Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-17 / 114. (3963.) szám
12 «PMCMMAGtatRHTRIiAr> 1936 május 17, vasá lrodqlom*Muvésief A Magyar írás májusi száma Prága, május 15. A Magyar írás az idén bővebb tartalommal jelenik meg, mint a múlt esztendőben. A májusi számot Kelembéri Sándor „A korszerű kisebbségi ideológia alapgondolata" című tanulmánya nyitja meg, amely a Kazinczy Társaság márciusi vitaestjén {ölolvasásra került. Kelembéri a válsággal foglalkozik és abból indul ki, hogy erkölcsi, szellemi és gazdasági válságban élünk. „A korszerű kisebbségi ideológiának a mi helyzetünkben nem lehet más alapgondolata, csak a sorsközösség. És itt kapcsolódik bele ebbe az elgondolásba a Makkai Sándor erdélyi református püspök által meghirdetett magunk revíziója is", irja Kelembéri. A sorsközösséget pedig úgy értelmezi, hogy ha egy magyar testvért a nyugati végeken éri ütés, akkor annak keleten éppúgy kell fájnia. — Szombathy Viktor ,,Az előszoba küszöbén" cimmel ir hosz- szabb novellát, amely a kitűnő iró fejlődéséről tesz tanúságot. Koncizebb lett a formája, irói egyénisége zártabb az eddiginél. — Morvay Gyula „Fiú a tavaszban" cimü hosszulélegzetü novellája rendkivül üde, szindus rajz. Finoman csengenek össze a természet és a pszihológia színei. — Magyar Kató „Az igazság szája" cimmel irt egy kis elmélkedést, amely közvetlen, kedves és igaz. — Szijj Ferenc „Az ötödik gyermek" cimü novellája a régi világból veszi témáját és az íróban megvan minden kvalitás arra, hogy a régi világ körvonalait fölvázolja és levegőjét érzékeltesse, — Dallos István „A halálhír" cimü novellája teli van feszültséggel, pszihológiai elemzéssel és etikummal. Igen pompás kis irás. — Ásguthy Erzsébet „Március" címen ir rövid novellát, amely zamatos, egyszerű és úgy hat, mint egy frissen megfestett naturalista tájkép. — Féja Géza „A tékozló fiú" címen irt tanulmányt, amelyben Szabó Dezső kritikájával foglalkozik. Érdekes vitát folytat az eklektikus magyar Íróval. — Nagy Barna a szlovenszkói képzőművészetről ir és azt mondja, hogy Szlovenszkón kritikusokat kellene nevelni, olyanokat, akiknek a közönség hinni mer. Magasabb kultur színvonalat kell teremteni, de egyúttal magyarabbat és szo- ciálisabbat, hogy a magyar művészeknek ne kelljen hivatalokat vállalniok, vagy vasat ková- csolniok. — Manga János „Ipolyvölgyi és csallóközi népdalok" cimmel ir ismertetést, amely tudásról és szorgalmas munkáról tesz tanúságot. — Vájlok Sándor a szlovenszkói népneveléssel és annak problémáival foglalkozik. Megrajzolja a szlovenszkói magyar népi kultúra állapotát. „A népi kultúrában kor szerint a nemzeti művelődés lefelé, az ismeretanyag pedig fölfelé szegényedik. Nincs harmónia és nincs egyensúly." Foglalkozik továbbá a népnevelés szerepével, a kulturográfiával és azzal, hogy mi a közvetítendő kultúra. — Nagy Barna a komáromi görög- keletiek templomának műkincseiről ir ismertetést. — Incze Béla „Kisebbségi életünk alakulása" cimü tanulmánya figyelemreméltó. A tanulmány abból az Írásból indul ki, amelyet Szvatkó Pál a Nyugat februári számában tett közzé erről a témáról. — A Kritika rovatban Egri Viktor Komlós Aladár „Néró és VII. A" cimü regényével, Szenes Erzsi „Szerelmet és halált énekelek" cimü verseskötetével, Szabó Béla „Ezra elindul" cimü regényével foglalkozik, Vájlok Sándor Capek „Hordubál" és „Meteor" cimü könyveit méltatja, Kovács Endre Sellyey József „Elfogyott, a föld alóla" cimü regényéről ir bírálatot. Zetelaky Sebestyén „Hiúság vására" cimmel Rómából irt egy kis rajzot. — Nagy Barna Pozsony plasztikájával foglalkozik, Zom- bory György Csontos Vilmos verseit méltatja, Marék Antal a Franklin Társulat két kötetével, a Szlovenszkói elbeszélőkkel és Reményi József „Szerelmesek voltak" cimü regényével foglalkozik behatóan, továbbá Székely Tibor „Bolgár Miklós ifjúsága" cimü regényét méltatja. — A Színház rovatban Muhoray Elemér budapesti bemutatókról, filmről és Berczely A. Károly szegedi bemutatójáról számol be. — A gazdag füzetet Nagy Méda, Gutay Lajos, ifj. Bolyky Já-! nos szép versei egészítik ki. A pozsonyi Toldy Kör és a Magyar Minerva irói a budapesti könyvnapon Könyvnapi számot ad ki a Magyar Minerva SUDETEN-ALMANACH Jahrbach deutscher Verleger in dér Tschechostovakei 1936 „Ez a könyvecske is a közösség jegyében áll, ajnni a mi egész koriunkra oly jelentőség- teljessé vált." — Ezekkel a szavakkal kezdődik a Sudeten-Almanach előszava. Majd igy folytatja: „A szudétanémet munkaközösséginek egy darabja ez, olyan munkaterületen, melynek az egész szempontjából való fontosságát senki el nem vitathatja." Hat szudétanémet kiadóvállalat — egy brüinni, egy prágai és négy reúchenbergi — állt össze a tiz íves ,^könyvecske" kiadására, hogy mindegyikük külön-külön bemutassa kiadói programját s mégis, ebből a különböző munkairányból az egyoéluság, a közös akarat mutatkozzak meg. Jól látja az Almanach szerkesztősége — melynek nevében Emil Lehmann, a szudéta- németség legjelentősebb kultunmunkása, a költő-pedagógus nyilatkozik — hogy a 3 és félmilliós sznidétanémetség kiadói munkájának megvannak a különleges feladatai és nehézségei. Feladatai: Ellátni tankönyvekkel a német iskolákat. Kiadni német nyelven a törvényeket, a jogi és gazdasági szakirodalmat. Megjelentetni a nőimet főiskolák és tudományos intézmények közleményeit, a kulturális egyesületek, szövetségek, népművelő testületek kiadványait. Szóhoz juttatni a szorosan vett hazai irodalom — (Heimatschriftum) — és költészet, valamint a nyelvjárásokban irt népköltészet termékeit. Ez utolsó feladatkör betöltésében látja meg a kiadói vállalkozás különös nehézségeit, mert, ahogy mondja, „a mi népágazatunkat — (Volkszweig) — a német birodalom és bizonyos mértékben Bécs kiadóvállalatai is bőven ellátják könyvekkel". Ebből következik, hogy „a szudétanémet folyóirat-kérdést és a költői és szórakoztató müvek kiadását nehéz megválás itan i“. Mégis, több történt ezen a téren is, miiint amennyiről a szudé ta-mérne t ség általában tudomással búr s az Almanachnak éppen az az egyik főcélja, hogy a különböző kiadók lévén — sokszor helyi érdekből megjelent — szudétanémet megnyilatkozásokat egységesen, összefoglalva mutassa be. Megjegyzi, hogy ez a többirányuság sem fejlődött vadul], rendszertelenül, a kiadóvállalatok munka- megosztása magától bekövetkezett e a működésűk Ciliként Is kiegészíti egymást. Az Almanach, mint etekintetbon első kiadvány visszanézően bemutatja azután az egyes kiadóvállalatok eddig elvégzett munkáját — könyvjegyzék formájában — a jelentősebb müvekből szemel vény eket ád s ígéri, hogy a következő években a hangsúly az uj kiadványokon lesz. A néppedagógus éles szemével meglátja Lehmann azt is, hogy az együttműködés nemcsak a kiadóvállalatok dolga, de a szudéta- német társadalmi, kulturális és népművelő szervezeteké is s amikor a közős munkához még nem csatlakozott kiadóvállalatokat is be- i ovit ál ja, az Almanachot különösen a szervezetek -figyelmébe ajánlja. * Nem kritikát akartam Írni egy megjelent könyvről, de példát idézni a mi, magyar kisebbségi társadalmunk, különösen kiadóvállalataink és kulturszervezeteinik elé. Anni sorstestvéreinknél részben ösztönösen megvalósított tény, vagy biztos célkitűzésű, ső't — lehet mondani — pontos fölmérések alapján kitraszirozott — nem is program, de kész terv, az nálunk egy pár mélyebben gondolkodó idealista jámbor óhaja csak. A jó példa igazolás. Bizonyítéka annak, hogy meg lehet valósítani azt, ami lehetetlennek látszik. Ha a három és félmilliós szudétanémetség érzi az egység, a közösség, egy célra dolgozás szükségét a kisebbségi közélet minden ágazatában, mennyivel szükségesebb az egycéluság, a közös program a negyedrész annyi magyar kisebbség számára, különösen a nemzeti életeit legjobban biztosító szellemiség vonalán, melynek tartalmat a kulturális munka, kifelé valló megnyilatkozást a kiadói vállalkozás biztosíthat. Aiz Almanach szerkesztője a „kis könyvet" a német kisebbség kulturális érdekeltségeinek különös figyelmébe ajánlja, mint dokumentumot. Fin ajánlom a példát minden kisebbségi magyar ember figyelmébe, aki szivén viseli szükebb értelemben vett nemzetének, a kisebbségi magyar nemzettestnek sorsát* * DE. SZIKLAY FERENC, Pozsony, május 16. A pozsonyi Toldy Kör és a Magyar Minerva folyóirat irói, mint az elmúlt esztendőben, úgy most is Budapesten a magyar könyvnapokon a Kecskeméti-luxában, a Stúdium könyvesboltja előtt állítják fel könyvsátrukat. Ennek a kiállításnak ezúttal különös jelentősége lesz, hogy azon nemcsak Csehszlovákia, de Románia és Jugoszlávia kisebbségi Íróinak könyveit is árusítani fogják s igy az valóban „kisebbségi irodalmi sátor" lesz. A kisebbségi irók könyvein kívül ott találhatók majd az utódállamokban megjelenő folyóiratok is, igy a Magyar Minerván és Magyar íráson kívül Erdélyből a Pász- tortüz és a Magyar Kisebbség, Jugoszláviából pedig a Hid és a Kalangya. Az előkészületek a könyvnapra már javában folynak s az előjelek azzal biztatnak, hogy az idén valóban nagyobb tömegek keresik majd fel a magyarság kisebbségi irodalmi sátrát. A reprezentatív kisebbségi magyar könyv- és ujság- kiállitás sikerének előmozdítása érdekében megalakult a hölgybizottság is és bizonyára derekasan kiveszi majd részét a nemesen és önként vállalt, nem könnyű, de hálás feladatból. Hölgyeink teljes névsorát legközelebb közöljük. A Toldy Kör és a Magyar Minerva irói közül a könyvnapra eddig 20-an jelentették be részvételüket, köztük Benyovszky Károly, Jankó vics Marcell, Mezei Gábor, Rácz Pál, Sziklay Ferenc. Tamás Lajos, W. Wimberger Anna és dr. Reinel János, a Magyar Minerva szerkesztője. A nagy érdeklődéssel várt kőnyvnapon a már régebben napvilágot látott szlovenszkói könyveken és a Franklin Társulatnak most megjelent szlovenszkói könyvsorozatán kívül kiállításra kerülnek még az újabb könyvkiadványok is. Ezek közül az első helyen említhetjük meg Tamás Lajos „Hamuszinü ég alatt" elmen megjelent válogatott verskötetéit, amelyről a budapesti sajtó is a legteljesebb és a legmelegebb elismerés hangján emlékezett meg. A szlovenszkói líra egyik reprezentatív költőjének könyve mellett nagy érdeklődésre tarthat még számot Nagy Barnának, a finom lelkű szlovenszkói esztétikusSZÍNHÁZ* FILM (") Május 24-én kerül szinre Nyitrán az „Érettségi". Nyitrai munkatársunk jelenti: A nyitrai SzMKE május 24-én szinrehozza az Iparházban Fodor László nagysikerű vigjátékát, az „Érettségist Rolifesz Bernát rendezésében. A szerepeket a műkedvelő gárída kipróbált tagijai alakítják. (*) Ifjúsági szinielöadás Rozsnyón, Tudósitóiuk jelcntá: A nozsinyói lkaitólükus fiuáelkolia jeíieinlegi és volt, njöveindékiei nagy sikerrel mutatták he Kucihta Ferenc „Az első tégla" cimü egytfelvo- násosát és Riizeiniszky Irén: „A bizailiom jutalma" cimü hároimfeilvonásos színmüvét zsúfolt nézőtér előtt. Az első darabban Potocsny Gyuszi. Zeíiliiinezky Öcsi és Telek Pali vitték a főszerepekéit, míg Vilrner András, Budai László, Petire István, Stransz Jenő, Robacsiek László, Nagy I zajos, Lázár János, Bukó vics Béla, Gsutor 'Ferenc és Hadovsziky Gyula ügyes mozgással és kedves énekükkel emelték a hatást, A másik darabban Trangos Nándi remekelt minit főiszereplő, igazi romlatlan liellkü unokája volt a jó nagyapónak, akit Kínálik Kálmán kipróbált műkedvelőink alakított. Jó volt Varga Andris, Laci sízie,népében s a többiek Is mind rászolgáltuk a közönség elismerő tapsaira. Az előadást ren- deizte s az énekszámokat betanította Kucihta Ferenc tanító, a hammónáum-fciséretet Z. Moyses Mária llátta el művészien. A kis műkedvelők e hó 21-én, áldoz ó csütörtökön megismétlik aiz előadást a legény egyleti színpadon. A fi&zsCM'fi mfiailc umsaca: VIGADÓ: Episode, ÁTLÓN: Az elátkozottak vára, METROPOL: Keresztes lovagok, ALFA: Ha egy millióm volna, LUX: King Kong fia. URÁNIA: A szerelem királynője. TATRA: Keresztes lovagok. ELEKTRO BIO: Szerelem a cári udvarban. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Szerelmi négyes. (Olga Csellova.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Continental, ^Amerikai kmü*) nak munkája is, amely „Pozsony plasztikája a Donner és Messerschmidt közti időszakban" címen ugyancsak a napokban hagyta el a sajtót. Remény van arra is, hogy közvetlenül a könyvhét előtt megjelenik Sípos Győző — Vájtok Sándor szlovák verses antológiája is, amely élénken dokumentálja majd a szlovák-magyar kulturközeledés egyre erősebben jelentkező gondolatát. A sorozatot hatásosan egészíti ki a Magyar Minerva alkalmi könyvnapi száma, amely jellegzetesen szlovenszkói szám lesz és hiven fogja visszatükröztetni az itteni magyar Írók aktuális és értékes termékeit. O A SzMKE közgyűlése Áldozócsütörtökön. Komáromi tudósitónk jelenti: A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet főközgyülést tart a komáromi Jókai Egyesület kulturházának képtártermében Áldozócsütörtökön délelőtt 10 órakor dr. Jankovics Marcell elnökletével. Tárgysorozaton: elnöki megnyitó, főtitkári beszámoló, a körzeti vezetők beszámolója, zárszámadás, költségvetés, időszerű ügyek, bizottságok megbeszélése, a választmány kiegészítése. O Kálix Jenő hangversenye a budapesti rádióban. Kálix Jenő, a prágai német zene- akadémia tanára a budapesti rádióban május 19-én 23.15 órakor hangversenyzik. Mii- során Hándel, Debussy és Foirtner müvek szerepelnek. A kiváló szlovenszkói művész rádióé Kiadását megelőzőleg este 8 órakor modern zongorahangversenyt ad a magyar főivárosban Finke, Casella, Jirák és Fort ne r müveiből. O Kompis Péter — ötvenéves. Kompds Péter, a turóoszentmártoni születésű, ismert szlovák iró, e hó 21-én tölti be ötvenedik életévét. Kompis a szlovák irodalomban regényeivel tette nevét ismertté, amelyekben erős hajlamot mutat az irónia és a szatíra felé. Ez a hajlama a legerősebben novellagyüjteményeiben domborodik ki. Egyes novelláinak témáját az államfordulat előtti hivatalnokok és földbirtokosok életéből meríti. Kompit lírával is foglalkozik s az „Arany levelek" és a „Szférikus repülés hajótöröttje" cimü köteteiben nagy rokonságot mutat Krasko Iván és a nemrég elhunyt Roy Vladimír szim- bólikus költészetével. (*) Földes Dezső színtársulata Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A nyugatszloven- szkói színtársulat, pótolni akarván a téli, rövid színházi szezont Komáromban: május végén néhány napig játszani fog s többek között Az Ur Katonái, a Méltóságos Asszony is sorra kerül. Fölujitják a Tatárjárást is, amelyben egy közismert s népszerű komáromi műkedvelő színész is föllép az együttessel. (*) A legszebb amerikai filmszinészuő szépségének titka, Newyorkból jelentik: Most jelent meg a híres hollywoodi filmsztárok gyűjteményes életrajza, amelyben rengeteg mulatságos epizód van, de talán legérdekesebb. egy Európában kevéssé ismert filimszinésznőnek, Carole Lombardnak a karriérje. Carole Lombardot tartják általában a legszebb amerikai filmszi- nésznőnek — azok, akik az életben soha nem látták. A filmszinésznő szépségét ugyanis egy autószerencsétlenségnek köszönheti. Az autószerencsétlenségnél a közepesen csinos kis színésznő arcát össze-visszavagdosta az autó betört ablaküvege, nem maradt más hátra, mint súlyos kozmetikai operációval menteni, ami még menthető. Elvégre a kis színésznőnek az egzisztenciájáról volt szó. Az operáció után egészen uj arcot kapott, tökéletesen szép arcot, amely az életben kínosan hat, mert közvetlen közelről látni, hogy a művésznőnek úgynevezett „miiarca" van. Filmen azonban ez a mü- arc tökéletesen érvényesül. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Vasárnap este: Történnek még csodák. Hétfő: Az Ur katonái. Kedd: Az Ur katonái. Szerda: Tatárjárás. Csütörtök délután: Csak egyszer élünk. ■yCsütörtök este: Nagy szerelem. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Hétfő, kedd: Méltóságos asszony. (Vígjáték*