Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

Világgazdasági szemle (—sí—) A világpolitika homlokterében ma kétségkívül egyrészt az olasz—abesszin ügy népszövetségi állása, másrészt pedig a fran­cia politika előre Látható változása áll. A nép- szövetségi tanács elhatározta, hogy legköze­lebb fog határozni, elnapolta magát juniius 15-ére s addig is az Olaszország elleni gazda­sági szankciókat érvényben hagyja. Olasz­ország azonban ma már annyira berendezke­dett a szankciók életbeléptetése óta gazda­sági téren, hogy a szankciókat ma már nem annyira Olaszország, hanem inkább a szank­ciós államok érzik meg. Olaszországban már csak az automiobilizimius sínyli a szankciókat. Az Imperiom Románom életrekeltése, az uj olasz gyarmatbirodalom megalakulása előre látható gazdasági világhatalommá emeli Mussolini országát. Anglia kivételével min­den hatalom belátja a szánkóink fölösleges voltát, amely csaknem valamennyi európai állam külkereskedelmének sokmilliós káro­kat okozott, s az államférfiak, gazdasági veze­tő tényezők állandóan sürgetik a szankciók ■megszüntetését. A másik nagy probléma Franciaország. A francia választások eredményét a tőzsdék ésl a pénzpiacok is észrevették. Framkpánikról devalvációról hallottunk. A pánik jellemző! tulajdonsága, hogy nem pozitív tényekből,! hanem pszichológiai forrásokból ered. A B frank devalválásáról szóló hírek sem pozitív j! tényekből indultak ki, hanem a politikai! nyugtalanságra és bizonytalanságra, vala­mint a spekuláció rémhíreire vezethetők vissza. A világ pénzpiaca a választások ered­ményiéiben az antikapitalista áramlatok győ­zelmét latija. lény az, hogy a francia frank aranyifedezete egy év alatt lényegesen csök­kent. A múlt év május 1-én a frank arany- fedezet 80.16 százalék volt, mig most május 1-én 64.85 százalékra csökkent. Azonban még így is jóval fölötte van a törvény által előirt 85 százalékos aranyfedezetnek. A Banque de Francé a világ egyik legrégibb bankjegyki­bocsátó intézete, 1716-lban kezdte ily irányú működését. Bankjegykibocsátási privilégiu­ma 1846 óla 1945-ig tart. Franciaország különben a gazdasági javu­lás utján áll. Ezt jelenti a búza- és borárak emelkedése. A búza ára 60 frankról 100 frankra emelkedett az elmúlt gazdasági évben. Azt sem szabad elfelejt énünk, hogy Francia- ország ideális gazdasági autarkia, külkeres­kedelemre a legkevésbbé van ráutalva. Fran­ciaországban tehát az aranyfedezet csökke­nése a pénz menekülésével magyarázható, amely azonban a politikai helyzet stabilizálá­sa után újra visszatér az országba. Léon Bimm designéit miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata a devizapiacokon lényegesen megnyugtatta a kedélyeket. Az arany ki- özönlése már korlátozódott, mert az arany­árak a kiviteli illetékekkel együtt lényege­sen drágultak. Hasonló devalvációs hírek érkeztek Len­gyelország felől is, azonban a lengyel jegy­bank ezt határozottan megcáfolta. Magyarország a gazdasági prosperitás útjára lépett. Az agrártermékek ára ma 84 százaléka a válság előtti áraknak, 1933. őszén tágult ki legjobban az agrárolló, ami­kor az arány 64 százalék volt. Az 1935/36 gazdasági évben a mezőgazdaság bevétele 800 millió pengő volt a válság mély­pontján szereplő 660 millióval szemben. A mezőgazdasági lakosság vásárló ereje emel­kedett és ez természetesen magával vonta az ipari konjunktúrát is. A munkásság helyzete is lényegesen emelkedett, 1935 utolsó év­negyedéhez viszonyítva az idei első negyed­év 10.5 százalékos javulást mutat. A nyers­vas feldolgozása 126 százalékkal, az acél­fogyasztás 28.8 százalékkal, az ipari termelési index 53.1 százalékkal és az ipari cikkek ki­vitele is 15.3 százalékkal emelkedett a rövid idő alatt. 1926. év második negyedében a ja­vulás meggyorsult, sőt a most folyó Nemzet­közi Vásár bizonyára újabb piacokat teremt a magyar iparnak és kereskedelemnek, ami természetesen szociális szempontból is javu­lást hoz. A német „Drang naeh Osten“ csendben dolgozik gazdasági viszonylatban. A német külkereskedelem a Balkánon vezető pozíciót vívott ki magának. A régi német keleti poli­tika álma, a Bagdad felé vezető gazdasági ut lehetővé tétele a harmadik birodalomnak is fontos célkitűzése. Az ut természetesen a Bal­kánon vezet keresztül. Németország külkereskedelmi forgalma a balkáni három állammal, Romániával, Bulgáriával és Jugoszláviával 1933. óta állandóan emelkedik. A kivitel a három államba 1933-ban 110 mil­lió RM., 1935-ben 182 millió RM. értékű volt. Az iparosok és kereskedők nyugdíjbiztosítása Irta: Néder János Érsekújvár, májúé 16. A régmúlt időkben, ami­kor még nem ismerték a munkanélküliséget, amikor minden önálló iparos és kereskedő szorgal­mas munkával, ügyességgel, kitartással képes volt megteremteni a jelenét és biztosítani tudta a jö­vőjét, nem volt gond a holnap, mert ha öregsé­gére csak egy kis házikót tudott szerezni, már volt helye, ahol nyugovóra lehajtja fejét. Ez volt az emberek .törekvése, életcélja és ehhez senki sem kért államsegélyt, mert ezt minden józan em­ber elérhette. Ez a lehetőség ma nincsen meg és a meg­változott gazdasági viszonyok ma kényszerítik, ösztönzik a ma emberét, hogy uj elgondolások alapján érje el a jövőnek .valamiféle anyagi biz­tosítását. Mert a helyzet ma az, hogy a legtöbb em­ber nemcsak a jövőt biztosit ián dó évi megtaka­rítást nem tudja elérni, hanem a nagy része még a legszükségesebb, a mindennapi megélhetést sem tudja a maga és családja számára kielégítően 'biztosítani. Ezrével vannak olyanok, akik kénytelenek voltak ipari vagy egyéb önálló foglalkozásukat feladni, uj életlehetőségeket keresni és inkább mint alkalmazott munkát vállalni, mert igy a jö­vőjét aggkorára biztosítva látja. Ezt bizonyítja a következő eset, ami megtörtént és megvilágítja a mai helyzetét: Egy nagy, harminc év óta fenn­álló cég felszámolt és sok fiókjának vezetői kény-| tehenek voltak önállósítani magukat, hogy egzisz-l lenciát teremthessenek. Hogy nyugdijigényjogo-1 sultságát biztosíthassa, az egyik úgy oldotta! meg a kérdést, hogy üzletét kiskorú fia nevére! íratta és a fia alkalmazottjaként megtartotta ré-| gi igényét a nyugdíjbiztosításra. Inkább alkalma-! zott, mint önálló, mert igy jobban biztosíthatja jö-j vőjét. Ez az eset mindent megmagyaráz! Ez a való helyzet váltotta ki belőlem is azt az indítványt, amelyet az 1934. évi lévai iparos­kongresszuson tettem és amelyet ott nagy lelke­sedéssel egyhangúlag fogadtak el. Javaslatom a következő volt: „Az 1920. évben alkotott 89. sz. törvény módosíttassák akként, hogy meglevő tő­kéje és vagyona osztassák el két egyenlő részre és ennek a munkaadók által befizetett része for- dittassék a munkaadók nyugdij’biztositóintézeté- nek alapja javára.” A köztársaságnak kétségkívül egyik Jegszo- ciálisabb törvényalkotása a fentidézett törvény, amelynek érvényét két évvel későbben terjesztet­ték ki Szloven6zkóra és Kárpátaljára is. Ideális, szociális hivatásának azonban akkor felelne meg tökéletesen, ha nemcsak az alkalkazottaknak, ha­nem azoknak a munkaadóknak nyugdijbiztositá- sáról is gondoskodna, akik a biztositói alaphoz felerészben hozzájárulnak. így lehetővé tennék, hogy a nagy szociális intézménynek áldásait az iparosok és kereskedők is élvezhessék, ha ön­hibájukon kívül, vagy betegség által okozott mun­kaképtelenség határát elérték. Dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő ugyanabban az időben terjesztett be egy törvény- javaslatot, amelyben a biztosítási járulékoknak fizetését bizonyos ideig szüneteltetni kivánta, ez tehát csak ideiglenes megkönnyebbülést hozott volna. Az én javaslatom végleges megoldást cé­loz. Dr. Korláth Endre javaslatának indokolása igazolja azt a tényt, hogy a szociális biztosítónak akkora tőkéje és vagyona van, hogy annak ka-1 mataiból is ki tudja elégíteni az igénylést. Ha ez igy van, akkor ez is elegendő ok arra, hogy ezen mamut-tőke kettéosztassék és a jövő bizto­sításának áldásában azok is részesedjenek, akik ezt felerészben megteremtették. Természetesen az alkalmazottak miniden sérelme és megröviditése nélkül! Ennek a javaslatnak megvalósulása esetén, — a messze jövőre gondolok, — megváltozhatik a mai egész gazdasági berendezkedésünk is. Arra gondolok, ha minden önálló ipart é6 kereskedést űző egyén aggkorára biztosítva lesz, akkor meg- szünhetik a mostani tülekedés, az egészségtelen versengés, a tisztességtelen 'harc a vagyongyűjtés érdekében, a minden' áron való meggazdagodásra nem lesz többé szükség. A munkaadó ettől a gondtól megszabadulva egész más alapon, kisebb haszonnal számolva kalkulálhat, olcsóbban adhat el a fogyasztónak. Olyan messzemenő következ­ményei lehetnek, amik ma még előre nem láthatók. Egy szebb, egy gondtalanabb jövő látok lelki szemeim előtt, amiért — azt hiszem, — minden iparos- és kereskedőtársain küzdeni és minden erejével segíteni fog. . . (Törvényjavaslat a disznótoradó megszűnte- ! téséről.) A koalíciós ipáirtihlk tüinvéinyjaArajelat-oit nyújtottak ibe a képviselőháziban az úgyneve­zett diszaóforadó megezümtótésérötL Ez adó QJé- nyege tudvalevőleg az, hogy a földműves a sa­ját és háznépe szükségletére levágott állat húsa után is köteles fizetni huisifogyasztási adót. Hogy e javaslatiból mikoir lesiz törvény, az egyelőre még fölötte bizonytalan, ment ebbe elsősorban a pénzügyimnnisztemek van beleszólása. Az adott pillanatban azonban az a dolog pikantériája, hogy ezit a javaslatot a cseh iprospántá Ostxy ‘képviselő is aláírta, noha a disznótoiradő meg­szüntetését a hentesipairosok váltig ellenzik. A kérdés teljes megértéséhez tudni kelül ugyanis, hogy amennyire méltányos és helyes, hogy a földműves a saját szükségletére szánt, saját gaizdaságáibál szerzett húst adómentesen élvez-1 hesse, annyira sérelmes a hentesekre, hogy has a földműves az ilyen adómentes husit üzleti fór-1 galomba hozza s ezzel nemcsak az adótörvény eliten, hanem aiz ipartörvény elten is vét, ment a hentesi.ipairiba koutárkodilk. Ezért érthető, hogy az iparospárti Ocstry képviselő magatartá­sa nemcsak a henf.esiparosok körében, hanem a cseh iparospárti képviselők henteslképviselőá kö­zött is igen rossz vért szült, (A földművelésügyi minisztérium jelentése a ve- tésállományról.) A földművelésügyi minisztérium most adott jelentést a vetésállományról, amely a következőket tartalmazza: Március nagyjából ked­vező, meleg és száraz volt, áprilisban elég eső esett és a téli vetés kitünően áttelelt és sokat ígé­rő. Ennek ellenére a téli rozs állománya rosszabbo­dott és ritkább lett. A tavaszi munkálatokat az idén hamarabb kezdték meg és már túl is vannak rajtuk, csak egyes helyeken akadályozta meg az áprilisi időjárás a munkálatok befejezését. A tava­szi vetés jól indult, de az áprilisi hideg időjárás a fejlődést megakasztotta. A cukorrépatermés ked­vező. Magasabban fekvő vidékeken befejezték a ta­karmányrépa vetését, úgyszintén a burgonya ülte­tését nagyjából szintén befejezték. A korai burgo­nya helyenként megfagyott. Szlovenszkóu a ten­geri ültetése már nagyrészt befejeződött. A többi A három állam Németországnak 1938-ban 98 millió RM., 1985-ben 140 millió értékben szállítóit árut. A jugoszláv kliringszámlán Németország passzív, azonban Krupp erre fel kapott 270 millió dinár értékű megrende­lést. Németország kivitele felét teszi ki a bolgár behozatalnak, egy negyedét Románia és egy hatodát Jugoszlávia külkereskedel­mének. A kis gazdasági világszemlélődésből is lát­juk azt, amit múlt szemlémben említettem, hogy a világ gazdasági élete milyen szoros kapcsolatban van a nemzetközi politikai hely­zettel. fajta ültetését az áprilisi hideg időjárás akadályoz­ta, de nagyjából az összes kultúra állománya kielé­gítő. Lóhere sokhelyütt ritkább a tavalyinál. Igen jó a téli gabona állománya. A gyümölcsfák jól telel­tek és szép termésre lehet számitani. (A prágai devizapiacon) Amszterdam és Bue­nos Aires 1, Zürich 0.605, Kopenhága, Milánó és Oslo 0.50, Alexandria, Madrid és Varsó 0.25, Lisz- szabon és Páris 0.125, London 0.075, Montreal és Newyork 0.015 koronával gyöngült. Brüsszel 0.25 koronával javult. (A paprika-konjunktura hatása alatt uj pap­rika-malmok létesülnek.) Érsekujvári tudósítónk jelenti: A délszlovenszkói paprikamalmok fényes prosperitása már hónapok óta erre az iparágra vonja a vállalkozó szellemű gazdászok és vállal­kozók érdeklődését. A kulisszák mögött harc fo­lyik a paprikafront pozícióiért. A paprikamal­mok, amelyek néhány év alatt nagy fejlődésen mentek keresztül, egyrészt igyekszenek a gaz­datársadalommal szemben a maguk érdekeit meg­védeni, másrészt a kormánynál kieszközölni, hogy szinte monopól'sztikus helyzetük megmaradjon s ezért kontingipntálási rendelet kiadását szorgal­mazzák. Miután e rendelet késik, egyes érde­keltek — a konjunktúra felismerése után — igye­keznek még annak kiadása előtt megfelelő mo­dern paprika-malmokat létesíteni. A legújabb hírek szerint a nagysurányi cukorgyár is elhatá­rozta egy modern paprikamalom építését, sőt egyes verziók szerint az uj paprikamalom Ko- lisch Ferencnek, a cukorgyár vezérigazgatójának magánvállalkozása lesz. Kolisch vezérigazgató már iparengedélyt is szerzett a maga számára az érsekujvári kereskedelmi grémiumban. Ugyan­ekkor arról is érkeznek hírek, hogy az oroszkai cukorgyár is papikamalmot létesít, úgyhogy a szlovenszkói cukor-nagytőke bekapcsolódása a paprikaszakmába érthetően valóságos pánikot idéz elő az eddigi paprikamalmosok között. Egy ógyallai gazdaérdekeltség szövetkezeti alapon készül paprikamalmot létesiteni, úgyhogy a pap­rikafronton a közeljövőben kiélezett harcra van kilátás. (Világszerte javult a vajpiac helyzete.) A római nemzetközi mezőgazdasági intézet leg­utóbbi jelentése szerint az eltanult évben a vaj- teinmidőik helyzete javult. A világpiaci vajár, amely 1934-hein 106 aranyfrank volt tmétermá- zsániként, tavaly már elérte a 122 frankot, ami megfelel az 1932. évi árszintűét. A viliág hét legnagyobb vaj vásárló állama., amelyek az ex­portált ■ mennyiségeik 94 százalékát - veszik fel, 570.000 tonna külföldi vajat fogyasztottak, vagyis néhány százalékkal többet, mint az elő­ző évben. Anglia, amely a világ vajexportjának 87 százalékát fogyasztja, valamivel kevesebbet vásárolt, érint a műit évben, ezzel szemben Né­metország fogyasztása 9000 tonnával, Amerikáié pedig 10.000 tonnával növekedett. Elsősorban Hollandia érezte meg a javulást és kivitele 27 százalékkal növekedett, Dániáé pedig 13 szá­zalékkal javult. (A bu*avetési felület szabályozása.) A föld­művelésügyi minisztériumban most tanács­koznak a buzavetési felületek nagyságának a meghatározásáról. Ezzel a kérdéssel a kor­mány a közeljövőben behatóan fog foglalkoz­ni. Olyan szabályozásról van 6zó, amely a Ga- bonatársaság fejlődését és amellett rentábilis árak fenntartását biztosítaná, úgyhogy a Ga­bona társaság és a gazdák egyaránt ki lenné­nek elégítve. Erről a problémáról miniszter- közi tárgyalások lesznek. (Csőd.) Illkiovfcs Jenő gyógyszertár. Kékkő. Cttodtómeggoudmok dr. Klenxemtis Miloslav. Értéktőzsde Prága barátságos Prága, május 16. (Pragoradio.) A tegnapi gyengülő irányzat után javulás volt észlel­hető. Barátságos alap irányzat mellett az ér­tékek egvrésze nyereségre tett szert. Ennek ellenére a hoszdrányzat, amely hosszalib ideig tartott, megakadt. A kontremin fedezeteket eszközölt. Zárlat előtt néhány érték letörede­zett, de a végső jegyzések jobban voltak a tegnapiaknál. Alpine 5, Brosche 50, Cseh Ke­I reskedelmi 3'5, Cseh Cukor 8, Budweisi Sör 135, Cseh Morva 25, Kábel 9, Kolini Vegyi 20, Kömigshoifi Cement, Schönpriesenar 7, Brüxi Szén 17, Olleschaui 8, Prágai Vas és Rakó 10, Rioghoffer, Sellier, régi Nordbahn bonok 20, Nordbahn 50, Északcseh Szén 15, Schoeller 10, Csehszlovák Solo 5, Aussigi Vegyi 35, Walter 15 és Skoda 13 koronával javult. Apollo 2, Berg és Hütten 50, Dux-Bodenbach 10, Kiűzik 5, Nestomitzi 10, Podoli Cement 35, Prága- Dux 4, Aussigi Finomító 10, Nyugatoseh Kao­lin 95, Nyugalcseh Szén 10, Deli 11 koronával gyöngült. A beruházási piacon a munkaköl- csön és a 4%-os a mór ti?/ ló pót járadék 5 fillérrel gyöngült, a többi papír jegyzése változatlan. Az exotakuliszban magyar C. C. járadék 1, Bécsi Solo 5, Magnezit 2.50 koro­nával javult, osztrák C. C. járadék 5, frankra szóló Skoda kötvények 11, Cseh Fegyver 25 koronával gyöngült. A bankpiacon Nemzeti Bank 20, Zsivnó 2.50 koronával gyöngült, Union és Leszámítoló bank 1 koronává’ i- vult. A miagánlombardtételék változatlanok, BUDAPEST BARÁTSÁGOS Budapest, május 16. Élénk tőzsdieelőtti for­galom után a nyitás barátságos volt. Kedvező külföldi jelentések folytán a spekuláció vásár­lásokat eszközölt, a kontremin fedezeteire pe­dig a javuló irányzat végig tartott. A beruhá­zási piac szintén szilárd volt. BÉCS CSENDES Becs, május 16. A tőzsde ma igen csendes volt és az eltolódások végig jeilentékteilenek .maradtak. Néhány osztrák ipari részvény meg­szilárdult, mig csehszlovák és magyar papírok iránt nem mutatkozott érdeklődés. BERLIN SZILÁRD Berlin, május 16. Élénk üzlet mellett a. rész­vénypiac sóik értéke 1—3 százalékkal javult és a jáiradiékp'ac is szilárd irányzatú volt. Megint nagyobb vásárlások történtek. Ipari kötvények Iá %-kai drágultak. Egyébként az üzlet olyan, mint az elmúlt napokban. Mit kapunk a valutákért? Prága, május 16. Kö 100 pengőért ......................... 520.50 10 0 schillingért ..................... 478.50 10 0 zlotyért................ 448.50 10 0 lejért ............................. 16.225 10 0 márkáért ....... 705.50 100 ezüstmárkáért ................. 795.— 10 0 dinárért ......................... 58.05 10 0 svájci frankért.... 789.50 100 f rancia frankért ..... 159.70 100 Belgáért ..................... 411.— 10 0 holland forintért. .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért........ 121.— Mi t fizetünk a valutákért? Prága, május 16. Ka 100 pengőért ......................... 523.50 10 0 schillingért ..................... 481.50 10 0 zlotyért................ 451.50 10 0 lejért ............................. 16.525 10 0márkáért ......................... 709.50 10 0 ezüstmárkáért ................. 805,— 10 0 dinárért ......................... 58.45 10 0 svájci frankért . . 792.50 100 francia frankért.... 160.30 10 0 Belgáért 413.— 100 holland forintért.... 1638.— 1 a merikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért •••««. 122.—- . -s

Next

/
Thumbnails
Contents