Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

4 _________________^rxgai-Ma&^arhiklap______________________________________________ 1936 május 17, vasárnap. Pá ris és vidéke: a franciaországi magyarok éíefe Az „én" Bakony-erdeje és a „közösségi élet" egyik példája Kassa, május 16. A kisebbségi életforma kereteinek és belső tartalmának a megte-; remtése a magyarság egész életére döntő érvénnyel csak a világháború utáni idők problémája. A más állami főhatóságok alá került, utódállamokbeli magyar néptöredé­kek hatalmas erőfeszítésekkel törekednek a megmásult életalapok lerakására. A szelle­mi erőkifejtés és alkotó életvágy csakúgy szerephez jutnak ebben a küzdelemben, mint a természetes regenerálódás képessége és azok az értékes néptulajdonságok., ame­lyek éppen a kisebbségi életkörülmények­ben kerülhettek napvilágra. Külföldi magyar telepek, kivándorolt és tartósan letelepedett szórványok sorsa az­előtt csak annyiban érdekelt bennünket, hogy ezek az önkéntesen elszakadt egyé­nek és apró közösségek milyen mértékben találták meg anyagi boldogulásukat az ide­genben. A magyar nyelvhez és a magyar kultúrához tartozásuk például a magyar ön­állóság-szemlélet következtében nem került vizsgálódás alá, még kevésbbé történtek lépések abban az irányban, hogy a külföl­dön élő magyarok a nyelv és kultúra élet­kötelékében meg is maradjanak. A „kisebb­ségi tudomány" ismeretlen tudományág volt a számunkra. Az amerikai magyarság, a bukovinai csángó telepek, a bukaresti százezres magyar telep, a fiumei magyar kolónia a magyarok zöme előtt csakúgy is­meretlen maradt, mint például a nagyszá­mú bécsi magyarság szervezetlen élete. Az életfolyás biztonságának érzése magában foglalta az idegenbe szakadt testvérek sor­sa fölötti, gondollkozásnélküli nyugalmat is. A háború után tanultuk meg, hogy a széles­körű szolidaritás hiánya mekkora magyar gyengeség. Ma közeli visszhanggal konghat­nak a magyar életben a háboruelőtti kül­földek elszórtan jelentkező „kisebbségi" magyar hangjai. A háboruelőtti és a mai idők között a ki­sebbségi magyar élet szempontjából tanul­ságos összehasonlítást tehetünk. Az utód­államok s igy Csehszlovákia magyarsága is járatlan utón tették meg újfajta életük kezdő lépéseit. Megjegyezhetjük, hogy a maguk fogyatékos erejére utalva, önálló erőkifejtéssel igyekszenek kisebbségi éle­tük formáit megtalálni és kifejleszteni, mi­közben még mindig kevés időt szentelnek a tanulságos példák vizsgálatának, amelyeket más kisebbségi néptöredékek és települések nyújtanak. Ilyen példa tárul elénk, ha a párisi és franciaországi magyarok (közösségi életét szemléljük. A köztudatban maga Páris, az európai kultúra Parnasszusa, úgy él, mint ahol az egyén szabad bujdosóként bolyong a művészet, a kifinomultság s a szórakozás fáiból álló erdőben. „Páris, az én Bako- myom", a széthulló magyarság nagy költő­jének ez a verssora sok magyar művész megélt véleménye. Azonban a mindennapi kenyér ostoros gondjai igen sok olyan ma­gyar embert is (kivittek Franciaországba, akik ott verejtékes munkájukból orvosok­ként, iparosokként, ipari munkás ok kém (tartják fönn — többnyire nagyon nehezen — magukat és családjukat. Ezek a java­részt egyszerű magyar emberek alkalma­sabbak és hajlamosabbak a közösségi élet­re az idegen környezetben is, mint az egyé­ni képességeikkel elfoglalt művészek. Ma­gyar intellektudlek és munkások megható példáit mutatják az anyanyelven ápoílt kul­túrához való ragaszkodásnak, az egymást- segitő magyar közösségi érzésnek és ki­sebbségi gondolkozásmódnak. Fiatal mérnökember mondja el előttünk tapasztalatait, amelyeket a franciaországi magyarok körében szerzett. T. K. diplomá­jának a megszerzése után öt évet töltött Párisban és az ország különböző vidékein, mindenhol magyarok körében élt, egyesü­leteiket látogatta és a szociográfia módsze­rével tanulmányozta életüket. — Párist a magyar művészek tolmácso­lásából ismeri az otthoni magyar közönség — mondja értékes felvilágosítása bevezető­jeképpen. — Festőművészeink, íróink ter­mészetesen egyéni képet nyújtanak a világ fővárosáról. Az ottani magyarokkal több­nyire nem is érintkeznek, hiszen a fejlett francia kultúrát akarják odakint tanulmá­nyozni. Igen sok közülük mintegy mene- külésszerüen, sokszor zaklatott lelkiállapot­ban és látogatásnyi rövid időre megy ki. A magyar turista szintén Párist megy meg­nézni és nem a magyarokat, „akikkel ott­hon eleget találkozunk és torkig vagyunk." Azonban a francia földön huzamosabban tartózkodó, ott megtelepedő magyarok leg­többjén — mint általában az idegen kör­nyezetbe szakadt emberen —- egy idő múl­va változást lehet megfigyelni. Élőbb-utóbb fellépő nosztalgiájuk a magyar társasélet alkalmaihoz viszi őket és az állandóan kint élő magyarok tekintélyes része rendszere­sen vesz részt a magyar egyesületek mun­kájában. Pihenésképpen, lelki felfrissülés céljából és a magyar közösséghez való tar­tozás belső indítékából, a nyelv és kultúra összefogó erejéhez fordulnak az idegen környezetben. Mondhatom, solcan itt vál­nak igazán magyarokká. Milyen keretei vannak a párisi magyarság közisségi élesének? — A legfőbb keret a „Magyar Egyesü­letek Szövetsége". A szövetség székháza, a párisi Magyar Ház: 9. Square de Vergen- nes, Paris XV. alatt. Itt naponként van munkához vetítés, orvosi rendelés, könyv­tári óra. jogi tanácsadás. Itt vannak a pá­risi magyar egyesületek helyiségei: a Köl­csönös Segítő Magyar Egyleté, a Párisi Magyar Diákegyleté, a Lyra Dalköré, a Jelentette a FMH, hogy & kassai Ka­zinczy Társaság tisztújító közgyűlésén Gönczy Gábor, a Társaság örökös tisztelet­beli elnöke általános figyelemre méltó meg­nyitó beszédet mondott. Közérdekű előadá­sának gondolatmenetét alább közöljük. Mindnyájan mélyen érezzük ée tudjuk, hogy magyar kisebbségünk élete a társadalmi szervez­kedésen fordul meg. Ez a döntő kérdés, az egyet­len nagy kérdés, melynek megoldása reánk vár, mivel a társadalmi szervezkedés magában fog­lalja és önmagából sugározza ki az összes létkér­déseink: a gazdasági és kulturális problémák megoldását. Mindenki tudja, hogy a társadalmi szervezettség egységet jelent. De kevesen akar­ják belátni, hogy az egység nem jelszó, még ke- vésbbé bálvány, mely körül ünnepi táncokat kell lejteni. A társadalmi egység szervezett életet, or­ganikus munkaközösséget jelent egyetlen célnak: a nemzeti értékeink fenntartásának szolgálatá­ban. Mindenki tudja, hogy ez az a feladat, amit sürgősen és alaposan el kell végezni, de csodála­tos módon éppen ez az, amiben elhatározó tettek nem történnek. Ennek többféle oka van, J Az egyik az, hogy a magyar, természeténél fogva, nem összeálló matéria. Azonban ez a kö­rülmény nem állíthat legyőzhetetlen nehézséget a társadalmi egység útjába. A történelmi idő pedig nem ellenségünk, hanem hatalmas segítőnk ennek a természetünkbeli fogyatékosságnak legyőzésé­ben. A másik ok a történelmi iskolázatlanság, melynek pótlására tizennyolc esztendő tajpaszta- latai, akármilyen süritve is adták évtizedek ta­nulságait, mégis kevésnek bizonyultak. De leg­főbb ok az öntudatlanság. Nem azt jelenti ez, hogy a kérdés értelmileg nincs még kellően meg­világítva, hanem azt, hogy a magyarság lelke nem érett még egy tettekre képes öntudatoeságra a saját önfenntartásának kérdéseiben. Ha pedig ez az öntudatosság hiányzik, annak csak a lel­kűnkben gyökerező előítéletek lehetnek az okai. Olyan makacs előítéletek, melyek nem képesek megérteni a tények parancsszavát, s amelyek miatt nem vagyunk képesek alávetni magunkat annak a lelki revíziónak, amelynek lustaságunk, önzésünk és különböző érdekeink állanak útjában. Ha élni akarunk, meg kell szervezni, egységbe keli foglalni kisebbségi társadalmunkat, de úgy, hogy ebben az egységben benne legyen minden intelligens és nem intelligens magyar ember: hi­vatalnok, iparos, kereskedő, munkás, aki még méltónak tartja magát a magyar névre. Legyünk vala'hára tisztában azzal is, hogy a társadalmi egység nem azonos a minden feltétel nélküli egyenlőséggel, amely sohasem volt, ma sincs és sohasem is lesz. Az egységes társadalmi szerve* Párisi Magyar Birkózó Klubé, a különböző 'felekezetek magyar lélkészi hivatalaié. Itt Van a párisi magyar iskola, itt tartják a teadélutánokat és családi összejöveteleket, itt jelenik meg a szövetség hivatalos lapja, a Párisi Magyarság. Párisi magyar iskola? Ilyen is van? — A Franciaországi Magyar Egyesüle­tek Szövetsége a Jullián-Iskola-Egyesülettel karöltve tartja fenn a párisi magyarok ele­mi iskoláját. A tanfolyam három osztályra tagozódik. A tanítás ideje minden csütör­tök reggel 9 órától kisebb megszakítások­kal este 6 óráig tart. A gyermekek a Ma­gyar Házban étkeznek és felügyelet mellett mennek haza. Tankönyveket kapnak. A tanfolyam szerves kiegészítő része a gyer­mekek nyaraltátása, amelynek anyagi ki­adásait a szövetség s a Ju'l'ián-Iakola-Egye- sület fedezi. Az elemi iskolai tanfolyamon kívül működik polgári iskolai tanfolyam is. M'lyen szociális gondozásban része- sülnek a párisi magyarok a magyar egyesüielek szövetsége részéről? — Ebben a tekintetben elsősorban a Ma­gyar Ház orvosi rendelőjét kell említe­nünk. A square de Vergennes 7. alatt kell bemenni a magyar orvosi rendelő váróter­mébe, ahol magyar ápolónő fogadja az ér­kező betegeket. A rendelőtermék az orvos­zet nem Jelent egyformaságét, egy nívójúéAgot, hanem a lelkűiét, a Jellem, az értékek organizmu­sát, amely csakis az erkölcsi érték mérővesezője szerint alakulhat meg. Azok a tények, amelyek a társadalmi előítéleteknek képzelt alapját képez­ték, már megszűntek. Az előjogok ée a vagyon többé nincsenek, vagy utolsó foszlányaikban tü- nedeznek el. A köztieztségek nimbusza már nem a mi fejünk körül ragyog. A kulturális fölény a rohanó idővel együtt hamarosan ceak üres dicsek­véssé fakulhat. Mi hát a realitás, amellyel egy teljesen magárahagyott és magárautalt kisebbség rendelkezik, amelynek alapján embereket elvá­lasztó megkülönböztetéseket tehet? ' Egyedül a lelkűiét, a jellem erkölcsi ércalapja. Ez természetesen meghagyja az embereket a ma­guk sokféle feladatkörében, de ennek a körnek az egészre nézve fontos mivolta szerint követeli az erkölcsi felelősség és önzetlen jóakarat meg­nyilvánulását mindenki részéről mindenki részére. Mert eggyel legyünk tisztában. Elsősorban az­zal, hogy Csehszlovákiának az a kevés intelligens magyar embere, aki még van, nemzeti jelentősé­get csak mint a népért élő és a nép között élő ve­zetőréteg nyerhet. A mi kisebbségi intelligenciánk felelősséget hordoz magában a népünkben rejlő értékekért. Egész lelki és szellemi életünknek, kultúránknak le kell hát hajolnia a népiélek mélységeibe, s onnan kell öntudatra hozni, kimű­velni é® a világ előtt is megmutatni mindazt, amiért joga van élnie a magyarságnak:. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy a tár­sadalmi szervezkedés alapja nem lehet a feleke­zeti szempont. Történelmi tapasztalat, hogy semmi sem választja el oly könnyen az embere­ket egymástól, mint a felekezeti kérdés. Legye­nek meg az egyes felekezeteknek a maguk szer­vei, dolgozzanak azokban a hitélet erősítésén s az egyház felvirágoztatásán, de amikor összejövünk, hogy magyar társadalmunkat összefogjuk: ne vezessen bennünket más, csak az, hogy magyar kisebbségünket védjük és fenntartsuk. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy ma­gyart magyarral állítson szembe a felekezeti kü­lönbség s az ebből sarjadzó és táplálkozó félté­kenység. Népünkben fel kell ébresztenünk a magasabb életigényeket, de nem az életmód fizikai, hanem szellemi és erkölcsi érteiméiben. Csak ez válthat ki nagyobb erőfeszítéseket és önzetlenebb lendü­letet belőle. Itt volna valóban az utolsó ideje egy nemzetpedagógiai szervezkedésnek is, az összes tényezők egyesülésének a feladatok megtanács- kozására, szétosztására és munkábavételére. Ez a nemzedék erre van hivatva, ebben van törté­nelmi missziója vagy történelmi Ítélete. 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száras vagy zsíros). Már harmadik aap után Javai as arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, d. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, óreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Ké 1L- [YÓGYSZERTAR Mihály-ucca 20. ________ ne b’bül vannak felszerelve. Tökéletes Rönt­gen-laboratórium, a gyógykezeléshez dia- termia, villanyozás, ultraviolett és infra­vörös sugaraik, önműködő vill'anysterilizálió gépek vannak itt. A belgyógyászat, nő­gyógyászat, urológia körébe vágó tökéletes felszerelés van a rendelőben. A rendelése­ket három állandó magyar orvos végzi, azonkívül, részben a rendelő intézet helyi­ségében, francia specialitások állnak a be­tegek rendelkezésére. Az Assurances Socia- les (Társadalombiztosítás) fennállása óta az összes párisi pénztárakkal, valamint a Magyar Pénztárral kölcsönösen működik a magyar rendelő, amelyet fennállása óta a betegek tízezrei kerestek már fel. A párisi magyarok másik szociális intézménye a (Párisi Kölcsönösen Segély ző Magyar Egylet. 1864-ben alakult, a legrégibb és legnagyobb külföldi magyar egyesület, tag­jai a társadalom összes osztályaiból kerül­nek ki. Van olvasóterme, könyvtára, áru- beszerzési osztálya, strandfürdője, nyelvi és különféle esti tanfolyamai, rendez isme­retterjesztő- és vita-előadásokat, müsoros- és társasestéket, van ingyenes jogi tanács­adója, munkaközvetítése, tagjai az orvosi rendelőben 50 százalékos kedvezményben, részesülnek. Itt említhetjük meg a Párisi Magyar Diákegyesületet is, amely kulturá­lis és szociális téren egyaránt nagyon szé­pen dolgozik, erkölcsi és anyagi tekintet­ben segíti a párisi magyar dákokat, a pá­risi magyarság életét feldolgozó több mint 200 oldalas kiadványa éppen most jelent meg. Hogyan élnek a magyarok Párison kívül, a francia vidéken? —* A szövetségnek vannak vidéki szer­vezetei. Észa'kfranciaországban, tudomá­som szerint Liliében és különösen Roubaix- ban, ahol sok magyar él Itt szépen műkö­dik a Roubaix-i Szent István Kör és a Roubaix-i református otthon. Délen sokat emlegetik a grenoblei magyarok példás egyesületi életét, de a legszebb egyetértés­ben él a nagyszámú magyar kolónia Veim­ben, Izieux és vidékén, Decínesiben stb. A Cote d‘Azur-i magyar egylet az elmúlt év­ben alakult meg Désy Zoltán festőművész, Szilágyi Zoltán orvos, Bolváry Ferenc új­ságíró, Deixler Ede vállalkozó, Goldmann Ferenc kereskedő és mások vezetésével. A kisebbségi élet egyik formája ez. ame­lyet a franciahoni magyarság sok életaika- rattal, kitartással, versenyképesen él az idegen környezetben, miközben nyelvi és szellemi kultúrája mellett öntudatos ragasz­kodással és szeretettel tart ki. A nyugat­európai környezetben szervezetten fejlett magyar szórvány-élet Közép-Európa ma­gyar kisebbséoei számára tanulságos pél­dát nyújthat. (—6—n). Berkó Sándor: ÁRNYAK Künn sétáltam a ligetben. Szép langyos este volt, a fákat és a bokrokat ezüstös fénnyel, reszketeg, szőtte át a hold. Árnyak futkostak, halk neszeik, nyöszörgő sóhajok — és pihegés és lihegés forró zenéjü dalait sírták a padok. Hogy hogyan történt, nem tudom. Azt se, hogy hol láttam — csak futni kezdtem hirtelen és a faágak gúnyosan nevettek utánam — és éreztem, hogy mögöttem ezer árnyék szalad s hogy felsír bennem valami, amint lihegve megállók egy ivlámpa alatt tudomány m'ai állása szerint a legmoder­Gönczy Gábor: A társadalmi szervezkedés útja Tiszta arcbőr VÖRÖSRAK ( Bratislava,

Next

/
Thumbnails
Contents