Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-09 / 84. (3933.) szám

Ma: Képes melléklet

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. Ö • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRfiHfl.

Nyilvánosságra hozták Flandineurópai programiát

A francia béketerv felveti az európai egyesült államuk gondolatát

Két francia okirat Géniben: válasz a német javaslatokra és a 25 oóntbél álló béketerv ■ Kollektív b ztonság, kö’ös esrtsai hadsereg, közös európai intézöblzcliság ■ A status quo 25 éves garanciája ■ Vámunió

Franciaország visszaatasit/a Németország jogi érvelését

latin kitartás

(sp) Prága, április 8.

A Temps az olaszok abessziniai győzelmét felhasználja arra, hogy okos cikkben elmélkedjék a különféle katonák és embertípusok haíci és egyéb értékéről, kitartásáról, életképességéről. A cikk aligha volt polémiának szánva, mégis az lett belőle. Az abesszin vadonban harcoló olasz katonákat mutatja be, vázolja nagyszerű teljesítményeiket és szembeszáll Hitler elméletével, amely szerint a latin faj régóta dekadenciában él, elpuhult s egyedül a ,,Nor- dische Rasse“, az északi germán faj kép- visel manapság elsőrendű testi és lelki minőséget. Azok az olaszok, akik az afrikai hadjáratban a munka oroszlánrészét végezték, a duce neveltjei, mert körülbelül nyolc-tiz-tizenkétévesek voltak, amikor Mussolini hatalomra került. Az elhanyagolt matériából az uj éra elsőrendű anyagot formált. Nem a csatában tanúsított hősiességet emeli ki a francia cikk, elvégre a küzdelem hevében támadt bátorság nem a modern háború leglényegesebb része. A barbár népek, a halált nem becsülő kezdetleges elemek, a virtuskodást minden fölé helyező forróvérüség fiai, zabolátlan vaksággal tudnak küzdeni anélkül, hogy a szó teljes értelmében nagyrahivatott embertípust jelentenének. A vakmerőség minden- mindegyes láza hamar elpárolog s ha valamiképpen megszűnik a doping, a felizgult embernek alkalma van gondolkodni, vagy nyúlós, múlni nem akaró állandó rossz kínozza, a daliás virtuskodás hamarosan pánikká változik, kishitűség vesz erőt a hősökön, akikkel az apró fáradalmak hamarabb végeznek, mint az ellenség fegyverei. így volt az abesszinckkal: harcolni hősiesen és haláltmegvetően tudtak, de kitartani nem. Nem volt türelmük várni, menetelni, lövészárkot ásni, engedelmeskedni, szervezni, tűrni az esőt, a meleget, a szomjat, türtőztetni a támadási kedvet. A négus parancsa ellenére januárban oktalanul megtámadták az olaszokat s elvéreztek Badoglio beton állásain.

Az olaszok mosolygó vig kedéllyel viselték el a gyilkos kiimát. Csak a gyarmatosító angolok tudják, mit jelent európai ember számára hetekig menetelni a danakili sivatag 60 fokos forróságában, mit jelent nappal tropikusan fülledt levegőben, éjjel j--rh;J:g szeles időben élni vékony sátorponyvák alatt, utat építeni a sziklákban és figyelni az abesszin szabadcsapatok örökös oldaltámadásaira. Az Asangi tó mérges vize kilométerekre halált áraszt, az olaszoknak nem árthatott. Az expedíció első hónapjaiban kitűnt, hogy a modern higiéniával ápolt olasz katona, három-négyhavi céltudatos és erélyes edzés után szinte jobban viseli el az abesszin kiimát, mint a bennszülöttek. Graziani, az öreg gyarmati róka egyik, interjújában elmondotta, menynyire meglepte a hadjárat folyamán a pompás kondíció, amelyben hazulról a katonaanyagot kapta. Az olasz déli nép, igaz, de senki sem hitte volna, hogy a tropikus kiimát ennyire könnyen elviseli. Az olasz orvosok véleménye szerint az esős időszakot a megfelelően felkészült olaszok inkább 'bírják ki, mint az elhanyagolt bennszülöttek s a hadvezetőség nem fél a mo-nszumos idő bekövetkezésétől. Az elmúlt esős időszakban már százezer olasz állomásozott az eritreai-abesszin határ hegységeiben, s járóba kitünően sikerült; az állandó marsoGenf, április 8. A francia delegáció a következő okiratokat hozta nyilvánosságra:

A) Az angol kormányhoz intézett memorandumot, amelyben a francia kormány állást foglal az április 1-i némelt béketervhez.

B) Egy béketervet, amelyben a francia kormány leszögezi álláspontját az európai béke megerősítésének kérdéséhez. Ez a terv a kollektív biztonság kiépítésére vonatkozik, továbbá a kölcsönös megsegítésre, a fegyverkezés csökkentésére és a nép- szövetség keretén belül történő gazdasági és pénzügyi megszervezésre különös tekintettel az európai államokra. Ezt a tervet Angliához, Belgiumhoz és Olaszországhoz intézte Franciaország.

A német béketervvel foglalkozó francia memorandum a formális bevezetés után a következőket állapítja meg:

1. A locarnói szerződés egyoldalú megszegése után a francia kormánynak jogában állott volna drasztikus intézkedéseket foganatosítani a régi jogi helyzet visszaállítására. Franciaország nem tette ezt, hanem a népszövetségi tanácshoz folyamodott és javaslatokat dolgozott ki a helyzet békés elintézésére. A német kormány nem fogadta el a március 19-i javaslatokat és azzal érvelt, hogy azok a német nép becsületében gázolnak. A francia memorandum szerint senki nem veszélyezteti Németország függetlenségét és nem nevezhető egy nép becsülete elleni merényletnek, ha emlékeztetik az önként vállalt szerződések szentségére.

fások ellenére aránylag kevesen betegedtek meg közülük.

Bármilyen fordulatot vesznek az abesszin ügy európai fejleményei, annyi bizonyos, hogy az olaszok a háborút katonailag megnyerték s ha idejük volna, néhány hónap alatt, de legkésőbb az esős időszak elmúlása után; megszállhatnák az egész országot. Senki nem tagadhatja, hogy elsősorban a technikai fölény volt, ami az abesz- szinokat térdre kényszeritette. De magában véve a technika nem elég, főleg nem elég abban az elátkozott birodalomban, amit az abesszin mérges vadonok és gyilkos pusztaságok jelentenek. Elvégre a négus országának csaknem tízmillió lakosa van s a háromszázezer olasz katona több fronton, sok száz kilométerre elosztva harI

colt az utolsó emberig pompás katonai tulajdonságokkal rendelkező bennszülöttekéi. A németek történelmi érvelése is hamis. A Rajnavidék fegyvertelenitése jótállás európai biztonságáért és nem sérti meg Wil- son 14 pontját. A íegyvertelenités Németország békekészségének záloga volt. A locarnói szerződésben mintegy kicserélés történt; Franciaország végérvényesen kibékült Németországgal s ezért a Rajnavidék fegyver- telenitését kapta meg. A német memorandum Uj jogi elmélettel lép elő, amennyiben kifejezésre juttatja, hogy egyetlen nemzet sem fogadhat el önként olyan szerződést, amelyben lemond felségjogairól. Ez rendkívül veszélyes álláspont — mondja a francia memorandum, mert a vcrsaillesi szerződés alapján Németország bizonyos területeken gyakorolt felségjogáról is lemondott, ha tehát most a régi felségjogok szentségét hirÍ

detik, ez azt jelenti, hogy területekről sem mondott le véglegesen. Hiába hangoztatja tehát, hogy nincsenek territoriális igényei, ha a felségjogról szóló elmélet érvényben van, akkor ki garantálja, hogy valamikor nem fogja visszahódítani akarni régi felségjogait bizonyos területeken? Az uj jogi alap szerint Danzig alkotmánya, a Memelvidék és Ausztria függetlensége azonnal megszüntethető.

3. A német memorandum jogi érvelését sem tartja helyesnek a francia nyilatkozat. A francia-orosz szerződést egyetlen locarnói hatalom sem tekintette a locarnói szerződés megsértésének.

4. Március 7. után a locarnói hatalmak hajlandók voltak tárgyalásokba bocsátkozni és különböző feltételeket állítottak, amelyeket azonban a birodalom elutasított. Ezek után Francia- ország nem bizhat a németek ígéreteiben.

5. A birodalmi kormány azt állítja, hogy béikel. Az angolok jóvoltából az abesszinok fegyverzete sem volt a legrosszabb. Az Asangi tónál például sok száz gépfegyver, százötven modern ágyú, ötszáz autó, sok páncélkocsi, húsz repülőgép állt rendelkezésükre s a gárdát európai tisztek képezték ki elsőrangú hadsereggé. A technikai fölény mellett az olasz vezérkar stratégiai készsége, amely ki tudta várni az alkalmas pillanatokat és kiválasztani az akalmas helyeket, az utánpótlás kitűnő megszervezése és főleg az emberanyag tökéletessége járult hozzá á gyors győzelemhez. Hat hónappal ezelőtt a nemzetközi katonai szakértők még két-hároméves nehéz háborúról beszéltek, ezzel szemben ma. hathavi küzdelem után a négus is elismeri, hogy katonailag tehetetlen és szabad az ut Addis Abeba felé. Nem a háborút dicsérjük, Isten mentsen, az abesszinok dicstelen végét sem

ketervével hozzájárul Európa békés újjáépítéséhez. Ezt az álláspontot Franciaország nem fogadhatja el, mert nem tudhatja, miként áll jót a birodalom mostani szerződéseiért,

6. A Németország által kínált garanciák elégtelenek. Ezt az állítást részletesen bizonyítgatja a francia memorandum.

7. Németország hajlandó ugyan a népszövetségbe visszatérni, de olyan feltételeket szab, amelyek ismét csak lehetetlen helyzetbe hozzák Franciaországot. Gyarmati igényekkel áll elő és a paktum szellemével ellentétben lévő javaslatokat tesz. Javaslataiban annyira megy, hogy néha szinte elutasítja a népszövetségi tanács kompetenciáját,

8. Németország a lefegyverzésről beszél, de Franciaország szerint fontosabb a kollektív biztonság megszervezése, mint a háború humanizálása bizonyos fegyvernemek megszüntetésével*

9. Németország javaslatokat tesz a francia— német viszony megjavítására s ezt az indítványt Franciaország örömmel üdvözli, de függetlennek tekinti a biztonsági tervtől,

10. Franciaország mindig jótáll az átvett kötelezettségekért, mert a szerződések iránti hűség a francia köztársaság alappillére és soha még nem vétett a francia köztársaság az elfogadott szerződések ellen.

A Németországhoz Intézett kérdések

Az okirat ezután több kérdést intéz a német birodalomhoz. Megengedi-e egy nép éleitérdeke, hogy anüllálja az önként vállalt kötelezettségeket? Szükséges-e a béke biztosítása olymódon, hogy a jobb iránti tisztelet megmaradjon? Vagy a nemzetek tetkivánjuk, sőt reméljük, hogy Genf megmenti az országot, mely megérdemli szabadságát - s az olaszok legfeljebb civilizációs koncessziókat kapnak —•, de annyit el kell ismernünk, hogy a hadjárat az olasz kisember nagyszerűen sikerült erőpróbája volt, az átgyurt matéria első szereplése s a próba bebizonyította, hogy Mussolini uj olasza tűzállóbb, mint a régi volt. A latin faj friss lendületet és erőt mutatott. Az abessziniai hadjárat után, amikor az uj olasz ember bámulatraméltó tanujelét adta szívósságának, szervezettségének, józanságának, munkakedvének, akaraterejének, ügyességének és higgadttan okos elszántságának, nem indokolt a Nordische Rasse fölényéről beszélni, mert az Abesszíniában megnyilvánult latin kitartás semmivel sem marad mögötte a német tömegek elsodró erejének.