Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-26 / 120. (3969.) szám

2 qpRftiGftU» lAOitAR-HXRliÁM ív jó ma) us 2b, K&cltU 7M&sé# is kise&foé# A kisebbség kérdése az titkáriban a XIX. szá­zadi nacionalizmus fejlődésével bontakozik ki. A nemzeti ébredés korában a népek ön­tudatra eszméltek és a nagy francia forrada­lom szabadságeszméin ek szellemében igyekez­tek megvalósítani függetlenségüket és önálló­ságukat. A XIX. század folyamán kialakul­tak a nemzeti államok. Nemzet és állam egy­beforrt és nyugateurópai mintákra Európa többi népei is államuk egységes és nemzeti mivoltát igyekeztek megvalósítani. Ahol azon­ban nemzet és állam közt eltérések mutatkoz­tak, mert az államokban vezetésre törő nem­zet mellett más nemzetiségek is éltek, ott az állami életet nem élő népek öwtudatosodása is jelentkezett. A nemzeti állam nem oldhatta meg ezen nemzetiségek problémáit: más gond­jai és időszerű érdeklődései voltak. A nemze­tiségek kérdése lappangva élt és erősödött. Csak a XX. század dobta felszínre a nemzeti­ségeket. A világháborút követő békeszerződé­sek a népek önrendelkezési jogának jegyében zajlottak le és vezérlő gondolatuk az eleddig állami életet nem élt nemzetiségek jogainak rendezése lett. Európa uj térképe nem való­síthatta meg mindenütt a nemzetiségi- és ál­lamhatárok egyeztetését. A békeszerződések azonban a XIX. századi nacionalizmus hibái­nak korrigálására törekedtek és a kisebbsé­gek uj fogalmát, a kisebbségi jogok uj rend­jét vezették be. A háború utáni világ politi­kai fejlődésében tehát a kisebbségi nemzet kérdése a lappangó homályból a felszín vilá­gosságára kellett hogy lépjen. A csehszlovákiai magyarság kisebbségi éle­te ebben a nemzetközileg és alkotmányosan rendezett jogi érában kezdődött: a múlt ren­dezetlen nemzetiségi viszonyaival szemben tehát tisztább, körvonalozottabb formában. De éppen egy prágai cseh szemináriwnban tartott előadássorozat is — amit a „nemzeti­ségi kérdések tanulmányozására alakult tár­saság1* rendezett — azzal foglalkozott nem­rég, hogy ez a kisebbségeknek kedvező euró­pai konjunktúra miként romlott le az utolsó évek politikai változásaiban. Ebben a cseh szemináriumban tartott előadások a mai euró­pai politikai áramlatokkal foglalkoztak és megállapították, hogy a mai tendenciák a ki­sebbségek szempontjából igen kedvezőtlenek. A demokratikus államberendezés helyett a diktatórikus rezsiniek hódítanak. A fasizmus államelmélete nem a keresztény államfelfo­gást vallja, mely szerint az állam csak esz­köze az emberi társadalom életének s az ál­lam csak annyiban korlátozhatja az egyén életét, amennyire ez az együttélés szempont­jából okvetlenül szükséges; a fasiszta rend­szer az állam mindenekfölöttiségét hirdeti: az állam érdeke előtt mindennek háttérbe kell szorulnia,. A totalitás gondolata az ellenpárto­kat és ellenvéleményeket teljesen kiküszöböli és csak az úriamon lévő eszmének létjogosult­ságát ismeri él. Mindezek a ma uralkodó po­litikai eszmék a kisebbség érdekeivel ellen­keznek. Mert a kisebbség csak az államban biztosított különjogok alapján élhet. Mihelyt az állam demokratikus jogrendjének helyét a felülről uralkodó diktatúra foglalja el, úgy a kisebbségek alulról törekvő erői nem érvénye­sülhetnek; a totalitás egységes szellemével szemben pedig a kisebbségi nemzet nem sze­rezhet érvényt saját jogos különállóságának. — Az említett előadások leszögezték, hogy a mai atmoszférában a kisebbségek viszonyai­nak megnehezülésével kell számolni a demo­kratikus országokban is. És Csehszlovákia is „a demokrácia elvének megőrzésével az ese­mények hatása alatt óvatosságra, tartózko­dásra kényszerül a kisebbség kérdéseivel szemben? A csehszlovákiai magyarság életében több­ség és kisebbség viszonya az ellenzéki parla­menti politika kényszerű síkjaira került. A csehek által is — amint láttuk — kedvezőt­lennek elismert mai légkörben és időpontban, Ötszázezer szárisi vonult fel a commune emlékének megünneplésére A népfront első tüntetése ■ León Blum a menetben P á r i s, május 25. A francia fővárosban a balpártok vasárnap tartották meg az 1871-i commune áldozatainak tradicionális emlék­ünnepét, amely ezidén azáltal kapott jelentő­séget, hogy a győztes népfront hatalmas tö­megtüntetés számára használta föl. A föl­vonulásban nem vett részt a népfront vala­mennyi pártja és a radikálisok visszavonul­tak, de a szakszervezetek és a szindikalisták csatlakoztak a fölvonulókhoz. A szocialisták­ból és kommalnistákból álló rendezőség gon­doskodott a rend és a nyugalom fenntar­tásáról. A tüntetők délben fél egykor gyülekeztek a Boulevard Charonne-on, ahol tizenhét cso­portot alkottak. A menet elején az ifjúsági szervezetek haladtak. A tüntetők forradalmi dalokat énekeltek és többnyire vörös zászló alatt vonultak fel. A Pére Laohaise temető előtti járdán hatalmas rendőrkészültség várta a felvonulást, de beavatkozására egyetlen esetben sem volt szükség. A legnagyobb cso­portot Thorez és Caehin kommunista kép­viselők vezették, akiket a tömeg tüntető taps­sal Sogadott. Még nagyobb taps hangzott föl, amikor León Blum megjelent a menetben a Populaire igazgató tanácsa tagjainak társasá­gában. A párisi lapok a felvonulók számát öt­százezerre becsülik. Csíz Jód Bróm fürdő Ajánlva: Irelmeszesedés, Ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel KŐ 1.100’— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.420’— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele. A spanyol polgárháború ulabb véres fejleményei Oviedo, május 25. Vasárnap este a vá­rosban nagyarányú zavargásokra került a sor. A baloldali elemek felvonultak a vá­rosháza elé és tüntettek a jobboldal ellen. A rendőrség csak nayg üggyel-bajjal tudta szétkergetni a tüntetőket. Az összecsapás­nak harminc sebesültje volt. Hétfőn a vá­ros munkásszakszervezetei általános sztráj­kot hirdettek. A városban szünetel az üz­leti élet. A lakosság reggel nem kaphatott kenyeret, tejet és vajat. A hivatalos jelentés szerint a vasárnap esti összeütközésre úgy került sor, hogy a vásártéren öábzeszólalkoztak a szocia­listák és a fasiszták, a vita csakhamar vere­kedéssé fajult, majd a revolverek is előkerül­tek és a tűzharcnak csak a közbelépő polgári gárda tudott végetvetni. Halálra ítélték a Wrangel-sziget kényurát Moszkva, május 25. Közöltük, néhány nappal ez­előtt, hogy az itteni biróság előtt tárgyalták Szi- mencsuk Konstantinnak, a Vrangel-sziget volt kor­mányzójának bünpörét, akit két gyilkossággal vá­doltak. A szibériai Jengee-tengerben levő magányos szigeten a kormányzó szörnyű kényuralmat honosí­tott meg és mivel attól tartott, hogy dr. Wolfson, a sziget orvosa jelentést fog tenni tizeiméiről Moszkvában, az orvost meggyilkoltatta. Ugyancsak megölette később Bakulenko nevű alkalmazottját is, aki az orvos holttestét megtalálta. A biróság Szimencsukot halálra ítélte. Az elitéit hetvenkét órán belül fellebbezhet a köz­ponti végrehajtó bizottság elnökéihez, de alig van remény arra, hogy a halálos Ítéletet megváltoztas­sák. A bíróság elé kerültek a visszaélés sekkel vádolt kassai városi tisztviselők Kassa, május 25. (Kassai szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A kassai kerületi biróság Voves- büntetőtanácsa előtt ma kezdték tárgyalni azt a kassai városházi affért, amely tavaly az év ele­jén pattant ki a városi főjegyzői hivatalban s heteken át fogilalkoztatta a szlovenszkói sajtót. Még annak idején különböző szabálytalanságok és megvesztegetések gyanujia miatt letartóztat­ták Medvecky Viktor közigazgatási főbiztost, a városi főjegyzői hivatal iparügyi osztályának előadóját, továbbá Szilágyi Ignác városi tisztvi­selőt és Csányi Lajos hivatalnokot, valamint több más városházi tisztviselőt. Az ügyészség a vizsgálat befejezése után csu­pán három tisztviselő ellen emelt vádat. Medvecky ellen az ügyészség hétrendbeli' hi­vatalos hatalommal való visszaélés és kétrend­beli megvesztegetés címén emelt vádat, Szilágyi Ignácot csalással és zsarolással, Csányit pedig egyelőre nem is igen várhatjuk problémáink kedvező megértését és megoldását. De a par­lament technikája — amint Rádl Emánuel, a nemzetiségi kérdéseknek legobjektivebb cseh szakértője is, a csehek és németek viszonyá­ról írott könyvében elismeri — nem alkalmas a nemzeti kisebbségek függő kérdéseinek el­intézésére. A problémák olyan sokasága lepi el a látóhatárt, hogy ebben a rendetlenségben csak lassú, alapos, nagyon tiszta eszközökkel dolgozó munka kezdhetné meg a rendezés első lépéseit. És hogy nagyobb eredményeJt- hez juthassunk, nagyon sokrétegű előkészítő érintkezésre lenne szükség, hogy a mai lég­körben változás következzen be, a megértés­nek és kölcsönös megismerésnek bonyolult folyamatom, kellene keres ztiilmennünk. Ál­talános szociológiai szabály, hogy nem az em­kétrendbeli csalással és csalás kísérletével vá­dolja a vádirat. A mai tárgyaláson a vádlottak tagadták a terhűkre rótt bűncselekményeket. Medvecky a leghatározottabban állította, hogy hivatalában mindenkor az előírásoknak megfelelően járt el, pénzt senkitől nem kért és nem is kapott s az autójavításért is becsületesen megfizetett. Hasonlóképpen tagadta a vádat Szilágyi és Csányi is. A vádlottak kihallgatása után a biróság meg­kezdte a tanúkihallgatásokat. Kaspar városi tisztviselőt, a főjegyzői hivatal elnöki osztályá­nak volt vezetőjét hallgatták ki elsőnek, aki részben megerősítette, részben pedig meg is cá­folta a Szilágyi terhére felhozott vádakat. A tárgyalást kedden is folytatják s valószínű­leg holnap este sor kerül az ítélethozatalra. béri társadalom törvényeinek pontos és tuda­tos ismerete vezeti az embereket cselekede­teikben, hanem a szellem, a légkör, amiben az ember él s amiből automatikusan áramlik a szabad-nemszabad, a helyes-helytelen erköl­csi hatása és szociális ereje. De az uj társa­dalmi szabályok is az atmoszférában készül­nek elő: a helyzetet rendszerbe foglaló szó már előzetes események eredője. — Ez vonat­kozik többség és kisebbség viszonyaira is: változás a mai helyzeten csak akkor állhat be, ha a közhangulat, közszellem, a légkör meg­érleli, elősegíti az eredmények regisztrálását. Az általános világkép ma rossz példáikat mutat: a világszellem szerint a többség és ki­sebbség kölcsönös megértése nehézségekbe ütközik. Ez a hangulat rossz hatással lehet mindenfelé és megnehezíti az államban élő A negyedik korosztályién öregnyugdijasok figyelmébe Prága, május 25. Azok az 1875-ben vagy ké­sőbb született nyugdíjas közalkalmazottak s azok az 1880-ban vagy később született nyug­díjas közalkalmazotti özvegyek, akik annakide­jén az 1930. évi 70. számú törvény értelmében jelentkezési lapjukat benyújtották, de a hivatal­tól visszakapták a törvény végrehajtásának is­mételt elhalasztása miatt, e jelentkezési lapot (prihláskát) mielőbb küldjék be a lapon föltün­tetett nyugdijutaló hivatal címére. A jelentkezési lap adatait beküldés előtt a mai állapotnak meg­felelően kell kijavítani s uj okmányokkal fölsze­relni. (Hivatalos.) Eladják a londoni Buchingham-palotát London, május 25. A legújabb hírek szerint a Buckingham-palotát és a hozzátartozó épüle­teket legközelebb eladják, mégpedig hárommillió fontért, ami 350 millió csehszlovák koronának felel meg. A tervvel már annakidején György király is foglalkozott, főleg abból az okból, mert a Buckingham-palota szomszédságában egyre több iroda és kereskedelmi vállalat létesül. Ed­várd jelenlegi angol király szívesebben lakik a St, James-palotában, ezért határozta el a királyi család a régi palota eladását. A közigazgatási bírósági dönt­vények kötelező erejének ügye Prága, május 25. Röviden jelentettük, hogy a* állami jogügyi tanács egyhangúlag elfogadta c£r. Hácha legfelső közigazgatási bírósági elnöknek a közigazgatási bírósági döntvények kötelező erejéről szóló törvénytervezetét. E hivatalos je­lentéshez pótlólag a következőket közük; — A legfelső közigazgatási bírósági döntvé­nyek kötelező ereje minden jogállam jelentős 'követelménye. Kétféleképen érhető el: a hiva­talok vagy önként igazodnak a döntvényekhez, vagy törvény mondja ki a kötelezőséget, neve­zetesen, hogy törvény állapítja meg azt, hogy a hivatalok kötelesek figyelembe venni a meglévő döntvényt más, analóg esetekben is. A döntvé­nyek kötelezőségének ez a szélesebb módja két­ségtelenül sok előnyt hoz a polgároknak, mert ilyen módon a közigazgatási biróság elé csak oly ügyeket kellene vinni, amilyenekben eddig döntés nem történt. Ez a cél lebegett dr. Hácha közigazgatási bírósági elnök szeme előtt javas­latának összeállításakor s ezt a javaslatot fogad­ta el egyhangúlag a jogügyi tanács. Három hontalan gyalog indult el Genlbe Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Vasárnap három honta­lan indult útnak gyalogszerrel Budapestről Genf- be kétezer aláirást tartalmazó könyvvel. A há­rom sorsüldözött: Gáspár József volt dévai taní­tó, Bosnyák László egykori pozsonyi munkanél­küli könyvkötő és Kormos Károly burgenlandi magánhivatalnok. Mindössze 3 pengő 80 fillér­rel indultak el és útközben előadások tartásá­val és levelezőlapok árusításával akarják magu­kat eltartani. Útjuk végcélje a genfi népszövet­ség palotája, ahol élőszóval akarják elmondani a népszövetség főtitkárának a hontalanok szo­morú helyzetét, A könyvükben lévő kétezer alá­írás mind hasonlósorsu hontalantól származik. nemzetek közeledését, személyes érintkezé­sét és kölcsönösségét. Egyedül a demokrácia szelleme segítheti meg a vHágámmlatokkal szemben törekvőt. Üdvözölni kelt minden jó- szándékot és igyekezetei. A prágai YMCA tartott éppen vitaestet a csehszlovákiai ma­gyar kisebbségről. Az egymás megismerésé­hez vezető személyes érintkezés egészséges gondolatát jelenti ez. Mindenesetre egyetlen értekezlet még nem jelent sokat. De ösztön­zést szeretnénk ebből nyerni a jövőre: más, gyakori alkalmakra, ahol a megértés szavak és tettek formájában javíthatná azt a légkört, amiben a magyar kisebbség él. A légkör vál­tozásán múlik a megértő kibontakozás reális lehetősége többség és kisebbség közt. BORSODY ISTVÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents