Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-14 / 111. (3960.) szám

1936 május 14, csütörtök. '?KAGAlA\\G^AR- HIRLA3? 9 Pieiro Badoglio lényes pályafutása (fiemonti pár Jmperium (Romamim Az elvesztett aduai csata tüzérhadnagyától Abesszínia meghódítójáig ■ Kinek köszönheti Diaz a vittorio-venetoi győzelmet? ■ Diplomácia küldetésben ■ A marsall Róma, május 13. (MTP) Ma Mussolini mel­lett egyetlen ember nevének van még varázs­csengése Olaszoj^zágban, s ez: Pietro Badoglio, az uj Imperium Romanum első alkirálya, Abesz- szinia meghódítója. Badoglionak alkirályá való kinevezésével egy hihetetlenül merész ivelésü katonai pálya érte el csúcspontját. Abbén az évben született, amikor egy másik nagy latin császárság örökre porba hullott: III. Napóleon­nal a bonapartei császári álmokat taposta össze Bismarck. Badoglio, aki hatvanöt évvel később részese volt egy uj latin császárság föltámadá­sának, Turin közelében szegény parasztházban látta meg a napvilágot, Badoglio tehát piemonti ember, ahhoz a fajtához tartozik, amelyet Itália poroszainak neveznek, mert Piemont volt a magja az olasz egységnek, Piemontból indult el a diadalmas egységesítő mozgalom s Piemont lett utóbb a délszláv egy- ségesitési törekvések idején példaképe és jel­szava a jugoszláv egység híveinek is. Badoglio életpályájában azonban más, szinte szimbolikus erejű mozzanatok is vannak. A fiatal íüzértiszt résztvett az első abesszin hadjáratban, a szerencsétlen aduai csatában esett át a tűzkeresztségen, Résztvett a tripoliszi háborúban is, kitüntette magát és ezért őrnaggyá léptették elő. Ekkor már 1912-őt írtak, a világháború sötét fellegei már gyülekeztek a láthatáron... Badoglio a világháborúban Badoglio a világháború alatt a vezérkarhoz volt beosztva és egyike volt a legkitűnőbb sztra- tégáknak, az ő tervei alapján hódították meg az olaszok az osztrák-magyar hadállások egyik legfonto­sabb pontját, Monté Sabotinot, amelynek el­este után Görz is olasz kézre került. Ez 1916-ban volt, az osztrák-magyar hadsereg a németekkel karöltve heves offenzivába kez­dett, mindenáron ki akarták köszörülni a csor­bát, jött az irtózatos erejű piavei áttörés, amely­nél az olasz haderő gyöngeségei kitűntek, meg­lazult az olasz front s egyes, pontokon beomlás- sal fenyegetett. Ekkor lépett közbe Badoglio, akinek tervei alapján átszervezték az olasz hadsereget, majd Diaz marsallal kidolgozta azt a haditer­vet, amely a világháború legnagyobb olasz győzelméhez, a vittorio—venetoi győzelemhez vezetett és Diaz nevét a legnagyobb olasz hadvezérek sorába iktatta. Badoglio meghúzódott a háttér­ben, — de a katonai szakemberek pontosan tud­ták, hogy a vittorio—venetoi győzelem tulaj­donképen kinek a müve volt. Az egyik legelfo- gulatlanabb katonai mii, amely a világháború nagy csatáival és tábornokaival foglalkozik, az öt legnagyobb háborús generális neve között említi Badoglioét. Kritikusként állt szemben a fasizmussal A világháború után diplomáciai képességeiről tett bizonyságot. Már 1918 novemberében ő volt az, aki az osztrák-magyar hadsereg pa-» rancsnokaival megkezdte a fegyverszüneti tár­gyalásokat és a Villa Giustiban megkötötte a fegyverszünetet. A világháború utáni első évek­ben a vezérkari főnök irodája és a hadsereg kö­zött tartotta fönn a kapcsolatot, de ebben az időben már szorgalmasan készült a diplomáciai pályára. 7921-ben diplomáciai megbízatással Romániá­ba ment, majd az Egyesült Államokba küld­ték, ahonnan megint Brazíliába vitt az útja, Brazíliában két évig volt Olaszország követe. Erre az időre esik a fasizmus térhódítása Olaszországban. Mig Badoglio külföldön van, otthon egészen megváltozik a világ, Mussolini nemcsak a polgári hivatalokat, hanem a had­sereget is megtölti saját embereivel. A rendszer gyermekbetegségei is élesen jelentkeznek bizo­nyos kérdésekben és Badoglio kritikusan áll szemben a fasizmussal. Úgy látszik, hogy Mus­solini és a fasizmus uralomrajutása Badoglio fé­nyesen indult katonai pályafutását kettétörte s most már meg kell maradnia a diplomáciai kar­ban, ahol tisztában volt vele: soha nem sikerül az első sorba rukkolnia. De nem Így történt. Noha bizonyos fasiszta körökben nem volt jó csengése Badoglio nevének, a király változatla­nul egyik legértékesebb emberének tartotta. így történt, hogy 1926-ban a király egyenes kíván­ságára visszahívták Olaszországba Badogliot. A király kinevezte marsallá és egyben nemesi rangra is emelte. A Marquis de Sabotino címet adományozta neki. Badoglio most már az olasz hadsereg vezér­kari főnöke volt, módjában állott, hogy reor- ganizálási terveit végrehajtsa. h mai Olaszország katonai hatalmának tíz év I Badoglio érdemeit az olasz hadsereg minta­szerű megszervezése terén Olaszországban jól ismerték, éppen ezért általános föltünést keltett, amikor az abesszin hadjárat vezetésével nem őt, hanem de Bonot bízták meg, aki aratott is néhány szép sikert, de úgy látszott, hogy a tempó, amit diktált, nem felel meg Mus­solini elgondolásainak és decemberben váratla­nul visszahívták. A keletafrikai hadművelet irá­nyítását Badoglio vette át. A változás az első jelentések alapján, úgy látszott, nem volt túlsá­gosan szerencsés, mert heteken keresztül Ba­doglio szűkszavú katonai bulletinjei jelentékte­len csatározásokról számoltak be. Az olasz gőz- henger csak nem akart vagy nem tudott meg­mozdulni. Közben azonban a legnagyobb titokban Ba­doglio előkészítette a nagy offenzivát, amely a legmodernebb technikai harci eszközök se­gítségével olyan lehengerelő győzelemhez ve­zetett, amelyről nemcsak, hogy a katonai szakértők nem álmodtak, de még a legvérme­Kassa, május 13. Senki sem vádolhat meg bennünket elfogultsággal, vagy éppen rosszakaraittal a kisebbségi magyar színé­szet ügye iránt, amely mindig a szívügyün­ket képezte s amellyel éppen ezért a leg­nagyobb jóakarattal, szeretettel s elnézés­sel foglalkoztunk mindenkor. Csakhogy mindennek van határa s igy azoknak a hi­báknak is, amiket például a kassai magyar színház igazgatója követ el egy idő óta, meggyőződésünk szerint: a szánház kárára. Véges emberek vagyunk és senki sincs kö­zülünk hiba nélkül, de az itteni magyar színjátszás esetében tízszeres gonddal kel­lene ügyelnie valamennyi illetékes színházi tényezőnek arra, hogy minél kevesebb bot­lás, kevesebb hiba történjék a magyar szín­házak tájékán, mert könnyen megeshetik, hogy a sorozatos hibák akaratlanul is a végveszélybe sodorják színjátszásunkat. Jogos ez az aggodalom különösen akkor, amikor egy-egy erősen kifogásolható bot­lás, mint ebben az esetben is —- a kö­zönségnek éppen azt a rétegét riasztja el a színháztól, amely állandó törzsét alkotja a színházlátogatóknak s áldozatos lelkesedés­sel tartja fenn színjátszásunkat. Ezéke+ abból az alkalomból bocsátjuk előre, hogy a kassai magyar színház hét­főn este bemutatta Kazimir Károly szociál­demokrata párttitkár ,,A nagykövetnő" cí­mű darabját. A szinlap színműnek jelzi ezt a hirtelenében nem is tudjuk, minek nevez­hető valamit, amely a londoni szovjetnagy­követséggel a középpontjában az angol szénbányák szocializálásáról szól s amely nem egyéb, mint a kikopott s rosszul alkal­mazott kommunista népgyülési szólamok és sebb olasz hazafiak sem merték volna elhinni január elején, hogy május első hetében már olasz lobogó leng Addis Abeba fölött. Badoglio győzelméről azóta sok kritikai fej­tegetés jelent meg bizonyos szaklapokban, de a vélemények, ha általában elismerők is, nagyon eltérők. Annyi bizonyos, hogy Badoglio olyan körül­tekintéssel és olyan óvatosan készítette elő az offenzivát, mintha nem a rosszul fölszerelt abesszin hadsereggel állna szemben, hanem egy európai nagyhatalommal. Badoglio sikerének az a titka, hogy mindig szi­gorúan szakszempontból Ítéli meg a helyzetet és soha nem hagyja magát lélektani szempon­toktól félrevezetni. Badoglio soha nem becsüli le az ellenfelet — s ez volt az abesszinok szeren­csétlensége. Badoglio a „civil“ Az uj alkirály ma egyike a legérdekesebb em­bereknek Európában. Sajnos, az újságírók keve­hihetetlen, mosolyognivaló naivitások ára­data. Három felvonáson keresztül emberek jönnek-mennek a színpadon; papirosizü, üres frázisokat vagdosnak az egymás és a közönség fejéhez; közben minden a szín­falak mögött történik s a türelmes néző nem tudja, nevessen vagy bosszankodjék-e például azon a hallatlan ostobaságon, hogy a jámbor szerző az angol miniszterelnököt a szovjetnagykövetség gyakori vendége­ként szerepelteti, aki végül is a hírhedt Kolóniái asszonyról mintázott nagykövet- né eszközévé alacsonyodik és fontos állam- ügyekben az ő tanácsai alapján teszi meg intézkedéseit. Ez már a közönség türelmé­nek, tájékozottságának egyenes kicsúfolása s ha a szerző ezt a képtelenséget el is tud­ja hitetni magával, kellett volna lennie a színház igazgatóságában, elsősorban pedig a rendezőben annyi judiciumnak, hogy ilyent nem enged ki a színpadra. Ahogy semmi szükség sem volt ennek az úgyne­vezett ,.színműnek" a szinrehozatalára. Mert ha a színház munkáselőadásokat akar csinálni — s kell is, hogy állandóan csi­náljon —, akkor vegye elő Hauptmann, Heyermans vagy Ibsen egyik-másik mun- kástárgyu darabját, vagy ismertesse meg a munkásságot néhány klasszikus drámával, de ne hozzon színre ilyen bosszantó sület­lenségeket, melyek még kommunista párt­propagandának is rosszak. Iván Sándor színigazgatón nem csodál­kozunk, mert, ugylátszik, már ott tart, hogy mindent és mindenkit szinrehoz, aki telt házat garantál neki. Kazimir Károly pedig garantálta és be is hozta. Csakhogy Iván Sándor távolról sem jelenti egyúttal set tudnak róla. Azok, akik főhadiszállásán vol­tak, nem rajongtak érte túlságosan, mert külö­nösen az offenziva előkészítése idején — amikor mindenünnen sürgető és türelmetlen hangú sür­gönyöket kaptak az újságírók —, udvariasan fogadta a sajtó képviselőit, de nem lehetett tőle semmit megtudni. Egyébként azonban egyszerű és közvetlen egyénisége megnyerő, nem tarto­zik az úgynevezett marcona katonák közé, sőt nem hangsúlyozza ki lényén azt, hogy katona. Ahogy mondani szokás: civil tempói vannak, inkább egy híres orvosprofesszorra emlékez­tetnek egész megjelenése, mozdulatai, gondol­kozás! módja. Szenvedélyes dohányos, a legtöbb képen is, ami­ket európai képeslapok közöltek róla. ott lát­ható az elmaradhatatlan cigaretta. Még egy ilyen cigarettás hírességük volt a képeslapoknak éveken keresztül: Laval. De más dolgokban is hasonlít Láváihoz: ő is szenvedélyes kisgazda. Badoglio szőlő­gazda is és szabadságát legszívesebben otthon tölti a szőlőben, parasztok és falujabeli kis­polgárok társaságában. Az olasz hadseregben ő a legnépszerűbb ember, nemcsak a mostani győzelem óta, hanem már évekkel előbb is az volt. Különösen a fiatal tisztek rajonganak érte, de a vezérkarban is öt tartják nemcsak Olaszország, de Európa egyik legelső sztratégájának. Badoglio állítólag Joffre tanítványa, s ha ez nincs is igy, annyi bizonyos, hogy a marnei győző és az uj abessziniai alki­rály harci módszere között nagy rokonság van. Badoglio egyébként azon kevés világháborús hadvezér közé tartozik, akik nem Írtak memoá­rokat. Nagy kérdés, hogy most nem kap-e ked­vet az abesszin hadjáratról könyvben beszámol­ni az olasz és európai közvéleménynek? Azok, akik közelről ismerik és tudják róla, hogy soha életében levélen kívül. egyebet nem irt s hogy még levelet se ir szívesen, — nem nagyon bíz­nak abban, hogy Badoglio emlékirataiból fogunk megismerkedni az abesszin hadjárat kulisszatit­kaival. a kisebbségi magyar színjátszás célját és* hivatását és a magunk részéről a legéle­sebben tiltakozunk az ellen, hogy akár Iván Sándor, akár inás igazgató, a (kisebb­ségi magyar színházakat népgyülési párt­propaganda eszközévé alacsonyitsa le. És végtelenül csodálkozunk Sereghy Andor főrendezőn is, aki nemcsak hogy szinre- hozni engedte ezt a Kazimir-darabot, ha­nem Jánossy Terkával együtt jutalomjáté­kául is választotta. Sem önmagának, sem a színháznak nem használt vele, legkevésbbé pedig a kisebbségi magyar színjátszás ügyének, amely semmiesetre sem üres és értelmetlen pártpropagandát vár el a mun­kásaitól. KELEMBÉRI SÁNDOR. (*) Herczeg Ferenc Becsben. Becsből jelen­tik: Herczeg Ferenc Becsbe érkezett, hogy résztvegyen a Szeindrey Júlia utolsó próbáin és bemutatóján a Burgszinházban. A darab bemutatója csütörtökön lesz „Petőfis Júlia" Cilimmel. Hilde Wegener játsza a címszerepet és a többi szerepben Hennings, Horvát, Ort- ner és Woiters lép föl. (*) Bajor Gizi és „A néma levente44 ma­gyar filmváltozata. Hirt adtunk arról, hogy a Metró-gyár lekötötte Helitai Jenő „A néma levente" című darabjának filmjogait. Most tárgyalás indult meg arról, hogy a hollywoodi gyár engedje ki a magyarnyelvű íilmjogokat, hogy A néma leventét Budapesten is el le­hessen készíteni az eredeti versek fölhaszná­lásával. Ha sikerül nyélbeütml ezt az egyez­ményt, akkor Bajor Gizi eljátsza első buda­pesti hangostilimszerepét. Ha pedig ez meg­történik, akkor a művésznő egy másik kosztü­mös filmbein is szerepet vállal. (*) Magyar darab és filmkézirat mint ex­portcikk. Budapestről jelentik: Békeffi István és Vadnay László filmet Írtak egy bécsi cég számára. Ezzel kapcsolatban a következőket mondották a sajtó munkatársai előtt: „Magyar darab uralkodik az idén a bécsi színpadokon. A magyar színpadi szerzők sokkal több helyet foglalnak el az idén a bécsi színházak műso­rán, minit a többi külföldiek együttvéve. Most uj irodalmi piac nyílt meg: a magyar Írókkal szeretné íratni a legtöbb vállalat a film- könyveket. A bécsi filmgyártócégek az idei nyáron sokat fognak Budapesten dolgozni." (*) Budapesten megindul a kisfilm-gyártás. Budapestről jelentik: Nemsokára megjelenik az uj f'ilmrendelet, amely szerint ezentúl csak egy slágert fognak játszani a másodikétes mo­zik és töibb kisebb filmre lesz szükség. Ezzel kapcsolatosan természetesen megindul a ma­gyar kisfilmek gyártása is, amelyeknek Ame­rikában már igen nagy a piaca és forgalma. Egy cég Kabos Gyulával szerződést kötött és a művész öt kis vígjáték főszerepének elját­szására szerződött. A Magyar Filmiroda szin­tén megkezdi a kisfilm-gyártást kulturfiírnek formájában. Ezekből iskolai célokra is készíte­nek keskenyfilméket, Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüj temen y, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál SZÍNHÁZ* FILM A nagykövetnö Kazimir Károly darabjának bemutatója a kassai magyar színházban Badoglio taktikája előtt tulajdonképen Badoglio vetette meg azl alapjait. A terv befejezése után azonban ismét] ír távozott a hadsereg éléről és Lybiába ment kormányzónak.

Next

/
Thumbnails
Contents