Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-23 / 118. (3967.) szám

Ma: Nagy rádió melléklet ^ a 18 oldal. Ara Ké 1.20 JBk JH I XV. évf. 118. (3967) szám • Szombat • 1936 május 23 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHrt. Francia szocializmus (*) ..A szocializmus nem filozófiai, hanem technikai kérdés." Ez a gondolat nemcsak azért érdemel elmélyedést, mert a leendő francia kormány egyik tagjától származik s ha akarjuk, programnak is vehetjük, hanem azért is, mert olyan igazságot mond ki, amely élesen elválasztja a gyakorlati szo­cializmust attól az elméleti szocializmustól, amelynek túlzásai mindig a szociális hala­dás ellenségeinek pozícióját erősítették, szépségei pedig az álmodozókat kábították el. A kor megtaníthatta a tanulásra hajla­mosakat, hogy elméletek szerint való ska­tulyázás csak zavart és tanácstalanságot okoz, de nem segít kiigazodni a problémák és gondok szövevényéből. A szocializmust sokféleképpen léhet értelmezni, sőt talán kell is, hanem vannak alapigazságok ben­ne, amelyek mindenféle értelmezésen átper­zselnek s ezeknek az igazságoknak ember­séges eszközökkel érvényt szerezni mindig szép és nemes emberi célkitűzés lesz. Az azonban nem tartozik a szocializmus alap­igazságai közé, hogy dogmák szerint él­jünk, különösen olyan dogmák szerint, amelyek egy elmúlt korszak és egy nagy­részt levitézlett gazdasági ideál hamis értel­mezéséből keletkeztek. Egyre élesebbé vál­tozik, ugylátszik, a gyakorlati szocialisták­ban a meggyőződés, hogy nem világnézeti és filozófiai problémák dzsungelében van sürgős tisztogatni és irtani valója a szocia­lizmusnak, hanem a köznapi élet kis és nagy bajait, kis és nagy fonákságait és ké­nyelmetlenségeit kell lehetőleg kevés fájda­lommal eltávolitania. Ez a felfogás, amely mindig a Rajnán-tuli világé volt s mi, a né­met szocializmus hatása alatt akár ellen­ségesen, akár barátságosan, de mindig ér­tetlenül és idegenkedve állottunk vele szem­ben. Túlságosan lapidárisnak tartottuk kö­vetkeztetéseit és célkitűzéseit. Filozófiai megalapozatlansága ellenére is több gya­korlati eredményt termelt úgy politikai, mint gazdasági téren, mint a marxi szocia­lizmus, amelynek dogmái minden másnál előbbrevalók voltak s az eszmék totalitásá­ért nagyon sokszor feláldozott elérhető és termékeny részleteredményeket. Akárho­gyan is történt, de az igazság az s ezt a történelem megföllebbezhetetlenül igazolja: hogy ahol eredményeket ért el a szocializ­musnak akármelyik válfaja, ott mindig Marx ellenfelei győztek. Oroszország ma közelebb áll Bakunin szocializmusához, mint Marxéhoz s az angol és a francia szo­cialisták eredményei is olyan pontjaira mu­tatnak a nagy elméleti harcnak, amelyeket Marx ki akart radírozni a munkásmozga­lom történetéből. S van valami tragikomi­kus erő abban a fordulatban, hogy amikor Franciaországban az első szocialista kor­mány hatalomra készülődik, egy minden­képpen pedigrés szocialista vezér kimondja a kiátkozott igazságot: ,,A szocializmus nem filozófiai, hanem technikai kérdés". Marx és hívei több mint félszázadon ke­resztül igyekeztek filozófiai kérdéssé avat­ni, igaz, azzal a csatakiáltással, hogy „nem másként kell értelmezni a világot, hanem meg kell változtatni." De Engels még ab­ban látta a német munkásmozgalom jelen­tőségét, hogy a klasszikus filozófia öröksé­gét vette át. Amiből s az egész hegeli ere­detből maguk a munkások nemcsak, hogy keveset értettek, de nem is látták sok hasz­nát. Haszon csak abban volt, amihez nem ért filozófia és kezdettől fogva technikai kérdésnek számított s ma is az: a munká­Harmadik Lipót közvetít Róma és London között Jl belga király uj diplomáciai utazása Ellentétes hírek az angol-olasz feszültségről • Hoare redivivus - Az angol fegyverkezés ­P á r i s, május 22. A május eleji népszö­vetségi tanácsülés szaktól a junius 16-i ta­nácsülésszakig terjedő, aránylag nyugod- tabb időben főleg két esemény hat nyo­masztóan az európai közvéleményre. Az egyik az angol-olasz feszültség, a másik az uj francia kormány megalakításának bo­nyolult előjátéka. Az angol-olasz feszült­ségről bizonytalan hírek vannak elterjedve, amit elsősorban az okoz, hogy angol1 kor­mánykörökben sem látják tisztán a helyze­tet és a londoni politikában körülbelül két egyformán erős tábor küzd egymással, az olaszbarátók és az ol'aszellenesek tábora s egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik irányzat diadalmaskodik, Mig a Londonból érkezett közvetlen hirek azt állítják, hogy a feszültség nem enyhült, sőt á dum-dum- affér és egy angol állampolgár addisabebai eltűnése következtében még jobban elmér­gesedett, addig a párisi hirek bíznak a ki­bontakozásban és bizonyos előjelekből ja­vulásra következtetnek. St. Brice a Journalban nagy jelentőséget tulajdonit III. Lipót belga király londoni utazásának, mert a király ugyan golfot ment játszani az angol fővárosba, de tar­tózkodását bizonyára fölhasználja, hogy az olaszok érdekében közvetítsen. St. Brice emlékeztet arra, hogy a belga király az olasz trónörökös sógora és mindig a föld­közitengeri krízis legkritikusabb pillanatai­ban érkezik az angol fővárosba, hogy elsi­mítsa az ügyeket. Az idő sohasem volt al­kalmasabb a közvetítésre, mint most. St. Brice Szerint Mussolini jóindulatának szá­most tanujelét adta és most Anglián van a sor, hogy engedjen. A duce tegnapi nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy hajlandó le­mondani az önálló abesszin hadsereg meg­BDHBBBHUBnfflBBBBSBfli sok jobb anyagi helyzetével összefüggő szervezkedés és bérmozgalom. Azáltal azon­ban, hogy a szocializmus politikai omni- potenciája megnövekedett s hatása van ma már olyan néposztályok életére is, amelyek nem tartoznak szorosan véve a mozgalom keretei közé s a nemzeti élet minden ágára ki akarja terjeszteni világfelfogását, meg­sokszorozódott annak a problémának súlya: hogy vájjon technika-e vagy filozófia? Mert ha filozófia s elsősoriban az, akkor olyan kiállást követel az európai embertől, amely nemcsak az élet gondjaitól való megszaba­dulás módjaira vonatkozik, de a minden- ségről alkotott fogalmaira is. Már pedig abban sokan egyetértenek a szocializmus­sal, hogy a gazdasági élet számos kezdet­teremtéséről és abessziniai s lybiai csapa­tait visszahozza Európába, valamint a Ta- na-tó vidékén eleget tesz az angol kíván­ságoknak, ha Anglia elismeri Abesszínia annektálását. A legnagyobb nehézséget jelenleg az an­gol kormány belső fejlődése okozza. A kor­mány határozatlan és nem tud megbirkózni az ellentétes álláspontokkal. A francia fel­fogás szerint a leghelyesebb az volna, ha Anglia nyugodtan leszámolna a tényekkel és nem erőszakolná az abesszin helyzet másfajta megoldását, mint ahogy a történe­lem kialakította. A nemzetközi mechaniz­mus újjászervezése érdekében föltétlenül el kell oltani az abesszin tűz parazsát. Az Echo de Paris londoni munkatársa szerint „Londonból1 békülékeny szellő fuj- dogál és szétfoszlatja a genfi feliegeket." A fejlődés kedvezőnek ígérkezik, de az Echo de Paris sem remél az azonnali megoldás* bán. Thomas megy, Hoare lön London, május 22. Annakidején jelentettük, hogy az angol költségvetés körül több indiszkré­ció történt, aminek következtében bizonyos ele­mek olyan biztositásokat kötöttek, amelyekkel hatalmas összegeket nyertek. A parlamenti bi­zottság kivizsgálta az indiszkréciókat. Thomas gyarmatügyi miniszter a vizsgálat folyamán kel­lemetlen helyzetbe került, úgyhogy lemondásá­val állandóan számolnak. Thomas közölte Baldwin miniszterelnökkel, hogy „az orvosok egészségügyi okpkból arra kérték, hogy mond­jon le hosszuéves miniszterségéről". Baldwin a Thomas lemondásával történő részlctkrizist va­lószínűleg arra használja föl, hogy a kormányá­ban esedékes személyi változásokat megtegye s ezzel elejét vegye a bukásnak. Monsellt, az ad- miralitás első lordját valószínűleg lemondatják és helyébe Sir Sámuel Hoaret nevezik ki. Bald­win régóta törekszik arra, hogy Hoare értékes együttműködését megnyerje a kabinetinek. A tengerészetügyi minisztériumban most erős és körültekintő vezetésre van szükség, mert a kü­lönböző flottakonferenciák csődje után és Olaszország magatartása következtében bizo­nyára nagyarányú és ügyes fegyverkezésre lesz szükség s igy Hoare nagy szolgálatokat tehet Angliának. Beavatott körök szerint Hoare attól tette függővé a fölkínált miniszteri tárca elfogadását, hogy a kormány egyezzen bele az angol hazai flotta Földközi-tengeren lévő részeinek azonnali visszahívásába. Hoare megbízatását egyébként is az olasz—angol feszültség határozott enyhü­lésének tekintenék, Angol fegyverkezés Nyugtalanítóan hatnak az angol fegyverke­zésről szóló hirek. Inskip, az angol nemzetvédel­mi szakosztály uj vezetője kijelentette, hogy az angol légügyi haderő erejét a folyó évben az 1934-es erő háromszorosára emelik. Az ország produkciós erejét a háborús szükségnek megfe­lelően átszervezik, úgyhogy háború esetén azon­nal megkezdhetik a hadianyag gyártását. Az or­szág élelemmel való ellátását is háborús módon reorganizálják. Szakemberekből álló bizottságot küldtek ki az angol védekezési rendszer problé­máinak tanulmányozására és gyors letárgyalá- sára. Az automobil- és repülőgépipart közvetlen állami fölügyelet alá helyezik és szintén a hábo­rús termelésnek megfelelően építik át. Az ország ipara fölkészülten vár minden eshetőséget. A hadsereg szakértői hatalmas ellenőrző körutat végeztek kilencszáz olyan ipartelepen, amelyek a hadianyag gyártásának tekintetében számítás­ba jöhetnek. legességét el kell oszlatni fejlettebb terme­lési és elosztási rendszer és moralitás be­iktatásával; abban azonban, ami a világ bölcseleti értelmezését illeti, sokkal keve­sebben értenek egyet azzal a rideg mate­rialista szemlélettel, mely az anyag és gaz­dasági érdek mindenhatóságára esküszik. Az európai ember szívesen hallja az ilyen szocialista jelszót, amely a lelki élet auto­nómiáját tiszteletben tartja s nem kíván be­hatolni olyan területekre, amelyek fölötte állnak nemcsak a megoldást sürgető prob­lémáknak, hanem a megoldás módszereinek is. Igen, a szocializmus a mi hitünk szerint is elsősorban technikai kérdés, amelyet szervezéssel, gazdasági módszerek átformá­lásával lehet megoldani, mert hiszen céljai is sokkal inkább technikai, mint világnézeti természetűek. Jobb, megbízhatóbb, egészsé­gesebb elosztását a javaknak, az életstan­dard biztosítását, egyenletes társadalmi fejlődést, a gépi kultúrának általános em­beri célok szolgálatába állítását követeli. S ha a francia szocialisták nagyobb eredmé­nyeket fognak majd elérni, mint például né­met elvbarátaik, akkor ebben valószínűleg része lesz annak a világos latin megírás­nak is, amely el tudja és el meri választani a technikai kérdéseket a filozófiai kérdé­sektől s a gőzfűtés és általános biztosítás l evezetésével nem akar mindjárt uj leiket is kényszeríteni az emberekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents