Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-07 / 82. (3931.) szám

towgaiAW£ap.hirlar ma 1936 április 7, kedd. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA glia és Franciaország igényt tart Róma nélkülözhetetlen támogatására a rajnai ügyben. Olaszország középeurópai helyzete erősebo, mint valaha s az Ausztriának adott ajándékkal: a védkötelezettség újra- beveretésérek megengedésével és biztosí­tásával újból erőssé kovácsolta a római blokkot. Szerdán összeül a genfi tanács és — elfogadja a duce békefeltételeit. Mert Musso.im ma hajlandó békét kötni, ha köz­vetlenül tárgyalhat a négussal s a négus kénytelen lesz közvetlenül tárgyalni. Az esős időszak közeledik, Olaszország nem soká bírja a gazdasági ostromot, Mussolini jól tudja, hogy tárgyalnia kell s az alkalom kedvező. Csapatai elfoglalták Abesszínia egyharmadát s legalább ennyi lesz a terü­let, amit Genf neki Ítél, eltekintve az el­lenőrzési jogról, amit Olaszország ezentúl valószínűleg egész Abesszínia felett gya­korolni fog. Lám, az angol közvélemény az olaszelle­nes lapoktól felingerelve, néhány hónappal ezelőtt nem fogadta el a Hoare—Laval- tervet, pedig az akkori békefeltételeik ked­vezőbbek voltak a maiaknál. Most szégyel- heti magát a közvélemény, amely ritkán tudja helyesen megitélni a következménye­ket s Hoare és Laval politikai érzéke teljes mértékben igazolva van. A duce mosolyog. Higgadtsága győzött. Megalázták, mégsem hagyta ott Genfet. mert tudta, jobb bévül lenni, mint kívül. Anglia flottával fenye­gette, mégsem mondta fel a locarnói szer­ződést, ellenben felmondatta Németország által, hogy a birodalom kikaparja számára a tüzből a gesztenyét. Most pedig, a leg­kedvezőbb pillanatban leül tárgyalni a gyarmati kérdésről. Valószínűnek vehető, hogy az abesszin ügy konferenciája általános gyarmatügyi értekezletté nő, mert a duce felveti a nyersanyagok és a gyarmatok igazságos felosztásának elvi kérdését is a béketárgya­lások folyamán. Nem lehetetlen, hogy az uj rendezésből Németország hasznot húz: ez lesz a jutalom, amivel Mussolini megfizeti a birodalomnak március 7-ét és az európai érdeklődés elterelését Keletafrikáról. Ha a birodalom tényleg huszonötéves békét igér Ausztriának — s az olasz lapok hisznek az ígéretben —, akkor Róma és Berlin között sdk gát leomlik s a két ,,proletárnemzet“ közös alapon találkozhat a gyarmatfelosztó értekezleten. Mert ha feltételezzük, hogy a rajnai bonyodalmakat sikerül békésen meg­oldani, akkor az elkövetkező probléma tényleg Európán kívüli kérdés lesz: a gyar­matok ügye. Három főigénylő van: Japán, Olaszország és Németország. Japánnal nem kell törődni, Tokio maga megszerzi Kíná­ban, amire szüksége van s idővel százötven milliós gazdag gyarmatbirodalmat épít ki Távol Keleten. Mit kap a másik két igény­lő? Olaszország egyelőre megelégszik, ha neki juttatják Abesszinia egyharmadát és a politikai és a gazdasági „ellenőrzést“ a többi kétharmad felett, olymódon, ahogy ötven évvel ezelőtt Anglia kapta meg Egyiptomban. Németország régi gyarma­tait kívánja vissza. Tudjuk, e gyarmatok a népszövetség tulajdonát alkotják, de „el­lenőrzés" végett bérletbe adta őket a nagy­hatalmaknak. Japán semmiesetre sem jut­tatja vissza a volt német gyarmatokat, Franciaország sem, az egyetlen lehetőség tehát az, hogy Berlint más területekkel kár­talanítják. Szabad terület azonban nincs se­hol, még Afrikában sem, ahol az utolsót éppen most szálija meg Olaszország. Azt rebesgetik, hogy a portugál gyarmatokat használják fel „földosztási" célokra, oly­módon, hogy megveszik Portugáliától s ál­lítólag Lisszabonban nem idegenkednek e gondolattól s szívesen vennék a csengő aranyat az afrikai föld helyett. A gyarmat­juttatásnál fontosabb a nyersanyagok újra­elosztásának problémája s Hoare bejelenté­se óta a szakemberek sókat törik fejüket, miként volna megoldható. Petróleum, szén, vas, gyapot, fa, gabona, számos állati ter­mék. ásvány, érc és növény az, ami kellene*, de e nyerstermények kivétel nélkül ,,jó kéz­ben" vannak s nehezen- cserélhetnek gaz­dát. Sok fejtörést és bonyodalmat fog je­lenteni, amig sikerül egészséges megoldást találni s az abessziniai konfliktus követ­keztében felmerült kérdést mindenki meg­elégedésére rendezni tudják. Az olasz előrenyomulás (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) Abe-szili cáfolatok! Addis Abeba, április 6. Vasárnap dél-J előtt hat olasz bombavető repülőgép bőm-1 bázta Dessiet. Abesszin források megcáfol­ják a négus lemondásáról szóló olasz jelen­téseket és azt is, hogy a császár az Ashangi- tónál lezajlott ütközet után levelet küldött feleségének, amelyben a következőket írja: „Nem marad más hátra, minthogy imádkoz­zék értem.“ Végül azt a hirt is megcáfolják, hogy a négus Dessie felé menekül. Kissr'e'ek a béke helyreállítására London, április 6. Jelentettük, hogy az olasz—abesszin konfliktussal foglalkozó tizen- hármas bizottság szerdán Genfben összeül. A Daily Telegrapli szerint a népszövetségi” bizottság a háború befejezésére irányuló tö-5 rekvéseit két tény hatása alatt folytatja: 1. A négus belátta, hegy országát a mo-| dern haditechnikával fölszerelt támadó féllel j szemben tovább nem védheti. 2. A népszövetség számos fontos tagja nemi hajlandó az olasz-ellenes szankciókat további folytatni, vagy megerősíteni és ennél fogva 1 lehetetlen olyan békét kötni, amely a tárna-S dónak nem jelent reális előnyöket. | A négus pénzt keres London, április 6. A londoni abesszin követség számos bankhoz levelet intézett, amelyben egymillió fontsterlinges magán- kölcsönt keres. A felhívás szerint Abesszinia ezért az összegért hadi repülőgépeket akar vásárolni. Martin abesszin követ kijelentette, hogy a kölcsön hamarosan végotvetne Abesz- szinia nehézségeinek s ezenkívül a szank­cióellenes államokat is megnyugtatná, mert az újonnan vásárolt hadirepülőgépekkel Abesszinia könnyen és hathatósan vissza^ verné a támadókat. Olasz-német gazdasági tárgyalások Berlin, április 6. Az utóbbi hónapokban csökkent az olasz—német gazdasági érint­kezés élénksége, aminek elsősorban Német­ország volt oka. Az olasz devizahiány miatt a birodalom nem szállított többé árut s külö­nösen a szénszállítás vált lassúbbá. A napok­ban több olasz nagyiparos érkezett a német fővárosba, hogy ismét fölélénkitse a német kivitelt Olaszországba. A konferencián a né­met nagyipar és nagykereskedelem kiküldöt­tei vettek rész és a kormány is képviseltette magát. ÉRELMESZESEDÉS. IDISIK, MIRIGYEK, MONTOK stb. megbetegedéseinél a Csizi Jód-Brémoi gyógyvíz otthoni Ivókúráját legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és használati utasítást küld a Fürdő- igazgatóság C i z - k ú p e 1 e. Antiszemita tüntetéssel végződött a román nemzeti diákok marosvásárhelyi kongresszusa Bukarest, április 6. Jelentettük, hogy a ro­mán nemzeti diákság kétnapos kongresszust tartott Marosvásárhelyt a Székelyföld fő­városában. A bukaresti lapok rövid távirati jelentésben számoltak be arról, hogy a ma- rosvásárhelyi diákkomgresszus vasárnap este véget ért és a diákok elutaztak Marosvásár­helyről. A lapok megkíséreltek, hogy terje­delmes magán je 1 entéseket közöljenek a kongresszus lefolyásáról és az azt követő diákzavargásokról, de a cenzúra példátlanul szigorúan működött a lapokkal szemiben. Az eseményekről szóló beszámoló cikkek nagy- részét a cenzúra törölte s igy a lapok kény­telenek voltak a jelentés szövege közé tőzs­dei híreket és hirdetéseket tenni. Romániá­ban ugyanis a lapoknak nem szabad cenzú­rázott fehér foltokkal megjelenniük. A diák- kongresszus eseményeiről csupán annyit le­hetett megtudni, hogy a diákok szombaton este antiszemita tün­tetést rendeztek és a város főterén hatal­mas máglyán elégették a zsidó vagy zsidó jellegű újságokat, folyóiratokat és könyve­ket. A máglya lángjai oly magasra csaptak, hogy a város harangjait félrevertók, mert azt hitték, hogy tűzvész tört ki. A diákok a tüntetés után fegyelmezetten sz éjjeloszlottak és szállásaikra vonultak vissza. Vasárnap a kongresszuson résztvevő diá­kok megfogalmazták követeléseiket, amelyek egy része diákjóléti intézmények létesítésé­re vonatkozik. Ezenkívül követelik az egye­temi autonómiák szélesebb alapokra helye­zését s egyúttal a diákok bevonását is és végül a szabadkőműves tanárok eltávolítását az egyetemekről. Kormányrendelettel valósítják meg a közigazgatási bíráskodás kis reformjáét! IV Prága, április 6. A légionárius Národni Osvo- bozeni közlése szerint tárcaközi értekezleteken most tárgyalják a legfelső közigazgatási bíró­ságról szóló törvény módosító javaslatát, amely­nek célja a közigazgatási bíróság tehermentesi-. tése, főképpen a bíróság hatáskörének korláto­zása utján. Ezt olyképen akarják elérni, hogy bizonyos ügyeket kizárnának e bíróság hatáskö­réből. Ez a törekvés a polgárok oldalán nagy ellenzéssel találkozik, ezért úgy látszik, hogy a javaslatra vonatkozó tárgyalás még elég soká húzódik el. Ezért most arról tárgyalnak, hogy egyelőre a meghatalmazási törvény alapján kiadandó kormányrendelettel úgynevezett kis reformot készítsenek, ami abban állana, hogy a panasz 5 Ke bélyegilletékét (ivenkint) hat­van koronára emelnék s a melléklet bélyeg­illetéke ivenkint a mai egy korona helyett harminc korona volna. Ha a fél nem mondana le önként a nyilvános tárgyalásra való igé­nyéről, úgy az illeték kétszeres összegre emel­kednék. A már benyújtott panaszoknál az il­leték kiegészítendő volna. Ettől az intézkedés­től különösen a bagatell-ügyek csökkenését remélik. A közigazgatási kérdésekben rendesen jól­értesült Národni Osvobozenl jelentését komo­lyan kell vennünk. Ezért a tervvel kapcsolatban előre le kell szögeznünk néhány igen komoly meggondolásunkat. Nevezetesen kétséggel kell fogadnunk azt, hogy ilyen természetű reformot kormányrendelettel lehessen megvalósítani. Az uj meghatalmazási törvény ugyan nemcsak gaz­dasági, hanem közigazgatási természetű kérdé­sekben is ad fölhatalmazásokat a kormánynak törvényerejű rendeletek kiadására, azonban egy ilyen törvény már a bíráskodás területére vo­natkozna, és azonfölül a különleges illetékek el­rendelésével a közterheket emelné, ami ki van véve az eddigi kormánymeghatalmazás alól. A nyilvános tárgyalást igénylő panaszok illetéké­nek kétszeresre való emelése egyszerűen alkot­mánymódosítást igényelne. A mai törvényes ál­lapot szerint ugyanis a normális dolog az, hogy minden panaszt nyilvános szóbeli tárgyalás után bírálnak el és nemnyilvános tárgyaláson csak azt a -anaszt tárgyalják, amelynek benyújtója a nyilvános tárgyalásról önként lemond, föltéve, hogy a nemnyilvános tárgyaláshoz a panaszolt hivatal is hozzájárul. A javasolt terv szerint a norma a nemnyilvános tárgyalás volna, míg nyilvános tárgyaláson csak annak panaszát in- biztositotta. Ilyesformán az a furcsa megvette. Ilyesformán oly nem demokratikus helyzet állana elő, hogy nyilvánosan csak an­nak panaszát tárgyalnák, aki ezt meg Is tudja fizetni, mig a szegény embernek meg kellene elégednie a zárt tárgyalással. Az eredeti törvényt a közigazgatási bíróságról szóló császári pátens alakjában bocsátották ki. Lehetetlen, hogy ezt a törvény ma ilyen szellem­ben módosítsák. A legfelső közigazgatási bíróság munkájának másféle megkönnyítése is lehetsé­ges. Dérer igazságügyminiszter a múlt vasárnap azt a nyilatkozatot tette, hogy a bírák számát növelni kell. Nos, ha valahol, úgy a közigazga­tási bíróságnál kell elsősorban segiteni a birák száménak emelésével és akkor elvégezhető lesz a sok és nagytömegű panasz is. Különösen fon­tos ez manapság, hogy maga a miniszterelnök is nyíltan kihangsúlyozta csak a múlt napok­ban, hogy sajnálatos dualizmus van a bíróságok elvi jelentőségű döntvényei és a közigazgatási hivatalok gyakorlata között. A panaszjog kor­látozása egyáltalán nem mozdítaná elő a jogbiz­tonságot, amelynek fontosságát a gyáriparosok a kormánnyal egyértelmüleg állapították meg. Takarékossági és költségvetési okokra itt nem lehet hivatkozni. Mert amiként kell, hogy pénz legyen az állam megvédelmezésére, úgy kell, hogy ugyanígy legyen pénz a minden ország tá­maszát s talpkövét jelentő igazságszolgáltatás védelmére is. Mert: Justltia fundamentum reg- norum. Bethlen a magyar külpolitikáról beszélt Szigetváron Szigetvár, április 6. A szigetvári kerületben a közeljövőben lesz az időközi választás. Va­sárnap béró Biedermann Imre, a kerület ellen­zéki jelöltje tartott Szlgetvárott népgyülést, amelyen több ellenzéki vezető politikus is meg­jelent. Ott volt gróf Bethlen István volt minisz­terelnök és Eckhardt Tibor, a független kisgaz­dapárt vezére is. Gróf Bethlen István hosszabb beszédet mon­dott. Beszéde elején belpolitikai kérdésekkel foglalkozott és azt követelte, hogy a kormányzói jogkört olyan keretek között állapítsák meg, amellyel a magyar államid akkor rendelkezett, amikor király állott az; ország élén. Ezenkívül kívánta, hogy a felső­ház jogkörét is hozzák paritásba a képviselő- házéval. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot még az ősszel nyújtsa be a kormány, mert szerinte ez az egyedüli biztosíték a közjogi meglepetések ellen. Elitélőleg szólott a túlméretezett párt- propagandáról és követelte, hogy a kormány tartsa be Ígéretét az általános titkos választó­jog bevezetésére vonatkozólag. Beszéde külpolitikai résziében Bethlen a csehszlovák sajtóiroda jelentése szerint a kö­vetkezőket mondotta: Európában komoly időket élünk. A magyar kormány római megegyezéseit a legnagyobb mértékben he­lyeseknek tartom és üdvözlöm őket. Nagyon fontos, hoigy ez a három állam egy csopor­tot alkotott, de ez a csoport nem cél, hanem csak eszköz a cél felé. Csak akkor van értéke, ha Magyarország há­rom nagy nemzeti célja felé vezethet: nevezete­sen a katonai egyenjogúsághoz, a magyar kisebb­ségek védelméhez ée a területi revízióhoz. E te­kintetben azonban eddig semmi nem történt. A szónok ezután arra hívta föl a kormány figyelmét, hogy a németországi viszonyok következtében Európában a dolgok ujjászabályozására kerülhet sor, s ebből Magyarországnak nem szabad ki­maradnia, mert ez esetben Versailles meghalna, ellenben Trianon tovább fenmaradna. Az európai ujjárendezésbe be kell kapcsolódnunk — fejezte be szavait Bethlen. (Rövidesen megjelenik a gépkocsiforgalom élénkítéséről szóló rendelet.) A gépkocsifor­galom élénkítéséről és a motor izmus támoga­tásáról szóló tanácskozások, mint ismeretes, már huzamosabb idő óta folynak. A tárgya­lások valószínűen e hét vége felé befejeződ­nek és a motorizmus támogatáséiról szóló rendelet-tervezet a minisztertanács husvét- utárni tárgysorozatára kerül. A tervbe vett rendelet április 1-i vagy január 1-i hatállyal lép életbe. Beavatott helyen szerzett értesülé­sek szerint, a pénzügyminisztérium messze­menő adókedvezményeket helyezett kilátásba, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a gép­kocsiállomány gyarapodásának megkönnyíté­séhez. A pénzügyminisztérium által nyújtan­dó adókedvezmények értékét 60—70 millió koronára teszik. E kedvezmény nyomán a ma 30.000 koronába kerülő standard-gépkocsi ára 20—25 százalékkal olcsóbb tehet a jövőben. A hajtóanyag árának leszállítása kérdésében végleges megegyezés még nem jött létre. Az ásványolaffinomítók is a pénzügyminiszté­rium belátására hivatkoznak és azt kívánják, hogy a minisztérium szállítsa le a benzin­keverék adóját, a pénzügyminisztérium viszont nem hajlandó ezt a kívánságot teljesíteni. A kérdés elsőrendű fontossággal bir, mert a benzinkeverék árának leszállítása nélkül a bobba kedvezménynek sem lenne ímeg a kv- vánt hatása. % 2

Next

/
Thumbnails
Contents