Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-24 / 119. (3968.) szám
J. >-SU XJLMtjUO tm JLy VOÚtUÚáp, Közel kétszeresére emelkedett a cement ára az építkezési idény kezdetén Nehezen indul az építkezés, — alig csökken a munkanélküliek száma ■ Petrásek interpellációja az építőanyagok árának csökkentésére Prága, május 23. A munkanélküliek száma az U'töb'bi 'hetekben idényszerüleg csökkent ugyan, de nem olyan nagy mértékben, amint azt a tavaszi építkezési munkálatok megkezdése arányában várhattuk volna. Oka .ennek az építkezési tevékenység pangása, amit viszont az építőanyagok indokolatlan drágasága idézett elő. Az illetékes kormánytényezők több Ízben nyilatkoztak már arról, hogy gondoskodás fog történni az építőanyagok árának kellő leszállításáról. A nyilatkozatok elhangzottak, a kartellek pedig egyre-másra emelték az árakat. Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselő ezért a napokban interpellációt intézett a kormányhoz az építőanyagok indokolatlan drágítása miatt. Az interpellációban egyebek között a következőket mondja: — Még 1936 elején a képviselőház szociálpolitikai bizottságában Necas népjóléti | miniszter ur a válságenyhítés és a munka, | nélküliek kérdésében folyt vita alkalmával örömmel jelentette ki, hogy a minisztertanács a legrövidebb időn belül megfelelő intézkedést tesz, hogy az építőanyagok ára kellőképpen leszállittassék, — Az építkezési „tevékenység" már megkezdődött, de Szlovenszkón magánosok részéről csak nagyon csekély mértékben, mert az építkezési anyagok nemcsak, hogy nem olcsóbbodtak, hanem ellenkezőleg megdrágultak. Különösen a cementnek az ára szökött fel csaknem 100 százalékkal: a tavalyi 16—18 koronáról 30—34 koronára mázsánként. A lédeci cementgyárban egy mázsa cement 30 koronába kerül, Nyiitrán pedig 34 koronába. Mindezt a kartell okozta. A mész, az épitőfa és vas ára is tavaly óta érzékenyen emelkedett. — Kérdem ezért: van-e minderről tudomása a kormánynak s hajlandó-e 'mindent megtenni, hegy az építkezési anyagok ára kellőképen le- szállittassék? Világgazdasági szemle A szankciókban résztnemvevő államok gazdasági fellendülése (—sl—) A világ közvéleménye miég mindig az uij rámái birodalom és a körülölte folyó nemzetközi események hatása alatt áll. A népszövetségi politika talaja mintha mindenütt lazulna, az Újvilág államai már külön amerikai népszövetség megalkotásán fáradoznak. A szankciók rendszere az egyöntetű eljárás miatt kerékbetört. Az Olaszország elleni megtorlások gazdasági hatását nem annyira Olaszország, hanem a közép európai kisállamok vették észre külkereskedelmi forgalmuk jelentős csökkenésében. Az egyik komoly cseh közgazdasági hetilap miár hetek óta siránkozik és rosszalja a további megtorlási rendszert, s érdekes adatokat hoz arról, hogy Ausztria és Magyarország milyen gazdasági nyereséggel zárta le az olasz expanzió természetes kialakulását, Abesszínia végleges annektálását. A lap a népszövetség tanácsának pénzügyi bizottsági jelentését boncolgatja, amely Ausztria, Magyarország és Bulgária általános gazr dasági helyzetéről szól. Bulgária neim mutat különösebb javulást gazdasági életéiben, a kis balkáui állam gazdasági helyzete megfelel a többi európai állam jelenlegi viszonyainak. Ezzel szemben Ausztria és Magyarország különleges gazdasági eredményeket értek el az elmúlt első negyedévben külkereskedelmi vonatkozásban. A népszövetség tanácsának pénzügyi bizottsága megállapította, hogy a hatalmas gazdasági eredmény nem annyira a római paktumnak, hanem inkább az abessziniai hadjáratnak a következménye. A világ köz vél eiményét különös meglepetésben részesítette Ausztria gazdasági helyzete. Az osztrák kormány csökkentette a költségvetési kiadásokat és ezzel szemben a bevételek az első negyedévben 30 millió sdhil- linggel emelkedtek a múlt évi hasonló adatokkal szemben. A népszövetség tanácsának pénzügyi bizottsága az általános helyzet jellemzésekéipip megállapította, hogy Ausztria gazdasági helyzetének további javulásával kell számolni, ha a költségvetés egyensúlya továbbra is biztosítva lesz. Az általános gazdasági optimizmust a pénzügyi bizottság rövid és diszkrét jelentése támasztja alá. Ez a jelentés azonban nem titkolja el azt, hogy bár az osztrák külkereskedelem nagy eredményekkel zárt az elmúlt negyedévben, mégis ez a helyzet nem látható tartósnak. A pénzügyi bizottság ugyanis nem akarta nyíltan megmondani azt, hogy Ausztria külkereskedelme kihasználta az általános világpolitikai helyzetet, melyet a szankciós politika teremtett. Tény az, hogy csak azokban az iparcikkekben emelkedett hihetetlen módon az osztrák kivitel, melyekre Olaszországnak szüksége volt. A vasipar megkétszerezte működését, azonban éppen ebben az iparban további emelkedés várható a pénzügyi bizottság homályos bírálata elleniére is, hiszen nem tudjuk aztj I még, hogy az osztrák fegyverkezésnek milyen anyagtömegre lesz szüksége az általános véd- kötelezettség bevezetése után. A fellendüli osztrák vasipar bizonyára nem igen veszi majd észre az Olaszország felé csökkenő igényeket, hiszen Ausztria uj hadserege még felszerelés nélkül áll. Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete aruagfcö'zel'itő'em megegyezik Ausztria helyzetével. A magyar nehézipar ugyan jóval kisebb tételeikben dolgozott, illetve szállított a hadviselő Olaszországnak, elleniben Magyarország jelentősen nagyobb mennyiségű nyersanyagot forgalmazott külkereskedelmében. Ausztria sokkal több iparcikkeit szállított Olaszországnak, ami természetes is, hiszen Ausztria inkább ipari állam. Magyarország főképp élelmiszereket szállított az afrikai frontra, ami abból is kitűnik, hogy a magyar búza teljesen kifogyott, felesleg nem maradt az országban. Most jelent meg a magyarországi statisztikai hivatali jelentése a földárak emelkedésiéről. Az 1932. évi mélyponthoz képest, amikor miég 4— 500 pengőért sem kelt ed a jómdnöségü föld, a földáraik az ország egye® részeiben a háromszorosára emelkedtek. Az 1000 pengőn felüli földáraik ma már nem tartoznak ritkaságok közé, sőt a törpebirtokokon az 1500 pengős árat is megfizetik. Ez az emelkedés kétségkevül a .magyar mezőgazdasági helyzet megjavulásának, a termeié® rentabilitásának és a földművelő lakosság vállalkozási kedvének a bizonyítéka. A nemzetközi valutapiacon az arany valutáik közül a múlt hét végén és ezen a héten aránylag a svájci frank állt a .leggyöngébbee. Póriéban valamivel már nyűgödtaibb a hangulat. Nem tartanak már egyelőre semmi olyan eseménytől, amiből a frank leéntékléséne lehetne következtetni. Sőt ellenkezőleg, a baloldali pártok, melyek a napokban veszik át a hatalmat hivatalosan is, határozottan lekötötték magukat a frank jelenlegi aranyparitásának megvédehnezésére. Ma már a nemzetközi valutapiac egy tisztán baloldali francia kormánytól sem félti a frankot. Az aztán már más kérdés, hogy a rövidesen hivataliba lépő kormánynak lesz-e annyi tekintélye és ereje, hogy a további esetleges deflációs intézkedéseket elfodadtassa a francia közvéleménnyel. Előreláthatólag azonban egyelőre nyűg-pontra jutott a frankprobléma, mert a júniusiban, összeülő uj francia parlament rövid ülésezés után nyári szünetre megy. őszig pedig valószínűleg kitisztul a politikai helyzet és kedvezőbb lesz az atmoszféra egy általános stabilizálási kísérletre. (London szerint veszélyben van a francia frank.) Londoni jelentés szerint az angol pénzügyi körök úgy látják, hogy a francia frank iránti bizalmatlanság kiújult. Ennek az az első látható jele, hogy a többi aranyvaluta értéke is ingadozni kezd. A Cityben kedvezőtlen benyomást keltett az a francia elgondolás, amely a frank értékének megvédése céljából kettős valutát akar teremteni, vagyis külön külföldi és külön belföldi frankárfolyamot kíván rendszeresíteni. Ezt a megoldást Anglia burkolt értékcsökkentésnek tekintené. Egyes jelek arra mutatnak, hogy a pánik-tőke külföldre özönlése megint erősödik, amiből a City azt a következtetést vonja le, hogy az uj francia kormány csak az eddiginél is erélyesebb pónzsüritő politikával menti meg a fran(A minisztertanács gazdasági Intézkedései.) A tegnapi minisztertanács jóváhagyta a mllz6ir- dij szabályozásáról szóló törvényjavaslat tervezetét. E szerint a müzsir különböző minőségbeli fajták szerint nyer fölosztást és a müzsir-dij kilo- gramonként 70 fillér a jófajták kategóriáiban, 60 filléír, illetve 30 fillér a rosszabb fajtáknál. A pénzügyigazgatás ettől az uj intézkedéstől 30 millió koronás jövedelmet vár. — Fontos döntés történt az átalánykórdéseket illetőleg. A kormány elhatározta, hogy amennyiben az átalány uj szabályozásával kapcsolatban a benzinárak emelkednének, a pénzügyminiszter azt a megbízatást fogja kapni, hogy a kész benzin vámját mérsékelje. — Végül a minisztertanács jóváhagyta a buzakivitel könnyítését célzó javaslatot. A gabonamonopóliummal hivatalosan nem foglalkoztak a minisztertanácson, mert a Gabon atár saság még nem nyújtotta át a kormánynak javaslatát. Az egyes minisztériumok azonban állandóan napirenden tartják a gabonamonopólium kérdését, de az idevágó eszmecsere azáltal komplikálódik, hogy egyes tényezők az állatgazdaság szabályozását is követelik. Eddigi jelentések szerint a jövő héten kezdődnek meg a gabona- és állatgazdaság szabályozását célzó miniszteri tanácskozások. (A prágai devizapiacon) Buenos Aires, Oslo, Tallinn és Stockholm 1, Alexandria 0.25, Helsingfors 0.175, Liszabon 0.20, London 0.125, Berlin 1.50 koronával javult, Amszterdam 0.50 koronával gyöngült. (A kassai kamara szerdán tartja közgyűlését,) Kassai szerkesztőségiünk jelenti: A kassai kereskedelmi és iparkamara május 27-én, szerdán délután 3 órakor tartja XXXVI-ik teljes ülését Tordássy-uccai székházának nagytermében. A közgyűlés napirendjén az elnöki és titkári jelentéseken kívül az esedékes ösztöndíjak elosztása, póthitel-kérelem az ipari kataszter rendezésének költségeire, a kamarai üres telekrész eladása, a kamarai alkalmazottak nyugdijszabályzatának ujjáalkotása, az ipartörvény kis novellájáról szóló jelentés, a kereskedelmi ügyiratokra vonatkozó illetékelőirások unifikádója, a vasúti tarifák reformja és több más adminisztratív ügy szerepel. Indítványokat huszonnégy órával a közgyűlés előtt a kamara titkárságánál kell benyújtani. (A munkaadó-körök aggodalmai a munkaközvetítő törvénytervezettel szemben.) A Metropress jelenti: A munkaadó-körök már most mérlegelik a munkaközvetítő hivatalokra vonatkozó törvénytervezet előiráaainak következményeit. Mint Ismeretes, arról van azó, hogy a népjóléti minisztérium hatásköréibe rendelt állami munkahivatalokat szerveznek a a munkaadók a megüresedett állásokról kötelesek lesznek jelentést tenni. A tervezet szerint a munkaadó köteles lesz elfogadni a megüresedett helyre a hivatal által kijelölt alkalmazottat. A munkaadó-körök rámutatnak azokra az anomáliákra, amelyek a javaslatnak ilyen formájában való törvényre emelkedése esetén előállhatnak. Ugyanis elképzelhetetlennek tartják, hogy a munkaközvetítő hivatal vezetője adott esetekben képes lenne elbírálni az alkalmazottak megfelelő voltát s igy a vállalatokat a legkényesebb helyzet elé állítanák. A másik igen fontos dolog az, hogy az alkalmazott is köteles lenne elfogadni a kijelölt munkahelyet. A munkaadó-körök utalnak arra, hogy a munkapiacon hasonló megkötöttségeket egyetlen demokratikus államban sem vezettek be e még a paranesuralmi rendszeren fölépülő államokban is szabadkezet nyújtanak a vállalatoknak az alkalmazottak kiválasztása tekintetében. (Emelkedett a foglalkoztatottak száma.) A központi szociális bizotsitó intézet jelentése szerint áprilisban 296 biztositó intézetnél 2,169.245 betegség ellen biztosított személyt tartottak nyilván a múlt év áprilisi 2,004.620 személlyel szemben. Márciussal szemben a bebiztosítottak száma (tehát a foglalkoztatottak száma) 148.340 személlyel, azaz 7.3 százalékkal emelkedett. (Beszünteti üzemét a beregszentmlklósl gyufagyár.) Beregszászi tudósitónk jelenti: Kárpátalja egyetlen gyufagyára, a beregszentmiklósi Vulkán gyufagyár junius elsejével beszünteti üzemét és elbocsátja munkásait. A gyár igazgatósága az üzembeszüntetés iránti szándékát már bejelentette az illetékes helyeken, azzal indokolva elhatározását, hogy a gyár, mely a Solo-koncern tagja, kimerítette már a reá eső kontingenst és igy üzemét nem tarthatja fenn tovább. Az üzembeszüntetés ellen a gyár munkásai teljes erély- lyel tiltakoznak és minden befolyásukat latba- vetik, hogy a maguk és családjaik megélhetését biztosítsák. (Terméskatasztrófák oldották meg a búza világválságát.) Az angol birodalmi gazdasági bizott- ság megállapitása szerint augusztus 1-én a világ régi búzakészlete csak 17 millió tonna lesz, holott 1934-ben 31 millió tonna volt. A fennmaradt készleteknek ezt a feltűnő csökkenését a búzával 'bevetett terület csökkenése, az aszály, a rozsda, árvizek és egyéb kedvezőlen körülmények okozták, 1 (Szlovenszkól fizetésképtelenségek.) Gutmann Móric, nem cégjegyzett bőrkereekedés, Nyitra, — Majtényi József, gazda Cabaj-Csápor, bíróság Nyitra. (A kárpátaljai szőlő hozamképeesége a legnagyobb.) Beregszászi tudósítónk írja. Kárpátaljának a szőlő a legfontosabb termelési ága, amelyet 3754 hektáron termelnek. A legfontosabb szőlő- termelő vidék a beregszászi járásban van, ahol 3280 hold kiterjedésű területen termelnek szőlőt. Beregszász határaiban 1336, Nagymuzsalyban 617, Benőben 299, Kovászén 32, Nagyborzsován 59, Nagyberegen 72, Beregujfalun 33, Beregsom- ban 118, Mezőka®zonyban 333, Beregdédán 43, Nagybégányban 81, Beregardón 144, Kígyóson 34 és Zápszonyban 67 hold van szőlővel betelepítve. Kárpátalján 90 község 7174 szőlőibirtokosa termel szőlőt. 1934. évben Kárpátalján 11.045 tonna szőlő termett, amelyből 10.017 tonna borszőlő volt és 1028 tonna csemegeszőlő. A borszőlőből 71.825 hektoliter bort szűrtek. A kárpátaljai szőlők hozamképeesége a legnagyobb az egész köztársaságban. Itt holdanként 21 hektoliter mustot szűrnek. Szlovenszkón 19, Morvaországban 18 és Csehországban 9 hektolitert. ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága, május 23. (Pragoradio.) Kis üzlet mellett barátságos volt az alapirányzat. A részvénypiac szilárdulóét mutatott. A bizakodó hangulat végig tartott. Apolló 5, Berg é« Hültén 10, Cseh Cukor 12, Oseb-Morva 30, Dux-Bodenbach 5, Kábel 12, Kosmanofl B, Ollesdhaui (ezelvénylevonás után) 13, Poldi és Prágai Vas 15, Rakó 10, Ringhoffer 13, Sellier 10, SdhoeUer 20, Csehszlovák Solo B, Ars- sigi Vegyi 15, Skoda 6 koronával javult, Kolíni Vegyi 10, Malmok és Podoli Cement 15, uj Nordbahn bonok 10, Walter 5 koronával gyöngült. A beruházási piac tartott volt. Az egzotakuliszban osztrák C. C. járadék 5, magyar C. C. járadék 1 koronával javult, frankra szóló Skoda kötvények 5 koronával gyöngültek. A fontra 6zóló Skoda kötvények (szelvénylevonással) 3 fontos jegyzést értek el. A bankpiacon nem volt egységes az irányzat. A ma- gánlombardtételek változatlanok. BUDAPEST BARÁTSÁGOS. Budapest, május 23. Nyitáskor az alapirányzat barátságos volt, de nagyobb üzlet nem fejlődött ki. A spekuláció egyes speciális értékek iránt mutatott érdeklődést Bauxit iránt nagyobb kereslet mutatkozott Magyar Általános Szén 6zintén keresletnek örvendett és ebben a papírban nagyobb vásárlások történtek. A beruházási piac tartott volt BÉCS LANYHA. Bécs, május 28. A kuliszban már nyitáskor lemorzsolódások álltak be, amelyek azonban szűk keretek között mozogtak. A korlátban is lanyha volt az irányzat. A beruházási piac alapirányzata nem volt barátságtalan. BERLIN BARÁTSÁGOS Berlin, május 23. Uj nagyobb vásárlások következtében az egész árfolyamnivó 1—1.50 százalékkal javult. Linóleum-részvények 1, egyes speciális értékek 2 százalékos javulást értek el. A külföldi járadékok piaca el volt hanyagolva. A pénzpiac változatlan. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 23. Kő ICO pengőért ....... 513.50 100 schillingért ...................... 478.50 10 0 zlotyért ....... 451.— 100 lejért ........ 16.225 100 márkáért........................... 710.— 100 ezüstmárkáért.................. 800.—-1 00 dinárért ........................... 58.55 10 0 Uráért ............................... 180.90 10 0 svájci frankért ..... 790.— 100 francia frankért.................. 159.70 10 0 Belgáért ...... 411.— 100 holland forintért.................. 1632.— 1 a ngol fontért...................... 121.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 23. Kő 100 pengőért ........................... 516.50 10 0 schillingért ...................... 481.50 10 0 zlotyért ........................... 454.— 100 lejért ........ 16.525 100 márkáért....................... . 714.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 810.— 100 dinárért ........................... 58.95 100 Uráért ............................... 182.10 10 0 svájci frankért.................. 793.— 10 0 francia frankért.................. 160.30 10 0 Belgáért .... 413.— 100 holland forintért.................. 1638.— 1 a ngol fontért ...... 122.— 1 amerikai dollárért , • a , 24.60 i t4
