Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-28 / 122. (3971.) szám

Hírek 1936 május 28, csütörtök. Felkérjük t. Előfizetőinket, hogy a Révai Kis Lexikon hátralékos árát (mely már május első napjaiban ese­dékes volt) lehetőleg pősta- fordultával juttassák el ki­adóhivatalunkhoz, mert el> lenkező esetben nem áll mó­dunkban a lexikont leszál­lítani. A kiadóhivatal. A Thaya melodikus, keleties hangzású neve most majd gyá­szosabb csengést kap. Soha nem lehet különválasz­tani a köztudatban ezt a nevet attól a borzalmas emléktől amely hozzátauad. Nincs borzalmasabb, szivettépőbb dolog a világon, mint a gyermek-nyo­mor, mert a sors csapását, még fokozza, a tehetet­lenség, amivel a gyermek szemben áll sorsával. Nincs megrenditőbb dolog a vizhalálnál, de ször­nyűségét százszorosára fokozza, ha gyermek ver­gődik teheteleniil a hullámok között. Alig egy héttel ezelőt történt, hogy. e sorok Írója is ott ült a prágai Mánes-kávéház népes terasszán, amely a Moldvára nyílik s amelyet akkor gondtalan, vidám vasárnapi közönség töltött meg. A vidám zsibon- gásba egyszercsak a viz közepéről belesikoltott egy rémes hang, valósággal állati vonítása a rémületnek. Egy asszony szemünk előtt fulladt be a Moldvába. Elképzelhetetlen kis a partról szemlélni valakinek a tehetelen birkózását a halállal. Akadt is egy bá­tor fiatalember a közönség körében, aki ledobálta ruháit és beleugrott a folyóba. De már későn jött.... Másnap a rendőri jelentésből tudtuk meg, ki volt a szerencsétlen s hogyan történt a katasztrófa. Mi valamennyien, akik szemtanúi voltunk ennek a bor­zalmas mérkőzésnek, láttuk a hullámok közül ki­emelkedni, majd megint elmerülni a szerencsétlent, átéreztük azt a lebéklyózó tehetetlenséget, amitől az ember, ha magábaszáll, engedelmes, türelmes és alázatos lesz sorsával szemben. Ez azonban, ami itt történt Délmorvaországban, ahol harmincegy vi­dám, életerős gyermek pusztult el nyomorultul a megvadult hullámok között, lázadóvá teszi az em­bert. Ennyi ártatlan élet kioltása előtt felkiván- kozik a kérdés: miért? hogyan? Valószínűleg sen­kit nem terhel a felelős ig, ha csak azokat nem, akik a hid megépítését elodázták annak ellenére, hogy minden meg volt már hozzá, hogy civilizál­tabb összeköttetés teremtődjék a folyó két partja között. Deliát valószínűleg ezer magyarázat akad arra is, hogy miért nem készül el a hid. Talán hi­ba volt az is, hogy arra a kompra hajtották föl a szekeret is, amin a gyerekek voltak, sőt talán túl­ságosan meg is volt terhelve a komp. Mindez per­sze olyasmi, aminek meg lehet magyarázni ponto­san és józanul az ellenkezőjét is. Hogy naponta többször is megy át szekér lóval együtt a kompon és a lovakkal, még nem volt soha semmi baj s hogy nehéz teherautókat szokott átvinni a komp a túlsó partra, nem is lehet szó súlyos megterhelés­ről. Az igazgató és a tanító életük veszélyezteté­sével megtettek mident, hogy kimentsék a szeren­csétleneket. Dehát mindez csak emberi okoskodás, mellébeszélés. Ami történt, olyan megrázó, annyi­ra elementáris erejű, annyira hangsúlyozottan a vé­letlené a főszerep ebben a katasztrófában, — hogy lehetetlen beérni a józan és elfogadható magyaráza­tokkal. A sors rémdrámája ez, ami élőt szorongó lélekkel, megrettenve és iszonyodva áll az ember és nagyon érzi, hogy milyen kicsiny és gyönge. — CSÁRSZKY PÜSPÖK BODROGKÖZI BÉRMAKÖRUTJA. Ruszinszkói szerkesztősé­günk jelenti: Csárszky József kassai püspök má­jus 24-én Királyhelmecen osztotta ki a bérmá­lás szentségét, majd délután Bolyban folytatta főpásztori körútját. Királyhelmecen — mint a járás székhelyén — a politikai hatóságok állami zászlókkal diszitett diszkapu alatt fogadták a főpásztort. Föltűnt katolikus körökben, hogy ez alkalommal mellőzték a szokásos pápai szineket. A püspök Királyhelmecen Mécs László pre­montrei kanonok-plébános vendége volt. aki mélyhatásu szentbeszédben méltatta hívei előtt a nap jelentőségét, de ugyancsak maradandó emléket hagytak a hívek lelkében a püspök fen- költ szavai is. A szertartást követő időben a püspök a városban látogatásokat tett, mig Mécs László diszebédet adott az egyházfő és kísérete tiszteletére, amelyen a környék papságán és egyházi méltóságain kívül megjelent Sennyey földbirtokos, a hitközség világi elöljárója, vala­mint Leskó községi főbíró is. A püspök az ebéd alatt pohárköszöntőt mondott, amelynek során nagyfontosságu kijelentéseket tett a papságnak a változott szociális és gazdasági viszonyok kö­zött való uj szerepéről. A püspök hétfőn Tár- kányba, majd Bélybe folytatta keletszlovenszkói bérmakörutját, mindenütt a legszeretetteljesebb fogadtatás közepette. Este % főpásztor és kísé­rete Sennyey í>$$ föybktoko* y&ndéQt vöH. Ribbentrop Londonban tárgyal London, május 27. Ribbentrop, Hitler külön meg­bízottá csütörtökön vagy pénteken Londonba ér­kezik és az ünnepeket lord Londonderry társasá­gában tölti. A lord az elmúlt napokban Németor­szágban meglátogatta Ribbentropot. A Reuter-lro­da diplomáciai munkatársa szerint a német főrnieg- bizott ebből az alkalomból a brit kormánnyal az angol kérdőívre adandó német válaszról fog tár­gyalni. Ezt a bírt illetékes körök egyelőre nem erősítik meg. A récsei amazon 8 korona adóhátralék fejében kidobta és lábát törte a végrehajtónak Pozsony, május 27. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Kellemetlen ka' landja volt szerdán reggel Récsén Pavla- csics Béla 33 éves pozsonyi adóvégrehajtó­nak. Pavlacsics hivatalosan kiszállt Récsé- re, hogy 8 korona adóhátralék fejében fog­lalást végezzen Gschwengné récsei szőlő- müvesné lakásán. A végrehajtó az asszony ébresztőóráját foglalta le. Ezen az öregasz- Szony annyira felháborodott, hogy ráta­madt a végrehajtóra és kidobta a lakásából. A lakás ajtaja előtt néhány lépcsőfok van. A végrehajtó az egyik l'épcsőn megcsúszott s lezuhant. Olyan szerencsétlenül esett el, hogy a ballábát éltörte és a mentőket kel­lett kihívni Récsére, ahonnét Pozsonyba szállították az állami kórháziba a póruljárt végrehajtót. A harcias amazon ellen ható­ság elleni erőszak címén megindult az eljá­rás. Mutatvány a jövő század regényéből a vitorlásrepülők budapesti kongresszusán ■ A „Karakán“ fényesen szerepelt ■ Magyar mürepütők mestermutatványai Budapest, május 27. Amint a mátyásföldi re­pülőtéren a nemzetközi vitorlázó repülők tré- ningjét nézem, a legszívesebben Ikarus apánkat szeretném meginterjúvolni, hogy mit is szól mindehhez a csodához, álmai beteljesedéséihez? Ez már több is, mint amit Ikarus álmodott, mert ezeket a bukfenceket, spirálrepüléseket, me­rész és káprázatos mutatványokat szegény még álmában sem merte, azaz tudta volna elképzelni. Készülődés a versenyre Németek, osztrákok és lengyelek jöttek el Budapestre, hogy erejüket összemérjék a ma­gyarok tudásával. Apró kis sportgép mint egy óriás dongó sik­lik le a magasból, berregve fut végig a zöld me­zőn, majd szelíden odagurul mellém. Rottef La­jos mérnök, a magyar rekorder, aki százhar­mincöt kilométeres tartamrepülésével a kon­gresszus legjobb idejét érte el, integet ki belőle. Nevetve üdvözöl. •— Hát maga fővitorlázó hogy kerül motoros gépbe? — kérdezem. — Én vontatom fel a vitorlásgépeket. Ma már vagy húszszor repültem fel és le is viszem a fiukat tréningre. Ezalatt hárman szaladtak felénk. Két szerelő a vékony drótkötelet húzza, amivel a vitorlá­zógépet a motorosgéphez akasztják és bekap­csolják az errevaló szerkezetbe. A harmadik, aki felénk szalad, a motor nélküli gép pilótája és Rotter gyors tanácsokkal látja el. — Majd én intek, hogy mikor akaszd ki a vontatókötelet és igyekezz mindig a sötét felhők alatt maradni, ott a legjobb a légáramlás. Gyors intés, a kis dongó búgni kezd, megfe­szül a drótkötél, a vitorlázógép szárnyát lefog­ják mindkét oldalról, hogy ne billegjen, majd hirtelen eleresztik s mint egy szárnyas nagy szi­var a hasán csúszva bukdácsol a motoros gép mögött. Rotter hat-hétszáz méterre viszi fel a madár­szerű könnyedséggel suhanó kis gépeket és ott útjára engedi őket Már vagy négy kering odafent és szinte fantasztikus még elgondolni is, hogy minden gépsegitség nélkül úgy röpködnek, mint óriási gólyamadarak. Ezalatt egy hatalmas gépmadár gördül méltó­ságteljesen a modern uj várócsarnok elé. Most indul Amsterdamba. Angolok, a hagyományos ezercimkés bőröndjeikkel, egy francia hölgy imprimé kosztümben két hatalmas ezüstrókával németek, hollandok szállnak be. Utolsónak egy terebélyes nörsz kapaszkodik fel a kis hágcsón egy bébivel. A hatalmas gépkolosszus úgy száll if«L áfa)gthdyb&l itűfau, ksfattWí) zetét és mire kerülünk-fordulunk, már el is tűnt a szemünk elől. Közvetlenül a nagy gép után startol Kinsky Ulrich herceg, az osztrák sport­repülő és Vitorlázóklub elnöke, hófehér piros bőrüléses magángépén. Egy óra múlva már Bécsben számol be a tréning eredményéről. Az osztrákok úgy érkeztek, hogy két vitor­lázógép volt egy motoros után kötve és Sopronban, Győrben postát dobtak le. így is mennek vissza. A lengyelek serény munkával most állítják össze a gépüket és a külön e célra szolgáló ko­csikból óvatosan húzzák elő a szárnyakat. A motoros gépük már ott zurrog a hangár előtt, várja, hogy elkészüljenek és hogy felvontathas­sa a karcsú alkotmányokat. Gyönyörű eredmények és egy tragikus bukás a bemutató napján Hogy aztán a bemutatón mit produkáltak a versenyzők, az egyenesen tüneményes volt. Szebbnél-szebb autók hatalmas tábora hirdette már messziről a nagy eseményt, nagy és előkelő közönség gyüilt össze, hogy végignézze a szinte már az akrobatika határán mozgó repülőmutat­ványokat. Sajnálatos esemény zavarta meg a bemutatót. Amint a PMH már röviden jelentette, Hirtih né­met mesterrepülő körülbelül tíz-tizenöt miéterre a föld fölött úgynevezett bukófordulóval akart landolni, mikor a könnyű vitorlagép hirtelen ol­dalira billent, majd orral a földnek ütődött. Nagy recsegés-ropogás, a gép összecsuklott és hirtelen dermesztő csönd. Gyorsan a segít­ségére siettek és a teljesen összetörött gép alól húzták ki a szerencsétlen pilótát. A világ­hírű stuttgarti mesterrepülő lábtöréssel és agy­rázkódással került kórházba. A nap kimagasló eseménye Steff Tibor ma­gyar vitorlázó repülőnek a híres Karakánon va­ló szereplése és Majoros János mürepülése. Mindketten a teljesítményükre büszkék lehetnek. A Karakánt motorosgép vontatta föl a levegő­be. Lágyan, puhán, szinte áhitatos néma csönd­ben, nesztelen, néma suhanással perdült bele egy dugóhúzóba, majd isimét fölhúzva gépét, tüne­ményes lupingok és rollingok sorozata követke­zett. A külföldi mesterrepülők elismerően nyilat­koztak teljesitményéről. Majoros olyan köny- myed természetességgel vitte vighez a legfantasz­tikusabb mutatványokat, hogy Európa leghíre­sebb mürepülői között is megállná a helyét. Befejezésül még csak ennyit. Mikor az egyik osztrák repülő volt éppen fönn a levegőben és mi feszülten figyeltünk, megszólal mellettem az egyik szerelő kisfia, lehetett iugy nyolcéves: —- A dugóhúzó szép volt, de csúnyán vette ki belőle a gépet. Mit hoz majd az a repülőnap, műre ezek fel­nőnek? %. Rt SEGB&YABX 1ZABEÜ4& BENES ELNÖK MA 52 ÉVES mii Edvárd első külföldi útja Fáris, május 27. A Marin jelentése szerint VED. Edvárd junius 26-án a franciaországi Vi- mybe utazik a háborúban elesett kanadai kato­nák emlékművének leleplezésére. Ez lesz Vili. Edvárd első külföldi útja trónralépése óta. A kanadai miniszterelnök az ottawai parlamentben máris bejelentette a küszöbönálló utazást. Az angol király ebből az alkalomból természetesen találkozni fog Lebrun francia köztársasági el­nökkel is. Kanadából 5—6000 frontharcos ér­kezik a nagy franciaországi ünnepre. Az iraki királylány egy portáshoz megy nőül Athén, május 27. I. Ghasi, Irak királyá­nak 30 éves nővére Asha hercegnő kedden titokban házasságot kötött egy rhodosi szállo­da portásával. A hercegnő előbb áttért az or­todox hitre és felvette az Anasztázia nevet. A hercegnő húga a török követség közvetítésével mindent elkövet, hogy a házasságot érvény­telennek jelentsék ki. A fiatal pár Athént ma ismeretlen utazási céllal elhagyta. Kínai banditák hisik- latiak egy japán vonatot Tokió, május 27. Kedden e6te Narbintél 500 kilométerre Sa.ntao'ho mellett fegyveres banditák merényletet követtek el az északmandzsuriai vasút egyik vonatja ellen. A vonatot kisiklatták, Tíz személy, közöttük egy japán meghalt, tizen­egy utas megsebesült. A japán kisérőkatonák később megtámadták a banditákat s harc közben két újabb japán kapitány és egy közkatona el­esett. Később a banditák egy Kirintől keletre eső pályaudvart támadtak meg és bombákkal szétrom­bolták azt. Rálőttek egy rendőrautomobilra is. Az üldözésükre kiküldött páncélautomobil egye­lőre nem tért vissza kiindulási pontjára. — DOBSINAN HELYEZTÉK ÖRÖK NYUGA- L03IRA SCHRANZ SZILÁRDOT. Dobsinai tudósí­tónk jelenti: Schrunz Szilárd, a kiváló pedagógus, Dobsina társadalmának tekintélyes és közkedvelt tagja, a múlt év szeptember 8-án Kassán hirtelen elhunyt. Holttestét Kassán temették el, majd ez év május 23-án exhumálták, hazaszállították Dobei- nára, ahol a Melzer-család sírboltjába temették el a város társadalmának nagy részvéte mellett. A temetési szertartást Posoh Gusztáv lelkész végez­te, majd a tűzoltó egyesület nevében Krausz And­rás mondott megható búcsúbeszédet. — HALÁLOZÁS, özvegy Sárkány Sándorné Dob- 6 inán május 26-án hosszas szenvedés után 68 éves korában meghalt. Temetése 28-án folyt le Dobsina egész társadalmának őszinte részvéte mellett. Az elhunytat a Sárkány- és a Markó-családok gyá­szolják. IMGVJABBSPORT SLAVIA—SPARTA 4:2. RÉGEN VOLT . . < Társaságban bemutatnak egy urat egy jól kon­zervált hölgynek. — Úgy emlékszem, — szól az ur — már volt szerencsém a nagyságos asszonnyal találkozni. Gorgóné őnagysága, ugyebár? — óh, — feleli a hölgy — az már két férjjel uM r 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents