Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-26 / 120. (3969.) szám
1936 május 26, kedd Az égő Palesztina Helyszíni jelentés a paleszíínai polgárháború hadszíntéréről ■ Önkéntes polgárőrséget akarnak szervezni a zsidók ■ Az arab álláspont ■ Van-e remény a békés megoldásra? Tel Aviv, május 25. (MTP) Palesztinában ma tulajdonképen csak Tel Aviv belvárosában érzi magát biztonságban az ember. Igaz, hogy az ut, amíg idáig eljutottunk, nem volt egészen veszélymentes. S nem lehet tudni, hogy mikor válik a polgárháború hadszínterévé ez a tiszta zsidóváros is. A hangulat természetesen izzó, a legérdekesebb az, hogy a zsidók különösképen az angolokra haragusznak, mert azt mondják, hogy az angol hatóságok későn léptek közbe s csak nagyon óvatosan. Emiatt mérgesedett el a helyzet. A napsütötte kávéházi terasszon, ahol csupa fehérruhás, földult aircu vendég ül és lázasan vitatkoznak, hallani természetesen fan- tasztikusabb kombinációkat is.- Különösen a Németországból menekült zsidók hangosak, ami érthető is: még ki sem fújhatták magukat a zsidó hazában, máris rájuktört az áradat, amely Európából idesöpörte őket. Az egyik élénk gesztusokkal mondja el, hogyan perzselték föl az arabok házát és egész gazdaságát, amit a Németországból megmentett vagyona roncsain épített egy évvel ezelőtt Egy másiknak az órásüzletét törték össze, egy harmadik pedig tizennyolcéves öccsét találta átlőtt mellel Haifa egyik külvárosi uccáján. — Ezért jöttünk ide — mondja rezignáltan a cvákkeres nürnbergi ügyvéd —, ettől nyugodtan ott is maradhattunk volna, ahol voltunk. Ez a hang azonban a fiatal zsidókat jobban dühíti, mint az egész arab mozgalom. Egy ki- hajtottinges chaluc íorkaszakadtából ordítozni kezd az ügyvédre: — Micsoda cionista maga? Vagy a miénk ez az ország, vagy nem? Föl kell készülve lennünk arra is, hogy vérrel is megvédelmezzük, különben soha nem tudjuk meghódítani. Uraim, ki hajlandó résztvenni Önök közül a polgárőrség megszervezésében? Angol katonák a „Potsdamerpíatzon“ Polgárőrség? A körülülők bizalmatlanul nézik végig a fiatalembert. Ismerik ezeket a fiatalembereket, ismerik a jobboldali radikális agitációt, amely a polgárháború eseményeiben igazolást keres a maga fölfogása számára. Nem lehet kétséges, a fiatalember az úgynevezett revizionista csoporthoz tartozik, ahhoz a radikális nacionalista szárnyhoz, amely Palesztina számára önálló kormányt és önálló hadsereget követel, A többiek azonban szkeptikusak e fölfogással szemben, annak ellenére, hogy a polgárháború kirobbanása óta egyre több és több követője akad a reformista mozgalomnak. _ Nem hisznek a mozgalom sikerében, mert hiszen nemcsak az arabokkal, de az angolokkal is szemben találná magát az önálló zsidó kormány és hadsereg, S abban a pillanatban, amikor a kávéház előtt — a „Potsdamerplatz“-on, ahogy a német emigránsok elnevezték Tel Aviv főterét — egy század angol katona vonul át, megint a szkeptikusok felé hajlik a közhangulat. — Itt a mi polgárőrségünk, — mondja egy őszihaju ur, aki egykedvűen szürcsöli a kávéját s akiről megtudom, hogy mór harminc éve lakik Tel Avivban. Ő azok közé tartozik, akik az arabokkal való békés megegyezést hirdetik s nem akarják elfelejteni, hogy milyen hálával tartoznak az angoloknak. A revizionista fiatalember gúnyos mosollyal hallgatja ezeket az érveket, föláll és megvetéssel hagyja ott a megátalkodott „kávéházi hazafiakat". Tiz év mérlege Az elfogulatlan idegennek — aki néhány hetet akart eltölteni Palesztinában, vagy akit, mint engem is, az események hívtak ide, hogy lapjainknak helyszíni tudósítást küldjék arról, ami Palesztinában történik — föl kell vetni a kérdést, hogy igaza van-e az ifjú Dávidnak a zsidók szempontjából vagy nem? Vagy pedig a zsidók itt sem tehetnek egyebet, mint beérik a „kávéházi hazafisággal", amelynek egyetlen fegyvere a beletörődés. Annyi bizonyos, hogy tiz év alatt kilencedszer ismétlődött meg az arab támadás a zsidók ellen, igaz, hogy még soha nem öltött olyan méreteket, mint most. Az arabok attól félnek, hogy a zsidó bevándorlás teljesen a zsidók kezére juttatja az országban a politikai és gazdasági hajaimat. Az igazság az, hogy tiz év alatt, tehát 1926-tól mostanáig, amikor a riasztó események ellenére is újabb negyvenezer bevándoroltak adtak a hatóságok beutazási és letelepedési engedélyt, a zsidók száma 40 ezerről 350 ezerre emelkedett. A beözönlés legerősebb volt az utolsó három évben, amikor százezer, nagyrészt német zsidó telepedett le Palesztinában. Az arabok nyugtalanul teszik föl a kérdést: Így megy ez tovább is? Ha igen, akkor a revizionista törekvések rövidesen valóra válnak. Az arabok mindenáron meg akarják akadályozni a zsidó beözönlést, annál is inkább, mert ismeretlen előttük az a nagyszabású mozgalom, amelynek az a célja, hogy félmillió zsidót telepítsenek le Palesztinában s erre a célra a világ minden táján hatalmas összegeket gyűjtöttek már össze. Mii mondanak az arabok? Tegnap még Jeruzsálemben voltam, ahol főleg arab körökkel érintkeztem. Egy arab nagy- birtokos, a nemzeti mozgalom egyik vezére, aki az év nagy részét Londonban tölti és minden tekintetben európai vágású ember, a következőket mondta: —• Az eseményeket természetesen mi is elitéljük s talán nem kell Ön előtt hangsúlyoznom, hogy a felelős arab tényezőknek nincs részük ezekben a szégyenletes dolgokban. A mi fegyvereink a sztrájk, az adónemfizetés, a passzív rezisztencia. Az igazság az, hogy a polgárháború spontán robbant ki, az arab lakosság érzi, hogy a beözönlő idegenek egyre szélesebbre terpeszkednek Palesztina gazdasági és politikai életében s ez váltotta 'ki a különben rendkívül sajnálatos eseményeket. A zsidók maguk sem titkolják, hogy meg akarják hódítani országunkat, természetesen mi védekezünk ez ellen. Nemcsak arról van szó, hogy fölvásárolják földjeinket, mert földvásárlással még nem lehet meghódítani egy országot. Ezt ők újabban maguk is hangoztatják. Erre nekünk nem lehet más válaszunk, mint hogy mégegyszer olyan erősek vagyunk, mint ők s eljön majd az idő, amikor az elszedett földeket visszafogjuk hódítani magunknak. Mert ez a föld az araboké. Nem lehet vitás, hogy akármennyit hangoztatta is az arab vezér, hogy „az eseményeket sajnálatosnak tartja", amit mondott, őszinte volt s bizony elszomorító. 'á PRAHA II, Spálená 49, Aussig, Bratislava, Széplak ucca 54, 2lllna, SpiSská Nová Vés, Nővé Zámky. Kérjen katalógust A polgárháború igen mélyen gyökerezik, a zsidók is el vannak szánva a harcra. Ha a kávéházi teraszokon még szkeptikus is a hangulat, a. lakosság körében igen erősen hódit a revizionista eszme. Jeruzsálem és Tel Aviv között az országúton egyre-másra bukkannak föl a kékinges zsidó rohamisták, akik modern zsidó harci dalokat énekelnek, ideáljuk Trumpeldor, aki megszabadította Palesztinát a törököktől. Ez a harcias ifjúság pontosan úgy gondolkozik, mint az európai radikál- szocialisták s még külsőségekben is átvette a fasiszták metódusait. Azt hiszem, jogos az aggódó hangsúly a kérdés mellé: vájjon van-e remény ilyen körülmények között a békés megoldásra? És az angolok ? Minden azon fordul meg, mondják azok, akik ismerősek a helyi viszonyokkal, milyen magatartást tanúsítanak a további események során az angolok? Akiknek eddig az volt a taktikájuk, hogy az ellenfeleket mindig megfelelő távolságban tartsák egymástól. Az angolok folyton hangoztatják elismerésüket a zsidó épitőmunka eredményei iránt, másoldalról azonban gondosan ügyeltek arra, hogy az arabok nemzeti érzéseit tiszteletben tartsák. Ma természetesen Angliát is mind a két oldalról súlyos kérdések elé állították. A zsidók mai világhelyzete az őshazába való szabad bevándorlást szükségessé teszi s az angol kormány többizben kijelentette, hogy e tekintetben vállalt kötelezettségeit mindig állni fogja. Viszont a másik oldalról egyre agresszívebben jelentkezik a pánarab mozgalom s Londonban jól tudják, hogy másként nem tudják levezetni, hacsak nem állítják saját érdekeik szolÍ gálatába. Már pedig a két álláspontot összeegyeztetni —• még az angol diplomáciai éleselméjűségnek is súlyos próbatétel. Gyiikott és gyújtogatott a szombati vihar a Csallóközben Komárom, május 25. (Saját tudósítónktól.) A pénteki vihar után szombaton is hatalmas vihar znidult a kisalföldi községekre. A vihar, amely hatalmas jégveréssel és villámcsapásokkal pus'Ztiitotit, a szőlőkben, gyümölcsösökben, vetésekben felbecsülhetetlen nagy kárt okozott. Guta községben tyúktojás-nagyságú jég hullott, amely nagyon sok ablakon s háztetőn végzett romboló munkát, még a palatetőket is átütötte. A jégeső tartama alatt a templomban éppen litánia volt s az emberek rettegve húzódtak az egyik oldalélre, mert a templom másik feléin csörömpölve zúzódtak be az ablakok. Érdekes, hogy a vihar csak vékony sávokban pusztított s a községek egyik feliéit elpusztította, másik felét megkímélte sokhelyütt. Bős községben a villáim egy embert agyonsujtott, egy házat pedig felgyújtott, amely a földig leégett. Az Ánmentesitő Társulat keszegfalusi telepéit teljesen összerongálta, a gépház tetejét mesz- szire dobta a vihar s a gépek csupaszon állanak az ég alatt. Partosujtelepen a kisebb házak tetejét leemelte, egy házat pedig teljesen rombadöntött, az Apályi szigeten a fákat tövestül csavarta ki. A sűrű zápor többször is mégis métiődött. A mátyásföldi szőlőket is elverte a jég Vághosszufalu, május 25. (Saját tudósítónktól.) Szombaton e$te Mátyustföldön hatalmas vihar dühöngött. A szél fákat tépett ki tövestül és szalmakazlakat forgatott föl. Az orkán után heves jégeső következett, mely igen nagy károkat okozott a szőlőkben. Vöröskővár szikiakutjában keresik a roudnicei rém egyik szlovenszkói áldozatát A kéjgyitkos társaságában Hint el négy évvel ezelőtt egy 16 éves lány Pozsony, május 25. Stépánek Svatosfav, a roudnicei töbszörös gyilkos bűnügyében a Szlovenszkó-szerte indított nyomozás még nem ért véget. A hatóságok különösen Modor környékén folytatják a nyomozást, alhol a „kerékpáros rém", mint jelentettük, többször megfordult. Az ügyben szombaton érdekes fordulat állott be. A csendőrségen jelentkezett a Modortól mintegy tizenkét kilométernyire fekvő Vöröskővár volt alkalmazottja, aki jelenleg Fűrész községben lakik. Elmondta, hogy az újságokból értesült Stépánek bűnügyéről, s minthogy a fiatalembert személyesen ismerte, kötelességének tartotta az általa észlelt dolgokról jelentést tenni. Előadta, hogy 1932 augusztus 12-én, amikor még a várban a vendégeket kalauzolta, a látogatók között megjelent Stépánek is egy csapéi leány kíséretében* ' • <'• s ! Stépáneket és a leányt a vár néhány helyiségén át egy csoporttal ő kalauzolta és feltűnt neki, hogy a fiatalember rendkívüli ügyeimet szentelt a várban őrzött középkori kinzóeszközök- nek. Ezután Stépánek a leánnyal elszakadt a csoport többi tagjaitól. Már alkonyodott, amikor a fiatalember újra bekopogott ajtaján s kérte, hogy bocsássa ki a várból, mert a' folyosókon eltévedt s mostanáig kereste a kijáratot. Ekkor már Stépánek egyedül volt. A volt alkalmazott vallomása szerint Stépánek nagyon izgatott volt s mielőtt kieresztette volna a várból, minden kérdezés nélkül azt mondta, hogy barátnője már régen eltávozott. Másnap Modor környékén híre terjedt, hogy dtáxoaafö haaitóSl Rigán & zenhatéves leány, aki az egyik szőlőbirtokosnál volt alkalmazva s nyomtalanul eltűnt. Annak idején a csendőrség az eltűnt leány felkutatására nyomozást indított, amely azonban nem vezetett eredményre. A hatóságok az ügyben most ismét megindították a nyomozást. Valószínűnek tartják, hogy Stépánek Rigán Máriát meggyilkolta s holttestét a kútba vagy valamelyik mély üregbe dobta. A nyomozás ezirányban folyik. — A BETEGSEGÉLYZŐI ORVOSOK ÁLTALÁNOS KERESETI ADÓJA. Az Miami jogügyi tanács múlt heti ülésén behatóan foglalkozott a betegsególyző-pénztári oirvo&ok általános kereseti adója kérdésével is. A legfelső közigazgatási bíróság ugyanis eddig több száz orvos konkrét panaszára kimondotta, hogy a betegsegélyző-pénztár orvosának a beteg- s e gé ly ző-pénzt ártól kapott munkadija nem esik általános kereseti adó alá. Ennek ellenére az adóigazgatások tovább is kivetik az általános kereseti adót a betegsegélyződ orvosokra. A jogügyi tanács e kérdésben szakvéleményt dolgozott ki s ennek alapján a most 'tárgyalás alatt álló egyenesadó-novellába vesznek be oly intézkedést, mely ezt a kérdést egyszer s mindenkorra megoldja. — JÚNIUS 7-RE HALASZTOTTÁK EL A PRÁGAI REPÜLŐNAPOT. A május 24-re tervezett prágai hadsereg-repülőnap megtartását szombaton este a rossz időjárás miatt bizonytalan időre elhalasztották. Szó volt arról, hogy a repülőnapot Benes elnök születésnapján tartják meg. Ezt a tervet azonban elejtették s a repülőnapot junius 7-én tartják meg. — RENDŐRKUTYA TALÁLTA MEG A LOPOTT SZALONNÁT. Nyitrai munkatársunk jelenti: Január 16-án betörtek Goldberger Izidor nyitrai mészáros üzletébe és onnét 120 kiló szalonnát, nagymennyiségű füstölthust és egyéb árut loptak el. A csendőri nyomozóosztály; rendőrkutya segítségével néhány óra alatt elfogta a tetteseket, Kaszás József és Drska Imre molnosi munkásokat, akikre számos baromfilopás és lakásbetörés is rábizonyult. Szombaton kerültek a nyitrai kerületi bíróság elé, ahol csak a szalonnalopást ismerték be. A bíróság Kaszást, aki már többször volt büntetve, négyhavi, ugyancsak rovottmultu társát háromhavi fogházra ítélte. Két orgazdasággal gyanúsított vádlottat felmentettek. Kaszásné, aik tudott a lopásról, egyhavi feltételes fogházat kapott. Az asszony megnyugodott, férje és tolvajtársa fellebbezést jelentettek be. Fellebbezett &z ügyész la,
