Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-15 / 112. (3961.) szám

5 Hírek Odaítélték a Magyar Tudományos Aka= démia dijait Budapest, májúé 14. (Budapesti szerkesztősé­giünk telefonjelflntése.) A Magyar Tudományoe Akadémia ezerdán délután ülést tartott az aka­démiai jutalmak odaítélése végett. A .gagydljat44 Rado6 Gusztáv rendes tagnak Ítélték oda ,,Egy determináns tétel általánosítása?“ cimü munká­jáért. A marcibányi emlékdijat Bláthy Ottó Msz- teletbeli tag nyerte több munkájával. A Kazinczy Gábor ée neje jutalmait Scherffel Aladár levelező- tag kapta, a Weisz Manfréd diját pedig Koszto­lányi Dezső „Összegyűjtött költemények11 cimü munkájáért.- FISCHER-COLBRIE PÜSPÖK HA­LÁLÁNAK ÉVFORDULÓJA. Kassai szerkesztőségünk Jeléhti telefonon: Május 17-én, vasárnap lesz tizenegyedik évfordu­lója dr. Fischer-Colforie Ágoston, Kassa nagymegyéspüspöke halálának. Mivel az évforduló vasárnapra esik, a gyászisten- teletet szombaton délelőtt tartják me.g a dómban, ahol maga Csárszky Józsetf püs­pök fog gyászmisét pontifikálni.- A PRÁGAI MÁK BERZSENYI- EMLÉKESTJE. A prágai Magyar Akadé­mikusok Köre pénteken, május 15-én este 8 órakor saját helyiségében (Vencel-tér 64. IV.) Berzsenyi-emlékestet tart. A pro­gram főrészét dr. Sziklay Ferenc előadása képezi, ezenkívül a MÁK egyik tagja több Berzsenyi-verset ad elő.- DOKTORRÁAVATAS. ífj. Petriko- vits Kálmánt — aki a müncheni orvostu­domány-egyetemen 1929. év végén orvos- tudori oklevelet szerzett és négy éven át mint egy bajorországi tüdőbeteg-szanató­rium asszisztense működött — május 9-én a prágai német egyetem orvosi szakán nosztri'fikációs szigorlatainak sikeres öl- végzése után orvostudorrá avatták. — A CSANÁDI PÜSPÖK JUBILEUMA. Sze­gediről jeüeutilk: Glaittfeildéir Gyula osainádi mre- gyiésipüepöik püspökségének ihüiszoniötiödiik év­fordulója alkalmából]; ana ünmieipi szentmisét mondott a szegedi fogadalmi templomiban. Mise köziben Breyer püspök mondott üniniepi beszié- det. A temiplom előtti téren mintegy tízezer fő­nyi ünneplő közönség gyűlt egybe. — TOVÁBB ÉRVÉNYBEN MARAD A KÖZALKALMAZOTTAK FIZETÉSI REND­JE. A koalíciós pártok közalkalimiazotti hetes tanácsa a közalkalmazotti szervezetek végre­hajtó bizottsága küldöttségének bevonásával értekezletet tartott a közalkalmazottak leg­aktuálisabb problémáiról. Az értekezleten résztvett dr. Kalfus pénzügyminiszter is. Megállapították, hogy a fizetéscsökkentések beszüntetéséről egyelőre szó sem lehet. Az illetmények hónapelseji fizetési kérdése egyelőre ugyancsak nem oldható ímeg. — LAPELKOBZÁSOK. A pozsonyi ügyészség a szlovák néppárti Slovák-ot „A kommunizmus és a mi ifjúságunk1* cimü vezércikkének nagyobb része miatt elkobozta. A második kiadás nagy fehér foltokkal jelent meg. A prágai ügyészség a „Národni Listy1*, „Poledni List11 és a „Pra-zsky List11 cimü lapokat elkobozta. Az elkobzott lapok második kiadásban jelentek meg. — BUDAVÁR HŐSÉNEK EMLÉKMŰVET ÁLLÍTANAK? Budapesti szerkesztőségünk te­lefonon jelenti: Hét képviselő szerdán azt az in­dítványt jeoyezte be a képviselőház indítvány- könyvébe, hogy Budavára visszafoglalásának 250 éves jubileuma alkalmával emlékszobrot ál­lítsanak a harcokban elesett vezérnek, Petne- házy Dezsőnek, aki elsőnek lépte át az ostrom­lott vár falat. — SÚLYOS MOTORKERÉKPÁR-BALESET. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonom: Sohicfc Nándor ez'olyvai lakos egy társával Ve­gekéről hazafelé igyekezett motorkerékpáron. Útközben egy rozoga hiidon akart keresztül haj­tani, köizíben neldhajtobt a híd korhadt fakor­látjának. A motorbteiíkili eiltömte a korlátot és Sdhiiclkfciell együtt bezuhant a folyóba. A kerék­pár másik utasa szerencsésen fennakadt a hid karfáján. Schieket eszmiélietlenül húzták ki a vízből és beszámították a munkácsii kórházba. — ÚJBÓL BÖRTÖNBE KERÜL EGY TIZEN­HÁROMSZOROS CSALÓ. Lőcsei tudósítónk je­lenti: Matula János 29 éves rózsahegyi kereske­delmi utazó végigjárta az összes szlovenszkói városokat, s agyafúrt mesével pénzt csalt ki a hiszékeny emberektől. A lőcsei kerületi bíróság most vonta felelősségre az addig már tizenhá­romszor elitéit csalót, s rövid tárgyalás után egyévi börtönre itélito A Dreyfuss-ügy lendítette politikai pályára a „Matin“ színházi kritikusát, akiből Franciaország miniszterelnöke lesz Paul Valéry, André Gide és Marcell Proust barátsága ■ León Blum és a szocialisták ■ A nagy fordulat ■ Páris, május 14. (MTP) „Maradj még, oly szép vagy", — ezzel a fauszti idézettel köszön­tött be a francia irodalomba a tizennyolcéves Leód Blum, akinek „Uj beszélgetései Eckerman- nal“ nagy sikert arattak a kilencvenes években. León Blum, mint kor- és pályatársai közül so­kan, a német irodalom és művészet hozsannájá­val tört be a francia Parnasszusra, ahol nem ta­lált barátságtalan fogadtatásra, Herriot Beetho­ven-, León Blum Goethe-rajongással kezdte s ma mind a ketten reménységei annak a francia közvéleménynek, amely rettegve fordul a német határok félé. León Blum, az egészen közeli jövő embere, akinek politikai szereplése csak most érkezik el a nagy jelenethez, tulajdonképen írónak indult. 1874-ben született, tipikus párisi gyerek volt, atyja jómódú kereskedő, aki gondos nevelést biztosított fiának. Az iskola padjaiból még ki sem került égé' szén, amikor már elkapták a kilencvenes évek irodalmi lázának hullámai és magukkal sodor' ták egy olyan körbe, ahonnan az uj francia irodalom legnagyobb nevei emelkedtek ki. Ez még a szimbolizmus hőskora. Az irodalom Mallarme és Verlaine hatása alatt áll, a költők és prózairók ennek az uj, erősen vizionárus stí­lusnak hatása alatt állnak. Ebben a stílusban készülnek Blum első irodalmi alkotásai is. Ezek azonban még óvatos próbálgatások csak s kis diáklapok nyilvánosságán túl nem jutott velük a fiatal titán. Négy barát — négy külön világ Néhány évvel később azonban megismerke­dik az uj francia irodalom két nagy forradalmá­rával, később a harmadikkal is ismeretségbe ke­rül. Az ismeretségből szoros barátság lesz és Paul Valéry s André Gide ma is elválasztha­tatlan barátai a leendő miniszterelnöknek, mig a negyedik barát, akinek neve a legnagyobb helyet foglalja el a francia irodalom történe­tében, Marcel Proust évek óta halott, León Blumot sokirányú érdeklődése politikai harcokhoz vezette, de alapjában véve ma is hü maradt az irodalomhoz és a tömegek vezérének ma is legbizalmasabb barátai Valéry és Gide, — annak ellenére, hogy mindhármukat mély világnézeti ellentétek vá­lasztják el egymástól. Gide szélsőbalra tolódott, ma nyíltan kommu­nistának vallja magát, mig Valéry a neokatoli- kusokhoz áll közel, legnagyobb költőjüknek vall­ják. Blum pályafutása a kis diáklapokban kez­dődött, cikkei magukra vonták a szakemberek figyelmét s csakhamar megnyíltak előtte a ko­moly folyóiratok hasábjai is. Nem volt még húszéves, amikor az akkor leg­nevezetesebb irodalmi folyóirat, a „Revue Blanche" meghívta irodalmi kritikusnak. Röviddel ezután publikálta második könyvét, amely a házasságról szólt és nagy vihart kavart föl, mert benne Blum a szabadszerelem hívének vallotta magát. León Blum nagy szerelme - a színház A változatos irodalmi pálya következő állo­mása: a szinház. León Blum itt is megmaradt kritikusnak, de valóban korszakos jelentőséget vívott ki magának a francia szinház történeté­ben. Mint az akkor legtekintélyesebb francia napilapnak, a „Matin"-nek színházi kritikusa, ízlését és fölfogását rákényszeritette nemcsak a színigazgatókra, hanem a közönségre is. És a párisi közönség szívesen fogadta az érdekes kí­sérleteket. Blum számos ilyen érdekes színházi kísérletnek volt ösztönzője és mozgatója. ő fedezte föl például a szinház számára Mae- terlincket, ami — tekintve az eredményeket — igazán elismerést érdemel. A „Monna Vanna“ nagy sikerében határozot­tan része volt Blumnek Is és a „Kék madár" se kerülhetett volna talán soha szinre Blum har­cias kiállása nélkül. Ez pedig igazán vesztesége lenne az irodalomnak, ö volt az is, aki Firmin Gernier mellett szenvedélyesen állást foglalt és igyekezett a franciákkal megkedvelteim Rein- hardtót és a reinhardti iskolát. Ennek a vállalkozásnak voltak ugyan sikerei, de Csíz Jód Bróm fürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel Ké 1.100-— 28 napra az összköltségekkel Ke 1.420-— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, íiz kúpele. komoly hatása nem volt a francia színjátszásra. Évekig úgy látszott, hogy León Blum a szinház világában találta meg azt, amit nyugtalan szel­leme ifjúkori írásaiban keresett. Mintha a való­ság világa a bretli világán kívül nem is létezett volna Blum számára ... Közbeszól a Dreyfuss-ügy Mig aztán az ő életébe s világfelfogásába is bele nem nyúlt sorsfordító kézzel a Dreyfuss- ügy, amely a politikai színpad felé terelte a kö­zömbösök ezreinek, sőt millióinak figyelmét. Blum is a Dreyfuss-ügy idején kezdett érdek­lődni a politika iránt s meg is írja „Emlékek a Dreyfuss-ügyről“ cimü müvében, hogyan for­dult figyelme a politika izgalmas szinjátéka fe­lé. Úgyszólván máról-holnapra érlelődött meg benne az elhatározás, hogy szakit a színházzal és irodáHommal és tehetségét politikai téren fog­ja érvényesíteni. Szinte bámulatraméltó az az energia, ahogyan Blum tervének keresztülvite­léhez látott. Rávetette magát a politikai iroda­lomra, elhanyagolta irodalmi barátait és politi­kusok társaságát kereste. öreg tanára, Lucien Herr mutatta be egy al­kalommal Jaurésnék, — ez az ismeretség az­után döntő fordulatot hozott a fiatal író éle­tében. Blum 1911-ben lépett be a szocialista pártba, amelynek akkor nemcsak vezére, de bálványa is Jaurés volt. Annak ellenére, hogy León Blum nagy akarat­erővel látott hozzá, hogy politikai karriért ko­vácsoljon magának az irodalmi szalonok dédel­getett kedvence nem érezte egészen jól magát a szocialista mozgalom hívei között. A füstös szakszervezeti helyiségekben, ahol csak ritkán esett szó. magasztos eszmékről, majdnem min­dig bérkérdések körül forgott a vita s ezek a gazdag León Blumöt csak kevéssé érdekelték. A munkások is érezték, hogy a jövevény nem közülük való s talán ez acélozta meg Geon Blum elszántságát. Jaurés meggyilkolása után hihetetlen erővel ve­tette magát a mozgalomba és rövidesen éke ke­rült. A világháború végié felé és a háború befe­jezése után Franciaországban is megnőtt a szo­cialista párt súlya, de a pártnak vezérre volt szüksége, Jaurés halott, Vaillant halott, Guesde túlságosan öreg, — ütött Blum órája. 1919 no­vember 16-án választották először kamarai képviselővé. Ekkor már negyvenötéves volt. A politikai karrier útja Évekig széles kaximáju fekete kalapban jár, amivel kedvleltté tette magát a karikaturisták előtt. Szívesen nevettek rajta: a kávéházi in- tellektuel akar forradalmár lenni? Mégis rövide­sen ő foglalta el Jaurés örökét a párt élén. 1920-ban súlyos ellentétek támadtak a párt két szárnya között, a radikális csoport Moszkvához akart csadakozni, Blum azonban szívósan ellenállt. 1924-ben megalakult a bal­oldali blokk, Herriot miniszteri tárcát ajánl fel Blumnek, ő azonban megint csak ellenáll. Nem hisz abban a gazdasági fellendülésben, amely akkor Amerikából átcsapott Európára is. Igaza volt, Herriot bukik s jön Poincaré, 1928-ban hatalmas jobboldali győzelem elsöpri a baloldali blokkot s León Blum elveszíti párisi mandátumát. Érdekes, hogy ezt a tipikus párisi kávéházi intellektuelt évekkel később a narbonnei szőlő- művesek és halászok küldik be képviselőnek a kamarába. A legutóbbi évek politikai eseményei több fontos dátumot hoznak León Blum életé­be: 1934 február 6-án uccai harcok Párisban, 1935 julius 14-én megalakult a Front populaira, 1936 február 16-án merényletet követnek el el­lene. Most a baloldali blokk győzelme után León Blum életének nagy jelenete előtt áll — rövidesen a kormány élére kerül és meg kell mutatnia, hogy mit tud. Egyelőre még régi la­kásán lakik, Páris egyik legrégibb negyedében és készül életében a harmadik nagy fordulatra. Az egész világ érdeklődéssel figyeli, mit hoz ez a fordulat? Frigyes főherceg — egy magyar ezred tulajdonosa Szubvendé-vádakat vagdosnak egymás fejéhez a szlovák ellenzék lapjai Egyre barátságtalanabb a viszony Hlinkáék és Rázusék között Prága, május 14. A szlovák mépárt ée a szlo­vák mieim'zaefti pánt között duJló test vértané egyre élesebbre fórodul. A néppárt hivatalos orgánu­mai, a „Sliovák44 és a „SLovensíká Pravda“ óles támadást intézitek a nemzeti párti „Národnie Noviiny44 ellen. Többek között azt írták, hogy a „Národnie Noviny*4 teljesen a prágai körök szolgálatába szegődött, amelyek pénzügyi segélyt ígértek g hogy a szlovák nemi/jeti párt po­zsonyi szervezettéinek veraeitői küldöttséget meuesziteneik a prágai mecénáshoz, hogy föl­szabadítsák a befagyott segélyeiket. A „Národ- iniio Noviny44 miai számában élesen kikel a vádak elten e azzal válaszol, hogy mindenkor élesebb cikkeket közölt a fcommámy eliten,, akikor ,is, aimii- toor a „Steváik44 és a „Siovens/ká Pravda14 há­mom hónapon keresztül a kormánynak tetsző ártatlan „limonádéikat44 irt. A „Nároodnie No­viny44 egyebek kiöz/ött ezóroól-szóra a kővetke­zőket Aliit ja: A szlovák néppárt lapjai, a „Slovák44 és a „Slovenská Pravda44 azok, amelyek segélye­ket kaptak ugyanabból a prágai forrásból, amelyből a „Národnie Noviny44 is kapott három hónapon keresztül néhány eizer koronát. Ne féltse senki a „Nérodniíe Noviiiny“-f azért, mient ez/ek 'a, segélyek befagytak. Nincs mit iri­gyelni a jyNárodnie Noviny4‘-tol, mert mi sem irigyeljük, hogy a „Slovenská Pravda44 abból a bizonyos for­rásból 300 ezer korona, aránytalanul magas összegű segélyt kapott, éppen úgy, mint azelőtt a „Steivák44 Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Horthy Miklós kormány­zó Frigyes főherceg tábornagyot a világháború alatt kifejtett üdvös tevékenységéért a Béla, király nevű 8. honvédigyallogeizroed tulajdonosá­vá nevezte ki. A kormányzó személyesen üdvö­zölte Frigyes főhercegeit nyolcvanadik születés­napja alkalmából és ekkor adta át az adomá­nyozó okiratot. Orosz kadetiskolások közé vezette az autót — halálraitélték Moszkva, május 14. Kaliningradban né­hány nappal ezelőtt súlyos autószerencsét­lenség történt. Karcsagin Péter postai al­kalmazott szolgálati utján egy hatalmas te­herkocsival belerahant a katonai iskola növendékeinek soraiba. A gépkocsi egy hallgatót halálragázolt, huszonhatot pedig súlyosan megsebesített. A hatóságok a gá­zoló postás sofőrt rögtönitélő biróság elé állították. A tárgyalást tegnap tartották meg s a biróság Karcsagint halálra ítélte. Az Ítéletet végrehajtják 1936 májas 15, péntek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents