Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-27 / 121. (3970.) szám
1936 május 27, szerda* %>M<2aMAG^ARHIRL^ •I állantgazdálkadásiink általános revíziójára kerül sor a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban" Kalfus pénzügyminiszter benyújtotta az államvédeimi kölcsfinjavaslatot ■ ■ Elfogadták az ügyvédi novellát i hatéves lesz az ügyvédjelöltség ■ ■ Prága, május 26. A parlamentnek az úgynevezett kis ügyvédi novellára összpontosuló figyelmét ma hirtelen az államvédelnii kölcsönről szóló javaslat vonta magára* A képviselőház munkaprogramját ez annyiban változtatta meg, hogy Kalfus miniszter nyomban az ülés elején szólásra jelentkezett s rövid beszéd kíséretében nyújtotta be a kölcsönjavaslatot* Megemlítésre érdemes, hogy ez volt dr* Kalfus pénzügyminiszter első beszéde a plénumbam* A csaknem teli padsorokban ülő képviselők azonban egyáltalán nem részesítették Kalfus miniszter beszédét oly figyelemben, amilyet az ily fontos kérdés megérdemelt volna s az egyhangú morajló zúgást az elnök csengője háromszor volt kénytelen félbeszakítani csendefkérő szavával, A pénzügyminiszter be- nyújtja a köictönjavatlatot Kalfus miraszttetr beszédének jjetUgéjéüil erat választotta: A közgazdálkodás rendje az állam védelmének és biztonságának nélkülözhetetlen összetevője. Á beszédet az alábbiakban ismertetjük: Kalfus annak hangsúlyozásával kezdte beszédét, hogy mindennemű veszedelemmel szemben való védekezéshez ember és műszaki fölszerelés kell. Ez a miiszaki fölszerelés az utóbbi időben egyre nagyobb jelemtőségbez jut, és pedig a nagy- és kisállamokban is. Számunkra a műszaki felszerelés különösen fontos, mert a lakosság adott száma mellett nem állithatunk nagy hadseregeket az állam védelmére. De a legnagyobb hadsereg is értéktelen volna műszaki felszerelés nélkül. Ez nem uj felismerés. A miniszter a továbbiakban történeti áttekintést nyújt a hedseregek felszerelése fontosságának bizonyítására, kiemelve a husziták szekér- várainak jeleintőiségét, majd így folytatta: — Kulturális és gazdasági fejlődésünk mellett minden föltételünk megvan, hogy e követelménynek, a műsizaki felkészültség követelményének ma is megfeleljünk. A ma beterjesztett javaslat loéája utolérni a®t, amit eddig e téren e lanullas zto ttunk. Modernizálnunk kell hadseregünket. Nem szabad elmaradnunk más államokkal szemben. Hogy emellett csak védelmi eszközökről van szó, az senki előtt nem kétséges. Az uj államkölcsön gyakorlati eredményei azonban nemcsak a hadsereg felkészültségében, hanem ugyanily mértékben gazdasági téren is jelentkeznek, nem kevésbé népjóléti politikai téren. A kormány ügyelni fog arra, hogy a kölcsön jövedelmét a munkanélküliség problémájának egyidejű figyelembevételével használják fel. —■ Mindezekhez a beruházásokhoz azonban pénz kell. E pénz az adott körülmények között a rendes költségvetés keretében nem teremthető elő. Más, gazdag államok is külön államvédelmi kölcsönöket bocsátottak ki hadseregeik műszaki felszerelésére. Ezért a kormány szintén el van határozva, hogy mihelyt a javaslat megszavazásával megkapja a szükséges felhatalmazást, nyom- bn kiírja az államvédelmi kölcsön jegyzését* A miniszter a továbbiakban az uj államkölcsön részletkérdéseit ismertette, amelyek magából — az általunk már ismertetett — javaslatból is kitűnnek. Nevezetesen, hogy a kölcsön hosszúlejáratú, kisorsolással, de szabadpiaci felvásárlással is törleszthető, hogy kétfajta kamatozású lesz. A háromszázalékos címlet az első flyen- nemü kölcsön, melynél a jövedelemadót közvetlenül1 szedi be az állam. Majd azt emelte ki, hogy az uj kölcsön kiválóan alkalmas lesz magánosok pénztőkéinek elhelyezésére. Majd ezeket mondotta: Gazdasági válság és hitelpolitika — Az utóbbi évek nagy hitelszükségletei az uj kiadásokkal, nevezetesen az államvédelmi szükségletekkel kapcsolatban szükségessé teszik a különösen jól működő pénzpiacot, annál inkább, mert az előző években nagyon igénybevették a piacot. A gazdasági válság idején az államgazdálkodás is hiányokkal zárult s ezéket is hitelműveletekkel kellett fedezni. Ezért kellett a hitelpolitikát úgy vezetni, hogy az államadósságok ne szorítsák nagyon a pénzpiacot és hogy az államadósságok kamatszükséglete ne szorítsa a költségvetés többi tételét. E politika következménye volt a kamatláb leszállítása s ma elérkeztünk már a 4.5 százalékos kamatszínvonalhoz. A miniszter itt megismételte, hogy a kormány és a törvényhozás a lombardintézet létesítésével, a banktörvényekkel, az önkormányzatok gazdálkodásának rendezésével és számos más törvénnyel és rendelettel segítette elő ezt a folyamatot, mely a belföldi államadósságok unifikálásában csúcsosodott ki. — A rövid lejáratú államadósság — úgymond — aránylag már nagyon magas összegeket tesz ki s igy komoly zavarokat okozhatna a pénzpiacon, különösen nagyobb pénz- igénylés esetén. Ezért a kormány nem gondolhatott az államvédelmi szükségletek előteremtésnél rövid lejáratú hitelre. — Az állami hitel biztonságának és stabilitásának további garanciája az állami gazdálkodás egyensúlya, mely eddig minden kormányunk programija volt és kell hoigy tovább is az maradjon. Ha valaki azt veti ellen, hogy a válságévekben ez az egyensúly csak papírén volt meg, úgy ez igaz, de ennek okai rajtunk kívül állanak és különösen nem vádolható meg a pénzügyi kormány azzal, mintha nem fejtett volna ki elég munkát az egyensúly fenntartása érdekében. Számos törvényhozási és adminisztratív intézkedéssel a régebbi 10 milliárdről 8 milliárdra sikerült leszorítani a költségvetést. A pénzügyminiszter a továbbiakban a válságévek deficites gazdálkodásának okait fejtegette, maga is megalapítva, hogy ismert dolgokat ismétel, majd azt bizonyította, hogy most ismét javul már a gazdaságii helyzet, ami kitűnik abból is, hogy az adóbevételek az év első hónapjában jelentősen javultak. Éppen ezért, hogy a viszonyok konszolidálódnak, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy az államgazdálkodás is mielőbb konszolidálódjak. Az uj államkölcsön uj megterhelést is jelent a polgárokra, mert a kamatteher nagyobb lesz. Ez a terhertöibblet azonban bizonyosan elviselhetőbbé válik, ha a polgár meggondolja, hogy az állami pénzügyeket a rend és konszolidáció szellemében vezetik- De atz állami gazdálkodás egyensúlya s általában a pénzügyekben való rend nemkevésbé fontos az állam biztonságára és védelmére mint a katonai biztosítás. Ezért a jövő évi állami költségvetés tárgyalása során államgazdálkodásunk általános revíziójára kerül sor. Nem sokat érne a legjobb műszaki katonai felszereltségünk), ha emellett a pénzügyi felfordulásba jutnánk. A kedvező sikeres fejlődés feltételei adva vannak nálunk. Elsősorban a fegyelmezett demokrácia az, mely válságos időkben összehozott bennünket. De gazdasági téren sem kell pesszimistáknak lennünk, a legrosszabb időkön már túlvagyunk. Az ügyvédi javaslat vitája A képviselőház ezután a koalíciós pártok javaslatára elhatározta, hogy a miniszteri expozét az államkölcsönjavaslattal egyszerre, a szerda délután tartandó ülésen vitatja meg. A Ház ezután az ügyvédi javaslat vitáját kezdte meg. Ebben résztvett dr. Doiminik fasiszta képviselő, majd dr. Kozák cseh nemzeti szocialista indokolta meg, hogy pártja a szenátushatározatot megszavazza a képviselőháziban is, vagyis a nemzeti szocialista párt is feladja a javaslattal szemben elfoglalt álláspontját s így a javaslat változatlanul mehet át a kép- viselőházban. Dr. Kellner szüdétanéimet után dr. Holota János magyar képviselő szólalt fel. Beszédiét holnapi számunkban ismertetjük, A vita folyik. A képviselőház szerdán délután három órakor az államvédelmi kölcsönről szóló javaslatot tárgyalja, mely javaslat csütörtökön a szenátusba kerül. A képviselőház a jövő héten csütörtök és pénteken a meg- hatalmazásd törvényt és a müzsiradlót tárgyalja. A képviselőház estére befejezte a kis ügyvédi novella vitáját és félhet órakor meg is szavazta a szenátus által elfogadott szöveget* Ezek szerint megmarad a hatévi ügyvédjelölti gyakorlati idő. A novella mellett csak a koali- cióspárti képviselők szavaztak, mig az egész ellenzék a javaslat ellen szavazott. Politikai és pénzügyi javaslatok a Ház asztalán Prága, május 26. A kormány a képviselőházi mai ülésén számos törvényjavaslatot nyújtott be. | Első helyen kell említenünk az államvédelmi kölcsön kiírásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek intézkedéseit az indokolással együtt lapunk tegnapi számában már ismertettük. A meghatalmazás! törvény Egy másik kormányjavaslat az 1934. évi 109. számú, úgynevezett gazdasági meghatalmazás! törvénynek újabb egy évvel való meghosszabbítását 'kívánja. Eszerint a kormány a két paragrafusból álló javaslat szerint 1937 junius végéig kap fölhatalmazást arra, hogy gazdasági kérdésekben rendeleti utón intézkedjék oly esetekben is, amikor különben törvény volna szükséges. A községi választási novella A községi választások rendjét szabályozó törvény 25. szakaszához harmadik bekezdésként iktatja be a most javasolt novella azt az intézkedést, hogy a választási számot el nem érő választási párt (csoport) maga fedezi jelöltlistája sokszorosításával kapcsolatos költségeket. E költségekért osztatlanul és egyetemlegesen felelnek a listán szereplő jelöltek és a lista ajánlói is, nemkülönben a pártmeghatalmazott és helyettese is. A javaslat szerint ez az uj intézkedés a novella kihirdetésekor lép életbe. A müzsiradö A kormány ma benyújtott negyedik javaslata a müzsiradö bevezetéséről szól. A tizenhét paragrafusból álló javaslat indokolása szerint a pénzügyminisztérium ebből az adóból 29.9 millió borona jövedelmet akar elérni az állampénztár javára.! E javaslat szerint az oly növényi és állati zsiradékok, melyek 15 Cj A szabadságvesztés büntetés, mint pótbüntetés kiszámításánál 1 nap 100 korona bírsággal egyenlő. — Az átmeneti intézkedések szerint a meglevő készletek kilogramonkint 50, 40, illetve 20 fillér adóval tenhelendők meg. A törvény kihirdetése napján lép majd életbe. fok hőmérsékletnél csepfolyósak (vagyis az olajok), kilogramja után 70 fillér adó fizetendő. A természetes zsírhoz hasonlatos, nem tejből, hanem más anyagokból származó zsírok, a müvaj, margarin adója kilogramonkint 60 fillér. Az egyéb miizsirok, müfaggyuk, oleomargarin, oleo- stearin, továbbá a 15 C fok hőmérsékletnél szilárd halmazállapotú növényi zsírok adója kilogramonkint S0 fillér. A 70 fillér alá eső zsirtemékek után a termelő kilogramonkint 3 korona adót köteles fizetni, az engedélyezett kontingenst meghaladó mennyiségért. Hogy milyen fajta müzsirról van szó, azt vitás esetben a pénzügyminisztérium dönti el a pénzügyigazgatás műszaki vegyi vizsgáló intézetének meghallgatása után. — E zsixadó fizetésére köteles az, aki a belföldön müzsirokat termel és áruiba bocsát, aki ilyeneket saját szükségletére készít, behozatal esetén az importőr. Az adó a müzsirnak a termelési műhelyből való elszállítása előtt esedékes, illetve behozatalnál a vám esedékességekor. A készletek bejelentését kormányrendelet fogja szabályozni. Adómentes a külföldre szállított, továbbá a műszaki célokra felhasznált müételzsir. Az adómentes müzsiroknak forgalombahozása módját kormányrendelet fogja szabályozni. A müzsir- adó késedelmi kamata ugyanannyi, mint az egyenesadóké. A javaslat 9—13. paragrafusai adminisztratív intézkedéseket tartalmaznak. A 14. paragrafus a büntető szankciókról rendelkezik. Eszerint a müzsiradö megrövidítésére irányuló mindennemű cselekményt súlyos jövedéki kihágásként kezelnek és büntetnek. Amennyiben az adómeg- rövidités pontosan nem állapítható meg, úgy 300 ezer koronáig terjedhető birság vethető ki. A végrehajtási rendeletiben kiadandó intézkedések ellen vétő vagy azokat elmulasztó egyén jövedéki kihágás miatt 15 ezer koronáig terjedhető bírsággal sújtható. A hivatalok és jövedéki bíróságok szabad mérlegelés alapján értékelik a bizonyítékokat. Magyar interpellációk és válaszok a parlamentben Prága, május 26. A képviselőház asztalán a törvényhozókat ma hatalmas nyomtatványcsomó várta. A nyomtatványok között négy kormány- javaslat szerepel, mennyiségileg nem terjedelmes, annál jelentősebb. A képviselői kezdeményező javaslatok között figyelmet érdemel Sivák szlovák néppárti képviselő és társainak a javaslata a Kassán létesítendő műegyetem fokozatos felállítása tárgyában. Az interpellációs füzet — egyebek között — Petrááek Ágoston képviselőnek a kormányhoz intézett interpellációját közli az építkezési anyagok árainak emelése tárgyában. A válaszokat tartalmazó füzet a belügyminiszter válaszát hozza Jaross Andor képviselő interpellációjára Országh szlovenszkói országos elnöknek a kassai honvédszobor ügyében tett politikai megnyilatkozása tárgyában. Ezenkívül az igazságügyminiszter válaszolt Nitsch Andor interpellációjára a lőcsei bíróságok külső megjelölésére szolgáló táblák nyelve tárgyában. A közérdekű interpellációt s a válaszokat legközelebb részletesen ismertetjük* Hóman Göbbelsznél Berlin, május 26. A Berlinben tartózkodó Hóman Bálint magyar krdtuszminiszter ma délben Göbbels német propagandaminisztert látogatta meg s vele Hosszabban elbeszélgetett. Dr. Hóman magyar kultuszminiszter a magyar-német kulturegyezmény megkötésé" ről dr* Rust német birodalmi nevelésügyi miniszterrel folytat tárgyalásokat. A szak" értő bizottságok szerdán készülnek el munkájukkal, úgy Hogy az egyezmény aláírására valószínűleg csütörtökön kerül sor. Csütörtökre összehívták a szenátust Prága, május 26. A szenátus elnöksége május 28-ára, csütörtök 16 órára összehívta a plénumot. Tárgysorozaton szerepel a polgári perrendtartás, végrehajtási és bírósági perenkivüli eljárás novellája, továbbá két mentelmi ügy. A szenátus ezen ülését — értesüléseink szerint — abban a feltevésben hívták össze, hogy az államvédelmi kölcsönről szóló törvényjavaslatot a képviselőház csütörtök délig bizottságokban és plénumban is elintézi. Ebben az esetben a sze-; nátusi költségvetési bizottság csütörtök este, a szenátus plénuma pénteken letárgyalhatná a javaslatot, vagyis még a pünkösdi ünnepek előtt volna kihirdethető a törvénytárban. A magyar páriámén! a katonai egyenjogúsítást követeli Budapest, május 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése,) A magyar képviselőház megkezdte a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. A vita során fölszólaló képviselők kivétel nélkül követelték Magyarország katonai egyenjogúságának helyreállítását. Ec'khardt Tibor beszédében utalt a csehszlovák—orosz szerződésre és követelte, hogy Magyarország is tegyen megfelelő védelmi intézkedéseket. Kijelentette, hogy pártja nem ismer politikumot, amikor az ország védelméről van szó. Végül sürgette, hogy a honvédelmi tárcát olyan emberre bízzák, aki minden erejét és tehetségét kizárólag a hadsereg ügyeire tudja összpontosítani. Hlinka a kmiiiiistálat ostorozta a pozsonyi jogászok tüntető gyűlésén Pozsony, május 26. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az itteni jogi fakultásnak hallgatói tegnap este manifesztációs gyűlést tartottak a készülő novella ellen, amely —■ mint ismeretes — az ügyvédjelölti gyakorlat idejét felemeli. A gyűlésen váratlanul megjelent Hlinka képviselő is, aki nyomban fulmináns beszédet intézett a gyűlés résztvevőihez. Kitartásra és kulturmunkára buzdította a szlovák fiatalságot, főleg pedig arra, hogy erélyesen szálljatiak szembe a kommunizmussal. Beszéde közben megemlítette Hlinka, hogy fogainak kezelése végett jár Pozsonyba és humorosan beleszőtte beszédébe, hogy a fogak erősítése azért szükséges, mert — harapásra készül. Beszéde további során ismét a kommunizmust ostorozta, majd búcsút vett a gyűlés vezetőségétől sűrű kézfogás közben. Az első fiatalember. akivel kezet fogott, közismerten kommunista érzelmű ifjú volt. 3
