Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-04 / 80. (3929.) szám

^ Ma: Nagy rádió melléklet ^.18 oldal. Ara Ké 1.20 (St I XV’ évf' 80' (3929) szám * Sxombat » 1936 április 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.- Ké. A szlovenszkói és ruszinszlcói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská utice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet • • TELEFON; 3 0 3 - 1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Az autonómísta blokk (d) A szlovák néppárt vezetése alatt állói autonómista blokkban nagyon szomorú események játszódnak le. A szlovák nép­párt, a szlovák nemzeti párt, a ruszin auto­nóm földmüvesszövetség és a lengyel kato­likusok néppártjának szövetsége, amely a választások után meglehetősen szilárd ala­kulatnak ígérkezett, szétbomlóban van. Úgy látszott első időben, hogy ez nem | pusztán választási összeállás, melynek egyedüli szülőanyja a választási törvény ama rendelkezése, hogy a törpe pártok kü­lönhaladva nem juthatnak be a parlament­be, hanem azt hittük, hogy itt eszmei alap is van, amely közös nevezőre hozza Hlin- ka, Rázus, Bródy és Wolíf pártjait s ez az összefoglaló eszme az autonómista pro­gram, az önkormányzati rendszerre való közös törekvés. Nagy eredmény volt az összefogásban, hogy a szlovák autonómis­ták ki tudták küszöbölni a magasabb nem­zeti és autonómista cél érdekében a vallási eltérést, amennyiben a katolikus néppárt és az evangélikus jellegű nemzeti párt teljes taktikai egységként lépett föl olyannyira, hogy közös népgyüléseket is tartottak. Ha­sonlóan nagy Ígéretet tartalmazott a szö­vetség szlovák-ruszin viszonylatban is. Is­meretes, hogy a Kárpátalja és Szlovenszkó közti közigazgatási határ rendezésének ügye mindig kényes kérdés volt a két nép politikusai között. A két nép autonómista pártjai, bár egyformán ellenzékben voltak, sohasem támogatták egymást. Ez az első összefogás azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy itt olyan kooperáció jön létre, amely mindkét nép autonómista törekvéseinek megerősítését fogja szolgálni. Remélni le­hetett, hogy a legkényesebb kérdés barát­ságos légkörben megértő megvitatás alá kerül s a ruszinszkói autonómia önzetlen, elszánt támogatókat kap a szlovák autó ■ nómistákban is abban a reményben, hogy a kárpátaljai autonómia kipróbálása a szlo­vák önkormányzati törekvések számára kedvező precedensül fog szolgálni. És vé­gül nem kis jelentőségű volt az összefo­gásban az, hogy itt egy szláv ellenzéki csoport, a szlovákok, ruszinok és lengye­lek politikai blokkja jött létre. Sajnos, a tavalyi reményekből alig ma­radt meg valami. Az első szomorú jelen­ség az volt, hogy úgy a ruszin csoport, mint a szlovák nemzeti párt ügy-egy man­dátummal többet igényelt a legerősebb komponenstől, a szlovák néppárttól s ez a mandátumkérdés hosszú hónapokra nagy lehangoltságot idézett elő a szövetségben. A személyi kérdések miatt az eszmei együttműködés kevés eredményt mutatha­tott föl. A választási blokkból nem lett po­litikai egység. Különösen akkor vált ez nyilvánvalóvá, amikor a néppárt leült a kormánnyal a tárgyalóasztalhoz. Kisült, hogy egyedül és kizárólag csak a maga nevében tárgya.. Hogy a lengyeleket és a ruszinokat, mint a szlovenszkói problémá­tól távolabb eső tényezőket kihagyta a kormánybalépés tervéből, ezt még megért­jük, de hogy mért kellett ennél a szlovák nemzeti pártot mellőzni, amely pedig ugyanazt a nemzeti és autonómista progra­mot vallja, mint a néppárt: ebből már ki­látszott, hogy a szövetség körül lényeges hiba van. A nyílt szakítás sem késett so­káig. A szlovák nemzeti párt elnöksége kimondta, hogy fölbontja a néppárttal való szövetségét és mint autonómista párt Önállóan vesz részt a legközelebbi válasz­A brit külügyminiszter alsóházi nyilatkozata Edén jelentősnek és a vizsgálatra érdemesnek tartja a német javaslatokat Hosszabb szünet várható a nemzetközi tárgyalásokban - „Az angol-franca vezér­kari megbeszélések csak technikai természetűek és nem preiudikálhatiák a békés megegyezést Németországgal" - Anglia újabb politikai megkötéseket nem vállal A francia nagykövetek a brüsszeli angoUlrancia- belga-olasz értekezlet összehívását sürgetik London, április 3. Edén külügyminiszter ma délelőtt az alsóházban telt ház mellett és csak­nem az egész kormány jelenlétében megtartotta bejelentett beszédét, amelyben foglalkozott a német jegyzékkel és az angol-francia vezérkar sokat vitatott megbeszéléseinek tervével. — Az elmúlt napok eseményei — kezdte nyi­latkozatát a brit külügyminiszter — két részre oszlanak. Az első rész a német kormány április eiseji javaslataira vonatkozik, a második rész a brit, a francia és a belga kormányok között kicserélt és a március 19-i fehérkönyvnek meg­felelő közleményekre. Tegnap tárgyaltam Rib- bentrop német fődelegátussal és közöltem vele, hogy a brit kormány Hitler legújabb javaslatait rendkívül jelentősnek és gondos vizsgálatra ér­demesnek tartja. A kormány máris megkezdte a javaslatok pontos felülvizsgálatát. Fölmerül a kérdés, hogy mi lesz a legközelebbi lépés a kibontakozás felé. Világos, hogy azonnal érint­kezésbe lépünk a többi kormánnyal. Ez bizo­nyos ideig fog tartani. A brit kormány vélemé­nye az, hogy a jelen pillanatban egy kis szünet rendkivül értékes volna (nagy tetszés). Hang­súlyoztam Ribbentropnak, hogy célunk ma ugyanaz, ami kezdetben volt, vagyis az, hogy folyamatban tartsuk a végérvényes megoldásra irányuló tárgyalásokat. Kértem Ribbentrop urat, hogy értesítse a német kancellárt, hogy a brit kormány ezen a téren nem riad vissza sem­miféle fáradozástól. Ugyanakkor azonban fi­gyelmeztettem, hogy a német kormány nem tette meg az átmeneti időre vonatkozó általunk ta­tásokban. Ez a szakítás további szakadást is előidézett: a szlovák nemzeti párton be­lül. A nemzeti párt vezérlete két táborra oszlott s ezek kölcsönösen egymás kizárá­sára törnek. Az elnökség a végrehajtó bi­zottság, a végrehajtóbizottság az elnökség ellen harcol, úgy hogy ebben a pillanatban voltaképp két szlovák nemzeti párt van, vagy egy sem. Kilépett tiszteletbeli elnöke, Stodola Emil, lemondott alelnöke, Jánoska György s a lemondás gondolatával foglal­kozik maga a vezér, Rázus képviselő is. Rázus szavai szerint a pártbontókat éppen az eddigi szövetséges, a szlovák néppárt támogatja és mozgatja. Egyszóval a szlo­vák autonómista tábor meghasonlása és belső viszálykodása nem lehet ennél telje­sebb. Szomorú látvány, amelyből le kell vonni a tanulságokat. Mindenekelőtt azt, hogy ez a viszálykodás a legtávolabbról sem szolgálja az autonómista törekvések erősítését, sőt ellenkezőleg egyedül és ki­zárólag a front gyöngitését eredményezi. Az ellentábor csak örülhet neki. Az auto- nómistja front diplomatái rossz vizsgát tettek. vánt gesztust s igy nem javította meg a hely­zetet, Ennélfogva nem sikerült egyelőre helyre­állítani a további tárgyalások szempontjából nélkülözhetetlen bizalom légkörét. Kísérőlevél a vezérkarok értekezletéhez — Március 26-i beszédemben kijelentettem, hogy a brit kormány a bizalom helyreállítása ér­dekében hajlandó két lépést tenni. Az első lépés az, hogy a brit kormány a tárgyalások kudarca esetén bizonyos támogatási kötelezettséget vál­lal magára a francia és a belga kormánnyal szemben. E kötelezettségeket azok a levelek tar­talmazzák, amelyeket tegnap adtunk át az érde­kelt hatalmak nagyköveteinek. A másik lépés a francia—belga—angol vezérkarok megbeszélé­seire vonatkozott. Hangsúlyozom, hogy e kato­nai megbeszélések csak az átmeneti időre vonat­koznak, tisztán technikai jellegűek és a brit kor­mány nem vállal magára általuk semmiféle to­vábbi politikai kötelezettségeket. Edén ezután fölolvassa a francia és a belga nagyköveteknek tegnap átnyújtott okirathoz csa­tolt levelet, amelyben kifejezésre juttatja az an­gol kormánynak álláspontját. A kísérőlevél nyíl­tan leszögezi, hogy a garancialevelek elküldése nem jelenti a további béketárgyalások megszün­tetését, mert az angol kormány a német javasla­tokat megfontolandónak tartja. Az angol kor­mány hajlandó résztvenni a vezérkarok megbe­szélésein, hogy megteremtse az esetleges nem A második tanulság a felelősség kérdésé­ben vonható le. Kétségtelen, hogy a lagfe- lelősebb szerep az autonómista szövetség legerősebb összetevőjét, a szlovák nép­pártot illette meg. Felelősség a vezetésért és egyben a front széthullásáért is. A szlo­vák néppárt megszerezte a szövetségeseit, de nem tartotta meg. Pedig a szlovák nép­párt történelmi hivatása még ennél na­gyobb lett volna. Jegecesedési központul kellett volna hogy szolgáljon nemcsak a szlovák-ruszin-lengyel autonómista blokk­hoz, de valamennyi autonómista párt szö­vetségének megteremtése is az ő feladata lett volna. Sajnos, nem a mi mulasztásunk, hogy Hlinka vezérlete alatt nem jött létre a minden szlovenszkói és kárpátaljai auto­nómista pártot és frakciót egy arcvonalba összefogó szlovák-magyar-ruszin-német- lengyel ellenzéki .pártszövetség. így most a szlovák autonómista bloikik széthull s a fölötte szomorú tanulságok mel­lett örvendetes tényként szögezhetjük le, hogy a mi oldalunkon ennek a jelenségnek éppen az ellenkezőjéről számolhatunk be. provokált támadások visszautasítására vonatko­zó technikai előfeltételeket. Politikai kötelezett­ségeket e tárgyalások nem határozhatnak el és az angol nemzetvédelem megszervezésének meg­változtatását sem. A kísérőlevél szerint az angol kormány örülne, ha a francia és a belga kor­mány kifejezné, hogy hasonló véleményen van* Az angol kormány továbbá javasolta, hogy a vezérkarok megbeszélései Londonban folyjanak le, Anglia nem gördít akadályt a megegyezés útjába A kísérőlevél felolvasása után Edén össze­foglalta az angol politika alapelveit. — A közlés három különböző pontra vonat­kozik, — mondotta. — 1. Világosan kifejtet­tem, hogy az angol kormány e levelek elküldé­sében nem a békítési törekvések kudarcát láíja. Ebben az összefüggésben az alsóház tagjai lát­hatják, hogy a levélben ráirányítottam a fran­ciák és a belgák figyelmét a legújabb német ja­vaslatokra. 2. A francia és a belga nagykövetet értesítettem, hogy a március 19-i fehérkönyv 3. cikkelye alapján hajlandók vagyunk megkezdeni a vezérkarok tárgyalásait. 3. Leszögeztem, hogy e katonai megbeszélések nem vezethetnek újabb politikai megkötöttségekre. A brit kormány meg­kapta a választ e levélre és a belga és a francia nagykövet értesítettek, hogy kormányaik hason­ló felfogást képviselnek. A Londonban ösze- ülő vezérkari értekezlet pontos időpontját még Széthúzás helyett összefogásról. Kü'lóniha- ladás helyett egy pártba való egyesülésről. És az a szoros szövetség, amelyet a ma­gyar kisebbség a szepesi német párttal és a keresztényszocialista párt a maga szlovák, német, ruszin és román hiveivel mindemkor fenntartott, soha nem szenvedett csorbát mandátumkérdések miatt, mert egységfron­tunkban mindenkor voltak és vannak né­met és szlovák mandatáriusok is. Egyesült pártunk olyan szilárd jegecesedési központ a szlovenszkói és kárpátaljai autonómísta frakcióik számára, amelyet személyi kér­dések, széthúzások és belső viszályok nem érinthetnek. És ez vigasztaló, biztató Ígéret a jövő számára. Pé'ldaadás szlovák testvé­reink felé is, hogy hagyjanak föl a testvéri harccal s a kis egységekre való széthullás helyett velünk együtt keressék a nagy tak­tikai egység erőgyarapitó helyzetelőnyét. Mert csak valamennyi erőnk összefogásá­val vívhatjuk ki azoknak a politikai elvek- a győzelmét, amelyek mindegyikünk pro­gramiának közös pontjai.

Next

/
Thumbnails
Contents