Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-21 / 117. (3966.) szám

11 gyilkos kényuralmat teremtett a Wrangel-szigelen Szimencsuk orosz kormányzó Moszkva, május 30. Néhány nap óta megdöb- >ntő bűntényt tárgyal az itteni 'bíróság, amely­ik vádlottja Szimencsuk Konstantin, a szibériai !ges-tengerben fekvő Vrangel-sziget volt kor- ányzója. A tárgyaláson megdöbbentő dolgok jrülnek ki arról a kegyetlenkedésről és korlát- n kónyuralomról, amelyet Szimencsuk hivatalos- rdása jelentett. Eddig egy gyilkosságot kétségtelenül rábizonyítottak a Vrangel-sziget volt kormányzójára, aki való­ságos rémuralmat teremtett a szigeten. korlátlan kényur asszonyokat és leányokat icstelenitett meg és a sziget volt rádiós tisztje, legfontosabb terhelő tanú, megdöbbentő rész­leteket mondott el Szimencsuk kicsapongásairól. A kormányzó még a rádiót is üzemen kívül he­lyeztette, hogy igy felsőbb parancsok egyálta­lán ne befolyásolhassák üzelmeiben. A szigeten, amely teljesen el volt zárva a külvi­lágtól, mindenki rettegett a kényur haragjától, aki egyszerűen eltett láb alól mindenkit, akitől tartania kellett, hogy bűntényeit leleplezi. Ezért kellett meghalnia Wolfson orvosnak, akinek ki­végzését Szimencsuk rendelte el, mert fülébe ju­tott; hogy az orvos jelentést akart tenni Moszk­vába a. szigeten uralkodó állapotokról. E két­ségtelen gyilkosságon kívül azzal is vádolják Szimencsukot, hogy megölette Vakulenko mun­kást is, aki Wolfson holttestét megtalálta. ,Nem is bánnám, ha meg halnál!“ Két nő követett el öngyilkosságot Fülek környékén egy meggondolatlan kijelentés miatt ■ A beteges érzékenység tragédiája Füleik, május 20. (Saját tudósítónktól) A be- ges érzékenység megdöbbentő kettős tragédiát lézett elő a környéken, amely izgalomban tart- . az egész lakosságot. Ondrejka Istvánná 22 /es fülekpüspöki fiatal menyecske valamilyen lentéktelen dolog miatt összekülönbözött fér­vel, akivel egyébként a legteljesebb egyet- rtésben és boldog házasságban élt. A vita só­in a férfi kissé elragadtatta magát és meg- ondolatlanul mondotta az asszonynak, akit agyon szeretett:-— Nem is bánnám, ha meghalnál! Az érzékeny szlovák menyecske annyira szivére vette férje szavait, hogy bánatában lugkőoldatot ivott. Nyomban beszállították a kórházba és gyomor­mosást alkalmaztak rajta, de a szerencsétlen te­remtésen már nem lehetett segíteni: egyheti kín­lódás után meghalt. A szerencsétlenség nem járt egyedül, mert az asszony egyik jó barátnője, Zsiday Erzsébet 24 éves munkásnő annyira megrendült barátnője halála miatt, hogy elhatározta: követi a halálba. A leány szintén lgukővel mérgezte meg magaát és válságos állapotban szállították be a losonci kórházba. Felgyógyulásában nem bíznak az or­vosok. Katasztrofális pestisjárvány pusztít Kína nyugati részében Eddig 2000 halott Sanghaj, május 20. Csunklngi jelentés szerint zecsuan nyugatkinai tartományban pestisjárvány tört ki, amelynek eddig már 2000 emberélet esett áldozatul, i kinai hatóságok mindent elkövetnek, hogy a irvány tovaterjedését megakadályozzák, de e orekvéseknek egyelőre alig van eredménye. 1894 óta nem volt hasonló erősségű pestis- * i járvány. Akkoriban néhány hónap alatt Kína legnagyobb részén átvonult a pusztító járvány, sőt Indiába is átterjedt és több millió ember halt meg pestis­ben. Attól félnek, hogy a jelenlegi járvány is ki fog terjedni széles vidékekre, ha a fejlettebb egészségügyi viszonyok között nem is fog oly borzalmas pusztítást előidézni, mint akkor. ELŐKELŐ FIUK BETÖRŐBANDAT ALA­KÍTOTTAK EGY FRANCIA VAROSBAN. Pá­— JELENTKEZETT AZ OROSZORSZÁGBAN ÁL­LÍTÓLAG KIVÉGZETT MAGYAR KERESKEDŐ. budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Mint smeretes, annak idején rendkívüli nagy feltűnést :eltett az a hir, hogy Oroszországban mintegy két (sztendövel ezelőtt letartóztatták Kiár Dezső ma- ;yar kereskedőt és később halálra ítélték. Egy évvel szelőit az a hir érkezett róla, hogy kivégezték, kedden este az Oroszországban állítólag kivégzett ceTeskedő Budapesten lakó fivére, dr. Kiár Zoltán Őorvos táviratot kapott Varsóból öoceétől. öccse átiratában arról értesíti őt, hogy a szovjet-ható­ságok szabadonengedték és áttették a határon, ügyiben kéri bátyját, hogy küldjön pénzt a Varsó- >ól való hazautazás költségeire. — FÉLT AZ OPERÁCIÓTÓL, S A DUNÁNAK flENT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo- ion: Szerdán délelőtt a pozsonyi Zuekermandlin i Dunába vetette magát Potos Magda 30 éves Váralja-ut 12. sz. alatt lakó cselédleány. A sze- -encsétlen leányt kimentették s a mentők az ál- ami kórházba szállították. A leány tegnap a kór­házban megvizsgáltatta magát s az orvosok azt mondották, hogy sebészi beavatkozásra van szük­sége. Azzal bocsátották el, hogy két hét múlva jelentkezzen, mert egyelőre a kórház túlzsúfolt­sága miatt nem vehetik őt fel. A leány annyira szivére vette ezt, hogy a Dunának ment. — HÉTPENGÖS TARTOZÁSÉRT KÉT ÉVI FEGYHÁZ. Szegedről jelentik: Antalfi István 27 éves szegedi biztosítási ügynök még a múlt év no­vemberében az egyik halászcsárdában adós maradt a vacsoráért. Az elfogyasztott vacsora számlája mindössze hét pengőt tette ki. A halászcsárda tulaj­donosa csalás miatt följelentést tett az ügynök el­len. A törvényszép most vonta felelősségre csalás címén Antalfi Istvánt és rövid tárgyalás után két­évi fegyházbüntetéssel sújtotta. risból jelentik: A grenöblei rendőrségnek végre sikerült nyomára bukkanni egy veszedelmes betörőbandának, amely a városban és környé­kén garázdálkodott már hónapok óta anélkül, hegy a legnagyobb szorgosság mellett is sikerült volna a rendőrségnek leleplezni őket. A rend­őrség próbálkozásai azért nem vezettek hónapo­kon keresztül eredmény re, mert a betörések tet­teseit mindig ismert betörők között vagy leg­alább is a lebujok világában keresték. Egy vé­letlen vezette aztán helyes nyomra a nyomozó- hatóságokat. Kiderült, hogy a banda tagjai tizenöt-tizennyolcéves fiuk, a legjobb családok gyermekei, akik kalandvágyból és a pubertás kor nyugtalanságától hajtva követték el nap- nap mellett a legvakmerőbb betöréseket. A la­pok természetesen nem közük a banda tagjainak neveit, de felháborodott hangon imák az ifjú­ság romlott erkölcseiről s különösen a detektiv- regények és az úgynevezett bűnügyi filmek el­len tiltakoznak. (MTP) xx Érelmeszesedésnél tiltva van a sok folya dék, csak Salvator Forrás vizet ihat bármilyen mennyiségben, mert az diuretikus hatású. (2) - HALÁLOS JÁTÉK A TŰZZEL. Zsolnai tudósítónk jelenti: A közeli Stran- ska községben a játszó gyermekek tüzet gyújtottak az udvaron és átugrálták a lán­gokat. Lenkes Mária hároméves kislány is utánozta a nagyobb gyermekeket, de ug­rás közben beleesett a lángok közé és sú­lyos égési sebeket szenvedett. Beszállítot­ták a zsolnai állami kórházba, ahol a sze­rencsétlen gyermek hamarosan meghalt. Irodalom^Művészet A MÁK hullurmunhája Szikíay Ferenc Berzsenyi nemzeti és irodalmi jelentőségét méltatta a prágai magyar főiskolások emlékünnepélyén A fiatalság helye a kulturális munkafronton ■ Pleiffer Miklós a MAK és a Prohászka Kör előadói asztalánál Prága, május 20. A prágai Magyar Akadémi­kusok Köre nívós kulturünnepéllyel áldozott a nagy magyar költő, Berzsenyi halhatatlan em­lékének. A zártkörű ünnepélyen a főiskolások szine-java mellett ott láttuk westersliedmbi Wett- stein János magyar királyi követet, Janson Je­nő tanárt, a magyar menzák vezetőjét s a Prá­gai Magyar Hírlap szerkesztőségéneik több tag­ját is. A kulturestet Ónody Zoltán, a MÁK elnöke nyitotta meg. Hatásos beszédében találóan mu­tatott rá arra, hogy ma nagyon sok magyar ifjút annak a veszélyétől kell megóvni, nehogy közömbössé váljon a nemzeti gondolattal szem­ben. Mindazoknak, akik hisznek a nemzet jövő­jében s alkiik számára a magyar nyelv nemcsak a kulturkiéliés eszköze, ismerniük és megbecsül­niük kell a múltat, mert csak igy lehet a mai nemzedék a hid a jelenből a jövő felé. A lelkes visszhangu megnyitó után Jablánczy kulturreferens elszavalta dr. Sziklay Ferenc „Berzsenyihez" cimü, már sok helyen nagy si­kert elért ódáját. Majd a műsor eseménye, dr. Sziklay Ferenc előadása következett. Sziklay nagyszabású, értékes és élvezetes elő­adásában Berzsenyi igazi értékelését nyújtotta. Nem elsősorban esztétikai szempontból birál- gatta költeményeit, mint azt Kölcsey tette an­nak idején, hanem költeményeiben reformátori, nemzetmentő munkásságát és céltudatos törek­véseit mutatta ki. Berzsenyi látta nemzete ha­nyatlását. A Magyarokhoz cirnű ódája a negati- vumok egész sorozata. Ez a költemény kiinduló pontja költészetének, mely öntudatos program, prófécia egy újjászületésre érdemes nemzet szá­mára. Elmélkedései közben Berzsenyi rájött ar­ra, hogy csak az ész és az erkölcs tarthatják fenn a kis ma,gyár nemzetet. A Tudományok cí­mű allegória költői hivatásának titokkulcsa. A költészet Berzsenyi szerint csak gyerekjáték, „titillatio animi" s ezért csak az a bölcs és igaz ooéta, aki a szépet az erkölcsi céllal köti össze. A szellemi és erkölcsi erő, valamint a hű és ön­feláldozó nemzetszeretet illusztrálására példá­kat hozott fel a jelenből és a múltból. Ezért irt ódákat korának nemzeti értékeket jelentő nagy­jaihoz. Berzsenyi gondolatai — mondotta Sziklav — közkincsévé váltak nemzetének, mely belőlük nyert bizalmat a Jelenben és hitet a jövőben. Eszméi ma is itt élnek közöttünk, ma is korsze­rűek és menthetünk belőlük, mert. tanítása nem koronként változó eszme, hanem örökértékü prófécia, az igazi humánum alapja. Sziklay Ferenc nagy érdeklődéssel hallgatott s oercelkig tartó, lelkes ovációval fogadott elő­adása után az est befejezéséül Thuróczy Berta­lan néhány Berzsenyi-ódát adott elő. Kultúránkét A kulturestet követő napon a prágai MÁK dr. Sziklay Ferenc részvételével ankétot rende­zett „Az ifjúság szerepe a szlovenszkói magyar­ság kulturéletében" téma fölött. Az ankét az ifjúság nagy érdeklődése mellett folyt le és szép eredménnyel záródott. Dr. Sziklay Ferenc bevezetőjében az észtor­szági kulturautonómiát ismertette. Hangsúlyoz­ta, hogy nekünk is hasonló kulturautonómia ki­építésére kell törekednünk. A már létező kul- turszervezetek, igy a SzMKE és a közigazgatás felügyelete alatt álló járási közművelődési testü­letek lehetőséget nyújtanak ennek a munkának a legális megindiitására és folytatására. — Majd a szlovenszkói magyar kulturegyesületek egy­másközti viszonyáról folyt a vita. Ennek során dr. Sziklay annak az aggodalmának adott kife­jezést, hogy a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SzKIE) működése esetleg akadá­lyozhatja az egységes magyar kulfcurmunka tel­jessé válását. Szerinte a védekezésnek elsősor­ban ott van a helye, ahol a támadás ér. A ma­gyarságnak pedig elsősorban a nemzeti élet sík­ján kell védelmeznie jogait és kulturális fejlődé­sének lehetőségeit, tehát elsősorban nemzeti alapon kell megszerveznie kulturéletét. Ezzel szemben Varga Imre arra' mutatott rá, hogy vallási téren is súlyos létérdekeket kell védelmeznie a magyarságnak. Védekezni kell a kommunizmus, az atheizmus romboló rendsze­reivel szemben s ennek a küzdelemnek sorsa nemzeti szempontból sem lehet közömbös. Rend­kívül fontos nemzeti szempontból az is, hogy a magyarság körében a vallási mozgalmakat ma­ga a magyarság vezesse. Megnyugtatásképpen utalt arra, hogy a szlovenszkói Katolikus Akció s ennek szerve, a SzKIE keretein belül sikerült biztosítani a kisebbségi magyarság autonómiáját s igy ezen egyesületben a magyar osztály min­den más befolyástól mentesen, önállóan műkö­dik. A hatáskörök esetleges összeütközésének elkerülése céljából Varga azt ajánlotta, hogy a SzMKE és a SzKIE közös megbeszéléseket tartson és osszák fel egymás között a munka- területet. A két szervezet ugyanis nem egymást helyette­síteni, hanem egymást kiegészíteni hivatott. Sziklay Ferenc örömmel vette tudomásul az információkat és kijelentette, hogy a SzMKE közgyűlésén ennek az együttműködésnek érde­kében fog dolgozni. Pfeilfer Miklós előadása Itt számolunk be dr. Pfeiffer Miklós legutób­bi prágai előadásairól is. Az egyik előadást a „Háború utáni konkordátumok"-ról a MAK- ban tartotta a tudós előadó. Az egyház és ál­lam viszonyára vonatkozó általános közjogi alapismeretek rövid felvázolása után behatóan ismertette a római szentszék és az egyes álla­mok között a világháború után létrejött kon­kordátumokat. Főleg az 1926. évi lateráni szer­ződéssel, a német és az észt konkordátumokkal, végül csehszlovák viszonylatban a Modus vl- vendivel foglalkozott. Bemutatta a Modus vl- vendi első pontos magyar fordítását is. A vita folyamán az erdélyi Katolikus Státus, illetőleg a romániai egyházi autonómia részletes ismertetésére is sor került. Az előadás és a vita eredményeként a hallgatóság ahhoz a megálla­pításihoz jutott, hogy katolikus jogászaink első­rangú feladata foglalkozni az aktuális egyház­jogi kérdésekkel, hogy abban az esetben, ha va­lamikor sor kerülne konkordátum megkötésére, felkészülve legyünk nemzeti kisebbségi jogaink­nak ezen a téren való kiharcolására is. Dr. Pfeiffer Miklós másik, ugyancsak rend­kívül érdekes és közérdekű előadását a Pro­hászka Körben tartotta. Előadásának az volt a témája, hogy jobboldali vagy baloldali-e a katolicizmus. A magasnivóju és az igazság meg­győző erejével ható előadást tartalmas, hosszú vita követte, amelyből a baloldali irányzatú magyar főiskolások is élénken kivették részüket, 6 KULTURREFERENS. O A SzMKE Nyitragerencséren. Nyitrai mun­katársunk jelenti: A nvitravl-déki palóc félsziget falvaiban egymásután alakulnak meg a SzMKE helyi csoportjai. Mint ismeretes, eddig Nyitra- egerszeg, Vicsápapáti, Gyimes és Zsére közsé­gekben létesült SzMKE-csoport. legutóbb pedig Nyitragerencséren. A népes alakuló gyűlést Anistik Béla plébános elnöklete mellett tartották meg. A komáromi központ képviseletében Dallos István szerkesztő tartott beszámolót, majd dr. Fe­kete Imre és dr. Staud Gábor ismertették a falu- kultura fejlesztésének szükségességét. A termet zsúfolásig megtöltő érdeklődők ezután egyhangú lelkesedéssel kimondották a helyicsoport megala­kulását és elnökké közfelkiáltással Anistik Béla plébánost választották. Alelnök Adame-cz János kántortanitó, titkár Kovács Pál, jegyző Kincse Benedek, pénztárnok Szombath János, ellenőrök pedig Czakó Ambrus és Jakab István lettek. O Jövő héten j elemik meg Ethey Gyula történelmi munkája. Dr. Ethey Gyula ne­ves történész nagy érdeklődésre számot tartó történelmi munkája, a ..Zoborvidék múltjából" —- a nyitrai ,,Hid‘‘ könyvsoro­zatban — a jövő héten hagyja el a sajtót. Ethey nagy felkészültséggel és alaposság­gal megirt könyve részletesen tárgyalja a 1936 május 21, csütörtök. mRXGAlA\\GVARKlRliAI> ____________

Next

/
Thumbnails
Contents