszüntette megjele­nését, a lapot olasznyelvü lappal fogják rö­vid időn belül pótolni Eiz a franciamyelvü lap volt az egyetlen, európai nyelven meg­jelenő napilapja Addis Albebának és huszon­ötéves fennállása alatt tagadhatatlanul nagy kultúrpolitikai szolgálatokat is tett. Még Mienelik császár foglalkozott azzal a gondolattal, hogy modem nyomdát állítson fel az ábesözin fővárosiban, az ő uralkodása alatt azonban ezt a tervet még nem sikerült megvalósítani. A gépeik szállítása ugyanis rendkívül nehéz volt, tekintettel arra, hogy akkoriban még nem volt meg a Dzsibutiból Addis Abebába vezető vasútvonal. így azután a terv csak sókkal később került megvalósításra és a lap első száma 1910-bem jelent meg. ÍMTPJ Az örvénylő folyóba dobta törvénytelen gyermekét, mert nem akart tartásdijat fizetni Egy bártlakörnyéki gazda rémtette A kislány szerencsére megmenekült

Next

/
Thumbnails
Contents