Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-08 / 83. (3932.) szám
2 <I>IWifflMACitARji!RLAR 1936 április 8, szerda. ........... Ed én elismeri a népszövetség kudarcát (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA német fegyverekre, de a kimagyaráz'hatat- lan igazság az, hogy a politikusok és diplomatáik sokkal jobban bírták ideggel, mint a tábornokok. Ez vonatkozik elsősorban a német tábornokokra és hozzá a legsnájdi- gabb, úgynevezett fiatal tábornoki szárnyra, amelynek élén Ludendorff állott. Közismert dolog, hogy a békekötést, Wilson elveinek gyors elfogadását Ludendorff kétségbeesett hangú sürgönyei kényszeri- tetté'k ki Berlintől. Számtalan emlékirat beszél erről a tanulságos epizódról, a német centrum vezérének, az akkori idők egyik koronatanújának emlékirataiban pedig Ludendorff sürgönyei szószerint olvashatók és, mint ahogy ma már objektív, túloldali emlékiratok és beszámolók nyomán is tudjuk: a tényleges katonai helyzet nem tette indokolttá ezt a hangot. Egyedül Ludendorff idegállapotával magyarázható, hogy a különben harcias és pogány gondolatokkal kacérkodó hadvezér ebben a kritikus pillanatban miért ütött meg hadszin- téri jelentéseiben olyan hangot, amit még a nagyon civil külsejű és nagyon civil lelki formájú Erzberger is túlságosan „feminin- nek“ talált. De voltak a túlsó oldalon is hasonló epizódok, a katonák a másik oldalon sem látták élesebben a helyzetet. Számos emlékirat tanúskodik amellett, hogy hosszú és döntő harcokra számítottak és valószínűleg nem örülnének a francia-orosz barátság hívei, ha most váratlanul nyilvánosságra hoznák Franciaországban a szovjet hivatalos külpolitikai közírójának. Karéi Radeknek azokat a cikkeit, amelyekben a francia hadvezetőség kényszerrendszabályairól számol be és néha megdöbbentő adatokkal támasztja alá állításait. Ebből a cikksorozatból tudjuk többek között, hogy a katonai fegyelem megtartása súlyos gondokat okozott a túlsó oldalon is és csak civilek erélyének és jakobinus elszántságának köszönhette a francia nemzet, hogy Versaillesben úgy alakultak a dolgok, ahogy alakultak. Könnyű megérteni, hogy egyik nemzet csakúgy, mint a másik, féltékenyen őrködik a fegyverek nimbusza felett és ha a németek hol sátáni intrikákban, hol magasztos elvekben keresik az okot, amiért 1918-ban lefújták a huszadik század e véres színjátékét, akkor a franciák nem mulasztják el orruk alá dörgöünl. hogy bizony itt egyedül és kizárólag a fegyverek győzték meg a béke szükségéről a németeket. Az igazság, ami perdöntő erejű adatokkal bizonyítható, egészen másutt van, vagy legalább is főrészben másutt. Czernin már 1918 elején operált a tömegek felé egy jelszóval. ami élesen rávilágít az igazi okokra. „Kenyérbéke" —• ez volt a jelszó, amit a Ballplatz egyetértésben a Wilhelmstras- seval bedobott a háborgó köztudatba. S hogy ennek a kenyérbékének milyen göröngyös volt az útja, erről ezer és ezer megrázó epizód és adat beszélhet. Egészen másként alakult volna a helyzet például Romániával szemben, ha nem kenyérbékét kell kötni, ha nincs szükség arra, nogy Czernin jobb meggyőződése és Auszt.ia- Magyarország elemi érdekeinek parancsa ellenére Dobrudzsához ragaszkodjék a román királlyal folytatott béketárgyalásai során s nem kénytelen olyan békefeltételeket tárni a király elé, amelyek elfogadhatatlanok voltak és még a teljes reménytelenség esetén is továbbharcolásra kénysze- ritették a románokat. Dobrudzsa feltétele volt a bolgár búzának, amire elengedhetetlen szüksége voilt részben a német hadseregnek, részben az osztrák fővárosnak — s amit természetesen nem kaptak meg. Ugyanez volt a helyzet Ukrajna esetében is és mint Louis Fisher most megjelent könyvéből tudjuk, egy napon múlott, hogy a szovjetet vissza nem terelték az antant oldalára. De ez volt az oka annak is, hogy elviselhetetlenné vált az együtt harcoló szövetségesek helyzete is. Ludendorff ekkor még tudott nagy áldozatokat hozni a presztízs bálványának oltárán s nem egy éhségzendülésre adott okot, hogy a német katonai magtárakat nem nyitották meg még — úgynevezett — végszükség esetében se. Ugyanekkor pedig fennen hirdették, hogy a katonai magtárak tele vannak, de háború esetén a katonai tartalékokhoz hozzányúlni tilos. Ezt az elvet nem szabad megsérteni, — minthogy később kiderült az 1918 után következő vallomásos időben, az elv előtt silbakolt az acélsisakos őr, mert a katonai magtárak üresek voltak. A népnek erről sem volt szabad tudnia. Ez történt tényleg és igazán, ezek az erők mozdultak meg, mig elvek és srapnellek cik'káztak a London, április 7. A hétfői angol minisztertanácson Edén beszámolt az abesszin helyzetről és Anglia viszonyáról az afrikai konfliktushoz. Beszámolója rendkívül pesz- szimista hangú volt, Edén többeik között a következőket mutatta ki: 1. Olaszország katonailag megnyerte az abesszin háborút. 2. A népszövetség számos tagállamát súlyos károsodás érte a megtorlási intézkedések következtében és ezért a szankciók megszüntetését követeli. Egyetlen állam sincs, amely a szankciókat ki akarja terjeszteni. 3. Franciaország az Olaszországgal való azonnali kibékülést követeli, mert Olaszországot vissza akarja hozni a stresai frontba és szivesen látná, ha a Földközi tengeren levő brit flotta visszatérne a honi kikötőkbe, hogy Anglia minden nyugateurópai eshetőséget föJkétzülten bevárhasson. 4. Mindebből az következik, hogy a nép- szövetség első kísérlete a megtorlási intézkedésekkel csődöt mondott. 5. Olaszország ma politikailag sokkal hajthatatlanabb, mint Hoare—Laval decemberi javaslata alkalmával volt. 6. Az olaszok a Tana-tónál és a Nílus forrásainál olyan stratégiai pozícióikra tettek szert, amelyekkel komolyan veszélyeztetik Szudánt és Egyiptomot. 7. Ezzel szemben Olaszország gazdasági, főleg pénzügyi helyzete rendkívül rossz és a párisi és londoni pénrpiac támogatása nélkül nem igen húzhatja tovább a háborút. Az alsóház hétfő esti vitáján a képviselők egymásután támadták meg szokatlan hevességBudapest, április 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő, a független kisgazdapárt elnöke között a képviselőház egyik bizottságában április 2-án történt szóharcból lovagias ügy keletkezett. Eckhardt Tibor ugyanis a miniszterelnöknek az ő személyével kapcsolatban tett egyik kijelentését magára nézve sértőnek találta s emiatt Mikszáth Kálmán és Szent-1 vány Lajos volt főispánok utján provokáltatta Gömbös Gyulát. Gömbös Gyula meg is nevezte segédeit Sztranyavszky Sándor házelnök és Tahy László államtitkár személyében. A segédek pisztolypárbajban állapodtak meg. A párbaj ma délelőtt tiz órakor folyt le a nagykovácsi réten egyszeri golyó váltással. A felek segédeikkel érkeztek ki a rétre. Eckhardt Tibor és Gömbös Gyula a párMunkács, április 7. Röviden jelentettük tegnap telefonjekntés alapján a munkácsi magyar- ság gyászát, dr. Gergely Albert ügyvédnek, Munkács város nyugalmazott tiszti főügyészének halálát. — Dr. Gergely, ahogy a gyászjelent és találóan mondja, a „magyar jogkeresés buzgó munkása" volt, mert élete utolsó másfél- évtizedes munkálkodása valóban az volt: a magyar jogkeresés. Az államfordulatkor mint Munkács főügyésze elsőnek szállt síkra azért, hogy a magyarság az uj viszonyok között minden vonatkozásban biztosítsa nemzeti kisebbségi jogait és életlehetőségeit. A magyar iskolák bezárása után ő szervezte meg azt a mozgalmat, amely a húszezer lakosú Munkács nevében tizenhatezer aláírással memorandumot intézett hadszínterek fölött s ezek az erők döntötték el a mérkőzést. A fegyverek csak leszámítolták a döntést, az elveket pédig tapasznak használtaik a nagyon fájdalmas vagy nagyon csúnya sebekre. gél a kormányt, Attlee őrnagy, az ellenzék vezére megállapította, hogy a népszövetségi hatalmak kudarcot vallottak Olaszországgal szemben, Churchill szerint az olaszok hamarosan felőrlik egész Abesszíniát, a támadó fél diadalmaskodni fog és a népszövetség tehetetlen. A felelősség az angol kormányt terheli e csődért, mert Anglia hajszolta be Genfet a szankciókba. A tanulság az elmúlt eseményekből az, hogy Anglia sohase avatkozzék külső dolgokba, ha nem elég erős álláspontjának megvédésére. Austin Chamberlain szerint Anglia számos hibát követett el, de a kudarc oka elsősorban az a körülmény, hogy a népszövetség hiányos és ezért nem hajthatja végre rendelkezéseit Amig vannak európai államok, amelyek nem a népszövetség tagjai, lehetetlen a háborút gazdasági szankciókkal megakadályozni. Az alsóház ezután a gyarmati problémával foglalkozott. Chamberlain kijelentette, hogy Anglia sem gyarmatait, sem raandátumterületeit semmiesetre sem adja át más hatalmaknak* Hajnaltájban az akóház 361 szavazattal 145- tel szemben bizalmat szavazott a kormánynak. Bza!om elteltére lehangollság London, április 7. A reggeli lapok kínosnak és kellemetlennek nevezik az alsóház tegnapi ülését, mert a kormány kierőszakolta ugyan a bizalom megszavazását, de az elmúlt napokban történt vereségeit ezzel nem tette jóvá. Az alsóház tagjai tegnap is súlyos szemrehányással illették a kormányt abessziniai politikája miatt. A Times szerint a kormány a legutóbbi időben rendkívül szerencsétlenül működik együtt az alsóházzal. A képviselők ugyan nem vesztették el bizalmukat a kormány iránt, amit az éjjeli szavazás is igazol, de a külpolitika irányát nem mindenben helyeslik. bajt huszonöt méternyi távolságból vívták meg. Amikor a felek felállottak, Sztranyavszky Sándor a középre lépett és a következőket mondotta: — Felszólítom az urakat, hogy békülje* nelc ki. A felszólításra azonban nem kapott választ, Erre Sztranyavszky ezeket mondta: —Vezényszavaim, amikor lőni kell: Vigyázz, kettő, három, négy! A négy elhangzása után a fegyvert el kell sütni. Ezután a két félnek átadták a pisztolyokat. Gömbös is, Eckhardt is megvizsgálja a pisztolyt, majd elhangzik Sztranyavszky vezényszava. A vezényszó után először Gömbös pisztolya durran, majd néhány másodperc múlva Eckhardt Tibor süti el fegyverét. A párbajnál sebesülés nem történt. A felek a párbaj után sem békül'cek ki. Hennoque tábornokhoz, Kárpátalja katonai parancsnokához és a csehszlovák kormányhoz a munkácsi magyar tannyelvű iskolák ujramegnyitásáért, a magyar tanítás további biztosításáért. Agilis munkájával elérte, hogy a város 1919-ben magyar tannyelvű polgári iskolát és kereskedelmi akadémiát létesített. Néhány • év múlva mindkét iskolát az áillam vette át a magyarnyelvű tanítás teljes biztosításával. 1920-ban, a katonai diktatúra idején, főszervezője volt a magyar jogpárt munkácsi alakulásának. Az 1921. évi népszámlálás idején hallatlan erővel küzdött azért, hogy a zsidó vallásu magyarok ne hagyják el a magyarságot. A belügyminisztérium nem erősítette meg állásában és 1923-ban az akkori kormánybiztos nyugdíjazta. Ez a változás nem szüntette meg közérdekű jogi munkásságát, hanem ellenkezőleg, fokozta azt. Az illetőségi és állampolgársági ügyek legelső szakemberének tekintették éS ■— mint esetenként közöltök — számtalan panasszal fordult a legfelső közigazgatási bírósághoz, amely legtöbbször az ő jogi felfogását igazolta. Jogi tevékenységének legnagyobb eredGömbös Gyula pisztolypárbajt vívott Eckhardt Tiborral Egyszeri golyóváltás ■ Sebesülés nem történt A kárpátaljai magyarság „a magyar jogkeresés buzgó munkását” vesztette el dr. Gergely Albertben menye az volt, mikor néhány naip előtt panar- szára a legfelső közigazgatási bíróság megsemmisítette az ungvári országos hivatalnak a munkácsi kormánybiztos hatásköre ügyében hozott határozatát. Sok jogi elaborátumot készített, számos cikket irt, különösen önkormányzati kérdésekről, kidolgozta „Kárpátalja autonómiája és bevezetése" törvénytervezetét, amelyet a magyar pártok szövetsége magáévá tett. Évek óta lappangott benne a kór, amely végül halálát okozta. Betegsége ellenére sokszor hajnali öt órától megszakítás nélkül késő estig dolgozott, ha a magyarság ügyéről volt szó, Betegeskedése előtt jókedvű, temperamentumos ember volt, igen sok kedélyes összejövetel rendezője, híres, megcsodált csárdástáncos. 1919 áprilisában a magyarországi proletárdiktatúra idején túszként vitték el a vörösök Budapestre és csak hosszas megpróbáltatások után került ismét otthonába. Egész életében önzetlen munkása volt a köznek, egyik alapítója, majd évtizedeken át ügyésze a munkácsi Kereskedelmi Körnek, az Iparoskörnek és ügyésze a Kaszinónak. Több évtizeden át volt tüzoltófő- parancsnok és ipartestületi biztos. Mikor vejét, R. Vozáry Aladárt — az emlékezetes rendtörvényes ügyben — 1933-ban letartóztatták, ő vette át az „őslakó" szerkesztésiét és e minőségben is a magyarság jogaiért dolgozott A magyarság megbecsüléssel őrzi emlékét annak a férfiúnak, aki nemzethüségben, a magyar jogokért való harcban lelkes* munkájával mindenkinek példát adott. Az elhunytat felesége, szül. László Margit, leánya Márta és veje, R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő gyászolja, de a család gyászában mélységesen osztozik Kárpátalja egész magyarsága. dr. Súlyos vi’a a spanyol törteiben Zamora körül Madrid, április 7. A kamara kedden délutáni megkezdte a köztársasági elnök hatásköréről szóló rendkívül kényes vitát, amely messzemenő következményekkel járhat a spanyol politikai életben. Mint ismeretes, a szocialisták szerint Zamorának nem állt jogában az előző parlamentet föloszlatni, mert az alkotmány értelmében hivatali Ideje alatt csak kétszer Khet e jogával, Zamora pedig háromszor tette meg ugyanazt a lépést. A szocialistáknak nem annyira a múltra vonatkozóan fáj Zamora eljárása, mert a régi kamara feloszlatása csak előnyükre szolgált, de az elv leszövegezésével lehetetlenné akarják tenni, hogy a köztársasági elnök a jelenlegi cor- tezt föloszlathassa. A szocialistákon kívül a mérsékelt elemek is helytelenítik Zamora eljárását és ezért nem lehetetlen, hogy a köztársasági elnök a cortez támadásai következtében lemond. Ha Zamora távozik, átmenetileg Martinez Barrio jelenlegi kamarai elnökre bízzák az elnöki méltóság gyakorlását. Baloldali körökben Beszteiro szocialista vezért akarják az elnöki székbe jelölni. Illáin kilépett a kisgazdapártból Budapest, április 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. liláin Ferenc országgyűlési képviselő ma bejelentette a független kisgazdapártból való kilépését. Ulain kilépéséről a pórt vezetőségéhez a következő rövid táviratot intézte: Kérem tudomásul venni a pártból való kilépésemet. 450 ember halt meg az amerikai viharban Newyork, április 7. Az United Press jelenti: Tegnap beszámoltunk arról a szélviharkatasztrófáról, amely a Mississippi, Alabama és Tenes- see államokban pusztított. A hivatalos jelentés szerint a viharban 450 ember vesztette életét. Az ősz- szedőit házak romjai alatt még mintegy száz ember fekszik s valószínű, hogy azok is mind meghaltak. A sebesültek száma közel kétezer. A borzalmas elemi csapás által okozott kár meghaladja a tizenkétmillió dollárt. LEGÚJABB SPORT SLAVIA—OXFORD 8:2 (5:2). Nemzetközi mérkőzés. (Végleg megrögzitették a belga frank értékét.) A belga kormány rendeletot adott ki, amely a belga frank paritását véglegesen a jelenlegi színvonalon rögzíti, a régi paritás 72 százalékán. A rendelet értelmében eltörlik a múlt évben létesített belga frank- kiegyenlito alapot. A belga frank uj paritásának megállapítása az 1936 március KM va- hitabörvény alapján történik, amely kimondotta, hogy az uj aranyparitást, mihelyt a körülmények megengedik, a régi paritás 70—75 százalékának megfelelő színvonalon |kell megállapítani.
