Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-03 / 102. (3951.) szám
<PI^<xA[yviAGÍ£AR‘HIIU^ 1936 május 3, vasárnap. közibe iebetnfciis z/tetetan vetitek résat, majd a fce- reeziténysz'O'Ciiallista páíbt helyiségébe voniultajk. A páirthiölyieégibeoi Valyjkó Iimre szaíkszeír vezeti elnök, Sktripeczky Béla iramai katolikus kápiliáfli, a munkások lelki vie&eirőjií^ és Csamniagurszky Anitail ügyvéd, a páirt ügyvédeit© igazgatója, végűt! Néimiesánsízky Károly körzeti titkár mioind- tak beszédeit.. Aiz egybegyüiit mamlkásság leílke- sem fogadta a beszédeiket és bitet tetteik a keres zitén ysizo ciiaiista m,itn(kássiza(kísaeirvieizet es z mól meJJiett. A délután a Katolikus Legényegylet helyiségedben t/öditöttéik, aboil megjelent Rovó Gymlia helyettes pofligáirimesteír éis a keiresatéiny- szocialista pánt több vezetője is. A magyarság hatalmas ünnepe Ungvárott Ungvár, május 2. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Május elsejét Ungváron a szélsőséges pártokon kívül az ungvári keresztény munkásak szakszervezete rendezésében az ungvári és vidéki keresztény munkásság és polgárság együttesen ülte meg. Az impozáns felvonulást a keresztény cserkészcsapat saját zászlaja alatt vezette. Majd cigányzenekar következett és a szakszervezet fehér zászlaja alatt a nők és férfiak végeláthatatlan sora. A felvonulás célja az ungvári UAC-pálya volt, ahol a felállított díszes emelvény körül sorakoztak fel az ünneplők, munkások és polgárok egyaránt, valamint az őslakos és magyar intelligenciának jórésze, élén dr. Korláíh Endre képviselővel, dr. Kerekes István pártelnökkel, Gaar Iván és Jaczik Miklós pártelnökökkel, mig vendégekként érkeztek az ünnepségre Hokky Károly szenátor, Egry Ferenc pártelnök és az ünnepély magyar szónoka: Virágh Béla szlo- venszkói tartománygyülési képviselő. Az ünnepélyt az Ungvári Aranyérmes Dalárda művészi dalszámai vezették be, majd Kü- kemezey József szakszervezeti titkár tartott üdvözlőbeszédet. Ezt követte Galam- bosy József tárogatószólója, majd Duncsák Anci szavalta el Vörösmarty Mihály „Emberek" cimü versét. Az ünnepi beszédet Virágh Béla tartománygyülési képviselő , mondotta, óriási hatást keltőn. Utána a ; cigányzenekar a május himnuszát játszotta el. Ruszin nyelven Verbiczky László mun- , kácsi keresztényszakszervezeti tag beszélt, | mig Fedor György kassai kiküldött Mécs László „A munkás ünnepel*1 cimü versét a adta elő. A vidéki szakszervezetek nevében j Kertész János eszenyi munkás mondott üd- ,f vözlő szavakat, a munkácsiak üdvözletét pedig Lengyel Gyula róm. katolikus segéd- j lelkész tolmácsolta magyar és szlovák nyel- j ven, végül a záróbeszédet Pásztor József r ungvári római katolikus segédlelkész, a szakszervezet lelki vezetője mondotta el lelkes hangulat közepette. A szép és fölemelő ünnepély a dalárda énekszámaival fejező- r dött be. FIATALOK PRÁGÁBAN Irta: Sándor Imre A vssprda vezéreit letartóztatták Bukarest, május 2. A román belügyminisztérium jelentése szerint a föloszlatott vasgárda vezérét, Zelea Codreanut és Michael Stelescu volt vasgárdista képviselőt az elmúlt éjszaka elfogták és Galacba szállították. A bíróság rehabilitálta Fehér szobránci ügyvédet. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíróság Fehér Dániel szobráéi ügyvéd ügyét tárgyalta, akit közokiratban!Vitással vádolt az ügyészség. A vádirat szerint az ügyvéd egy szerződés összegét hamisította meg. Az ügyvéd tagadta a vádat és a bíróság azt nem is találta be- igazoltnak, úgyhogy fölmentették a közokirathami- sitás vádja alól. A felsőbíróság mérsékelte a csalással vádolt beregszászi kereskedő büntetését. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A múlt vasárnap beszámoltunk arról a bűnügyről, amelyet a kassai felsőbíróság tárgyalt s amelynek Hajdú Sándor és Zsák András beregszászi kereskedők voltak a vádlottal. Az ügyészség huszonnégy rendbeli csalással, húsz rendbeli s'kkasztossal és hat rendbeli váltóhamisítással vádolta őket. Elsőfokon a beregszászi kerületi bíróság Hajdút háromévi fegyházra és 200 korona pénzbüntetélre, Zsákot pedig háromévi fegyházbüntetésre Ítélte. Egyheti tárgyalás után a felsőbíróság a legtöbb vádpont alól fömentette a vádlottakat s ezért mérsékelte büntetésüket. Hajdút héthónapi börtönre és 200 korona pénzbüntetésre, Zsákot egyévi és háromhónapi börtönbüntetésre, valamint 1000 korona pénzbírságra Ítélték. A többi vádlottat felmentették a vád és következményei alól. A védelmet dr. Strausmann és dr. Tán- czer ügyvédek látták el. Májusi zivatar a Rima völgyében. Kassai szeirkesztüségümik jeleníti teilieíoiraoin: Május 1-én a, Rima és a Sajó vidékén íeilhöszaikaidáis volt és ikönülibeilül 15 porcig jég is esetit. A kiözép&zlo- vouszlkói villamos társaság Tornaija melletti vezetékébe többször be leütött a villáim, ugy- hogy a, biztosítékok kiégtek és a községeik egész éjjel áraim nélkül maradtak. A hatalmas esőzés követikiczbóban az irtaik sámteiiigenné váltak. A Rima én a Sajó ma [reggelire elöntötte rendes árterületét. Barátih Olga elsőéves orvostanhallgató végigment a szlovenszkói kisváros főuccáján, befordult az árnyas mellékuccába, amely az állomás melletti kis parkba vezetett Vastag füzet volt a hóna alatt: az anatómiai jegyzetek. Szünidőben magánszorgalomból akarta átvenni ezt a tárgyat, mert úgy érezte, hogy egy kicsit távol áll tőle ... Elhaladt a kis rácsos ház mellett, amelynek kapuján kis fehér celluloidtábla hirdette: MUDr. Végh Ferenc. Olga elmosolyodott a tábla láttán, arra gondolt, hogy négy-öt év múlva az ő táblája is kint lesz valahol, de Isten őrizz, hogy itt, ebben a kis városban. Csodálkozott rajta, hogy Végh Feri, a törekvő, energikus fiatalember ide temetkezett el, csak azért, mert idevaló. Ezekkel a gondolatokkal ment tovább a park felé. Az egyik ház kapujából egyszerre csak eléjelépett Végh Feri, a fiatal körorvos. — Kezét csókolom, kedves kolléganő. — Igyekezett közvetlen, pajtáskodó hangon üdvözölni a lányt, pedig zavarban volt, nem tudta, tovább menjen-e, vagy megállitsa-e a lányt egy kis diskurzusra. De a lány máris nyújtotta a kezét, újonnan szerzett, nyugodt, fölényes, nagyvárosi modorral. — Jó napot, doktor ur. Az orvos a leány arcába nézett, aztán a nála lévő jegyzetcsomóra: — Talán bizony most is tanul? Jobb volna, ha pihenne. Nagyon városi színe van. Higyje el, nem megy többre a tanulással. — Ki tudja? — mosolygott a leány, közben kicsit fölényesen gondolta: „Persze, ha én is körorvos akarok lenni, mint ő.“ Az orvos szótlanul, zavartan nézett rá, aztán kissé bátortalan elhatározással mondta, közben az arca egy árnyalattal pirosabb lett: — Ha megengedi, elkísérem. Van egy óra szabad időm. Majd examinálni fogom. — Nevetett. A leány is. — Nagyon hálás leszek. Szívesen tanulok... mindenkitől. A „mindenkitör* kicsúszott a száján, akarata ellenére, talán nem is úgy gondolta, hogy a férfi értette. — Hát nem mondom, hogy tőlem oly sokat lehet tanulni, különösen anatómiát — megint a jegyzetekre nézett -—, de azért tudnék mondani magának egy-két megszívlelendő dölgot. A leány vidáman nézett rá: — Ugyan! Elérkeztek a kis park bejáratához. Néhány lem nagyon gondozott ut vezetett köröskörül az évszázados fák között a vadnövénnyel benőtt területen. A leány lehajolt, virágot szakított, letépdeste a leveleit. Közben a férfihez fordult: — Hát halljuk azokat a megszívlelendő dolgokat. A férfi láthatóan megbánta ínár, hogy elkezdte. De azért, ha benne volt, hát folytatta is: — Nem különös dolgok, csak éppen megint eszembe jutott, hogy látom magát. Hogy őszinte legyek, nem tudom megérteni... Nem örülök neki, hogy maga a kollégám. Ne értsen félre: magának nagyon is örülök, csak annak nem, hogy kollégám. Mert éppen ezért, alig pár hétig láthatom az egész évben. — Biztos, hogy nem ezt akarta mondani, — szólt a leány, egyenesen a férfi szemébe nézve. — Bókkal üti el a dolgot, bókol orvos létére. Nem szégyenli magát? A férfi csodálkozva nézett végig a leányon: — Maga meg túlságos komolyan veszi az orvosi hivatást. Úgy látszik, azt hiszi, hogy külön szerzetesi szabályok járnak ki ennek a hivatásnak. Sokkal jobb volna, ha más hivatás szabályait tanulmányozná. A leány vidáman vetette rá a szemét: — A főzőkanálra gondol, ugy-e? — Bizony, a főzőkanálra. Arra gondolok, hogy mi szüksége van magának egyáltalán az orvostudományra. Magából lehet jó feleség és jó anya, anélkül is, hogy pontosan tudná az anatómiát és a biológiát... — Hát itt vagyunk! Hát persze! — mondta a leány diadalmaskodva. Nem is várhattam egyebet magától mint férfitől és kollégától. — Nem bizony! Akármennyire falusinak, vagy irigy pályatársnak is tart, mégis ez az én véleményem: csak azoknak a lányoknak kell foglalkozást tanulniok, akik manapság nem tudnak férjhezmenni. Elég szomorú a sorsa azoknak a lányoknak, akiknek kezéből kiveszik a főzőkanalat és anatómiai jegyzeteket adnak nekik helyette. De hogy valaki maga dobja el a főzőkanalat azokért a jegyzetekért, — megvető mozdulattal mutat a papircsomóra — ez szomorú túlzása a mai dolgoknak. A leány csodálkozva néz rá: — Úgy! Maga sokkal jobb prédikátor lett volna, mint orvos. — Az lehet. Az azonban bizonyos, hogy magából sokkal jobb feleség válna, mint orvos. — És honnan tudja olyan biztosan, hogy én valóban férjhez mehetnék? A férfi zavart izgalommal néz a lányra, az ajka mozog, nem hallható szavak futnak rajta keresztül, a kezét kissé felemeld, nem tudni, a leány felé-e, vagy csak zavarában maga elé védekezésül. Aztán csak egyetlen szót mond. rekedten, suttogva: — Tudom!... * Egy hét telt el. A leány és a körorvos mindennap együtt tanultak néhány órát a parkban, a sürü fák között: de nem nagyon jutottak előre — a tudományban. Pad is volt a parkban, két-három rozoga pad, de a leány inkább lehe- veredett a fűbe, az orvos pedig leült melléje, A leány odaadta a jegyzeteit és igy szólt— Kérdezzen! Az orvos kérdezett buzgón, — nem mindig a jegyzetekből. Egyszer azt kérdezte: — Magát csakugyan jobban érdekli a tanulmány, mint az, hogy segítőtársa legyen a férfinak, akit szeret? A leány komolyan, nagy lélekzetv étellel mondta: — Magam akarok megállni a lábamon. Akkor aztán lássuk a medvét, akarom mondani, a férfit. — Nos és ... Ha közben nagyon beleszeretne valakibe? — Akkor is várnék. Úgy, ahogy azelőtt kellett várni a szerelmeseknek, mig a férfi leteszi I a vizsgát, vagy megfelelő állásba jut, úgy kell várni manapság arra, hogy a nőnek is kenyér legyen a kezében. — Dehát, ha egyszer a férfi el tudja tartani azt a nőt... — Manapság nincs olyan férfi, — mondta a leány nagyon komolyan. — Ha ma el is tudja tartani, s talán egy év múlva is, talán két év múlva is. de nem tudhatjuk, mi történik tíz év múlva. A férfi sóhajtott, nem tudott ellentmondani a leánynak. Csak ennyit mondott: — Azért, ha nagyon szeretne valakit... A leány elmosolyodott, mikor a férfi epedé szemébe nézett: — Ahhoz nagyon kellene szeretnem valakit .,. Teltek a hetek, a fiatalok most már jobban haladtak előre, — de nem a tudományban. Már túl voltak azon, hogy harmadik személyben pél- dálózgassanak, a férfi egyszer tanulás közben megfogta a leány kezét és a szájához vonta: — Legyen a feleségem, Olga. A leány gyengéden elhárította: — Ne beszéljen erről. Majd négy év múlva, ha akkor még eszébejut... A férfi indulatosan kiáltott: — Négy évig várni! Képtelenség! Én beszélek a szüleivel, Olga! A leány felugrott. — Ne merje megpróbálni! — Kihívóan nézett a férfira, szemében kis fény gyűlt ki. — Az cn sorsomat magam intézem. A szülők, a ' régi emberek tapasztalatai ma nem segítenek ] rajtunk. Maga, mint fiatalember, megérthetné | ezt. 1 Az orvos igyekezett fölényesen fogni a i kérdést: 1 — Ezek csak szavak, kedves Olga. Én a ' magam részéről... j De a leány felcsattant: Ha egyetlen szót mer szólni a szüleimnek, ak- ( kor vége közöttünk mindennek! ; — Isten őrizz! f Aztán elérkezett az utazás ideje. Elbúcsúztak egymástól. Olga meghatottan nézett az orvosra, kicsit könnyes hangon, de határozottan mondta: — Karácsonyig nem látjuk egymást! Nem is irhatok sokat. Maga is csak akkor írjon, ha szükségét érzi. Ne felejtse el, a mi időnk hosz- szu, sok minden változhatik ... — Olga! Októberben Prágában leszek. A leány tiltakozóan emelte fel kezét: — Szó se lehet róla! Dolgoznunk kell mind a kettőnknek ... ... És a fiú mégis Prágában volt októberben. Ragyogó őszi délben várt a leányra a klinika kapujában. Azt hitte, hogy a leány haragudni fog, ha meglátja, de nagyon kellemesen csalódott: Olga egy pillanatig szótlanul nézett rá, aztán majdnem a nyakába ugrott a hirtelen öröm kitörésében: — Hát mégis! A férfi dadogott: — Hát nem haragszik? — Haragszom és nagyon örülök, — mondta a leány csillogó szemekkel. — Mikor érkezett? A férfi elvörösödött, csak hosszú idő múltán válaszolt: —■ Két napja vagyok itt és azt hiszem .. * hogy... sokkal tovább fogok itt maradni. A leány szinte ijedt örömmel toppant a férfi dezett semmit. A férfi folytatta kéretlenül: — Alorvosi állást kaptam a Csillag-szanatóriumban. Tudniillik az szlovenszkói érdekeltség, a nagybátyám bankja is benne van. A leány szinte ijedt örömmel toppanta férfi elé, ragyogó arca, boldog szeme alig arasznyira volt a férfi arcától. — Hát igaz? Hát otthagyja a kisvárost? A férfi megfogta a leány kezét, még közelebb hajolt az arcához: —- Magáért! Én nem akarok négy évig várni! — Hát mit akar kezdeni? — Megesküszünk és ... — Már megint azt akarja? Az arcuk közel van egymáshoz, érzik a harcot, ami közöttük van, érzik a pillanat döntő erejét... A szavak, melyek most következnek, egész sorsukat, egész életüket jelentik. A férfi súlyosan mondja: — És maga folytatja tanulmányait, mint az én feleségem. A leány nagy csodálkozással, azután hirtelen exaltált örömmel szól: — Hát mégis! Hát maga is akarja? Hát akkor ... A férfi fejezi be a mondatot: — ... együtt fogunk dolgozni. A Károly-téri parkban, ahová bevetődtek, úgy álltak ott pillanatokig, az arcuk közel egymáshoz, még közelebb, a leány szája nevetésre nyílik, de a gyors, suhanó csók felszívja magába a leány boldog nevetését. Letartóztattak egy budapesti kormányfőtanácsolt vauta- kihágás miatt Budapest, május 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti valutaügyész- ség nagyszabású valutabüntigyben folytat nyomozást. A napokban ugyanis névtelen följelentés érkezett a valutarendőrségre, hogy egy nagyobb kompenzációs üzletből befolyt valutákat nem szolgáltatták be a Nemzeti Banknak. A megindult nyomozás során tegnap őrizetbe vették Knapp Miksa kormányfőtanácsost, az egyik budapesti nagyvállalat vezérigazgatóját. Knappot nemrégiben a tábla háromhónapi fogházra ítélte hamis tanuzás miatt. Kívüle több más üzletembert is előállítottak és kihallgatlak. Tekintettel arra, hogy az ügy még nyomozás stádiumában van, bővebb fölvilágosítást az ügy részleteiről eddig nem adtak. % Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice o • Üveg — porcellán — villany csillárok! llllllllllllllllllllllllllllllllllllllltjlllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIM modern képkeretezés, üvegezés IIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIilllltll|lllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllillllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIII Telefon 2423 Alapítva 1833
