Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-17 / 114. (3963.) szám
4 _________________^rxgai-Ma&^arhiklap______________________________________________ 1936 május 17, vasárnap. Pá ris és vidéke: a franciaországi magyarok éíefe Az „én" Bakony-erdeje és a „közösségi élet" egyik példája Kassa, május 16. A kisebbségi életforma kereteinek és belső tartalmának a megte-; remtése a magyarság egész életére döntő érvénnyel csak a világháború utáni idők problémája. A más állami főhatóságok alá került, utódállamokbeli magyar néptöredékek hatalmas erőfeszítésekkel törekednek a megmásult életalapok lerakására. A szellemi erőkifejtés és alkotó életvágy csakúgy szerephez jutnak ebben a küzdelemben, mint a természetes regenerálódás képessége és azok az értékes néptulajdonságok., amelyek éppen a kisebbségi életkörülményekben kerülhettek napvilágra. Külföldi magyar telepek, kivándorolt és tartósan letelepedett szórványok sorsa azelőtt csak annyiban érdekelt bennünket, hogy ezek az önkéntesen elszakadt egyének és apró közösségek milyen mértékben találták meg anyagi boldogulásukat az idegenben. A magyar nyelvhez és a magyar kultúrához tartozásuk például a magyar önállóság-szemlélet következtében nem került vizsgálódás alá, még kevésbbé történtek lépések abban az irányban, hogy a külföldön élő magyarok a nyelv és kultúra életkötelékében meg is maradjanak. A „kisebbségi tudomány" ismeretlen tudományág volt a számunkra. Az amerikai magyarság, a bukovinai csángó telepek, a bukaresti százezres magyar telep, a fiumei magyar kolónia a magyarok zöme előtt csakúgy ismeretlen maradt, mint például a nagyszámú bécsi magyarság szervezetlen élete. Az életfolyás biztonságának érzése magában foglalta az idegenbe szakadt testvérek sorsa fölötti, gondollkozásnélküli nyugalmat is. A háború után tanultuk meg, hogy a széleskörű szolidaritás hiánya mekkora magyar gyengeség. Ma közeli visszhanggal konghatnak a magyar életben a háboruelőtti külföldek elszórtan jelentkező „kisebbségi" magyar hangjai. A háboruelőtti és a mai idők között a kisebbségi magyar élet szempontjából tanulságos összehasonlítást tehetünk. Az utódállamok s igy Csehszlovákia magyarsága is járatlan utón tették meg újfajta életük kezdő lépéseit. Megjegyezhetjük, hogy a maguk fogyatékos erejére utalva, önálló erőkifejtéssel igyekszenek kisebbségi életük formáit megtalálni és kifejleszteni, miközben még mindig kevés időt szentelnek a tanulságos példák vizsgálatának, amelyeket más kisebbségi néptöredékek és települések nyújtanak. Ilyen példa tárul elénk, ha a párisi és franciaországi magyarok (közösségi életét szemléljük. A köztudatban maga Páris, az európai kultúra Parnasszusa, úgy él, mint ahol az egyén szabad bujdosóként bolyong a művészet, a kifinomultság s a szórakozás fáiból álló erdőben. „Páris, az én Bako- myom", a széthulló magyarság nagy költőjének ez a verssora sok magyar művész megélt véleménye. Azonban a mindennapi kenyér ostoros gondjai igen sok olyan magyar embert is (kivittek Franciaországba, akik ott verejtékes munkájukból orvosokként, iparosokként, ipari munkás ok kém (tartják fönn — többnyire nagyon nehezen — magukat és családjukat. Ezek a javarészt egyszerű magyar emberek alkalmasabbak és hajlamosabbak a közösségi életre az idegen környezetben is, mint az egyéni képességeikkel elfoglalt művészek. Magyar intellektudlek és munkások megható példáit mutatják az anyanyelven ápoílt kultúrához való ragaszkodásnak, az egymást- segitő magyar közösségi érzésnek és kisebbségi gondolkozásmódnak. Fiatal mérnökember mondja el előttünk tapasztalatait, amelyeket a franciaországi magyarok körében szerzett. T. K. diplomájának a megszerzése után öt évet töltött Párisban és az ország különböző vidékein, mindenhol magyarok körében élt, egyesületeiket látogatta és a szociográfia módszerével tanulmányozta életüket. — Párist a magyar művészek tolmácsolásából ismeri az otthoni magyar közönség — mondja értékes felvilágosítása bevezetőjeképpen. — Festőművészeink, íróink természetesen egyéni képet nyújtanak a világ fővárosáról. Az ottani magyarokkal többnyire nem is érintkeznek, hiszen a fejlett francia kultúrát akarják odakint tanulmányozni. Igen sok közülük mintegy mene- külésszerüen, sokszor zaklatott lelkiállapotban és látogatásnyi rövid időre megy ki. A magyar turista szintén Párist megy megnézni és nem a magyarokat, „akikkel otthon eleget találkozunk és torkig vagyunk." Azonban a francia földön huzamosabban tartózkodó, ott megtelepedő magyarok legtöbbjén — mint általában az idegen környezetbe szakadt emberen —- egy idő múlva változást lehet megfigyelni. Élőbb-utóbb fellépő nosztalgiájuk a magyar társasélet alkalmaihoz viszi őket és az állandóan kint élő magyarok tekintélyes része rendszeresen vesz részt a magyar egyesületek munkájában. Pihenésképpen, lelki felfrissülés céljából és a magyar közösséghez való tartozás belső indítékából, a nyelv és kultúra összefogó erejéhez fordulnak az idegen környezetben. Mondhatom, solcan itt válnak igazán magyarokká. Milyen keretei vannak a párisi magyarság közisségi élesének? — A legfőbb keret a „Magyar Egyesületek Szövetsége". A szövetség székháza, a párisi Magyar Ház: 9. Square de Vergen- nes, Paris XV. alatt. Itt naponként van munkához vetítés, orvosi rendelés, könyvtári óra. jogi tanácsadás. Itt vannak a párisi magyar egyesületek helyiségei: a Kölcsönös Segítő Magyar Egyleté, a Párisi Magyar Diákegyleté, a Lyra Dalköré, a Jelentette a FMH, hogy & kassai Kazinczy Társaság tisztújító közgyűlésén Gönczy Gábor, a Társaság örökös tiszteletbeli elnöke általános figyelemre méltó megnyitó beszédet mondott. Közérdekű előadásának gondolatmenetét alább közöljük. Mindnyájan mélyen érezzük ée tudjuk, hogy magyar kisebbségünk élete a társadalmi szervezkedésen fordul meg. Ez a döntő kérdés, az egyetlen nagy kérdés, melynek megoldása reánk vár, mivel a társadalmi szervezkedés magában foglalja és önmagából sugározza ki az összes létkérdéseink: a gazdasági és kulturális problémák megoldását. Mindenki tudja, hogy a társadalmi szervezettség egységet jelent. De kevesen akarják belátni, hogy az egység nem jelszó, még ke- vésbbé bálvány, mely körül ünnepi táncokat kell lejteni. A társadalmi egység szervezett életet, organikus munkaközösséget jelent egyetlen célnak: a nemzeti értékeink fenntartásának szolgálatában. Mindenki tudja, hogy ez az a feladat, amit sürgősen és alaposan el kell végezni, de csodálatos módon éppen ez az, amiben elhatározó tettek nem történnek. Ennek többféle oka van, J Az egyik az, hogy a magyar, természeténél fogva, nem összeálló matéria. Azonban ez a körülmény nem állíthat legyőzhetetlen nehézséget a társadalmi egység útjába. A történelmi idő pedig nem ellenségünk, hanem hatalmas segítőnk ennek a természetünkbeli fogyatékosságnak legyőzésében. A másik ok a történelmi iskolázatlanság, melynek pótlására tizennyolc esztendő tajpaszta- latai, akármilyen süritve is adták évtizedek tanulságait, mégis kevésnek bizonyultak. De legfőbb ok az öntudatlanság. Nem azt jelenti ez, hogy a kérdés értelmileg nincs még kellően megvilágítva, hanem azt, hogy a magyarság lelke nem érett még egy tettekre képes öntudatoeságra a saját önfenntartásának kérdéseiben. Ha pedig ez az öntudatosság hiányzik, annak csak a lelkűnkben gyökerező előítéletek lehetnek az okai. Olyan makacs előítéletek, melyek nem képesek megérteni a tények parancsszavát, s amelyek miatt nem vagyunk képesek alávetni magunkat annak a lelki revíziónak, amelynek lustaságunk, önzésünk és különböző érdekeink állanak útjában. Ha élni akarunk, meg kell szervezni, egységbe keli foglalni kisebbségi társadalmunkat, de úgy, hogy ebben az egységben benne legyen minden intelligens és nem intelligens magyar ember: hivatalnok, iparos, kereskedő, munkás, aki még méltónak tartja magát a magyar névre. Legyünk vala'hára tisztában azzal is, hogy a társadalmi egység nem azonos a minden feltétel nélküli egyenlőséggel, amely sohasem volt, ma sincs és sohasem is lesz. Az egységes társadalmi szerve* Párisi Magyar Birkózó Klubé, a különböző 'felekezetek magyar lélkészi hivatalaié. Itt Van a párisi magyar iskola, itt tartják a teadélutánokat és családi összejöveteleket, itt jelenik meg a szövetség hivatalos lapja, a Párisi Magyarság. Párisi magyar iskola? Ilyen is van? — A Franciaországi Magyar Egyesületek Szövetsége a Jullián-Iskola-Egyesülettel karöltve tartja fenn a párisi magyarok elemi iskoláját. A tanfolyam három osztályra tagozódik. A tanítás ideje minden csütörtök reggel 9 órától kisebb megszakításokkal este 6 óráig tart. A gyermekek a Magyar Házban étkeznek és felügyelet mellett mennek haza. Tankönyveket kapnak. A tanfolyam szerves kiegészítő része a gyermekek nyaraltátása, amelynek anyagi kiadásait a szövetség s a Ju'l'ián-Iakola-Egye- sület fedezi. Az elemi iskolai tanfolyamon kívül működik polgári iskolai tanfolyam is. M'lyen szociális gondozásban része- sülnek a párisi magyarok a magyar egyesüielek szövetsége részéről? — Ebben a tekintetben elsősorban a Magyar Ház orvosi rendelőjét kell említenünk. A square de Vergennes 7. alatt kell bemenni a magyar orvosi rendelő várótermébe, ahol magyar ápolónő fogadja az érkező betegeket. A rendelőtermék az orvoszet nem Jelent egyformaságét, egy nívójúéAgot, hanem a lelkűiét, a Jellem, az értékek organizmusát, amely csakis az erkölcsi érték mérővesezője szerint alakulhat meg. Azok a tények, amelyek a társadalmi előítéleteknek képzelt alapját képezték, már megszűntek. Az előjogok ée a vagyon többé nincsenek, vagy utolsó foszlányaikban tü- nedeznek el. A köztieztségek nimbusza már nem a mi fejünk körül ragyog. A kulturális fölény a rohanó idővel együtt hamarosan ceak üres dicsekvéssé fakulhat. Mi hát a realitás, amellyel egy teljesen magárahagyott és magárautalt kisebbség rendelkezik, amelynek alapján embereket elválasztó megkülönböztetéseket tehet? ' Egyedül a lelkűiét, a jellem erkölcsi ércalapja. Ez természetesen meghagyja az embereket a maguk sokféle feladatkörében, de ennek a körnek az egészre nézve fontos mivolta szerint követeli az erkölcsi felelősség és önzetlen jóakarat megnyilvánulását mindenki részéről mindenki részére. Mert eggyel legyünk tisztában. Elsősorban azzal, hogy Csehszlovákiának az a kevés intelligens magyar embere, aki még van, nemzeti jelentőséget csak mint a népért élő és a nép között élő vezetőréteg nyerhet. A mi kisebbségi intelligenciánk felelősséget hordoz magában a népünkben rejlő értékekért. Egész lelki és szellemi életünknek, kultúránknak le kell hát hajolnia a népiélek mélységeibe, s onnan kell öntudatra hozni, kiművelni é® a világ előtt is megmutatni mindazt, amiért joga van élnie a magyarságnak:. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy a társadalmi szervezkedés alapja nem lehet a felekezeti szempont. Történelmi tapasztalat, hogy semmi sem választja el oly könnyen az embereket egymástól, mint a felekezeti kérdés. Legyenek meg az egyes felekezeteknek a maguk szervei, dolgozzanak azokban a hitélet erősítésén s az egyház felvirágoztatásán, de amikor összejövünk, hogy magyar társadalmunkat összefogjuk: ne vezessen bennünket más, csak az, hogy magyar kisebbségünket védjük és fenntartsuk. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy magyart magyarral állítson szembe a felekezeti különbség s az ebből sarjadzó és táplálkozó féltékenység. Népünkben fel kell ébresztenünk a magasabb életigényeket, de nem az életmód fizikai, hanem szellemi és erkölcsi érteiméiben. Csak ez válthat ki nagyobb erőfeszítéseket és önzetlenebb lendületet belőle. Itt volna valóban az utolsó ideje egy nemzetpedagógiai szervezkedésnek is, az összes tényezők egyesülésének a feladatok megtanács- kozására, szétosztására és munkábavételére. Ez a nemzedék erre van hivatva, ebben van történelmi missziója vagy történelmi Ítélete. 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száras vagy zsíros). Már harmadik aap után Javai as arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, d. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, óreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Ké 1L- [YÓGYSZERTAR Mihály-ucca 20. ________ ne b’bül vannak felszerelve. Tökéletes Röntgen-laboratórium, a gyógykezeléshez dia- termia, villanyozás, ultraviolett és infravörös sugaraik, önműködő vill'anysterilizálió gépek vannak itt. A belgyógyászat, nőgyógyászat, urológia körébe vágó tökéletes felszerelés van a rendelőben. A rendeléseket három állandó magyar orvos végzi, azonkívül, részben a rendelő intézet helyiségében, francia specialitások állnak a betegek rendelkezésére. Az Assurances Socia- les (Társadalombiztosítás) fennállása óta az összes párisi pénztárakkal, valamint a Magyar Pénztárral kölcsönösen működik a magyar rendelő, amelyet fennállása óta a betegek tízezrei kerestek már fel. A párisi magyarok másik szociális intézménye a (Párisi Kölcsönösen Segély ző Magyar Egylet. 1864-ben alakult, a legrégibb és legnagyobb külföldi magyar egyesület, tagjai a társadalom összes osztályaiból kerülnek ki. Van olvasóterme, könyvtára, áru- beszerzési osztálya, strandfürdője, nyelvi és különféle esti tanfolyamai, rendez ismeretterjesztő- és vita-előadásokat, müsoros- és társasestéket, van ingyenes jogi tanácsadója, munkaközvetítése, tagjai az orvosi rendelőben 50 százalékos kedvezményben, részesülnek. Itt említhetjük meg a Párisi Magyar Diákegyesületet is, amely kulturális és szociális téren egyaránt nagyon szépen dolgozik, erkölcsi és anyagi tekintetben segíti a párisi magyar dákokat, a párisi magyarság életét feldolgozó több mint 200 oldalas kiadványa éppen most jelent meg. Hogyan élnek a magyarok Párison kívül, a francia vidéken? —* A szövetségnek vannak vidéki szervezetei. Észa'kfranciaországban, tudomásom szerint Liliében és különösen Roubaix- ban, ahol sok magyar él Itt szépen működik a Roubaix-i Szent István Kör és a Roubaix-i református otthon. Délen sokat emlegetik a grenoblei magyarok példás egyesületi életét, de a legszebb egyetértésben él a nagyszámú magyar kolónia Veimben, Izieux és vidékén, Decínesiben stb. A Cote d‘Azur-i magyar egylet az elmúlt évben alakult meg Désy Zoltán festőművész, Szilágyi Zoltán orvos, Bolváry Ferenc újságíró, Deixler Ede vállalkozó, Goldmann Ferenc kereskedő és mások vezetésével. A kisebbségi élet egyik formája ez. amelyet a franciahoni magyarság sok életaika- rattal, kitartással, versenyképesen él az idegen környezetben, miközben nyelvi és szellemi kultúrája mellett öntudatos ragaszkodással és szeretettel tart ki. A nyugateurópai környezetben szervezetten fejlett magyar szórvány-élet Közép-Európa magyar kisebbséoei számára tanulságos példát nyújthat. (—6—n). Berkó Sándor: ÁRNYAK Künn sétáltam a ligetben. Szép langyos este volt, a fákat és a bokrokat ezüstös fénnyel, reszketeg, szőtte át a hold. Árnyak futkostak, halk neszeik, nyöszörgő sóhajok — és pihegés és lihegés forró zenéjü dalait sírták a padok. Hogy hogyan történt, nem tudom. Azt se, hogy hol láttam — csak futni kezdtem hirtelen és a faágak gúnyosan nevettek utánam — és éreztem, hogy mögöttem ezer árnyék szalad s hogy felsír bennem valami, amint lihegve megállók egy ivlámpa alatt tudomány m'ai állása szerint a legmoderGönczy Gábor: A társadalmi szervezkedés útja Tiszta arcbőr VÖRÖSRAK ( Bratislava,
