Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-07 / 82. (3931.) szám
1936 április 7, kedd. TOWGAlMAGfcAR-HlMtM* 13 \ -V . „A dunai államok gazdasági együttműködését biztosító kollektív szerződéshez bilaterális szerződéseken keresztül visz az ut“ Schuster volt kereskedelmi miniszter előadása a dunai államok gazdasági problémáiról Prága, április 6. A Cseh Közgazdasági Egyesület ma tartotta dr. Schuster Vencel volt kereskedelmi miniszter elnökletével negyvenedik, ju- biláris közgyűlését. Schuster elnök a közgyűlésen figyelemreméltó előadást tartott „A dunai államok gazdasági problémáinak mai helyzete" címmel. Előadásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a nagy gazdasági egységek előnyei soha nem voltak annyira érzékelhetők, mint manapság. A tipikusan csehszlovák kiviteli ipar forgalma erősen visszaesett, aminek oka abban van, hogy Csehszlovákia szabad gazdasági horizontja hetvenöt Százalékkal szűkült. A dunai államok sorát Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és Bulgária alkotja. Ezek az államok együttvéve és külön-külön érdekelve vannak a dunai kérdés megoldásában. A legközelebbről Magyarországot érdekelheti a kérdés megoldása, A dunai államok az utóbbi időben gazdaságilag elidegenedtek egymástól, ez azonban a közös sors kérdésében nagyobb szerepet nem játszhat. A dunai államok gazdasági kapcsolatainak nézőpontjából a gazdasági fejlődés folyamata két irányban halad: az egyik az agrárjellegű államok iparosodása s a másik az ipari jellegű államok reagrárizálódása. A2 agrárállaniok iparosodásának folyamata nem tartható föl, ha ez a folyamat természetes és nem üvegházi iparágak mesterséges életrekelté- fiében nyilvánul meg. Az észszerű iparosítás a fogyasztás emelkedéséhez vezet s Csehszlovákia számára azzal a következménynyel jár, hogy a csehszlovákiai exportipar tömegcikkek kivitele helyett a kvalitásos áru exportjára helyezi a fősulyt. A reagrárizálódás a vetésterületek fokozásában és a hektáronkénti hozam növelésében nyer kifejezést. Statisztikai adatok alapján arra a következtetésre kell jutni, hogy az európai termésű búza elhelyezése nem lehet túlságosan nehéz föladat. Az utat a londoni konferencián elfogadott Hodza-tervezet mutatja meg, amely középeurópai regionális iroda létesítését indítványozza és azt kívánja, hogy ez az iroda gondoskodjék a középeurópai és a nyugateurópai államok agrár- prQdukciójában mutatkozó fölösleg és hiány ki- egyenlítéséről. A középeurópai és a dunai államok gazdasági közeledésének magvát a regionális gazdasági egyesület adhatja meg. A mai viszonyok közepette nagy probléma már nem lehet a preferenciás rendszer megvalósítása, hiszen ügy a kisantant, mint a római paktum államai már alkalmazzák. A preferenciás rendszerrel azonban csínján kell bánni, mert a preferenciák elveszíthetik kívánt hatásukat és megzavarhatják a nemzetközi munkamegosztás folyamatát. — A legközelebbi jövő szempontjából elsősorban számolni kell a mai helyzettel és aiz adott tényekkel. Két megszervezett alakulat van Középeuró- pában: a kisantant és a római blokk. Ezen kívül azonban Bulgária is kiegészítő része a Dunamentének és itt vannak a szomszédos államok is. Elsősorban fenn kell tartani a status quot, vagyis a vámbékét, tehát nem szabad szaporítani azoknak az akadályoknak a számát, amelyek a kölcsönös árucsereforgalmat gátolják. A következő lépés a kereskedelempolitikai és a vámpolitikai helyzet javítása legyen. Amig a két csoport nem köt kollektív szerződést, bilaterális kereskedelmi szerződésekkel kell az egyes államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat kimélyiteni. (Igen jó példa erre a most kötött osztrák- csehszlovák kereskedelmi szerződés.) A bilaterális szerződések legyenek a kollektív egyezmények előfufcárjai. A kérdés rendezése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy kölcsönös engedmények és ideiglenes áldozatok nélkül jobb jövő nem remélhető. A dunai államok gazdasági közeledése érdekében folyó munkálatok során a többi európai állammal való gazdasági kapcsolatokról sem szabad megfeledkezni s különös tekintettel kell lenni a szomszédos államokra. A dunai államok gazdasági közeledése érdekében folyó munka terén első feladat a fizetési forgalom ügyének rendezése és a pénzügyi kérdések szabályozása. Az időszerű kérdések elintézésére az érdekelt államok nemzetközi bizottságot alakítanak, amely a szükséghez képest még szakembereket is vonjon be a tanácskozásaiba. A dunai államok jegybankjainak együttműködése ugyancsak elengedhetetlenül szükséges. Ezen kívül olyan állandó propagandát kell folytatni, amely a dunai államok gazdasági és kulturális közeledésének eszméjét propagálná és megteremtené az együttműködéshez kellő barátságos légkört. A dunai államok gazdasági ájultságából a szervezett gazdasági együttműködés vezet a jobb jövő felé. Dr. Schuster Vencel érdekes előadásának valószínűleg nagy visszhangja lesz a határokon túl is. (Az idegen valuták átszámítási árfolyama.) A .pénzügyminisztérium közli: Az idegen valutában vezetett folyószámlák kamatadójának és az idegen valutában kifejezett értékek utáni illetékek kirovására szolgáló átszámítási árfolyamok a kővetkezők: amerikai dollár 24, angol font 120, holland forint 1642. svájci frank 789, francia frank 160, Belga 410, olasz lira 192, spanyol peseta 331, portugál escudo 109, norvég korona 602, dán korona 535, svéd korona 618, bolgár láva 29, görög drachma 23 török font 19, német márka 972, lengyel zloty 456, finn márka 53, danzi- gi forint 457, egyiptomi font 123, argentínai peso 668, kanadai dollár 24, uruguayi papír peso 11, uruguayi peso 20, délszláv dinár 56, kötött dinár 52,. román lej 24. kötött lej 18, osztrák schilling 570 kötött schilling 459. magyar pengő 708, kötött pengő 495, észt korona 662. kötött korona 610, brazíliai millreie 205, kötött millreie 140 korona. — A hivatalosan megállapított átszámitási árfolyamok az április 1-től junius 30-ig terjedő negyedévi időszakra bírnak érvénnyel. (14.3 millió koronás kártérítést kapnak a malmok?) A Ceöké Sliovo nyomán megírtak, hogy a malmok 25 millió koronás kártérítést ‘kértek a kormánytól ama veszteségeik fedezésére, amelyek azáltal keletkeztek, hogy a gabona egyre emelkedő ára ellenére nem emelték a liszt árait. A kivánság ügyében megindult tárgyalások, az idézett liaip értesülése szerint, most komipromisz- szumos megoldáshoz vezettek, amennyiben az államkincstár kárpótlás elmén 14.3 millió koronát folyósít a malmoknak és a kormány utasítást adott a Gabona társaságnak arra., hogy különböző kedveiményeket nyújtson a malmok számára. A Cesiké Sliovo ehhez a hiréhez még hozzáfűzi azt a megállapítását, hogy a 14.3 millió koronás szubvenció az államkincstár megterhelését jelenti, ez a megterhelés pedig nem egyedülálló jelenség, miért is kívánatos lenne a Gabonatársaság pénzügyi önállóságának kérdését mielőbb megoldani, miért a financiális függetlenség ügyének megoldása nélkül nem képzelhető el a momopóliuimos gazdálkodás rendszerének fenntartása. — A Gabonatársaság pénzügyi önállóságának biztosítását, a Lidővé Noviiny értesülése szeriinit, Kaillfuis pénzügyiminisizteirí is kivánatosnalk tartja és ezit a nézetét a miniszter tanács legutóbbi ülésén (kifejezésre is juttatta(Százmillió pengő fölé emelkedett a magyar Postatakarék betétállománya.) Budapestről jelentik: A magyar takaréktőke a pengőszámitás bevezetése óta igen tekintélyes mértékben növekedett. 1925-ben a Poetatakaréknál és a hitelintézeteknél elhelyezett takarékbetétek (csekk- és folyószámlabetétek nélkül) 317.5 millió pengő volt, 1935-ben pedig az előzetes becslés szerint 940 millió pengő lehetett. Az elmúlt évtized legmagasabb takarékbetét-állománya az 1930. évi volt: 1150 millió pengő. A betétképződés terén nagyon fontos szerep jutott a Postatakaréknak, » mert amíg a hitelintézeteknél a válság kitörése óta 1934dg állandóan csökkent a betétállomány, addig a Postatakaréknál csak 1981-ben volt némi visszaesés, azóta pedig fokozatos' a takarékbetétek emelkedése. 1935 végén a. Postatakarék már 104.7 millió pengő betétet kezelt. (Menedékházat építtet a nagyszombati ipartársulat.) Nagyszombati tudósítóink jelenti: A ■nagy szombati járási ipartánauilat vasárnap O ndrus István ailelnök elnöklete vei rendilüvüiM közgyűlést tartott. A tárgysorozatom a már régen tervbe vett mernedékhiáz felépítésének ügye szerepelt. Az ipar társulat ugyanis, amint azt dir. Zsáni bitikár közölte, több hónappal ezelőtt elhatározta, hogy ímeimediékházat ép‘htot az elszegényedett és elaggott ipar társulati tagok részére. A meniházbam ötven lakos lesz. A közgyűlés a menedékház felépítésének tervét elfogadta és 50.000 koronás építkezési alapot szavazott meg. Az építkezés költségeihez a járási hivatal, az országos hivatal és az illetékes miniszter‘úrnők is hozzájárulnak, igy tehát a terv meg valósit‘ása biztosítottnak látszik. (Devizák és valuták.) A mai prágai devizapiacon Alexandria 0.125, Brüsszel 0.125, Amszterdam 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Berlin 0.25, Helelngfors 0.05, London 0.10 Milánó 0.25, Montreal 0.03 és Newyork 0.03 koronával gyöngült. A valutapiacon a délszláv dinár 0.25 koronával megszilárdult és a román lej 0 25 koronával lanyhult. A magyar pengő árfolyama nem változott. (Bizonytalan a világtőzsdék irányzata.) Berlini jelentés szerint az elmúlt héten a fontosabb értéktőzsdék irányzata egyenetlen volt. A londoai tőzsde alapjában véve lanyha, a párisi ingadozó, a berlini bizakodó, a bécsi pedig igen lanyha irányzatot mutatott. A világ tizenegy legnagyobb értéktőzsdéjének árfolyamaiból kiszámított tőzsdeindex (az 1927. évi árfolyamértéket 100-nak véve) 58.3 ról 58.1-re hanyatlott (Uj részvénytársaság.) A belügyminisztérium a „Reos Rt.“ pozsonyi cég alapszabályait jóváhagyta. (Japán leszállította a bankrátát.) Tokióból jelen- t.k: A japán Nemzeti Bank a leszámítolási kamatlábat április 7-i érvénnyel 3.65 százalékról 3285 százalékra mérsékelte. (Csőd.) Dreóonné-Steilnierr Margit kereskedő, Pozsony. Csődtömeggo.ndmok dr. Flsoher Géza ügyvéd, Pozsony. A legközelebbi tárgyalást április 29-ém tanítják a pozsonyi kerületi bíróságon. A követeléseket április 23-ig kell bejelenteni. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, április 6. (Pragoradio.) A tőzsde- közönség tartózkodó magatartása következtében az értéktőzsde mai forgalma szűk keretek között és vontatott ütemben bonyolódott le. A tőzsdeidő elején nyereségbiztositások történtek, mire a forgalomba került papírok árfolyama visszament. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesztette egységes jellegét, de az árfolyamveszteségek száma felülmúlja az árfo- lyamj avulásokét. Olcsóbbodtak: Apolló 5, Bánya és Kohó 30, Brünnl Gépgyár 5, Cseh Kereskedelmi 20, Cseh-Morva Gépgyár 10, Dux-Bodenbachi 10, Heindchsthall Papír 13, Kábel 13, Kolini Szesz 40, Krizsik 10, Olleschaui Papír 7, Podoli Cement 7, Ringhoffer 6, Egyesült Gyapjú 5, Sel- lief 5, Északi Vasút 20, uj Északi Vasút 20, régi Északi Vasút 30, Északcseh Szén 10, Schoel- ler 30, Csehszlovák Solo 5, Walter 27 és Skoda 1 koronával. Drágultak: Alpesi 16, Kolini Pótkávé 5, Malom Rt. 10, Briixi Szén 10, Prágai Vas 6, Zett- litzl Kaolin 20 és Aussigi Vegyi 4 koronával. A szilá/rdkamatozásu értékek piacán a mun- kakölcsön és az 1931. évi beruházó kölcsön 5— 5 fillérrel megszilárdult, egyébként az állampapírok árfolyama nem változott. Nemhivatalos kuliszban csak a frankra szóló Skoda-obligáció árfolyama javult 10 koronával; az osztrák C. C. aranyjáradék 5, a magyar 0.50, a Bolgár Cukor 1, a Cseh Fegyvergyár 10, az Epiag 2, a Pozsonyi Magnezit 15 és a Sphinx 5 koronával gyöngült. A bankrészvények piacin 10 koronával dráE ult a Csehszlovák Nemzeti Bank, ezzel szemen a Zsivnó 7.50, a Cseh Iparbank 2.50, a Cseh Leszámítoló Bank 3 és a Cseh Unióbank 1 koronával olcsóbbodott. A magánlombaardköl- csönök kamatlába nem változott. BUDAPEST INGADOZÓ Budapest, április 6. Az értéktőzsde mai forgalma barátságos irányzat mellett kezdődött, az irányzat azonban csakhamar ingadozóvá változott. A tőzsdeidő későbbi folyamán Bécsből érkezett kedvező jelentések nyomán szilárd irányzat lett úrrá a piacokon. A nap papírja: a Rima. A szilárdkamatozá- su értékek piacán az árfolyamok nem változtak. BÉCS SZILÁRD Becs, április 6. Élénk forgalom és szilárd irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. A tőzsdeidő elején a frogalomba került papírok árfolyama jelentősen emelkedett, később azonban nyereség- biztosítások következtében a följavult árfolyamok visszaestek. A beruházó értékek piacán egységes irányzat nem jött létre. BERLIN BARÁTSÁGOS Berlin, április 6. Az értéktőzsde mai forgalmát nyugodt hangulatban é« barátságos irányzat mellett bonyolította le. A forgalom nagyobb arányokat nem öltött. Kedvező gazdasági helyzetjelentések híján a tőzsdeközönség nagy érdeklődéssel tekint a párisi vólaszjegyzék elé. A fogalomba került értékek árfolyama 1 százalékig terjedő mértékben javult. ÁRUTŐZSDE Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, április 6. A mai terménytőzsdén az árak jobbára változatlanok maradtak: 79 kg-os kemény búza 166—175, 79 kg-os félkemény búza 164—173, 79 kg-os lágy búza 161—170, 70 kg-09 rozs 125—133. 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os malátaárpa 130.50—139.50, 50 kg- os zab 122—130, szlovenszkóí morzsolt tenge-i ri érsekujvári paritásban: sárga nagyszemü gömbölyű 122—130, kisszemü florentln 124—132, cln- quantino és pignoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamint fehér gömbölyű 117—125, külföldi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129, besszaráblal kis* szemü 131, ciuquantlno 144, uj vagy kevert: nagyszemü 127, besszarábiai kisszemü 129, cinquantino 142, szabadkereskedelmi árak: ab uszá(y Pozsony—Komárom: Jugoszláv ó és szárított 59—60, mlxed és uj 57—58, román: ó és szárított 54—55, mlxed és uj 51—52, besszarábiai: ó 57—58, mlxed és uj 54—55, cinquantino: jugoszláv ó 74—74, uj 72—73, román ó 65—69, uj 61—64, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dunai ó és szántott 122— 123, mixed és uj 120—121, bessz írjbiai 123—124, román bab elvámolva és megadóztatva • 114— 116, takarmánybab 80—82, hulladékbab 79— 81, román köle6 ab uszály Pozsony—Komárom 78—80, Viktória borsó 146—145, zöld borsó 125—130, hántolt borsó 280—340, téli borsó 130—140, román takarmányborsó elvámolva és megadóztatva ab vagon Pozsony 110—111, román lencse elvámolva ab vagon Pozsony 220—260, téli bükköny 180—200, nyári bükköny-vetömag 135—140, kék mák 530—550, holland kömény 570—595, mustármag ISO—200, biborheremag 200—250, vörös lóhere natúr 500—600, fehér lóhere natúr 500—600, ispargéta 150—170, takarmányrépa 600—700, mám- mut-takarmányrépa 600—700, cukorrépa 450—550, Woltmann ételburgonya 28—30, ipari burgonya 24—26, vetöburgonya 29—31, búza sütőliszt 280— 320, búzadara 260—270, búzaliszt 0HH és OH 250—260, búzaliszt 0. 245—255, búzaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215— 225, búzaliszt 4%. 200—210, búzaliszt 5. 185— buzaliszt 7J4. 130—135, 65 százalékos rozsliszt 195 —205, 70 százalékos 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 73—75, rozskorpa 73—75, buzatakar- mányllszt 93—95, rozstakarmányliszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1030— 1050, magyar 1030—1050, amerikai 1015—1045, holland 995—1035. dán 1020—1040, magyar szalonna 940—1030, félédes laza szlovenszkóí széna 32—34, préselt félédes szlovenszkói széna 37—39, savanyu laza széna 21—24, savanyu préselt széna 26—92, csépszalma 26—28, laza takarmányszalma 12—15. préselt takarmányszalma 17—20, laza alomszalma 10—12, préselt alomszalma 15— 17 korona. + Cukorpia*. A mai prágai cukorpiacon nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Nyerscukor azonnali szállításra ah Aussig loko 57.75—58, októberi szállításra 55.50—56 korona. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 7—9.50, vidéken vágott belföldi borjú 9—10 50, gyöngéminősógü áru 850, Prágában vágott belföldi borjú 9.50—11, vidéken vágott belföldi sertés 9—9.80, gyöngeminőségü áru 8.26—8.80, hakony- sertés 8.20—8.60, szalonna 8.75—9.40 korona. + Marhahusárak. A mai húspiacon a következő marhahusárakat fizették: ökör eleje 8.50—11.50, hátulja 9—12.50, bika 8.50—9, tehén eleje 7.50—9, hátulja 8.50—10, növendékmarha 8—8.75 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 843 cseh-morva hússertést, 444 szlovenszkói hússertést, 230 lengyel nehézsertést, 581 román nehézsertést, 1344 délszláv, 183 román ée 112 magyar bakonyser- tést hajtottak föl. Közepes forgalom mellett a következő árakat jegyezték: cseh-morva hússertés 6—7.25, szlovenszkói hússertés 6.40—7.50, román nehézserté6 5.80—6.80, lengyel nehézsertés 5.70— 6.40, délszláv bakonysertés 5.70—6.85, román bakonysertés 5.80—6.80, magyar bakonysertés 6.30— 6.90 korona. Visszamaradt: 153 hússertés, 117 nehézsertés és 519 bakonysertés. + Állatvásár. A mai prágai állatvásárra 345 cseh-morva és 295 szlovenszkói szarvasmarhát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat jegyezték: cseh-morva áru: ökör 4.50—5 60, bika 4.50—5.75, tehét 2.80—5.30. üsző 4.25—5.75, szlovenszkói áru: ökör 4.60—7.20, bika 4.70—5.25, tehén 4.20—4.75, üsző 4.90—6 korona. Visszamaradt 4 cseh-morva eredetű szarvasmarha. Mit kapunk a valutákért ? Prága, április 6. Ki 100 pengőért ........................... 494.50 10 0 schilllngért ..................... 478.50 10 0 zlotyért 458.50 100 lejért . ........................... 16.85 10 0 márkáért 713.— 100 ezüstmárkáért « , , . , 795.— 100 dinárért 57.05 100 svájci frankért.................. 789.50 10 0 francia frankért . „ » . . 161.70 100 Belgáért . ...................... 411-— 10 0 líráért...................... , « 191.90 10 0 holland forintért . , , , 1643.— 1 amerikai dollárért . » , , 24.15 1 angol fontért 120.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 6. KC 100 pengőért 497.50 100 schillingért 481.50 100 zlotyért 461.50 100 lejért 1 • « , , 1 « ■ 17.15 100 márkáért ...«»•» 717.— 100 ezüstmárkáért , . • » » 805.— 100 dinárért 57.45 100 svájci frankért . . « • • 792.50 100 francia frankért . » « « * 162.30 100 Belgáért ,••«••• 413.— 100 Uráért...................... . . 193.10 10 0 holland forintért . . . * 1649.— 1 amerikai dollárért . , , . 24.35 1 angol fontért 121.50
