Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-30 / 100. (3949.) szám
4 1936 április 30, csütörtök. Kamatra kell kifizetni az állam bevételének egynegyedét Pajor szenátor élesen bírálta a szenátusban az 1934-es zárszámadást ■ Minden 17-ik munkaképes ember munkanélküli, a lakosság nagyobb felének létminimum alatti jövedelme van Szlovenszkón 39 százalékkal több adót hajtottak be 19 34-ben,mint amennyit a költségvetés előirányzott Prága, április 29. Jelentettük, hogy a szenátus tegnapi ülésén, a zárszámadás vitájában Pajor Miklós szenátor hosszabb beszédet mondott. Közérdekű beszédében a magyar szenátor azt hangsúlyozta ki, hogy a tárgyalás alatt álló 1934-es zárszámadás 1.384 milliós deficitje főleg azért állhatott elő, mert nincs független állami számvevőszékünk, amefy a költségvetés túllépését meg tudná akadályozni. Egy Ilyen szerv fölállítása nagyon sürgős, mert évről-évxe megismétlődik, hogy az állami gazdálkodás súlyos deficittel végződik. 1930-ban a hiány 435,6 millió, 1931- ben 125.7, 1932-ben 1.748, 1933-ban 1.680 millió korona volt, vagyis öt esztendő alatt majdnem 5.5 milliárd a pénztári hiány. — Ezt a szomorú képet — mondotta többek között a szónok — nem a gazdasági válságnak, hanem a kormány rossz gazdasági politikájának kell betudnunk. A kormánynak a rossz gazdasági helyzethez kellett volna idomítania pénzügyi politikáját. Tudom, úgymond — hogy most, két év után, minden kritika falrahányt borsó s a zárszámadást csak azért terjesztették a törvényhozás dé, hogy a nép higyje, hogy itt még teljes parlamentarizmus és demokrácia van, pedig a törvényhozás nem egyéb, mint a koalícióban egyesült politikai pártok oligarchikus uralma. Két milliárd korona kamat! A zárszámadás szerint államadósságunk csaknem 41 milliárd, ami azt jelenti, hogy minden lakosra körülbelül 3000 korona államadósság jut, A meglevő 41 milliárd államadósság évi 2 milliárd kamatot igényel és ha tekintetbe vesszük, hogy egyévi állami összbevétel körülbelül 8 milliárd korona, arra a szomorú eredményre jutunk, hogy az álfám évi bevételének egynegyed része kamatokra fizetendő. Az önkormányzati testületeknek körülbelül 20 milliárdos adóssága van. A jövedelmi adót fizetők száma alig hárommillió személy, tehát a lakosság több mint felének nincs meg a pénzügyigazga- tóság által előirt 500 koronás létminimális jövedelme és ha hozzávesszük még, hogy a jövedelmi adónak 65 százalékát a szolgálati viszonyban levők fizetik és hogy minden 17-ik munkaképes ember ma munkanélküli és hogy munkanélküli segély címén évenként 750 millió korona kerül kifizetésre, akkor kész a gazdasági helyzetnek a szomorú képe. A pénztári utalványok szerepe — A helyzet megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy az 1934. évben meglevő 4.423 millió pénztári utalvány cimü tartozás az 1935. évben kiadott 2.289 millió pénztári utalvánnyal 6.712 millióra emelkedett, Ez az összeg az évi 8 milliárdos költségvetésnek 90 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy az állami gazdálkodásban 90 százalékban adósságból élünk. Jelentést az állami alapokról I Meglepő az is — folytatta a. szónok —, hogy a körülbelül 80 különböző állami kezelésben levő alap közül talán csak 5 alapnak gazdákodásáról tesz említést a zárszámadás és csupán a zárszámadás parlamenti tárgyalásának vitáiból tudjuk, hogy létezik egy 85 millió koronát kitevő jövedéki bírságalap, a pénzügyminiszteri tisztviselők kezelik s ebből bizonyos pénzügyőri épületeket építettek, amelyeket az állam tart bérletben és az alapnak bért fizet. Az érvényes pénzügyi törvények szerint minden birság az állam jövedelmét képezi és ezért javasolom, hogy a pénzügyminisztérium sürgősen felhivassék, hogy úgy erről, mint a kezelésében levő többi alapról és azok jövedelméről a törvényhozásnak tegyen sürgősen jelentést. Az állami üzemek deficitje — A közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás további szomorú képét mutatja az állami üzemek zárszámadási eredménye. A 18 állami üzem közül 8 deficittel zárta az 1934. évet és a hiány összege ezeknél körülbelül 700 millió koronát tesz ki. A köztársaságban 2 százalékkal kisebb, Szloventzkán 39 százalékkal nagyobb adóbevétel A zárszámadás adataiból megállapítható, hogy 1934-ben Szlovenszkóról 39 százalékkal több adó hajtatott be, mint amennyit a költségvetés előirányzott. Ezzel szemben az egész köztársaságban csaknem 2 Százalékkal kisebb az adóbevétel az előirányzótt összegnél. A lakosság általános eladósodása, a kereskedelem és ipar, általában az egész közgazdaság 40 százalékos pangása köztudomású, de ezzel szemben az adóterhek 30 százalékkal emelkedtek. Köztudomású az is, hogy a gazdasági válságnak nevezett gazdasági nyomorúság Szlovenszkón lényegesen nagyobb, mint a törLondon, április 29. Az európai lapokban csütörtökön több hir jelent meg arról, hogy a németek csapatokat vonnak össze az osztrák határ közelében és az osztrákok is csapatát- csoportositási előkészületeket folytatnak a határ másik oldalán. A Reuter-iroda müncheni jelentése szerint e hirek valódiságáról semmi hiteleset nem sikerült megtudnia. A német kormány erélyesen megcáfolta a csapatösszevonásról szóló híreket. Ugyanakkor a prágai osztrák követség is cáfolatot adott ki. Az utóbbi szerint az állítólagos osztrák csapatmozdulatokat egyes körök az Kassa, április 29. (Kassai szerkesztőségünk, telelőn,jelentése.) A kassal kerületi bíróság őr. Rotlh-tanácsa ma tárgyalta Elefánt Emánaielnek, az azóta megszűnt. „/Zsidó Szó" cimü hetilap volt szerkesztőjének ügyét, akit az ügyészség háromrendbeli zsarolással és kétrendbeli magánlaksértéssel vádolt. Elefánt Emánuelt, mint annakidején jelentettük, körülbelül két évvel ezelőtt ugyancsak zsarolás miatt másfélévi börtönbüntetésre ítélték. Elefánt akkor megszökött a büntetés kitöltése elől, de Bécsben a múlt év novemberében letartóztatták és kiadták Csehszlovákiának. Elefánt azóta a kassai ügyészség fogházának a lakója. Az ügyészség három vádiratot készített Elefánt Emánuel ügyeiből. Az első vádirat szerint megzsarolta György Ferencet és Lévai Lajost, az ugyancsak beszüntetett „Igazság" cimtt hetilap volt szerkesztőit. 1932 végén és 1933 elején ugyanis elkeseredett harc folyt a két lap között és György, valamint Elefánt között többizben tettlegességre Is sor került. György Ferenc egyizben annyira elverte Elefántot, hogy kórházi ápolásra szorult. 1933 január végén Elefánt Neumann Dezső volt munkácsi bankigazgató közvetítésével bókét kötött Györggyel és Lévaival, azzal a, föltétellel, hogy az orvosi költségeket megtérítik részére és akkor ő is beszünteti lapjában a támadásokat. ténelmí országokban és ezért elítélendő a pénzügyi hatóságok olyan könyörtelensége* amely az előirányzottnál nagyobb adó behajtását eredményezte és ezáltal egy egész sereg adóalanyt tett tödkre. Ipartalanitás után Szloven- szkó újabb iparosítása —■ Legutóbb a kormány elnök ur tói, valamint a közmunkaügyi miniszter úrtól hallottuk, hogy a kormány az iparvállalatok egyrészét a történelmi országokból Szlo- venszkóra és Kárpátaljára hivánja áttelepíteni. Örvendünk, hogy Szlovenszkó iparosításának kérdésében az általunk évek óta követelt álláspont végre megértésre talált. Szlovenszkónak volt egészséges és fejlett ipara, amit azonban a lényegesen fejlettebb cseh gyáripar és az állam vámhábo- ruja tett tönkre. Elvárhatjuk tehát most a kormányzattól, hogy a kormány a meglevő halódó ipart fejlessze és a megszüntetett vállalatokat keltse újra életre. —- A gazdasági szervezetek erősen kihangsúlyozzák, hogy az egyéni felelősség elvét a vállalkozásokból kizárni nem helyes. Már pedig a kormányzat monopolizálási, szindikali- zálási és kartellizáfó irányával az ellenkezőjét teszi, az árakat drágítja, a fogyasztást csökkenti és a megélhetést nehezebbé teszi. osztrák kormányiban lévő nézetei térésekkel indokolják és azt állítják, hogy a küszöbön- álló kormányrekonstrukcióval vannak összefüggésben. Mindezek az állítások légből kapottak. A határ katonai megszállásáról szóló hirek arra a tényre vezethetők vissza, hogy a gyakorlati csapatkiképzés megkezdésékor bizonyos átcsoportosítások történtek a helyőrségekben és a kiképzést váltakozó terepen folytatták le, úgyhogy a csapatok helyröl- helyre vándoroltak. Az egyes osztagok áthelyezéséről egyébként már az április 27-i hivatalos osztrák jelentés beszámol. Elefánt először 1160 korona kórházi költséget követelt, de végén kiegyeztek 500 koronában s György 300 koronát azonnal ki is fizetett. 1933 március 12-én Elefánt Emánuel megjelent dr. Kardos Arnold kassai ügyvédnél és 200 korona támogatást kért a lap részére. Kardos megtagadta a kért összeg kifizetését és ekkor Elefánt fenyegetőzni kezdett s nem akarta elhagyni az irodát. Az ügyvéd végül rendőrt, hívott s azzal dobatta ki Elefántot, Néhány nappal később Elefánt újra megjelent az ügyvédnél, de mivel az irodát már zárva találta, az ajtón kezdett dörömbölni és azt kiáltotta, hogy megöli az ügyvédet, ha nem ereszti be. Még 1931-ben történt, hogy Elefánt megjelent Rosenfeld Ede volt kassai parkettgyárosnál, akit azzal fenyegetett meg, hogy az „Élet" cimü hetilapban megírja, hogy a gyáros visszaélt nőalkal- mazottaival, ha nem ad 'hirdetést- a lap részére. A gyáros ekkor 800 korona értékű hirdetést adott fel és Elefántnak külön 100 koronát fizetett. Az ügyészség Neumann Dezsőt is vád alá, helyezte, mint Elefánt bűntársát. Elefánt mind a három ügyben tagadott. A bíróság több tanút hallgatott, ki s ezek részben terhelőén vallottak. A bíróság végül csak Rosenfeld Ede gyáros ellen elkövetett zsarolás miatt mondotta, ki bűnösnek Elefántot, és ezért A takarékbetétek növekedése *— A kotrmányelnök ur az újságírók előtt tett nyilatkozatában, annak a véleményének adoltt kifejezést, hogy a gazdasági helyzet javulását bizonyítja azon tény, hogy a takarékbetétek állománya gyarapodott. Igaz, hogy a takarékpénztárak betétállománya 1935-ben 706 millióval emelkedett, ez a körülmény azonban nem a gazdasági helyzet javulását, hanem ellenkezőleg, annak rosszabbodását igazolja. A Csehszlovák Leszámitoló-bank, amelynek tiszta nyeresége 3 millió korona, az Anglo-Prago-bank, amelynek tiszta nyeresége 865.000 korona, a 2ivnobanka, amelynek tiszta nyeresége 19 millió, a Legioban- ka, amelynek tiszta nyeresége csaknem 6 millió, a Cseh Iparbank, amelynek tiszta nyeresége 1.2 millió korona, e bankok évi jelentéseiből azt látjuk, hogy a betétállomány szaporodását a termelés és a kereskedelem csökkentése folytán felszabadult összegek képezik. Nincs kifogásunk a cseh bankok prosperitása ellen, csak kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a fenti jövedelmek egyré- sze Szlovénszkóból, a nevezett bankok szlovenszkói fiókjainak jövedelméből származnak, ezzel szemben a tisztán szlovenszkói és főleg magyar bankok nagy veszteséggel dolgoznak. Félek, hogy a cseh iparnak Szlovenszkóra való áttelepítése esetén az ipar terén ugyanez fog történni és ezért nem a cseh iparnak áttelepítését, hanem a szlovenszkói iparnak támogatását kívánjuk. — Itt az ideje, hogy a kormányzat végre belássa Szlovenszkó nehéz gazdasági helyzetét, hogy a kisebbségek jogait elismerje, követeléseit teljesítse, kormányzásába több szeretetet, megértést vigyen bele és a meglevő bizalmatlanságot az egyéni szabadságba és a magántulajdonba erősen belenyúló paragrafusokkal ne növelje. A szónok végül bejelentette, hogy a zárszámadást nem fogadja el. héthónapi börtönbüntetésre és polgári jogainak egy évre való felfüggesztésére ítélte. Neumannt fölmentették az ellene eme-lt vádak alól. Elefánt és védője fellebbezett az ítélet ellen. A védelmet dr. HeTz, illetve dr. Ha.rtm.ann ügyvédek látták el. A vádat dr. Köpi államügyész képviselte. A keresztényszocialista munkás- szervezetek május elsejei ünnepségei Ke’etszlovenszkón és Kárpátalján Kassa, április 29. A keletszlovenszkói és kár- pártaljai keresztényszocialista munkásszervezetek a május elseji munkaünnepet az idén is ünnepélyes kereték között ülik meg. A kassai keresztényszocialista munkások felvonulásában és diszgyülésén ez idén résztvesz és beszédet mond Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök. A részletes program a következő: Kassán: Gyülekezés május 1-én reggel 8 órakor a Katolikus Legényegylet udvarán (Rákó- czi-körut 62). A gyülekezés helyéről menetben felvonulnak a Dómba, ahol a szentmisét Tost Barna pápai prelátus, Kassa város plébánosa mondja. A szentmise után háromnegyed 10 órakor a Dóm Srobár-uccai bejárata előtt újra menet alakul és a Stefánik-uccán, Legionárius- téren és Szepsi-köruton át a Legényegyletbe vonul, ahol délelőtt fél 11 órakor ünnepélyes gyűlés lesz. Ennek a gyűlésnek a szónokai Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, Tost Barna pápai prelátus és Fedor Miklós volt nemzet- gyűlési képviselő. Rozsnyón: Az istentisztelet után délelőtt 11 őrkor gyűlést tartanak, amelynek szónokai dr. Pajor Miklós szenátor, Ványai István és Székely Ferenc titkárok és Czompel János. Eperjesen: Délelőtt 9 órakor istentisztelet, amelynek végeztével a párt helyiségében mun- kásgyülés lesz, amelyen Dobránszlky János pápai kamarás, volt nemzetgyűlési képviselő. Skripecky Béla káplán és Nemesánszky Károly titkár mondanak beszédet. Ungvárott: Istentisztelet és felvonulás után nagygyűlést tartanak, amelyen Hokky Károly szenátor, dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő és Virágh Béla tartománygyülésd képviselő szónokol Cáfolják a német és az osztrák határmenti ctapatöttzevonátok hireit Újra elitétiék Elefánt Emánuelt, a hírhedt kassai áttűrUtpirót Hét hónapot kapott zsarolásért
