Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-23 / 118. (3967.) szám
1936 május 23, szombat. 'pbagai-ASao^arhirlap 9 MiKÖZGAZDASÁG £ A világgazdasági váltágról és (tehszlovákia problémáiról beszélt Bujanovics Gyula a keletszlovenszkói gazdaegyesület kassai közgyűlésén Kassa, május 22. Bujanovics Gyula, a keletszlovenszkói gazdaegyesület elnöke az egyesületnek Kassán tartott közgyűlését nagyszabású beszéddel nyitotta meg. Általános figyelemmel kisért beszédében rámutatott arra, hogy a világgazdaság terén a múlt év nem hozott újat. Az angol gazdasági világbirodalom egységgé kovácsolta a hatalmas területet és másutt nem tapasztalható prosperitás és fejlődés útjára lépett. Ezzel szemben a világ többi nagy és kis államai iskolapéldáját mutatja annak, hogy az emberiség nem tanul még a saját kárán sem és önző presztízskérdések erőltetésével hogyan hiusul meg minden. A gazdasági világban tovább uralkodik a káosz és az egyes államok gazdasági vezetői meddő küzdelmet folytatnak a lehetetlen helyzettel. Megbukott a gazdasági többtermelés jelszava. E téren oly fejlődést tapasztalhatunk, hogy ma már a csehszlovák köztársaság is a mezőgazdasági kiviteli államok közé tartozik. Megbukott az ipari termelés racionalizálásának tétele. A racionalizálás sikerült, de nyomában jár a nagy munkanélküliség, a fogyasztás katasztrofális csökkenése és a készletek fölhalmozódása. Megbukott még a takarékosság jelszava is. Az egyéni él'etstandard világszerte hallatlanul lesüllyedt. Az államok pedig a végső határig kénytelenek igénybevenni polgáraik áldozatkészségét ás kicsinyes takarékossággal maguk is csökkentik az életstandardot, másrészt oly kiadási tételekkel állanak szemben, amelyekből nem képesek kivonni magukat és amelyek minden takarékosságot tárgytalanná tesznek. Megbukott az arany mindenhatóságába vetett hit. A két leghatalmasabb aranyország, Amerika és Franciaország sem kerülték ki a gazdasági válságot. Az egyes állami bankokban fölhalmozódott óriási aranytömegek a gazdasági élet biztosítása szempontjából mitsem érnek. Az egész világ gazdasági élete, Angliát kivéve, kaotikus. Amíg az általános kijózanodás nem áll be, egyes államok számára csak kicsinyes eszközök állanak rendelkezésre, amelyekben maguk sem bíznak. A csehszlovákiai gazdasági vezetők is súlyos helyzetben vannak. Bizonyára megvan bennük a jó- szendék. de ennek ellenére tehetetlenek, mert minden nagyobb koncepcióval szemben a legelső vámhatár mindent megakaszt. Egész működésűk tehát aránylag kicsinyes kisérletezésre szorítkozott. Az ipar helyzete még a mezőgazdaságénál is szomorúbb, mert olyan világkonjunktura, amely lehetővé tenné a fejlett csehszlovákiai ipar régi produktivitását, alig képzelhető el. A mezőgazdaság jelentősége viszont nagyon emelkedett és a gazdatársadalom helyzetének javítása képezi a kormány főgondját. A három év előtti ki nem elégítő gabonaárakkal szemben a gabonamonopólium volt hivatva segíteni és tagadhatatlan, hogy a kisgazdák helyzetén lendített. Kétévi fennállás után azonban beigazolódott, hogy tulajdonképpen egészséges alapja nincs. Olyan állam, amely gabona- nemüekben nemcsak bevitelre nem szorul, de egyre halmozódó készletei vannak és emellett iparkereskedelmi szempontból kénytelen elhelyezést nem találó gabonatömegeket más államoktól átvenni, nem lesz képes a gabona monopolárait fenntartani. Csehszlovákia az uj kampányba 50.000 vagon búzakészlettel megy át, az uj termés is jónak mutatkozik és igy az állam képtelen lesz a mostanáig felhalmozódott készleteknél előállott veszteségeket fedezni és azokat egyrészt a fogyasztók magas lisztárakkal, másrészt a gazda sokkal alacsonyabb beváltási árakkal lesz kénytelen törleszteni. Szlovenszkón a faipar döntő fontossággal bir. Szlovenszkó fapiacait nagyrészt elvesztette. A kereslet jóformán semmi, az árak zuhannak. A kormány a kistermelést meg akarja szorítani és minimálni az árakat. A lecsökkenteti termelés sem talál vevőt és azok a tényezők, akik a minimális árakat megállapították, kénytelenek az áru minőségét lecsökkenteni, hogy igy szabaduljanak pusztuló készleteiktől. A kamatláb csökkentése ellenére az amortizációs kölcsön lehetősége még mindig várat magára. Kívánatos, hogy azon a diszparitáson, amely a történelmi országok és Szlovenszkó gazdasági viszonyai(Állami beruházások áprilisban.) A köz- munkaügyi minisztérium áprilisban 45.03 millió koronát fordított beruházásokra. Ezen összeggel a minisztérium beruházása az év első négy hónapjában 161.24 millió koromára emelkedett. Ebből állami utak építéséire áprilisban 24.47 millió koronát s az év első néigy hónapjában 43.50 milliót fordítottak. Hajózásra és repülőszolgálatra az első néigy hónapban 21.26 millió koronát invesztáltak. A népjóléti minisztérium 10.45 millió koronát invesztált áprilisban kamatmentes kölcsönre és igy 88.5 millió koronát tesz ki az az összeg, amellyel különböző szükségmun- kálatokat finanszíroztak. Ebből 23.37 millió esik Szlo'venszkóra és 1.08 millió Kárpátaljára. (A prágai devizapiacon) Zürich és Stockholm 0.50, Kopenlhága és Osló 1 koronával javulti, Buenos Aires 1, Kaunas 0.50 koronával gyöngült. (Uj szerződés Ausztriával julius 1-től.) Németország óvást emelt az uj csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződésben lefektetett preferenciák miatt és Csehszlovákiától azt követeli, hogy vámpolitikái szempontból ugyanúgy kezeltessék, mint Ausztria. A bécsi „Börse“ illetékes helyről azt a hirt közli, hogy az uj osztrák-csehszlovák kereskedelmi szerződés julius 1-én feltétlenül hatályba lép és gondoskodás történt arról, hogy az uj szerződés teljes mértékben kielégítse az osztrák ipar érdekeit. A gazdasági tárgyalások során különben mindkét részről számoltak a várható komplikációkkal és épp ezért oly keretet létesítettek, amelyben a szerződés egyes pontjai átönthetők lesznek. bán és az erre vonatkozó kormányintézkedésekben megnyilvánul, változás álljon be és az egyenlő elbánás elve uralkodjék. Tlsztujltés A közgyűlés a megnyitó beszéd elhangzása után Bujanovics elnököt melegen ünnepelte. Majd a zárszámadások és az idei költségvetés elfogadása után az eddigi vezetőség megkapta a felmentvényt, majd újból további három évre Bujanovics Gyulát választották meg elnökül, társelnökké Sztáray Sándor nagymihályi, Schell Gyula nagyidai, Wiehland Ákos márkusfalvai földbirtokost, alelnökökké Ghillányi Sándort, Ardó Alfrédot és Franciscy Lajost választották meg. Választmányi tagok lettek: Biró János, Bicamic László, Buzinkay László, Csáky Mihály, dr. Förster Lajos, Glück Lajos Gecsei Ernő, Hedry Aladár, dr. Ilkovics Ottó, Melio- risz Kálmán, Kirchmayer Vilmos, Pillér Dezső, Péchy Elek, Péchy Imre, Ritter Gyula, Sztáray Antal, Sennyey Pál, Schell Péter, Széli Gyula, Sameth Zsigmond, Schwarz Leó és Werner Károly. A titkári jelentés kapcsán a közgyűlés a jövő teendők tekintetében élénk vitát folytatott le. (A gazdakiegyezési eljárásról szóló rendelet hivatalos magyar kiadása is megjelent.) A hét elején közzétett egyik könyvismertetésben megjegyeztük, hogy a gazdakiegyezésről szóló rendelet hivatalos magyar fordítása esetleg akkor fog megjelenni, amikor az egyezségi kérelmek benyújtásának határideje lejárt. Ezt az állítást helyesbítendő, megállapíthatjuk, hogy a gazdakiegyezési eljárásról szóló 1935. évi 250. számú, a törvénytár 1935. évfolyamának 74. füzetében kiadott rendelet hivatalos magyar fordítása május 19-én jelent meg s igy az a kassai államnyomdánál is kapható. Itt helyesbitjük könyv- ismertetésünkbe csúszott egyik sajtóhibát is. A kérdéses mondat igy hangzik: Nagyon értékes a kis könyvben az időtáblázat és a judikatura összeválogatása is. (t. j.) (Áprilisban csökkent a sörfogyasztás.) 1936 áprilisiban a - csehszlovák expontsörgyárak 5998 hektoliter sört exportáltak 1,126.165 korona értékben — szerűben az 1935 áprilisi 8154 hl-el 1,630.775 korona értékben. Eiz 26.4%-os csökkenést jelent. Január ldől április 30-ig ebben az évben 24.780 híd (tavaly 21.807) exportáltak. (18 millióval csökkent a magyar bankjegyforgalom.) A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma 18 millió pengővel csökkent. A váltóvisszaváltások összege a váltó- benyújtások összegét 11 millió pengővel haladta meg. Az állami zsirószámlákra 10-8 millió pengő folyt be, ellenben egyéb számlákról 2.3 millió pengő folyósítás történt, úgyhogy a zsárókövetelések állománya 814 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 1.4 millió pengővel csökkent. Az Egyéb követelések 1.0 millió pengővel emelkedtek, ellenben az Egyéb tartozások 1.9 millió pengővel apadtak. A bankjegyforgalom ércfede- zete 32.5%-os. Azok részesülnek adóamnesztiában, akik építkezésre fordították az eltitkolt adóköteles jövedelmet Prága, május 22. A pénzügyminisztérium utasítást adott ki, melyben aiz építkezési adó- kedvezményekre és adó amnesztiára vonatkozó kormányrendé let egyes fejezeteihez magyarázató kát fűz. Fölmerült ugyanis az a kérdés, hogy a közkereseti társaság és annak tagjai tekintetében mi módon veendők teljesítettnek az amnesztia feltételed, ha úgy a közkereseti társaság álltalános káreseti adóját, mint a társak jövedelmi adóját is megrövidátettélk. Ezized kapcsolatban tisztázatlan volt az is, hogy az építkezési 'munkálatokat a tárnáiknak, a társaságnak vagy pedig a társaságnak és a társaknak közösen kell elvégeztetniöík. A pénzügyminisztérium erre vonatkozólag a. következő utasításokat adta ki. Abban az esetben, ha a) a társak az 1934. évi egyenesadóvall omásukat, a társaság pedig az általános kereseti adó, a forgalmi- és a luxusaidé vallomását helyesbíti; b) ha az 1934. évre vonatkozólag ezen utólagos adókivetéseikről szóló fizetési meghagyással előirt összegek a kivetés kézbesítésétől számított 30 napon belül befizettetnek; c) ha az 1936. évi 1. számú kormányrendeletben körülírt építkezést a társaság összes tagjai folytatják le es ha diliymódon olyan összeget használnak fel, amelyet a jövedelemadónál titkoltak el, de legalább olyan összeget, amely megfelel a társaság eltitkolt áltállá nos kereseti adójának, ebben az esetben nemcsak a társaik nyernek amnesztiát a jöve- delmiadó tekintetében, hanem a közkereseti társaság is amnesztiát nyer az általános kereseti adó tekintetében is azon összeg erejéig, amely összeget az építkezésre használtaik föl. Az ezen összegek eltitkolásáért büntető eljárást nem lehet indítani és ez összeg után sem a társaságra, sem pedig a társaság tagjaira az 1933. és az azt megelőző évekre nem vethető ki adó. Ugyanez áld ama vállalatokra, amelyekben csendes társ vesz részt, ha a vállalat bevételiének egyrészé't eltitkolták, vagyis az általános ke- resetiadót és a jövedelemadót rövidítette meg a cégtulajdonos és a csendes társ. Ha tehát az üzeimitulajdonos és csendes társ oly összeget fordít építkezésre, amelyet az általános keresetiadónál titkoltak el, úgy mind a ketten amnesztiában részesülnek a jövedelemadót, a forgalmii- és fényüzésiadót illetőién is, föltéve, hogy a többi föltételt is telijesitilk. Kéltségeik merülitek föl abban a kérdésben is, hogy az amnesztia miként gyakorlandó, ha az adóalanynak 1927 január elsején eltitkolt vagyona volt és ha azt, valamint annak hozadékiét ,az egyenesadó törvény hatálya idején titkolta el. Mennyit köteles épitikezésre költeni az ilyen személy, hogy az amnesztiának részese lehessen? A pénzügyminisztérium e kérdésre azzal válaszol, hogy elegendő, ha az adóalany az 1927—1934. években befolyó kamatjövedelemnek megfelelő összeget használja fel építkezés céljaira. A miniszteri utasítás szerint az amnesztia a 'telekvásárlásra fordított összegre is vonatkozik,'de csak abban az esetben, ha az építkezési telket 1936 január elseje után vették. MARIENBAD gyógyforrásaival, természetes szénsavával és világhírű iszapfürdőivel gyógyulást és üdülést nyújt. Prospektusokat küld és felvilágosítással szolgál: Stadtrat, Marienbad. Telefon 2110 (A Kárpátaljai Nemzetgazdasági Testület nem vesz tudomást Beregszászról.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A Kárpátaljai Nemzetgazdasági Testület azzal a kimondott céllal alakult meg ez év elején, hogy e kis országrész természeti kincseire felihívja a közfigyelmet, gazdasági javainak jobb értékesítését biztosítsa, termékeinek propagandát csináljon. Ennek a programnak megfelelően a Testület a Prágáiban rendezendő mezőgazdasági kiállításra Kárpátalja különböző vidékeiről fényképeket küldött fel, hogy a kiállítás látogatói legalább igy szerezzenek tudomást e vidék sajátos szépségeiről. A kiállítás céljaira Beregszász város tanácsa fénylképfelvételeket készíttetett a szépségben Európában párját ritkító hatalmas szőlő- vidékéről. A fényképeket, amelyeknek . mindegyike művészi kivitelű, a város elküldte a Nemzetgazdasági Testület ungvári elmére, azzal a kérelemmel, hogy a képeiket juttassa el Prágába és gondoskodjon azoknak kifüggesztéséiről. -Beregszász város tanácsának . ez a lépése általános megelégedést keltett. Nagy várakozással tekintettek elsősorban a szőlőbirtokosok a kiállítás sikere elé és • igy érthető az a kínos megdöbbenés, amelyet az a hír okozott, hogy a Nemzetgazdasági Testület a beregszászi és környékbeli szőlőhegyeikről küldött harminc- három felvételiből egyetlen-egyet sem küldött fel Prágába, jóllehet — miig Beregszászt figyelemre sem méltatta — Kárpátalja más vidékeiről összesen százhúszonhat fényképet juttatott el a kiállítás rendezőségéhez. ÉRTÉKTŐZSDE Prága nem egységes Prága, május 22. (Pragoradio.) A tegnapi üzletszünet után a ma délelőtti magánkereskedelem gyengébb volt. Annál meglepőbb volt a hivatalos nyitás, amely ellenálló erőről tett tanúságot. A beszspekuláció fedezeti vásárlásokat eszközölt, ami a barátságos irányzatot csak javította. Az üzlet nem volt nagy, de végig bizakodó volt a hangulat. Heinrichs- thali 5, Kábel 8, Koiini Vegyi 15, Nestomitzi 20, Podoli Cement 10, Poldi 15, Ringhoffer 10, Nordbahn 50, Északcseh Szén 25, Aussigi Finomító 10 koronával javult, Apollo 9, Berg és H'ütten, Cseh Kereskedelmi és Cseh Gukor 5, Cseh-Morva 15, Königshofi Cement 5, Prágai Vas 20, Rakó 10, Sellier 5, régi Nordbahn bonok 10, uj bonok 30, Aussigi Vegyi 17, Nyugatcseh Kaolin és Skoda 5 koronával gyengült. A beruházási piacon tartott irányMit kapunk a valutákért ? Prága, május 22. Ke 100 pengőért ........................... 522.50 100 schillingért ...................... 478.50 10 0 zlotyért ........................... 450.50 100 lejért ............................... 16.30 10 0 márkáért............ 709.50 10 0 ezüstmárkáért .................. 805.— 10 0 dinárért ........................... 58.55 100 líráért ............................... 180.90 10 0 svájci frankért ..... 790.— 100 francia frankért.... 159.70 10 0 Belgáért 411.— 100 holland forintért..... 1632.— 1 angol fontért ...... 121.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 Mit fizetünk a vaVi! ért? Prága, május 22. Ke 100 pengőért ........................... 525.50 100 schillingért .................. 481.50 100 zlotyért ....... 453.50 100 lejért ............................... 16.60 10 0 márkáért............. 713,50 10 0 ezüstmárkáért ..... 815.— 100 dinárért ........................... 58.95 100 líráért ............................... 182.10 10 0 svájci frankért.... 793.— 10 0 francia frankért.... 160.30 10 0 Belgáért . . 413.— 100 holland forintért.... 1638.— 1 a ngol fontért........ 122.— 1 amerikai dollárért «... 24.60
