Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-07 / 82. (3931.) szám
towgaiAW£ap.hirlar ma 1936 április 7, kedd. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA glia és Franciaország igényt tart Róma nélkülözhetetlen támogatására a rajnai ügyben. Olaszország középeurópai helyzete erősebo, mint valaha s az Ausztriának adott ajándékkal: a védkötelezettség újra- beveretésérek megengedésével és biztosításával újból erőssé kovácsolta a római blokkot. Szerdán összeül a genfi tanács és — elfogadja a duce békefeltételeit. Mert Musso.im ma hajlandó békét kötni, ha közvetlenül tárgyalhat a négussal s a négus kénytelen lesz közvetlenül tárgyalni. Az esős időszak közeledik, Olaszország nem soká bírja a gazdasági ostromot, Mussolini jól tudja, hogy tárgyalnia kell s az alkalom kedvező. Csapatai elfoglalták Abesszínia egyharmadát s legalább ennyi lesz a terület, amit Genf neki Ítél, eltekintve az ellenőrzési jogról, amit Olaszország ezentúl valószínűleg egész Abesszínia felett gyakorolni fog. Lám, az angol közvélemény az olaszellenes lapoktól felingerelve, néhány hónappal ezelőtt nem fogadta el a Hoare—Laval- tervet, pedig az akkori békefeltételeik kedvezőbbek voltak a maiaknál. Most szégyel- heti magát a közvélemény, amely ritkán tudja helyesen megitélni a következményeket s Hoare és Laval politikai érzéke teljes mértékben igazolva van. A duce mosolyog. Higgadtsága győzött. Megalázták, mégsem hagyta ott Genfet. mert tudta, jobb bévül lenni, mint kívül. Anglia flottával fenyegette, mégsem mondta fel a locarnói szerződést, ellenben felmondatta Németország által, hogy a birodalom kikaparja számára a tüzből a gesztenyét. Most pedig, a legkedvezőbb pillanatban leül tárgyalni a gyarmati kérdésről. Valószínűnek vehető, hogy az abesszin ügy konferenciája általános gyarmatügyi értekezletté nő, mert a duce felveti a nyersanyagok és a gyarmatok igazságos felosztásának elvi kérdését is a béketárgyalások folyamán. Nem lehetetlen, hogy az uj rendezésből Németország hasznot húz: ez lesz a jutalom, amivel Mussolini megfizeti a birodalomnak március 7-ét és az európai érdeklődés elterelését Keletafrikáról. Ha a birodalom tényleg huszonötéves békét igér Ausztriának — s az olasz lapok hisznek az ígéretben —, akkor Róma és Berlin között sdk gát leomlik s a két ,,proletárnemzet“ közös alapon találkozhat a gyarmatfelosztó értekezleten. Mert ha feltételezzük, hogy a rajnai bonyodalmakat sikerül békésen megoldani, akkor az elkövetkező probléma tényleg Európán kívüli kérdés lesz: a gyarmatok ügye. Három főigénylő van: Japán, Olaszország és Németország. Japánnal nem kell törődni, Tokio maga megszerzi Kínában, amire szüksége van s idővel százötven milliós gazdag gyarmatbirodalmat épít ki Távol Keleten. Mit kap a másik két igénylő? Olaszország egyelőre megelégszik, ha neki juttatják Abesszinia egyharmadát és a politikai és a gazdasági „ellenőrzést“ a többi kétharmad felett, olymódon, ahogy ötven évvel ezelőtt Anglia kapta meg Egyiptomban. Németország régi gyarmatait kívánja vissza. Tudjuk, e gyarmatok a népszövetség tulajdonát alkotják, de „ellenőrzés" végett bérletbe adta őket a nagyhatalmaknak. Japán semmiesetre sem juttatja vissza a volt német gyarmatokat, Franciaország sem, az egyetlen lehetőség tehát az, hogy Berlint más területekkel kártalanítják. Szabad terület azonban nincs sehol, még Afrikában sem, ahol az utolsót éppen most szálija meg Olaszország. Azt rebesgetik, hogy a portugál gyarmatokat használják fel „földosztási" célokra, olymódon, hogy megveszik Portugáliától s állítólag Lisszabonban nem idegenkednek e gondolattól s szívesen vennék a csengő aranyat az afrikai föld helyett. A gyarmatjuttatásnál fontosabb a nyersanyagok újraelosztásának problémája s Hoare bejelentése óta a szakemberek sókat törik fejüket, miként volna megoldható. Petróleum, szén, vas, gyapot, fa, gabona, számos állati termék. ásvány, érc és növény az, ami kellene*, de e nyerstermények kivétel nélkül ,,jó kézben" vannak s nehezen- cserélhetnek gazdát. Sok fejtörést és bonyodalmat fog jelenteni, amig sikerül egészséges megoldást találni s az abessziniai konfliktus következtében felmerült kérdést mindenki megelégedésére rendezni tudják. Az olasz előrenyomulás (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) Abe-szili cáfolatok! Addis Abeba, április 6. Vasárnap dél-J előtt hat olasz bombavető repülőgép bőm-1 bázta Dessiet. Abesszin források megcáfolják a négus lemondásáról szóló olasz jelentéseket és azt is, hogy a császár az Ashangi- tónál lezajlott ütközet után levelet küldött feleségének, amelyben a következőket írja: „Nem marad más hátra, minthogy imádkozzék értem.“ Végül azt a hirt is megcáfolják, hogy a négus Dessie felé menekül. Kissr'e'ek a béke helyreállítására London, április 6. Jelentettük, hogy az olasz—abesszin konfliktussal foglalkozó tizen- hármas bizottság szerdán Genfben összeül. A Daily Telegrapli szerint a népszövetségi” bizottság a háború befejezésére irányuló tö-5 rekvéseit két tény hatása alatt folytatja: 1. A négus belátta, hegy országát a mo-| dern haditechnikával fölszerelt támadó féllel j szemben tovább nem védheti. 2. A népszövetség számos fontos tagja nemi hajlandó az olasz-ellenes szankciókat további folytatni, vagy megerősíteni és ennél fogva 1 lehetetlen olyan békét kötni, amely a tárna-S dónak nem jelent reális előnyöket. | A négus pénzt keres London, április 6. A londoni abesszin követség számos bankhoz levelet intézett, amelyben egymillió fontsterlinges magán- kölcsönt keres. A felhívás szerint Abesszinia ezért az összegért hadi repülőgépeket akar vásárolni. Martin abesszin követ kijelentette, hogy a kölcsön hamarosan végotvetne Abesz- szinia nehézségeinek s ezenkívül a szankcióellenes államokat is megnyugtatná, mert az újonnan vásárolt hadirepülőgépekkel Abesszinia könnyen és hathatósan vissza^ verné a támadókat. Olasz-német gazdasági tárgyalások Berlin, április 6. Az utóbbi hónapokban csökkent az olasz—német gazdasági érintkezés élénksége, aminek elsősorban Németország volt oka. Az olasz devizahiány miatt a birodalom nem szállított többé árut s különösen a szénszállítás vált lassúbbá. A napokban több olasz nagyiparos érkezett a német fővárosba, hogy ismét fölélénkitse a német kivitelt Olaszországba. A konferencián a német nagyipar és nagykereskedelem kiküldöttei vettek rész és a kormány is képviseltette magát. ÉRELMESZESEDÉS. IDISIK, MIRIGYEK, MONTOK stb. megbetegedéseinél a Csizi Jód-Brémoi gyógyvíz otthoni Ivókúráját legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és használati utasítást küld a Fürdő- igazgatóság C i z - k ú p e 1 e. Antiszemita tüntetéssel végződött a román nemzeti diákok marosvásárhelyi kongresszusa Bukarest, április 6. Jelentettük, hogy a román nemzeti diákság kétnapos kongresszust tartott Marosvásárhelyt a Székelyföld fővárosában. A bukaresti lapok rövid távirati jelentésben számoltak be arról, hogy a ma- rosvásárhelyi diákkomgresszus vasárnap este véget ért és a diákok elutaztak Marosvásárhelyről. A lapok megkíséreltek, hogy terjedelmes magán je 1 entéseket közöljenek a kongresszus lefolyásáról és az azt követő diákzavargásokról, de a cenzúra példátlanul szigorúan működött a lapokkal szemiben. Az eseményekről szóló beszámoló cikkek nagy- részét a cenzúra törölte s igy a lapok kénytelenek voltak a jelentés szövege közé tőzsdei híreket és hirdetéseket tenni. Romániában ugyanis a lapoknak nem szabad cenzúrázott fehér foltokkal megjelenniük. A diák- kongresszus eseményeiről csupán annyit lehetett megtudni, hogy a diákok szombaton este antiszemita tüntetést rendeztek és a város főterén hatalmas máglyán elégették a zsidó vagy zsidó jellegű újságokat, folyóiratokat és könyveket. A máglya lángjai oly magasra csaptak, hogy a város harangjait félrevertók, mert azt hitték, hogy tűzvész tört ki. A diákok a tüntetés után fegyelmezetten sz éjjeloszlottak és szállásaikra vonultak vissza. Vasárnap a kongresszuson résztvevő diákok megfogalmazták követeléseiket, amelyek egy része diákjóléti intézmények létesítésére vonatkozik. Ezenkívül követelik az egyetemi autonómiák szélesebb alapokra helyezését s egyúttal a diákok bevonását is és végül a szabadkőműves tanárok eltávolítását az egyetemekről. Kormányrendelettel valósítják meg a közigazgatási bíráskodás kis reformjáét! IV Prága, április 6. A légionárius Národni Osvo- bozeni közlése szerint tárcaközi értekezleteken most tárgyalják a legfelső közigazgatási bíróságról szóló törvény módosító javaslatát, amelynek célja a közigazgatási bíróság tehermentesi-. tése, főképpen a bíróság hatáskörének korlátozása utján. Ezt olyképen akarják elérni, hogy bizonyos ügyeket kizárnának e bíróság hatásköréből. Ez a törekvés a polgárok oldalán nagy ellenzéssel találkozik, ezért úgy látszik, hogy a javaslatra vonatkozó tárgyalás még elég soká húzódik el. Ezért most arról tárgyalnak, hogy egyelőre a meghatalmazási törvény alapján kiadandó kormányrendelettel úgynevezett kis reformot készítsenek, ami abban állana, hogy a panasz 5 Ke bélyegilletékét (ivenkint) hatvan koronára emelnék s a melléklet bélyegilletéke ivenkint a mai egy korona helyett harminc korona volna. Ha a fél nem mondana le önként a nyilvános tárgyalásra való igényéről, úgy az illeték kétszeres összegre emelkednék. A már benyújtott panaszoknál az illeték kiegészítendő volna. Ettől az intézkedéstől különösen a bagatell-ügyek csökkenését remélik. A közigazgatási kérdésekben rendesen jólértesült Národni Osvobozenl jelentését komolyan kell vennünk. Ezért a tervvel kapcsolatban előre le kell szögeznünk néhány igen komoly meggondolásunkat. Nevezetesen kétséggel kell fogadnunk azt, hogy ilyen természetű reformot kormányrendelettel lehessen megvalósítani. Az uj meghatalmazási törvény ugyan nemcsak gazdasági, hanem közigazgatási természetű kérdésekben is ad fölhatalmazásokat a kormánynak törvényerejű rendeletek kiadására, azonban egy ilyen törvény már a bíráskodás területére vonatkozna, és azonfölül a különleges illetékek elrendelésével a közterheket emelné, ami ki van véve az eddigi kormánymeghatalmazás alól. A nyilvános tárgyalást igénylő panaszok illetékének kétszeresre való emelése egyszerűen alkotmánymódosítást igényelne. A mai törvényes állapot szerint ugyanis a normális dolog az, hogy minden panaszt nyilvános szóbeli tárgyalás után bírálnak el és nemnyilvános tárgyaláson csak azt a -anaszt tárgyalják, amelynek benyújtója a nyilvános tárgyalásról önként lemond, föltéve, hogy a nemnyilvános tárgyaláshoz a panaszolt hivatal is hozzájárul. A javasolt terv szerint a norma a nemnyilvános tárgyalás volna, míg nyilvános tárgyaláson csak annak panaszát in- biztositotta. Ilyesformán az a furcsa megvette. Ilyesformán oly nem demokratikus helyzet állana elő, hogy nyilvánosan csak annak panaszát tárgyalnák, aki ezt meg Is tudja fizetni, mig a szegény embernek meg kellene elégednie a zárt tárgyalással. Az eredeti törvényt a közigazgatási bíróságról szóló császári pátens alakjában bocsátották ki. Lehetetlen, hogy ezt a törvény ma ilyen szellemben módosítsák. A legfelső közigazgatási bíróság munkájának másféle megkönnyítése is lehetséges. Dérer igazságügyminiszter a múlt vasárnap azt a nyilatkozatot tette, hogy a bírák számát növelni kell. Nos, ha valahol, úgy a közigazgatási bíróságnál kell elsősorban segiteni a birák száménak emelésével és akkor elvégezhető lesz a sok és nagytömegű panasz is. Különösen fontos ez manapság, hogy maga a miniszterelnök is nyíltan kihangsúlyozta csak a múlt napokban, hogy sajnálatos dualizmus van a bíróságok elvi jelentőségű döntvényei és a közigazgatási hivatalok gyakorlata között. A panaszjog korlátozása egyáltalán nem mozdítaná elő a jogbiztonságot, amelynek fontosságát a gyáriparosok a kormánnyal egyértelmüleg állapították meg. Takarékossági és költségvetési okokra itt nem lehet hivatkozni. Mert amiként kell, hogy pénz legyen az állam megvédelmezésére, úgy kell, hogy ugyanígy legyen pénz a minden ország támaszát s talpkövét jelentő igazságszolgáltatás védelmére is. Mert: Justltia fundamentum reg- norum. Bethlen a magyar külpolitikáról beszélt Szigetváron Szigetvár, április 6. A szigetvári kerületben a közeljövőben lesz az időközi választás. Vasárnap béró Biedermann Imre, a kerület ellenzéki jelöltje tartott Szlgetvárott népgyülést, amelyen több ellenzéki vezető politikus is megjelent. Ott volt gróf Bethlen István volt miniszterelnök és Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére is. Gróf Bethlen István hosszabb beszédet mondott. Beszéde elején belpolitikai kérdésekkel foglalkozott és azt követelte, hogy a kormányzói jogkört olyan keretek között állapítsák meg, amellyel a magyar államid akkor rendelkezett, amikor király állott az; ország élén. Ezenkívül kívánta, hogy a felsőház jogkörét is hozzák paritásba a képviselő- házéval. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot még az ősszel nyújtsa be a kormány, mert szerinte ez az egyedüli biztosíték a közjogi meglepetések ellen. Elitélőleg szólott a túlméretezett párt- propagandáról és követelte, hogy a kormány tartsa be Ígéretét az általános titkos választójog bevezetésére vonatkozólag. Beszéde külpolitikai résziében Bethlen a csehszlovák sajtóiroda jelentése szerint a következőket mondotta: Európában komoly időket élünk. A magyar kormány római megegyezéseit a legnagyobb mértékben helyeseknek tartom és üdvözlöm őket. Nagyon fontos, hoigy ez a három állam egy csoportot alkotott, de ez a csoport nem cél, hanem csak eszköz a cél felé. Csak akkor van értéke, ha Magyarország három nagy nemzeti célja felé vezethet: nevezetesen a katonai egyenjogúsághoz, a magyar kisebbségek védelméhez ée a területi revízióhoz. E tekintetben azonban eddig semmi nem történt. A szónok ezután arra hívta föl a kormány figyelmét, hogy a németországi viszonyok következtében Európában a dolgok ujjászabályozására kerülhet sor, s ebből Magyarországnak nem szabad kimaradnia, mert ez esetben Versailles meghalna, ellenben Trianon tovább fenmaradna. Az európai ujjárendezésbe be kell kapcsolódnunk — fejezte be szavait Bethlen. (Rövidesen megjelenik a gépkocsiforgalom élénkítéséről szóló rendelet.) A gépkocsiforgalom élénkítéséről és a motor izmus támogatásáról szóló tanácskozások, mint ismeretes, már huzamosabb idő óta folynak. A tárgyalások valószínűen e hét vége felé befejeződnek és a motorizmus támogatáséiról szóló rendelet-tervezet a minisztertanács husvét- utárni tárgysorozatára kerül. A tervbe vett rendelet április 1-i vagy január 1-i hatállyal lép életbe. Beavatott helyen szerzett értesülések szerint, a pénzügyminisztérium messzemenő adókedvezményeket helyezett kilátásba, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a gépkocsiállomány gyarapodásának megkönnyítéséhez. A pénzügyminisztérium által nyújtandó adókedvezmények értékét 60—70 millió koronára teszik. E kedvezmény nyomán a ma 30.000 koronába kerülő standard-gépkocsi ára 20—25 százalékkal olcsóbb tehet a jövőben. A hajtóanyag árának leszállítása kérdésében végleges megegyezés még nem jött létre. Az ásványolaffinomítók is a pénzügyminisztérium belátására hivatkoznak és azt kívánják, hogy a minisztérium szállítsa le a benzinkeverék adóját, a pénzügyminisztérium viszont nem hajlandó ezt a kívánságot teljesíteni. A kérdés elsőrendű fontossággal bir, mert a benzinkeverék árának leszállítása nélkül a bobba kedvezménynek sem lenne ímeg a kv- vánt hatása. % 2
