Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-24 / 119. (3968.) szám
1936 május 24, vasárnap. THWM-MAG^AR-HTraWP 7 Az afrikai Elzász Francia nagytöke kezén van Afrika egyik legnagyobb nyersanyagbázisa A jövő egyik legnagyobb iparvidékének körvonalai ■ ■ Uj világ a régi helyén legnemesebb svéd vasérccel. Egy kilométer hosszúságú és 200 méter szélességű területen nagyon könnyen hozzáférhető alakban fekszik a rézérc, amely tízszázalékos rezet tartalmaz. Mannesmannék titkos emlékirata szerint a közelben petroleumforrások is vannak, úgyhogy a nyersanyagföldolgozás itt a helyszínen megtörténhet, ami annyit jelent, hogy Afrika egyik leggazdagabb ipari vidékét lehet ezen a keskeny földsávon kiépíteni. Az elszállítás is nagyon könnyű, minthogy egy, aránylag könnyen fölépíthető függővasuton az ércet vagy nyersanyagot a tengerpartra lehet szállítani. A franciák eddig nyilván azért, hogy mesz- szebbmenő céljaikat leplezzék, úgy viselkedtek, mintha eszükágában se lenne bányaüzemeket berendezni. Egyelőre beérték azzal, hogy tudományos expedíciókkal árasztották el a vidéket s az egyes fontos pontokon jelentéktelen kis üzemeket állítottak föl. Csak azért természetesen, hogy a birtokot és a termelési koncessziót megszerezzék, úgyhogy az egész vidék annyira át, meg át van szőve ma már francia sejtekkel, hogy az értékes nyersanyagforrásokat kizárólag franciák termelhetik ki azon a vidéken, amelynek birtokáért 1925-ben az Abd el Krim elleni harcban ezer és ezer ember veszítette életét. fürdő valóra váltja gyógyulás, üdülés és szórakozás utáni vágyakozását TRENÚIANSKE TEPLICE májusi pompájában várja önt TRENClANSKE TEPLICE A felsőipariskolai végzettséggel biró magyar fiatalság tud a legkönnyebben elhelyezkedni Minél több magyar fiú iratkozzon be az egyetlen magyar műszaki középiskolába! Páris, május 23. (MTP). Ebben a pillanatban aligha van a nemzetközi politikának nagyobb problémája, mint a gyarmatosítás és az újonnan szerzett területek bekapcsolása a gazdasági életbe. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb európai államban a mai gazdasági rend olyan fejlődési fokot ért el, hogy csak uj erőforrások és uj lerakodó piacok bekapcsolásával tudja leküzdeni a krízist. A helyzet tehát az, hogy Európa, sőt — ha úgy vesszük — az egész nyugati civilizáció sorsa a gyarmatok kezében van. Persze a legtöbb gyarmatositási akciót akármivel bugyolálják is körül, csak erőszakkal lehet végrehajtani és ebből a szempontból számos olyan nehézséggel kell számolni, ami a kolonizáció tempóját erősen lefékezi. Ez nemcsak Olaszország abesszin hódítására vonatkozik, hanem vannak más gyarmati kérdések is, amelyek még ma sincsenek előrehaladottabb stádiumban, mint az abesszin kérdés. Az egész afrikai kontinens mozgásban van, úgy hogy nem lehet egyedül ol'asz- abesszin kérdésről beszélni s nem egyedül az angolok azok, akiknek gondot okoz az olasz előrenyomulás s mindaz, ami ezzel együttjár. Francia szempontból például nyugtalanító események játszódnak Észak-Marokkónak azon a részén is, amelyhez a nemzetközileg szabaddá tett Tanger tartozik. Az Atlas- hegység lábánál elterülő vékony földsáv egész kiterjedése nem ‘nagyobb 160 négyzetkilométernél, mégis nagy fontosságot tulajdonítanak neki, mert a jövő egyik legnagyobb nyersanyag-bázisának van kiszemelve. Mii találtak a németek Észak-Marokkóban ? Először akkor került ez a vidék a nemzetközi érdeklődés előterébe, amikor röviddel a világháború előtt a német Mannes- mann-fivérek engedélyt kaptak, hogy érc után kutassanak s azután megszerezték maguknak az érckitermelés kizárólagossági jogát. Mannesmannék kutatásai meglepő eredménnyel végződtek. A föld hihetetlen gazdagságáról először német kutatók tájékoztatták a franciákat. S a németek annak ellenére, hogy szerződés volt közöttük és a „Banque de Paris et des Pays Bas“ között, titkos memorandumot intéztek a német külügyminiszterhez, amiben felhívták figyelmét Észak-Marokkó nagy gazdasági jelentőségére. Közben kitört a világháború s a német jogok elvesztek, ellenben még egy hatalom érdek- dekszférájába nyúlik át az érctermő vidék. Ez a hatalom Spanyolország. A spanyol külügyminisztérium és a spanyol nehézipar azonban csodálatosképpen semmiféle érdeklődést nem mutatott az ügy iránt, ugylátszik azért nem, mert rosszul vagy hiányosan volt informálva. Mikor a spanyolok észbekaptak, már késő volt. A német érdekeltek kiszorítása után a francia Comlté des Forges, amelynek kapcsolatai a Banque de Parishoz közismertek, rendkívül céltudatosan nyomuk előre és természetesen igyekezett az érckitermelés jogát magának biztosítani. A vidéken voltak ezüst- és antimonbányák már az ókorban is, s e bányák közül nem egy üzemben van még ma is, — de azt, hogy a talaj milyen gazdag vas-, réz- és mangánércben, csak a Mannesmann-fivérek kutatásai derítették ki és először a franciák voltak azok, akik ennek a fölfedezésnek eredményeit hasznosítani tudták. A legfinomabb vasérc, réz és petróleum Ennek a vékony földsávnak ércgazdagságáról egyetlen adat is fogalmat adhat: Quad ben Tussin környékén 160 millió köbméter vasércet tártak föl s ennek a vasércnek a minősége egyenrangú a Kassa, május 23. (Kassai szerkesztőségünktől.) A kassai magyar tannyelvű középiskolák közül egyike a legértékesebbeknek az állami felsőipariskóla magyar tagozata. Az iskola értékét nagyban emeli az a körülmény, hogy ez az intézet, amely egyetlten magyarnyelvű felsőipariskolája a köztársaságnak, négy évfolyamos és a középiskolai érettségivel egyenrangú végbizonyítványt ad. A hatvanöt esztendeje fennálló iskola, a kiváló vezetők keze alatt, nagy hírnévre emelkedett s növendékeit nemcsak a belföMi, hanem a külföldi ipartelepek is mindig szívesen alkalmazták. Az iskolának ezt a kitűnő hírnevét az államfordulatkor is méltányolták s meghagyták a magyar tannyelvű tagozatot, amely tavalyig Balassa János igazgató vezetése alatt folytatta értékes munkáját. Balassa igazgató a tavaly ősszel nyugalomba vonult s a magyar felsőipariskolát most ideiglenesen Benda igazgató és Koch Vilmos tanár vezetik. A kassai magyar felsőipariskola célja: műszaki szellemi munkások kiképzése, ellentétben azzal a közfelfogásba átment nézettel, hogy az intézet müveit iparosokat nevel. A kézműiparra való előkészítés teljesen kívül esik a felsőipariskola működési körén. A tanulók az intézeti műhelyekben foglalkoznak ugyan kézimunkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem, hogy a gépészet anyagaival s azok megmunkálási módjaival közvetlenül megismerkedve, megszerezzék azt a gyakorlatiasságot, amely a tervező munkánál épp oly nélkülözhetetlen, mint az elméleti tudás. Normális gazdasági viszonyok között az iskola végzettjeinek legnagyobb íé£z,e a gyáriparban helyezkedett el, ahol túlnyomóan tervezéssel foglalkozott. Újabban az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos mechanizálás, a központi fűtés terjedése, a villamosság kiterjedt és egyre fokozódó alkalmazása, — sok kisebb gépjavító és gyártó műhely felállítását tette szükségessé, amelyek vezetésére az iskola végzettjei kiválóan alkalmasak. Mint előbb említettük: a felsőipariskola végbizonyítványa egyenrangú a középiskolai érettségivel és bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskolák, igy például*: a műegyetem látogatására. Az iskola végbizonyítványa azonkívül bizonyos idő elteltével jogot ad a mérnöki cim használatára is, amit a kérvényezőknek minden nehézség nélkül engedélyez az illetékes minisztérium. Mindezeket azért soroltuk fel, hogy a szlovenszkói magyarság végre tisztában legyen egyetlen műszaki középiskolája előnyeivel és értékeivel s ezeknek arányában pártfogolja is. Az elmúlt években ugyanis nem egyszer a megszüntetés veszélye fenyegette az iskolát, mivel első évfolyamára még a törvényileg minimált húsz hallgató sem jelentkezett. Csak az iskola hírnevét és értékét bizonyítja, hogy az iskola- ügyi kormányzat ennek ellenére meghagyta a kassai magyar felsőipariskolát és nem állított akadályokat működése útjába. Az idei tanévben például csak tizenhét hallgatóval nyílott meg az első tanfolyam, holott a törvény szerint negyven hallgatót lehet felvenni. Ennek a jövőben nem szabad előfordulnia, már csak azért sem, mert hiszen a mai világban talán az ipariskolai végzettséggel biró fiatalság tud a leghamarább elhelyezkedni, megélhetést teremteni magáaz intézet egyik kiváló tanárához, aki a kő- vetkezőket mondotta: A kassai felsőipariskola jelentősége — Végzett növendékeink a műszaki fő- iskolákon kívül még a katonai akadémiára is beiratkozhatnak, ahonnan tisztként kerülnek. ki, de legalább hat esztendei mérnökkari szolgálatra kell kötelezniök magukat. A katonai akadémiára való felvételhez azonban jeles bizonyítvány szükséges. Viszont a vasútnál és az állami üzemekben azok elhelyezkedése előnyösebb, akik kitöltötték katonai szolgálati idejüket. A nagy iparcentrumokban mindig szívesen alkalmazták a mi növendékeinket az általános ipari válság beáltáig, most ott csak nagyon, korlátolt számban vesznek fel műszaki erőket, mint ahogy azt a krízis magával hozza. Ma azonban sokan helyezkednek el, mint önálló kisiparosok részint szüleiktől örökölt üzemekben, részint uj iparigazolvánnyal. — Nem lehet eléggé 'hangsúlyozni, hogy ma az elhelyezkedés alapkövetelménye az államnyelv teljes elsajátítása. Az utolsó években gondoskodtunk arról, hogy a nyelvoktatás a magyar tagozaton kifogástalan és főleg eredményes legyen. Külföldön, főként a balkánon és Oroszországban szinte korlátlan elhelyezkedési lehetőségek nyíltak az utolsó időkben technikusaink számára, de a feltétel itt is legalább egy szláv nyelv preciz ismerete. —■ Zipszer tanítványaim, akik a magyar és az államnyelven kívül még a német nyelvet is bírják, mind egytől egyig elhelyezkedtek és pedig: feljebbvalóik legnagyobb megelégedésére kitünően beváltak, ami azt mutatja, ma csak a többnyelvet bírók vannak előnyben. —■ Azt gondolhatná valaki, hogy belőlünk tanárokból az állásunk féltése beszél. Erről szó sincs. Különben is egyikünk-má- sikunk már a teljes nyugdíj határán van. Senki se keresse itt a dolog meritóriumát és kiáltó szózatunk a magyar szülőkhöz nem innen ered. Jövőnk, fennmaradásunk fiatalságunk jövőjében van lefektetve. A magyarságnak biztosítania kell magának a megélhetés útjait. Ehhez azonban fegyverek kellenek. Az arányszámunkat megillető állások elnyeréséhez műszaki és nyelvtudás szükséges. Ezek nélkül nem érvényesülhet fiatalságunk. <— A kassai felső ipariskola magyar tagozata látja el a magyar fiatalságot ezekkel az életre szükséges fegyverekkel. Ez az iskola a csehszlovákiai magyarság rendelkezésére áll mindaddig, mig a szülők megértése és a jövőbelátása ezt az iskolát fenntartja. Az iskola léte ma csak a szülőktől függ. Ha nem adják hozzánk fiaikat, feleslegessé leszünk és bezárulnak az iskola kapui, de bezárulnak azok a megélhetési lehetőségek is gyermekeink szálmára, amelyeket az iskola eddik nekik nyújtott. A vészharangra nincsen szükség, mert az előbbi évek úgyszólván legkritikusabb idejében is megvolt a szükséges tanitvány- szám, ezentúl csak javulás következíhetik be. A kassai felsőipariskola előnyeihez tartozik, hogy az intézet igazgatósága gondoskodik a szegénysorsu növendékek ellá- látásáról is. Az idei tanévben tiz növendék kapott ingyenebédet, a hét minden napján más-más uricsaládnál. A növendékeknek több mint a fele tandíjmentes, azonkívül több járási és állami ösztöndíj is előmozdítja a növendékek tanulási lehetőségeit. Az intézet azonkívül tankönyveket és tanszereket díjmentesen ad kölcsön a növendékeknek, akik igy a tankönyvbeszerzés költségeitől is mentesülnek. Az intézet nagyon érzi a hiányát a diákmenzának, amely felállítása esetén hatalmas segítséget jelentene a szegénysorsu növendékek ellátása tekintetében. Remélhető azonban, hogy a magyar társadalom áldozatkészsége ezt a hiányt is pótolni fogja s a kassai magyar fe'lsőipariskolát ezzel is hozzásegíti a virágzás útjához. A vonat elé vetette magát egy szerelmes lőcsei lány Iglő, május 23. (Saját tudósítónktól.) Tegnap fdtünéstkeltő öngyilkosság történt a pályaudvar közelében. Zimkó Ella, 22 éves, feltűnően szép iglói leány a befutó kassai gyorsvonat elé vetette magát és a mozdony derékban szelte ketté a szerencsétlen urilányt. Zimkó Ella szerelmi bánatában követte el végzetes tettét, Te-
