Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-21 / 117. (3966.) szám

Osztrák lehetőségek (sp) Prága, május 20. Különöshangu cáfolatot adott ma ki a prágai osztrák követség: ,,A legerélyeseb­ben megcáfoljak azokat a Pozsonyból ere­dő híreket, írja , amelyek szerint Becsben és Ausztria számos más helyén nyugtalanság tört ki és a főváros uccáin csendőrőrjáratok cirkálnak. Az utóbbi már azért is lehetetlenség, mert Becsben nem a csendőrség, hanem egyedül a rendőrség il­letékes a rend fenntartására. Tartozunk azonban az igazságnak annak megállapítá­sával, hogy Bécsben, az Opera körül teg­nap este tényleg tüntetés volt: több ezer ember viharosan ünnepelte a vendégsze­replő Kiepurát az előadás után s a zavar­talan uccai forgalmat csak a rendőrségi erélyes beavatkozása állíthatta helyre a késő éjjeli órákban." — A könnyed és szellemeskedni kívánó cáfolatot vegyes érv zelmekkel vesszük tudomásul. Elismerjük, hogy Ausztriában nincs baj és nem tüntet­nek s a müpártoló közönség önfeledt bé­kességgel ünnepli kedvenceit, de éppen ez a szembeállítás az, ami elszomorít, igaz, mi Is tudjuk, Ausztria népe muzsikus és mü- barát nép, egyáltalán: békés és nemes ér­telemben véve epikureista, az Opera, a bécsi jókedv, a szép hegyek világa, az ide­genforgalom mindennél fontosabb előtte s igazi formája, a Kiepura-ünneplés, amiről a cáfolat második része szól, ' de nem tragikus, hogy ugyanakkor, amikor an­gyali békességének hangulatát aláhúzzák, cáfolni kell a másik végletet, a politikai bé- kétlenkedést, a forradalom- és puccshire- ket? Tragikus kettőség van ma Ausztria sorsában: a legbékésebb és legkedélyesebb nép bájos országa a legrettegettebb ve­szélyzóna Európában s az ember sohasem tudhatja, vájjon a bécsi mübarátok, mu­zsikusok, varrólányok, diákok és „süsses Mádchen‘‘-ek Kiepura dalolását ünneplik-e lampionokkal a farsangi hangulatú Ringen, avagy ugyanez a társaság politikai puccso- kat rögtönöz és néhány izgatott lépésével milliós hadseregeket szólít fegyverbe, ki­rántana hüvelyéből az összes európai kar­dokat s 'olyan vészes fejleményekhez ad döntő lökést, amelyek a civilizáció vég- pusztulásához vezethetnek. Szegény osztrák nép, tenorokat akar ün­nepelni és világtörténelmet csináltatnak vele! Most, hogy itt van a koranyár, az európai levegő ismét tele van osztrák rém­hírekkel s valljuk be, számos váratlan és érthetetlen bécsi esemény tápot ad az ag­godalmaknak. Hetek óta izgatott a hangu­lat Ausztriában és Ausztria körül. A kor­mánypárt egyik része diszfelvonulást tart, a kormánypárt másik része megzavarja, az illetékesek hallgatnak az esetről és a sajtó nem közölhet híreket. Mig egy szép napon erőszakkal eltávolítják a kormányból azt a férfiút, akiről mindenki meg van győződ­ve, hogy Ausztria diktátora. Dodonai han­gú megnyugtató hírek jelennek meg s a kü­lönféle kombinációk hemzsegni kezdenek az események hátterében. S a nyár évek óta veszedelmes idő Ausztriában. A véd- kötelezettség ujrabevezetése óta kétségte­lenül észrevenni a belső erjedést, mert ha. más nem történik, annyit bárki láthat, hogy fokozatosan uj emberek jönnek elő, a régi vezetőket sorra kicserélik s egyál­talán, mintha érdekes átértékelési folyamat folyna Ausztriában. Az önálló és erős hadsereg megteremtik A genfi csőd következményei Kolumbia javaslatot tett az amerikai népszövetség megaiakitásín Tizenkét amerikai álfám a kitérés gondolatával foglalkozik - .Jüfiffmükidés az európai népszövetséggel" ­Guatemala magatartása rávilágít az amerikai államok hangulatára. A kis középamerikai köztársaság néhány nap előtt kilépett Géni­ből és elhatározását pénzügyi terhekkel in­dokolta meg, annak ellenére, hogy Guatemala évente mindössze 30.000 svájci frankot köte­les fizetni a népszövetségnek. Az amerikai népszövetség megalakításának Herriot nem vállalja a külügyi tárcát León Bilim tárgyalásai • Ki lesz a kamara elnSke! . Páris, május 20. León Bilim kedden hosz- szabb eszmecserét folytatott Herriot-val. A konferenciáról nem adtak ki hivatalos kom­münikét, Bhun mindent elkövetett, hogy Herrioit-t a kabinetibe való belépésre bírja és fölkínálta neki a kül'ügyi tárcát. Her­riot végérvényesen lemondott. A francia sajtó azon a véleményen van, hogy ezek után Blum nem számolhat Herriot együtt­működésével, egyedül a kommunista Hu- manité gondolja, hogy az utolsó pillanat­ban a szocialista vezér mégis megnyeri a kiváló radikális politikust. Ebben az összefüggésben nem érdekte­len megjegyezni, hogy amikor 1924-ben Herriot a baloldali kartell győzelme után miniszterelnök lett, Blumnak kínálta föl a külügyi tárcát, de a szocialista vezér hosz- szabb tárgyalás után visszautasította azt. Bl'um ezek után valószínűleg Camille Chau- temps-t bízza meg a külügyek vezetésével. Herriot a kamara elnökségére pályázik, mint ahogy 1925-ben egyszer már elnöke volt a francia kamarának. Femand Bouis- son eddigi elnök valószínűleg szintén pá­lyázik erre, úgy hogy a kamarában érde­kes választási küzdelemre kerülhet sor. terve tegnap az előzetes megbeszélések stá­diumából a konkrét diplomáciai tárgyalások stádiumába érkezett. A délamerikai Kolum­bia kormánya javaslatot tett az amerikai nép- szövetség megalakítására. A kolumbiai terv szerint az amerikai népszövetség pótolná a már létező pánamerikai uniót. A Monroe- elvet megváltoztatnák, hogy az amerikai nép- szövetség minden kérdésben együtt dolgoz­hassák a genfi népszövetséggel. Az amerikai népszövetség a genfi intézményhez hasonló alkotmányt fogadna el. Mint ismeretes, Amerika két legnagyobb állama, az Északamerikai Unió és Brazília nem tagja a népszövetségnek. Az Unió soha sem lépett be, Brazília pedig 1926-ban lépett- ki, amikor Németország belépésekor nem teljesítették kívánságát és nem kapott állan­dó tanácstagságot. Az amerikai államok kö­zül a következők a népszövetség tagjai: Ar­gentína, Bolívia, Csile, Dominika, Ecuador, Haiti, Hondurasz, Kanada, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Salva­dor, Uruguay és Venezuela. A két nagy álla­mon kívül tehát csak Costarica és Guatemala nem a népszövetség tagja. Ha az amerikai I népszövetség megvalósul, Géni elveszti tizen­hét tagját, vagy pedig ha Kanada mégis Géni­ben marad, tizenhat tagját, azaz a népszövet­ség tagállamainak száma 57-ről 40-re, illetve 41-re csökkenne. az eddiginél nagyobb nyomatékot ad Ausz-I ,|j:ia politikai önállóságának. Tudjuk, ed­dig a Heimwehrek jelentették a köztársa­ságban a végrehajtó hatalmat, az ő vezető­jüké volt a döntő szó s azok diktálhattak, akik a Heimwehreket fenntartották. Az ol­csóbb és erősebb rendes hadsereg megszer­vezésével az önkéntes nemzetőrség elvesz­tette jelentőségét és Starhemberg befolyása automatikusan meggyengült, annál inkább, mert egyre nehezebben tudta felhajtani a pénzt katonái zsoldjára. Ugyanaz történt a Heimwéhrekkel, ami Németországban az SA-val Hitler uralmának megszilárdulása után: a legális hatalomnak nem volt többé szüksége az önkéntes karhatalomra, a had­sereg olcsóbban és megbízhatóbban helyet­tesíteni tudta s amikor a degradált SA lá­zadozni próbált — bekövetkezett 1934 jú­nius 30-a. Ez a nap, amikor Starhemberget menesztették, Ausztriában szelidebb s vér- telenébb volt, de lényegileg ugyanaz. Mint Németországban, Ausztriában is a tá­bornokok váltak az uralom támaszává és — irányítójává. Az osztrák hadsereg csodálatos gyorsasággal éledt: alig vezették be az általá­nos védkötelezettséget, néhány hét múlva már ötven legmodernebb tank vonult fel a bécsi csapatszemlén, honnan, miből, — kérdi az ember csodálkozva, •— hiszen Ausztriának ad­dig nem engedték meg a tankok tartását? Ilyen csodái gyakran vannak már az újjáéledő sere- j geknek, s a sörétes puskákkal felszerelt starhem- bergi nemzetőrök nem versenyezhetnek az uj fegyveres erővel. A tábornokok pedig nem tűr­nek mellékhadsereget, ami nem volna baj, de veszedelmesebb, hogy politikájuk és mentalitá­suk is határozottabb tud lenni szükség esetén, mint a tudj* Isten miféle pénzforrásoktól függő Heimwehr-politika volt. A hadsereg független, erős, határozott, a vezetőszerepet játszó tábor­nokok ennek megfelelően önérzetesek és elszán­tak, nem csoda, ha az uj helyzet nyugtalaní­tóan hat. Az erős hadsereg kiépítésével történt alap­vető változás és kicserélődés két irányban iga­zolhatja azokat, akik az uj osztrák helyzetet uj nyugtalanság kutforrásának tartják Az első, a veszélytelenebb lehetőség az volt, hogy a had­sereg és a nemzetőrség szerepének kicserélése nem mehet belső megrázkódtatás nélkül s a le- vitézlettek görcsösen tartják pozíciójukat. Schusehnigg ügyessége ugylátszik elejét vette ennek a lehetőségnek és Starhemberggel meg­egyezve békésen leépítette a Heimwehrek be­folyását. Marad a másik, a veszedelmesebb le­hetőség. Ausztria mai vezetői három év óta haj­togatják, hogy az osztrák függetlenséget egye­dül a régi dinasztia visszaállítása biztosíthatja. Kivitelre az elmélet sohasem kerülhetett, mert az osztrák életet kézben tartó külföld egysze­rűen leintette a javaslatokkal előjövő osztrák minisztereket, Schuschniggot, Starhemberget. Mi lesz azonban, ha a dinasztikus érzéssel ha­tározottabban átfűtött tábornokokat odaengedik a Habsburg-problómához, a tábornokokat, akik függetlennek érzik magukat és önérzetüket egy százezres, beszervezett, felszerelt és átütő­képes rendes hadsereg elszánt kedvéből merí­tik? Nem kapnak kedvet, hogy utánozzák a sok európai „fait accompli"-t, amely mindenütt bevált, ahol reális hatalom támasztotta alá? Visszatarthatok a tábornokok s nem úgy vélik, hogy csak nyerhetnek, ha kaotikus állapotba taszítják Európát, mert bíznak abban, hogy Ausztria miatt a nagyhatalmak nem kockáztat­nak világháborút? Ezek az aggodalmak kínozzák az európai saj­tót s innen ered az uj nyugtalanság a katonailag függetlenné vált Ausztria körül. Egyes körök le­hetőnek tartják, hogy amint az uj osztrák had­sereg teljesen kiépült, ami hamarosan megtörté­nik, a hatalmat parlamenti ellenőrzés nélkül gyakoroló tábornokok — kísérletet tesznek ré­gi esküjük érvényének visszaállítására. Véle­ményünk szerint ez a felfogás túlzó, mert a di­nasztikus tábornokok bizonyára ugyanúgy szá­molni fognak a reális lehetőségekkel, mint Blombergék tették a birodalomban,— de hogy az uj ausztriai. állapotok a porondra dobták e kombináció lehetőségét, azt a legjobban az Ausztria körül sűrűsödő uj európai izgalom és idegesség bizonyítja Ha; Képes melléklet — Gyermekmelléklet 18 oldal. Ara Kő 1.20 J xv* évf‘ 117' (3966) szám • Csütörtök • 1936 máius 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága II„ Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzlöVeJlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi TTiagUCirsáP ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... . ö Prága 1I„ Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYC1M: HIRLHP, PRflHfl, Washington, május 20. Amióta a nép-| szövetség szankciós politikája csődöt mondott! Olaszországgal szemben, az amerikai köztár-1 saságok között állandó tanácskozás folyik an-j nak a lehetőségnek latolgatására, vájjon nemf volna-e helyes, ha az amerikai államok kol-l lektivan kilépnének a genfi szövetségből és! megalakítanák az amerikai népek szövetségét.!

Next

/
Thumbnails
Contents