Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-12 / 109. (3958.) szám

1936 május 12, kedd. 11 STKOZGAZOASÁg £ A szlovenszkői textilipar a termelés szabályozását követeli a szindikalizálás keretén belül Prága, május 11. A csehszlovákiai textil- par szlovenszkői osztálya a szindikalizálás- >al kapcsolatos tárgyalások keretén belül •észletezte a maga álláspontját és kivánsá- }ait. A tárgyalásokat a kereskedelemügyi ninisztériumiban tartották meg. A szloven- ;zkói megbízottak a saját cégeik álláspont­ét ismertették és rámutattak arra —• amint nár röviden jelentettük —, hogy a szlovén­ekéi textilcégek függő helyzetben vannak í földrajzi fekvéstől, úgy hogy joguk van trra, hogy különleges elbánásban része­ljenek. A főprobléma az, miképp lehetne a szin- dilkalizálás keretén belül a földrajzi hely­zet tekintetbevételével a termelésnek egy olyan hányadát biztosítani a szlovenszkői textilipar részére, amely a különböző üzemek zavartalan működését és fenn­tartását garantálja. \ szlovenszkői textilipar tudatában van innak, hogy a szindikalizálás nem lehet :szszerü és jogos, ha a különleges szlovén­ekéi követelményeknek nem tesznek ele- fet. A képviselők a tárgyalások alkalmával langoztatták, hogy a csehszlovákiai textil- pár, különösen azonban a gyapjuipar, csak ikkor erősödhetik meg és az üzemi, vala- nint az exportproblémákat csak akkor lehet százszázalékosan megoldani, ha a termelési :vóta elosztásánál tekintettel lesznek az :gyes üzemek kapacitására és arra, hogy :gy-egy gyár kedvező körülmények között nennyi.t termelhet zavartalanul. A csehszlo- ’ákiai ipar szabad fejlődésének még min­iig az a legnagyobb akadálya, hogy senki iem gondol az üzemek kapacitására és a kvótákat úgy osztják fel, hogy nincsenek ekintettel a gyárak teljesítőképességére, ízen a téren a csehszlovákiai textilipar nessze mögötte marad más államok ipará­lak. Másutt a termelési hányadot a kartel­(Cs eh szlovák—belga kereskedelmi tárgya- ások.) Rövid idő miül vsa megindulnak a cseh­szlovák—belga kereskedelmi tárgyalások. A [ét ország között jelenleg fennáLló szerződés övidesen lejár és igy a tárgyalások aktuáili- akká váltak. A gazdasági szervezetek mind­rét részről megkezdték a statisztikái anyag x>mtos Összeállítását. (A prágai devizapiacon) Alexandria 0.25, Brüsszel 1.75, Helsingfors 0.15, Kopenhága, Dslo és Stockholm 2.50, Liszabon 0.125, London 1.375, Montreal és Newyork 0.03, Tallinn 2 ko­ronával gyöngült, Zürich 0.25 koronával javult. (Gömbfakompenzáció Németországgal.) A 'lémetországgal fennálló fakiviteli kontingens lágyrészt kimerült. Ezzel szemben azonban uradalmi német importőrök részéről éllénk irdeklődé-s mutatkozik csehszlovákiai gőimíb- á iránt. A kompenzációs lehetőséget ezen a éren négymillió márkára teszik. Most indul­lak meg az arra irányuló tárgyalások, hogy i. gömbfakivitelnek legalább egyrészét kom­penzációs alapon bonyolíthassák le. (A csehszlovák dohányjövedék javuló sta­tisztikája.) A csehszlovák dohányjövedék most adta ki legújabb statisztikai jelentését, amelyből kiderül, hogy az év első négy hó­napjában a gazdasági javulás jelei észlelhe­tők. A dohányjövedék januártól áprilisig be­zárólag 510 millió koronát vett be, azaz 15 millió koronával többet, mint tavaly. lek régen összhangba hozták a gyárak tel­jesítőképességével. A szlovenszkői képviselők ugyanezt az elvet kívánták érvényesíteni azoknál a tárgyalásoknál, amelyeket néhány nappal ezelőtt a csehszlovákiai gyapjuszövők szö­vetsége folytatott le és kénytelenek voltak sajnálattal megállapítani, hogy ezen a téren sincsenek tekintettel a jövő termelés sza­bályozásánál a kvótára és a kapacitásra. Ha ezt rövidesen nem szabályozzák, akkor a szlovenszkői gyárak kellemetlen hely­zetbe kerülnének. Ezzel szemben az ország egyéb gyárai már bebiztosították magukat és abban a helyzetben vannak, hogy jövő termelé­süket és ezzel kapcsolatosan kapacitásúik kihasználását megállapíthassák. Vannak olyan esetek a történelmi országokban, amelyekből kiderül, hogy egyes gyárakat túlzott előnyben részesítenek, sőt annyi­ra, hogy a normális termelésnél jóval töb­bet biztosítanak nekik. A gyapjuszövők gazdasági szövetsége azt követelte a szlovenszkői vállalkozóktól, hogy egy meghatározott szabályozáshoz járuljanak hozzá és tegyék ezt anélkül, hogy a termelési kvótákat előzetesen tudo­másukra hoznák. A történelmi országokban levő gyárakkal nem igy bántak el. azok eleve felosztották egymás között a terme­lést. A szlovenszkői vállalatok óvást emel­tek ez ellen a bánásmód ellen s nem egyez­tek bele abba sem. hogy a megalakuló uj kartell, amely hatalmas tő'ke felett rendel­kezik, szabadon és egyoldalúan diszponál­hasson a tőkeelosztás fölött. A szlovenszkői textilipar képviselői az illetékes kormány- tényezőkhöz és gazdasági egyesületekhez fordultak beadványokkal, amelyebben ener­gikusan követelik, hogy a szlovenszkői tex­tiliparra legyenek tekintettel és biztosítsák neki a jövő termelés lehetőségét. (Az aranykereskedelem szabályozása.) A ini- niiszitiertiaináes álltai eilifogadott és neimsiolkiáma köBziéteeinidő nemdelet szalbáilyozinii fogja az airainylkieireislceidieiliinet Gaehezlovólkiáibain. A rem­ei elet főcélja aiz, hogy aranyat bizáróllag azoik váisáinoíühiasisiainia,k, aikilk aranyat földotgoizmiak. Ezenkívül csak olyan személyeik tesznek föl- jogosótvia arany vásárlásra, akiknek a pénzügy­minisztérium külön engedélyt ad. Mindem vá­sárlást külön szánnom fognak tartani, valamint •azt is, hogy az aranyat ki és hogyan dolgozta fel. Az arany vásárlást és feldolgozást a Nem­zeti Bank fogja ellenőrizni. Ugyancsak a Nem­zeti Bánik fogja meghatározni aiz aranyvásárlás irányárait. Aramyémmékeit csak a Nemzeti Bank vásárolhat ezentúl és feldolgozás céljára a. bank engedi át egyeseknek az érméket. Nyersarany árusítása szigorúan tilios tesz. (Egyiptom önálló Nemzeti Bankot alapit.) Alexandriátoól jelentik:’Az egyiptomi pénz­ügyi kormány az angol pénzügyi tanácsadó javaslatára minden előkészületet megtett az állami bankjegykibocsátó intézet felállításá­ra és az erre vonatkozó tervet már a közel­jövőiben a minisztertanács elé terjeszti. Az egyiptomi Nemzeti Bank bankjegykibocsátó osztályát külön választják és egyesitik az alapítandó uj bankkal. (Szovjetoroszország külkereskedelmi mérlege.) Moszkvából jelentik: A szovjetorosz külkereskede­lem az év első negyedében 112,749.000 rubelt tett ki. Ebből a kivitelre 51,155.000 rubel és a behoza­talra 61,614.000 rubel esik. A behozatal tehát 10 millió rubellel múlja fölül a kivitelt és ezt arra vezetik vi6za, hogy a keletkinai vasúti szerződés következtéiben Oroszország Japánból nagymennyi­ségű árut volt kénytelen importálni. A kivitelből 71.8% esik Ipari cikkekre é6 csak 28.2% mezőgaz­dasági terményekre. A mezőgazdasági termények értéke az év első negyedében 1 millió rubellel ki­sebb volt, mint a miultév ugyanezen időszakában. A kivitel legnagyobb része Angliába irányult, mig a behozatal főrésze Amerikából történt. A külke­reskedelmi forgalomban Csehszlovákia a kilncedik helyen áll. (A losonci Iparosok és Kereskedők Hitelin­tézete a fejlődés utján.) Losoncról Írják: Losonc város közgazdasági életének egyik tekintélyes tényezője, az Iparosok és Kereskedők Hitel- intézete e napokban rendkívüli közgyűlést tar­tott az intézet tagjainak élénk részvételével, A közgyűlésen Csetneki Béla elnökölt. A közgyű­lés tárgya az intézet jelenlegi székházának el­adása és a Masaryik-u. 25. sz. alatti háznak az yitézet céljaira való megvásárlása volt. Az erre vonatkozó elnöki előterjesztésekhez a közgyű­lés egyhangú helyesléssel járult hozzá és az in­tézet vezetőségének, elsősorban Csetneki Béla elnöknek, valamint Nemec Jenő igazgatónak az adás-vétel sikeres lebonyolításáért köszönetét és elismerését fejezte ki. Köszönetét szavazott még a Szövetség központi vezetőségének, Jan- csárik igazgatónak az intézettel szemben ebben az ügyiben tanúsított jóindulatú, előzékeny ma­gatartásáért. A losonci Iparosok és Kereskedők Hitelintézete kilenc évvel ezelőtt alakult Igen szűk keretek között 188 taggal és 140.430 ko­rona betéttel. Kilenc év alatt bámulatraméltó fejlődést ért el. Ma már a befizetett üzletrészek összege eléri a 200.000 koronát, a tartalékalap­ja: 50.000 korona, a betétállománya kétmillió­hoz közeledik. A tagok száma kilenc év alatt 750-re emelkedett. Multévi forgalma 24 millió korona volt. (—y—) ÉRTÉKTŐZSDE Prága nem egységes Prága, május 11. (Pragoradio.) Tőzsdenyitás előtt úgy festett a forgalom, hogy a részvény- piacon szilárd lesz az irányzat. Nyitás után azonban az irányzat nem volt egységes és csak kevés értékpapir indult magasabb jegyzéssel. Később azok a papirok, amelyek kezdetben na­gyobb nyereségre tettek szert, szintén ellanyhul­tak és zárlatkor a szilárd irányzat végkép meg­szűnt. Skoda és Königshofi Cement megtartot­ták a nyereséget. Cseh—Morva 50, Dux—Bo- denbachi 17, Kábel 9, Königshofi Cement 17, Krizsik 5, Podoli Cement 5, Prága—Dux 6, Ringhoffer és régi Nordbahn-bonok 100, Skoda 5 koronával javult, ezzel szemben Cseh Keres­kedelmi 30, Apollo 10, Berg és Hütten 5, Nesto- mitzi 6, Prágai Vas 5, Nordbahn 65, Sellier 15, Északi Szén 15, Schoeller 35, Csehszlovák Solo 7, Aussigi Vegyi 18, Aussigi Finomitó 15 és Walter 7 koronával gyöngült. A beruházási pia­con a prémiumkölcsön és az osztrák kölcsön 5 fillérrel javult. Az egzótakuliszban nem volt egy­séges hangulat és inkább gyöngülés mutatkozott. A magyar CC-járadék 3, frankra szóló Skoda- kötvények 5, Cseh Fegyver 5 koronát vesztett,: rpig Zsolnai részvények 1 koronás nyereségre tettek szert. A bankpiacon gyöngülő volt az irányzat. Iparbank 7.50, Zsivnó 2.50 koronát vesztett, Unió és Leszámitolóbank 1 koronás nyereségre tett szert. A magánlombardtételek változatlanok. BUDAPEST NYUGODT. Budapest, május 11. Az uj hét kis iizilieititefl és .nyugodt iráinyiziaititail indult. A spekuláció itántózfcodásia köveitkeizitélbein a foingaloim sízüik jbatiáiroik közt bonyolódott le. Kezdetben tartott, volt az áinfolyaimiuivó, később üziliehtelieniség ikő- vetikezitéibem Lemorzsolódás állott be, úgyhogy •a legtöbb részvény árfolyama a szombati jegy­zés alatt maradt. A változások nem voltak je­lentősek. A beruházási piacon kezdetiben ked­vező volt az irányzat, később kedvetlenség ál­lott be és csak 1914-es Fővárosi Kölcsön ja­vult. j BÉCS BARÁTSÁGOS Bécs, május 11. Nyitás után kedvező volt. az •alapirányzat és a kuliszban Salgó-részvények kivételével a Legtöbb papír árfolyama javult, Az üzlet folyamán lemorzsolódás áílllt be, ami­nek következtében a barátságos irányzat is ve­szendőbe ment. A korlátban az üzlet szűk hatá­rok között mozgat és aiz árfodyaimalakutás nem volt egységes. A'beruházási piac tartott volt és egyes kategóriáik javultak. BERLIN NYUGODT Berlin, május 11. Az alap irányzat továbbra is szilárd volt, d.é az üzlet myugodtaíbb a mult- heitinél. Kezdetben a fculisz lebonyolításokat eszközölt és realizációk következtében kicsit gyengült az irányzat. A realizációikat León Blum gazdaságpoiitilkaii beszédére vezették visz- •sza. Később újabb ordirék érkeztek és az üzlet kifejlődött. A javulások átlag Vi—1 % százalé­kot tetteik ki. A szilárd irányzat zárlatig tartott. A pénzpiacon a feszültség felengedett, A disz- kootpiac nyugodt. A francia nagybankok nem nyújtanak több kölcsönt és,ez hátráltatja a 1 o rnbardspckuiLáC'iót. ÁRUTŐZSDE Csöndes a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, május 11. A mai terménytőzsdén nyu* godt irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: 79 kg-os kemény búza 169—178, 70 kg-os félke­mény búza 167—176, 79 kg-os lágy búza 164—173, 70 kg-os rozs 130—138, 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os nmlátaáipa 130.50—139.50, 50 kg- os zab 123.50—131.50,. szlovenszkői morzsolt tenge­ri érsekujvári paritásban: sárga nagyszemü göm­bölyű 122—130, kisszemü florentin 124—132, cin- quantino és plgnoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamint fehér gömbölyű 117—125, kül­földi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129, besszarábiai kis­szemü 131, cinquanfino 144, szabadkeresk. árak: ab uszály Pozsony—Komárom: jugoszláv ó és szárított 59—60, román: 6 és szárított 50—51, besszarábiai ó: 53—54, cinquantino: jugoszláv ó 74—75, román ó 60—66, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dunai ó és szárított 123—124, román köles ab uszály Pozsony—Ko­márom 76—78, Viktoria-borsó 130—135, román takarmányborsó elvámolva 103—104, zöldborsó 115—120, kék mák 560—580, biborheremag 200— 250, eckendorfi takarmányrépa 600—700, mammut takarmányrépa 500—600, vörös lóhere plomb. 850— 950, vörös lóhere natúr 500—600, lucerna natúr 500 600, lucerna plomb. 850—900, ispargéta 150—170, buza-sütőliszt 280—320, búzadara 26&-270, búza­liszt 0HH és OH 250—260, búzaliszt 0.^45—255, bú­zaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4% 20(4-210, búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt 7% 130—135, 65%-os rozsliszt 195—205, 70%-os 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 77—79, rozskorpa 77—79, buzatakar- mányliszt 93—95, rozstakarmánylíSzt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1045—• 1065, magyar 1045—1065, amerikai 1030—1060, holland 1010—1050, dán 1010—1050, magyar sza­lonna 940—1030 korona. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés ab Aussig loko októberi szállításra 52—52.25 korona. + Állatvásár. A mai prágai állatvásrra 350 cseh-morva és 459 szlovenszkői eredetit szarvas- marhát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat jegyezték: cseh-morva áru: ökör 4.90—5.10, bika 4.25—6.25, tehén 2.75—5.20, üsző 4.25—5.80, szlovenszkői áru: ökör 4.90—7, bika 4—4.50, tehén 3.90—5.30, üsző 4—6 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 780 cseh-morva hússertést, 707 szlovenszkői hús­sertést, 153 lengyel nehéz-sertést, 1200 román nehéz-sertést, 1456 délszláv, 115 román és 39 ma­gyar bakonysertést hajtottak föl. Élénk forga­lom mellett a következő árakat jegyezték: cseh- morva hússertés 6.80—7.50, szlovenszkői hússer­tés 6.15—7.35, román nehéz-sertés 5.50—6.50, len­gyel nehéz-sertés 6—6.30, délszláv bakonysertés 5.75—6.80, román bakonysertés 5.80—6.80, ma­gyar bakonysertés 6.80—6.90 korona. Visszama­radt: 198 hússertés, 297 nehéz-sertés és 347 ba- konyeertés. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat fizették: birka 8—10, vidéken vágott belföldi borjú 7.75— 10.50, Prágában vágott belföldi borjú 9—11, vi­déken vágott belföldi sertés 9—10, bakonysertés 8.25—8.50, szalonna 9—9.30 korona. 4- Marhahusárak. A mai húspiacon a követ­kező marhahusárakat érték el: ökör eleje 8— 11.50, hátulja 9—12.50, bika 8.50—9, -tehén eleje 7.50—9, hátulja 8.50—10.50, növendékmarha 8— 8.50 korona. * 1 Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 11. Kg 100 pengőért . « , . . , . 518.50 100 schillingért ........................ 478.50 100 zloty ért........................ 448.50 100 lejért ........................... 16.35 10 0 márkáért ....... 708.— 100 ezüstmárkáért ..... 795.— 100 dinárért ............................ 56.60 100 sváj ci frankért......... 789.50 10 0 francia frankért ..... 159.70 100 Belgáért ............................ 411.— 100 l ejért ................................. 16.25 100 h olland forintért . . . . . 1634.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért ...... 121.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 11. Kg 100 pengőért ............................ 521.50 10 0 schillingért ....................... 481.50 10 0 zlotyért........................ 451.50 10 0 lejért ................................. 16.55 100 márkáért.................. 712.— 10 0 ezüstmárkáért ................ 805.— 10 0 dinárért ............................ 57.— 100 svájci frankért ..... 792.50 100 francia frankért.......... 160.30 10 0 Belgáért ....................... 413.­10 0 lejért ................................. 16.55 10 0 holland forintért ..... 1640.— 1 amerikai dollárért . ... . 24.35 1 angol fontért ........................ 122.— IW II'lWI'IIHl 'HI'1'lltMHIlfflll 'III llHIMI—|—Ilii Háziasszonyok öröme a fözőrecept - gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál

Next

/
Thumbnails
Contents