Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-21 / 117. (3966.) szám

1936 május 21, csütörtök. tkxgai-M^A^-hiklseí 3 )itci&ide$eH$ócQ4rfmi VZ&ZGH, tt vannak Ismét a régi gondok és a régi ag- jályok. A múlt esztendőben számos tanulság- \<d gazdagodtunk, megtudtuk, mit hogyan véli és mit hogyan nem keU csinálni, hogy a innyás és elkényeztetett turista vagy fürdő- vendég hozzánk is ellátogasson. Most azt kér- lezzük, történt-e valami, hogy hasznosítsuk i tanulságokat? Hogy az elmaradt fürdőven- légek és turisták ezreit Szlovenszkóra csalo­gassuk, hogy a nevezetes csehországi világ- ürdőkön kívül városaink és kisebb üdülőhe- yeink iránt is felkeltsük a nyári pihenést ke- ■eső közönség érdeklődését? Igen, nagyon \zép szónoklatok, buzdító beszédek hangzót­ok el, volt ankét is, sőt tervet is dolgoztak 'ti, hogy mit kellene és hogyan kellene, de ;ehol nem látjuk külföldi lapokban, sőt bel- 'c1'1 ’ekben sem az idegenforgalmi propaganda nyomát. Nem beszélünk azokról az országok- •ól, mint Olaszország és Svájc, amelyek kü- ’ön utazási folyóiratot adnak ki, hanem a cinnországi tavaktól kezdve a Balatonon és Hortobágyon keresztül a dalmát fürdőkig a világ minden szép és üdülésre alkalmas tájá- ról képeket látunk a nagy európai lapokban, — csak a csehszlovákiai idegenforgalmi pro­paganda annyira nem hivalkodó, annyira szerény, annyira az idegenre bízza, hogy fe­lezze fel szépségeinket, hogy lassan kezdjük agy érezni magunkat, mint a csúnya l ’^y a bálban, aki a vigalom tetőpontján is zöldséget árul. Dehát akkor meg minek megyünk el a bálba, akkor nek rendezünk idegenforgal­mi ankétokat és minek dolgozunk ki terve­ket? Mondjuk meg, hogy nem érdekel, jön­nek-e vagy sem s ezzel a dolog el van intézve a bürokrácia ízlése szerint. A Mudtiicei táfaeyqyUkes esetében, fájdalom, az a korszerű s az a leg­megdöbbentőbb, hogy húszegynéhány éves fiatalemberről van szó. S hogy ez nem az első ilyen eset, amiről a lapoknak be kellett szá- molniok. Nem állítom, hogy sok hozzá hason­ló akad kegyetlenségben és elvetemültségben, de a förtelem magvát nézve, bizony nem az egyetlen, ami előtt lehajtott fővel, elszörnyed- ve és kétségbeesve áll meg az ember. Persze, nem sok mentséget lehet találni az emberi bűnök e legsötétebbekére, de még Kürtén Péter élettörténetében is volt valami, amire a pszi­chiáter azt mondhatta volna: íme, az indoko­lás. Igen, valljuk be, voltak évek, amiket ki egészségesen, ki tört lélekkel vészelt át, s voltak ezeknek az éveknek eseményei, ame­lyek a tört lelküekből bestiát, vadállatot gyúrtak. Megint egyszer rásötétedett a világ­ra a kor, amelynek jelszava lehetne: homo homini lupus. Farkasává vált az ember ember­társának. Háború, ínség, zendülés irtózatai és megpróbáltatásai bestiává pofoztak sokat közülünk, aki — mielőtt megkezdődött a tánc, — még büszkén viselte az ember nevet. De valljuk be, reménykedő lélekkel azt hittük, hogy ennek a kornak lassan végeszakad, a szerencsétlen nemzedék legszerecsétlenebbjei kihullanak, megtisztul lassan tőlük és förtel- meiktől a világ s egy boldogabb kor felé me­netelünk. Kitörölhetjük a kor címeréből a homo homini lupus jelmondatát. S íme, egyre sűrűbben, egyre lázitóbban döbben ránk a valóság: a legújabb nemzedék, az egészen fia­talok nemzedéke sem ment ettől a farkasi mételytől. Egymásután bukkannak fel a sűrű­ből vicsorgó foggal, habzó szájjal, vérben for­gó szemekkel. S mindegyik még élete elején jár. Küszöbén jónak és rossznak, amitől em­berségesebb emberré vagy bestiává változik a halandó. Nevére sem emlékszem már, csak árca kisért föl bennem, ahogy a kórházi ágy­Paris után Brüsszel Az európai hangulat uj erőpróbája: a belga választások Május 24-én választják meg az ui belga parlamentet ■ Van Zeeland kilátásai A belga nemzeti koalíció mintaképe az ideális parlamenti együttmiikódésnek Brüsszel, május 20. Belgiumban május 24-én tartják az általános parlamenti választásokat, amelyeken megujitják a kamarát és a szenátust. A képviselők száma a lakosság számától függ, amennyiben minden negyvenezer lakos egy-egy képviselőt választ. Az uj kamara 202 képviselő­ből áll, mig a régi 187-ből állott. A választók száma 2,652.707, azaz a lakosság 32.05 száza­léka. Belgium összlakossága az 1935 december 31-i népszámlálás szerint 8,275.552 volt. A tör­vény értelmében a szenátorok száma pontosan a képviselők számának fele, de a szenátust ké­sőbb a „tartományi tanácsosok“-kal kiegészítik. A parlamenti választások után, julius 7-én Bel­gium uj tartományi tanácsosokat is választ. A képviselőket Belgiumban az általános tit­kos és közvetlen választással választják meg. Minden 21 éves belga polgár választó. Az asz- szonyok közül összesen 8043-nak van választó- joga: a háborúban elesett katonák özvegyeinek, amennyiben nem mentek újra férjhez. Képvise­lővé minden 25 éves belga polgár választható, szenátussá csak az, aki negyven évét betöltötte. A parlament munkaideje négy évig tart. A pártok erőviszonyai Az 1932 november 27-i választásokon a ka­tolikus és a szocialista pártok enyhén megerő­södtek, mig a liberális és a flammand naciona­lista pártok gyöngültek, A foloszlatot kamarának 79 katolikus (az 1929-es választásokon 76) képviselője volt és 73 (70) szocialista, 24 (28) liberális, 8 (12) flammand nacionalista, 3 (1) kommunista képviselője. A legutóbbi választások után a katolikusok­ból és a liberálisokból álló koalíció uralkodott Belgiumban, 1934 novemberéig gróf Brocque- ville volt a miniszterelnök, majd 1935 márciu­sáig Theunis. 1935 márciusában nemzeti kor­mány vette át a vezetést, amely a katolikusok, szocialisták és a liberálisok szövetségéből állt és van Zeelandra, a Nemzeti Bank helyettes kormányzójára bízta a kormány megalakítását. A kormány föladata az ország gazdasági meg­erősítése volt és van Zeeland kitünően megol­dotta a súlyos problémát. Amikor 1936 márciu­sában beszámolt tevékenységéről, a parlament csaknem egyhangúan mellette foglalt állást. A vasárnapi választásokon 1124 jelölt indul a küzdelembe, közöttük 16 asszony. Politikai, kö­rökben az a meggyőződés uralkodik, hogy a vá­lasztások után ismét nemzeti kormány kerül ha­talomra és folytatni fogja a nemzeti egység pro­gramját. Van Zeeland miniszterelnök a parla­ment utolsó ülésén érintette azokat a problémá­kat, amelyeket tisztázni kell és kijelentette, hogy az uj parlament számos elavult belga in­stitúciót hozzá fog idomítani a kor követelmé­nyeihez. A május 24-i választásokon több uj párt indul, igy Degrelle fasiszta pártja is. A jobb és baloldali szélsőség megerősödését várják a belga választásokon Brüsszel, május 20. (MTP.) Május 24-én, tehát pontosam mégy héttel a francia választások után tartják meg a belga parlamenti választásokat, amelyeknek kimenetellé nemcsak az országra, hanem egész Európáira nézve jelem tőséggel bir. Mindenki azt kérdezi ma Brüsszeli ben: mit hoz a holnap? Soha nem volt ennyire elkeseredett a válasz­tási harc Belgiumban, mint most és soha nem voltak ennyire szétforgácsolódva az erőik. A harc ezúttal a bel- és külpolitikai sor­sát döntik el. Nemcsak aktuális politikai ellen­tétek fűtik -a harcot, hanem ősi ellentétek is kiújultak s a flamandok és vallonok harcáról is olvashatni már egyes szélsőséges lapokban. Praktikusan pedig arról van szó, .hogy gium megmarad-e a régi utón, mely úgy gazdaságilag, miiét politikailag Franciaországhoz láncolta, vagy pedig a választások után szakit a szoros franciabarátsággal. A belga fasiszták offenzivája A választási küzdelemben tagadhatatlanul legkülönösebb helyet foglalják el az úgyneve­zett rexisták. Ez egy uj párt, amit León Degrelle alapított mintegy két évvel ezelőtt s már óriási eredményeket ért el. A párt igazi céljai nem egészen világosak, nincs szó kimondott fasiszta pártról, de a programban bent van, hogy pártonfeliil- álló úgynevezett népközösséget akarnak elérni s metódusaikban is sok a fasizmusra emlékeztető vonás. 1 Külpolitikai téren ellene vannak a francia— belga szövetségnek. Eddig nagy sikereket értek el, körülbelül olyan eszközökkel, mint KRISZTUS MENNY BEMENETELE Luca delta Robbia müve a firenzei dómban ra szijazva fekszik a huszesztendős gyilkos, aki két ártatlan embert tett él láb alól egy szombat délután: öreg munkást és fiatal bakfislányt, csak azért, mert — mint tört sza­vaiból ki lehetett venni — meggyülölte az embereket. E két egymáshoz tragikusan ha­sonló eset időben is, térben is igen szűk kör­ben jász ódik le. Közben a világ más tájairól is hasonló rémhíreket hoznak a lapok. Okos és szükséges lenne megismerkedni ennek a tö­megbetegségnek igazi lelki és társadalmi ru­góival. Utána nézni, honnan, micsoda meg­mérgezett talajból hajtanak ki az embervetés e dudvái? Az eset nemcsak a büntető hatósá­gok ügykörébe tartozik, hanem sokkal inkább a pszichiáterébe, akitől feleletet várunk mind­arra, ami ebben az esetben megdöbbentően tipikus. 1 Csíz Jód üröm fürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, Ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel Kő 1.100*— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.420-— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt külo a Fürdöigazgatósóg, Ciz kúpele. BflroggüBSifWPMflMragüEMrerFgK*.imi—111 ■ .. a baloldal Franciaországban. Ügyes propa­gandával kihasználták a hangulatot, amely egyes felelős politikusok és miniszterek ellen az országban van s leleplezésekkel igyekez­nek megingatni a katolikus parasztpárt vezé­reinek tekintélyét is. A megtámadottak be- csületsértési pereket zúdítottak a rexistákra, ők azonban megsemmisítő anyagot tártak a bíróság elé és a per az ő javukra dőlt el. Ez természetesen rendkívül erős morális fegyvert adott a kezükbe. A perek és lelep­lezések a munkásság körében is elkesere­dést okoztak, mert a munkásbank veizetői is kompromittálva voltak. Nyolc-kilenc választási lista Nem lehet kétséges, hogy a választásokon ezek a botrányok erősen fogják éreztetni hatásukat a rexisták javára. Az uj parlament 202 tagja közül előreláthatólag mintegy harminc mandátumot sikerül a rexis- táknak elhódítani. Ezeket a mandátumokat a katolikus, liberális és demokrata pártok veszítik el, míg általános véle­mény szerint a szocialisták megtartják pozíciói­kat, a kommunisták pedig némileg erősödni fog­nak. Ugyancsak erősödni fognak a flamand na­cionalista pártok is. Magától értetődő, hogy Van Zeeland kormánya, amennyiben nem lesz kénytelen helyét átadni, erősen átalakított for­mában vezetheti csak tovább az ország ügyeit. A választási harc elérte tetőpontját. Brüsszelben a nagyobb pártok már nyilvánosságra hozták a választási listákat, a nagyobb városokban pedig nyolc-kilenc választási lista is cirkulál. Mindenütt uj pártok jelentkeznek az ország régi pártjai mel­lé. Úgynevezett talajcsuszamlás előreláthatólag nem lesz, de azért a választások mégis nagy vál­tozásokat hozhatnak Belgium bel- és külpolitiká­jában. Úgy a jobb-, mint a baloldali szélsőségek meg fognak erősödni a középpártok rovására. Starhemberg Becsben Becs, május 20. Starhemberg herceg, volt al kancellár szerdán délben Rómából jövet repülőgépen az asperni repülőtérre érke­zett, ahol a Heimwehrek alvezérei fogad­ták és üdvözölték. A lengyei külügyminiszter május 24-én Belgrádba utazik Varsó, május 20. Beck külügyminisz­ter május 24-én Belgrádba utazik hivatalos látogatásra. Mint ismeretes, ezt az utazást régen előkészítették, de a közbejött akadá­lyok miatt mindeddig elmaradt. Beck bel­grádi feladata állítólag az, hogy közvetít­sen Berlin és Belgrád között, Roosevelt ellenjelöltjei Csikágó, május 20. Hoover volt elnök nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszö­gezi, hogy nem vállalja a köztársasági párt elnökjelölését. Ezzel a köztársasági elnökje­lölés kérdése némileg tisztázódott. Jelenleg három köztársasági jelölt szerepel: Landon kormányzó, Borah szenátor és Knox ezre­des, Borahot az ohioi álfám próbaválasztá­sainak eredménye elkedvetlenítette, úgy hogy valószínűleg visszavonul a jelöléstől s ebben az esetben a köztársasági párt csak két jelölt között választ, A demokratáknál Roseveltnek aligha lesz komoly ellenje­löltje.

Next

/
Thumbnails
Contents