Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-29 / 123. (3972.) szám
1936 május 29, péntek. TOWGM-iVYAG^AR-miOiJ® 3 Vörös zászlók a francia gyárakon Egyre veszedelmesebb méreteket ölt a párisvidéki sztráikmozgalom ■ Spanyolország után Franciaország • | Keresztury József | Prága, május 28. Megdöbbentő, szomorú gyászhirt jelentett ma az országos keresztény- szocialista párt királyhelmeci körzeti titkársága: Keresztury József nagygéieai református esperes, volt szenátor tegnap este fél 9 órakor meghalt Vasárnap közölte a PMH, hogy Keresztury József hirtelen megbetegedett. Állapota oly súlyos volt hogy azonnal be kellett szállítani a sátoraljaújhelyi kórházba. Azonban a gyors műtét és a leggondosabb ápolás sem tudott már segíteni s Keresztury József nemes szive a kórházi ágyon tegnap megszűnt dobogni. Elhunyta a betegségéről szóló vasárnapi hir dacára fájdalmas meglepetés mindnyájunk számára. Keresztury József halálával érzékeny, nagy veszteség érte egész Keletszlovenszkó magyarságát Különösen súlyosan érzi ezt a veszteséget az egyetemes református egyház és az országos keresztényszocialista párt. Önzetlen, lelkes és fáradhatatlan munkása volt a kisebbségi magyar közéletnek s ravatalát lélekben minden szlovenszkói és kárpátaljai magyar őszinte kegyelettel és fájdalommal állja körül. Keresztury József földi maradványait a magyarországi Semjénben fogják örök nyugalomra helyezni, * Kereszitory Jórasef 1870 augusztus 24-én született a sziLovenszkód Bácskán, ahol édesapja református lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait a sárospataki főgimnáziumíban végezte el s ugyanott tette le az érettségi vizsgát is. Szülei akaratából s lelke hajlamait követve ő is a lelkésizi pályára lépett s a teológiát szántén Sárospatakon végezte el. A se- gédlelkésizi évek letelte után a nagygéresi református gyülekezet egyhangúlag lelkészéivé választotta s Keresztury József 1807 április 24-én foglalta el állását Nagygéiresen, ahol haláláig működött. A lelkészi teendőkön üdvül mint Bodrogköz szülöttje s mint bodrogközi református lel- íkésE kezdettől fogva élénk tészt vett Bodrogköz társadalmi életében s minden olyan mozgalmat, amely akár egyházi, akár társadalmi, pkár politikai meggyőződésével megegyezett, mindenkor szívesen felkarolt ős támogatott. Számos közérdeket szolgáló ügyben indült ki tőle kezdeményezés. Egyházi téren is élénk szerepet vitt, már ifjúkorában jegyzője volt a nagy-alsózeimpléni egyházmegyének, majd ta- nácsbirája és a bodrogközi lelkészi kar elnöke. Az államifordulat után az alsózempléni egyházmegye esperesévé választották meg és részt vett a szlovenszkói egyetemes református egyház pozsonyi törvényhozó zsinatán is. Kezdettől fogva résiztveti az országos kereez- tényszoiciajlieta párt életéiben e a párt képviseletében a kassai nagymegye bizottsági tagja lett, ahol főleg <a Bodrogközt érintő ügyeiket ágyeke zebt az illetékes köröík előtt megvilágítani és kedvezően el intéz tetei. 1929-ben az ér- seikujvári választókerületben került az országos keresz tényeződal ista párt részéről a magyarság pártjainak közös listájára és 1933 február 8-án, dr. Grosscbimid Géza utódjaként került a szenátusba. Mint törvényhozó főleg a magyarság iskolaügyi sérelmeinek orvoslását, a magyar nyugdíjasok jogos igényeinek k:elégitését a református egyház alkotmányának megerősítését s a lelkészek állampolgársági és koogrua- ügyeinek rendezését követelte a szenátusban s a misztériumok illetékes tényezői előtt. Fáradhatatlan és önzetlen munkájával méltón kiérdemelte a magyar társadalom széles rétegeinek báláját és elismerését. Palesztinában nyugodtabb a helyzet Jeruzsálem, május 28. A brit csapatok ég a rendőrök a helyzet urai Palesztinában. Jeruzsálemben tegnap éta teljes rend és nyugalom uralkodik. A rendőrök acélsisakjaikat ismét fölcserélték régi sapkájukkal. A tegnapról mára virradó éjjel az arabok három helyen megkísérelték, hogy a vasútvonalat megrongálják, de tervük nem sikerült. Május 19. óta a Palesztinában lévő európaiak egy halottat és 17 sebesültet vesztettek, az utóbbiak között 7 rendőr, két brit katona és nyolc polgári személy volt. A nem európai lakosság közül 48-an estek el, még pedig 24 zsidó, 22 arab és 2 keresztény. 381 személy megsebesült, 182 arab, 105 zsidó és 44 keresztény. összesen 969 arabot és 275 zsidót tartóztattak le. Péris, má|yus 28. A repülőgépgyárak munkásságának sztrájkja tovább tart és egyre nagyobb méreteket ölt. Páris környékének vasipari telepein St. Ouenben Issyben és Boulogne-ban több ezer munkás sztrájkol. Ma számos más gyár munkássága csatlakozott a sztrájkolókhoz és a Renauld-autógyár munkássága között is nagy izgalom uralkodik. A munkások ma éjjel nem hagyták el a gyártelepet. A gyárakon mindenfelé vörös zászlók lengnek. A munkaadók egy-két helyen eleget tettek a munkások bérköveteléseinek, de a munkások ennek ellenére nem álltak munkába, mert kijelentették, hogy szolidárisak a többi sztrájkoló munkással. A jobboldali sajtó a hatalmas arányú francia 6ztrájkmozgalmat a növekvő anarchia veszedelmes jelének nevezi és a helyzetet összehasonlítja a spanyolországi helyzettel. A lapok szerint Franciaország súlyos belpolitikai események előtt áll. A baloldali sajtó hangsúlyozza a sztrájkolók fegyelmezettségét és reméli, hogy a munkaadók hamarosan eleget fognak tenni a munkások jogos bérköveteléseinek. Csíz JédBróm fürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és a7 anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel Kő 1.100*— 28 napra az összköltségekkel Kö 1.420*— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt külo a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele. A versaillesi kerület néhány helyén a mezőgazdasági munkások is sztrájkba léptek. „Az államvédelem legbiztosabb alapja valamennyi állampolgár megelégedettsége •a mondotta Esterházy János képviseld az államvédelmi kölcsön vitájában Prága, május 28. Jelentettük, hogy az állam- védelmi kölcsön képviselőházi vitájában a magyarság egyesült pártjai részéről felszólalt Esterházy János képviselő. Esterházy beszédében egyebek között a következőket mondotta: — Mielőtt az itt elfekvő törvényjavaslat bírálásába kezdenék, emberi kötelességet teljesítek. amikor pártjaink nevében erről a helyről a legőszintébb részvéttel fordulunk Rakvice község felé, ahol tegnap 31 fiatal élet pusztult el a Thaya-folyóban egy rettenetes szerencsétlenség folytán. Ehhez hasonló szerencsétlenségről a legrégibb idők óta nem hallottunk és ezért a legőszintébb részvétünket fejezzük ki azon szülőknek és testvéreknek, akik hozzátartozóikat ennél a szörnyű szerencsétlenségnél elvesztették. — Egyidejűleg azonban egy másik dologra is rá akarok mutatni és pedig arra, hogy elemi csapások folytán a köztársaság több részén mérhetetlen elemi károk voltak, amelyek koldusbotra juttattak nagyon sok embert. így Csehországban Jicin környékén, Szloven- szkón pedig Érsekújvár s Komárom vidékén pusztított a jégverés és a Garam áradása folytán több mint 5000 hold szántóföld és rét került víz alá a párkányi, zselizi és lévai járásban, úgyhogy az első becslések szerint a kár közel 5 millió koronára tehető. Kérem a kormányt és a hivatalos tényezőket, hogy haladéktalanul rendeljék el a károk pontos megállapítását és tegyenek megnyugtató intézkedéseket azok érdekében, akik az elemi csapások folytán mindenükéit vesztették és ki vannak téve az fhhalAtnak, Miért nem tájékoztatják a közvéleményt? — Ami az előttünk fekvő törvényjavaslatot illeti, természetesnek tartjuk azt, hogy a kormány — amint azt már egy előbbi beszédemben is hangoztattam — minden intézkedést megtesz olyan irányban, hogy az állam biztonsága biztosítva legyen. Tisztában vagyunk azzal, hogy az államvé- delem fokozott kötelezettségeket ró az állampolgárokra, amely kötelezettségek alól csak természetes, hogy egyeílen-egy állampolgár sem akarja magát kivonni. Amikor mi ezt elismerjük, nehezményeznem kell egyúttal azt és a kormány felé mint kifogást emelem, hogy amikor rövid időn belül két ilyen fontos törvényjavaslatot tárgyal le a képviselőház gyorsvonat! tempóban, ugyanakkor a kormány nem tartja szükségesnek azt, hogy a törvényhozást teljes egészében informálja úgy a bel-, mint a külpolitikai helyzetről. Elvárhatnék a kormánytól, hogy velünk, törvényhozókkal szemben itt a Házban teljesen őszintén ismertessék a helyzetet, mert hiszen a mi kötelességünk azután továbbmenőleg megnyugtatni a nagy közvéleményt, amelynek soraiban ez a titkolódzás meglehetős nagy idegességet váltott ki. — Nézetem szerint helyesebb lett volna, ha e törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatban a miniszterelnök ur tájékoztatott volna bennünket az általános helyzetről és ezután mondhatta volna el a pénzügyminiszter ur a maga expozéját, amiben a javaslat pénzügyi-technikai részét világította volna meg. Mindez azonban nem történt meg és Így ma az a helyzet, hogy a képviselőház meg fog szavazni egy olyan törvényjavaslatot, amelyről talán a többségi pártok sem tudják azt, hogy mit rejt tulajdonképpen magában és azt sem tudják, hogy tulajdonképpen milyen összeget szavaznak meg. — A készülő kölcsönről tiz nappal ezelőtt még a lapoknak sem volt szabad imiok, amire őket a sajtóiroda jóakaratulag figyelmeztette. Ma, a tegnap elhangzott pénzügyminiszteri expozé után sem vagyunk okosabbak, mint azelőtt és még azt sem tudjuk, hogy a megszavazandó kölcsön milyen nagy lesz. Beszélnek egyesek arról, hogy a tervbe vett államvédelmi kölcsön 3 milliárdra van előirányozva, de ugyanekkor 6, 7, sőt 9 milliárdról beszélnek. Teljes bizonytalanságban vagyunk és ezért csak azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy illő lett volna e kölcsön összegét is fixirozni, mert az illetékes tényezők az államvédelemmel kapcsolatban bizonyára kidolgoztak egy tervet, amely egy bizonyos összegbe fog kerülni. Ezt az összeget a kománynak a képviselőházzal közölni kellett volna. Talán csak nem azért titkolja a kormány a kölcsön összegét, mert attól fél, hogy nem fog teljes sikerrel járni a kölcsön- jegyzés és igy blamázs ne érje öt? Hínd!g nyíltan, magyar üszfntesésgel... — Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy az állam védelme szempontjából a legbiztosabb az, ha az országban élő összes állampolgárok, nemzetiségi és foglalkozási különbség nélkül meg vannak elégedve. Ez, uraim, lélektanilag egy olyan tökét jelent az államnak és az állam hivatalos vezetőinek, ami többet ér minden bizonytalan összegű kölcsönnél. Sajnos, ebben az országban nagyon kevés megelégedett emberrel találkozunk. Itt vannak a nemzeti kisebbségek, akiknek égbekiáltó sérelmeit 18 év óta még a mai napig sem orvosolta a kormány, itt vannak a gazdasági válság által sújtott sok százezerre menő munkanélküliek, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy amíg nekik és családjuknak mindennapi 'kenyerük sincs biztosítva, addig a mindenkori kor* mányok Itt olyan gazdálkodást folytatnak, ami nem alapul az észszerű takarékossá* gon. — A nemzetiségi kérdésekkel kapcsolat* bán engem természetszerűleg elsősorban a magyar kérdés érdekel. Ezzel kapcsolatban előre kéül bocsáta- nom azt, hogy a csehszlovák köztársaságban élő magyarság, úgy mint eddig is, teljes nyugalommal várja sorsának jobb- raforduiását, ami azonban nem jelenti azt, hogy egy alkálimat iis elmulasztana jogos követeléseinek előterjesztésére. Az itteni magyarság már számtalanszor ta- nujelét adta politikai érettségének és törvénytiszteletének, nem beszélve arról, hogy mint katona — és ezt nem én állítom, hanem hivatalos helyről hangzott el ez a vélemény — a legjobbak közé tartozik, Az itteni magyarság sohasem akart a zavarosban halászni, hanem mindig nyíltan követelte jogait, sohasem akart hasznot huzni a kisebb vagy nagyobb belpolitikai zavarokból. A magyarság 17 év éta sajgó sebei <— Most is, az előttünk fekvő javaslattal kapcsolatban legyen szabad rámutatnom arra, hogy nem vagyunk ellenzői semminemű Olyan intézkedésnek, amely az ország belső nyugalmát kívánja, de kötelességünk fajunkkal szemben ugyanakkor rámutatni arra, hogy a belső béke és a belső 'konszolidáció csak akkor érhető el, ha azok a sérelmek, amelyek egy tollvonással eliminálhatók volnának, megszűnnek. — Mi magyarok mindig őszintén, nyíltan és egyenesen feltártuk sérelmeinket, sebeinket. A 17 esztendős bizalmatlansággal szemben bizalommal feleltünk és elmondottuk mindazokat a bajainkat, amelyeket az elmúlt 17 esztendő kormányai mindig figyelmen kivül hagytak. Feltártuk kultúránk rendszeres és következetes elnyomását, iskolasérelmeinket, gazdasági bajainkat és megmutattuk az orvoslás útját is. Erre a bizalmunkra ismét csak bizalmatlansággal feleltek és az orvoslás terén egy lépést sem tettek a kormány illetékes tényezői. Ebben a köztársaságban még ma is közel száz olyan magyar község van, ahol nincsen magyar elemi iskola, 12,500 magyar gyermek magyar iskola hiányában kénytelen idegen tannyelvű iskolába járni. Számtalanszor fölpanaszoltuk, hogy a közel egy* milliót kitevő magyarságnak az egész köztársaságban csak 12 polgári iskolája és mindössze 8 középiskolája van. Kárpátalján nincsen magyar tanítóképző. Nincsen magyar egyetemünk, sőt még az egyetemi magyar tanszékek sincsenek évek óta betöltve. A meglevő kevés magyar iskolákban is olyan tanerők tanítanak, akik csak hiányosan bírják a magyar nyelvet és hogy ilyen körülmények között a magyar ifjúság kulturális felkészültsége — rajta kívül álló okok miatt — a lehető legsilá- nyabb és hogy a helyesírás legelemibb szabályait sem igen tanulják meg, azt nem is kell külön magyarázni, — nem is beszélve már arról, hogy a magyar történelem nemzetformáló múltjáról vagy semmi vagy teljesen elferdített képet kapnak, Szinmüvészetünknek teljesen elvették az életlehetőséget, a külföldi művészek ven*
