Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-29 / 99. (3948.) szám

1936 április 29, szerda. <PRK<SaMAG^ARlíIRIJte 5 Hírek 29 I Április Wf %J Szerda liiiniintettÉi Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak.- A REFORMÁTUS KONVENT EL­NÖKEI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK­NÉL. Balogh Elemér református püspököt és dr. Szilassy Béla egyházkerületi főgond­nokot az egyetemes református egyház kép­viseletében ma Benes köztársasági elnök kihallgatáson fogadta, A református egy­ház konventi elnökeinek a kihallgatáson alkalmuk nyílott az egyetemes református egyház sérelmeinek ismertetésére. Fölemlí­tették az egyházalkotmány jóváhagyásá­nak késedelmét, továbbá a losonci teológia és a komáromi tanítóképző kormányható­sági elismerésének késlekedő ügyét s töb­bek között az egyházi államsegélyek s a lelkészek kongrua- és állampolgársági ügyeit. A köztársasági elnök válaszában kijelentette, hogy ismeri a református egy­ház nehézségeit és a kormánnyal érintke­zésbe lépve igyekezni fog az egyházalkot­mány jóváhagyását s a teológia és a tanító­képző elismerését szorgalmazni, valamint kifejezést adott ama reményének, hogy nemsokára elérkezik az az idő, amikor az államsegélyek felemelése és a többi függő kérdés elintézése lehetővé válik. — RÁ2US SÚLYOS BETEGSÉGE. A Ná­rodníe Noviny jelenti, hogy Rázus Márton nemzetgyűlési képviselő, a szlovák nemzeti párt elnöke súlyos szem- és idegbajban szen­ved s betegségének gyógyítása miatt előrelátha­tólag hónapokig nem fog résztvenni a közéleti munkában. — FEY VOLT OSZTRÁK ALKANCEL- LÁR BUDAPESTEN, Budapesti szerkesztősé­günk telefonon jelenti: Fey volt osztrák alkan- cellár háromnapi tartózkodásra Budapestre ér­kezett. Fey a Dunagőzhajózási Társaság elnöke és gazdasági megbeszélések céljából érkezett Magyarországra, de ittlétét fölhasználja arra is, hogy a vezető magyar politikusokkal tárgyaljon. — MEGHALT POÓR FERENC SZEGEDI EGYE­TEMI TANÁR. Szegedről jelentik: Poór Ferenc, a szegedi egyetem bőrgyógyász-tanára hosszabb szen­vedés után meghalt. Ma. délelőtt a szegedi egyetem oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol a holttes­tet heszentelték. Poór Ferenc holttetemét a beszen- telés után autón Budapestre szállították és itt a családi sir boltban helyezik örök nyugalomra. Halá­lával nagy veszteség érte a magyar orvostudo­mányt, amelynek az elhunyt, kiváló művelője volt. Mint dr. Nékám Lajos egyik kiváló tanítványa 1023-ban került a szegedi egyetem bőrgyógyászati osztályának élére. — HALÁLOZÁS. Illgenn Antal evangélikus lelkész 74 éves korában Budapesten hirtelen meghalt. Az elhunyt tizenhat éven keresztül volt ügybuzgó és közszeretetben álló papja a lőcsei ágostai evangélikus egyháznak. Halála Lőcse város lakossága körében mély részvétet keltett — FELSZENTELTÉK AZ EPERJESI KÁLVÁRIA RENOVÁLT KÁPOLNÁIT. Tudósítónk jelenti: A műemlékekben gaz­dag eperjesi kálvária újjáalakított kápol­náit vasárnap délután szentelték fel a hí­vek hatalmas részvételével. A körmenet­ben, amely két órakor indult a plébánia- templomból, körülbelül tízezer ember vett részt. Képviseltették magukat az összes katolikus egyesületek és testületek és a vá­ros is. A kápolnák felszentelését Zabo- rovszky Béla pápai prelátus végezte nagy papi segédlettel. A tizennégy kápolna fel­szentelése után a kálvária-templom erké­lyéről P. Eiselle T. J., a pozsonyi jezsuita­kollégium rektora mondott szentbeszédet. A kálvária renoválása elsősorban Zabo- rovszky Béla prelátus érdeme, akinek fel­hívására a város katolikus társadalma nagy áldozatkészséggel teremtette elő a munká­latokra szükséges összeget. Az ujjáalaki- tási munkálatokat Jordán Miklós festőmű­vész és Nevicky Miklós szobrászművész végezték* A legújabb angol gond: mmmmmmmmmmmmm—mm K Mi lesz a német gyarmatokkal? 2 millió 620 ezer négyzetkilométer nagyságú német gyarmatbiroda­lomból 2 millió 140 ezer négyzetkilométer jutott angol kézre ■ ■ ■ Milyen indokolással vették el Versaillesben a német gyarmatokat? London, április 27. Az a kérdőiv, amelyet a Locamo-hatalmak megbízásából Edén angol külügyminiszter Berlinbe küldött, kiterjeszke­dik egy olyan kérdésre is, amelyről mindeddig hallani sem akartak a nyugati hatalmak. A kér­dőiv utolsó fejezetében ugyanis felszólítják a W ilhelmstrasset, hogy precizi- rozza a német kormány gyarmati kívánsá­gait, Angliát semmi sem idegesíti annyira, mint a gyarmati kérdés. Már az olaszok jelentkezése Kelet és Közép- afrikában igen kinosan érintette Angliát és nyilvánvaló, hogy meggyöngiti az angolok vi­lághatalmi helyzetét. Ilyen körülmények között nem csoda, hogyha az angolok érdeklődése sokkal inkább irányul a Berlinbe küldött kérdő­ív utolsó pontja, mint a többi, a távoli szemlélő előtt talán sokkal sorsdöntőbbnek látszó pontjai felé. Az angolok álláspontja az, hogy a németek gyarmati kívánságait valami módon ki kell elégíteni, de nem az angol gyarmatok terhére. Baldwin erről már igyekezett megnyugtató ki­jelentéseket tenni az alsóháziban, de ebben az egyetlenegy kérdésben nem lehet könnyen meg­nyugtatni az angolokat és a miniszterelnök fel­szólalását heves viták követték. Ez a kérdés ugyanis sokkal élesebben vág az angol érdekek húsába, mint minden más, úgynevezett világ­politikai probléma. Néhány beszédes számadat Az angol aggályokat könnyű lesz megérteni, ha néhány számadatot idézünk az olvasó em­lékezetébe. A német gyarmatokat vagy azokat a tengerentúli birtokokat, amelyek német fenn­hatóság alatt állottak, a világháború után a ver- saillesi békeszerződések 118. és 119. paragrafu­sa értelmében felosztották, helyesebben kötelezték Németországot, hogy valamennyi gyarmatbirtokáról mondjon le. A felszabadult német birtokok javarésze angol kézre került. A „javarész" önöm angol kifejezés, — amit túl­ságosan óvatosnak kell mondanunk, ha meg­gondoljuk, hogy a német gyarmatbirtokok területe 1914-ben 2,620,000 négyzetkilométer volt és az a bir­tokrész, amely a békeszerződésekben Anglia ölébe hullott, 2,140,000 négyzetkilométert tesz ki. Ezek után valószinüleg fölösleges volna rész­letezni, hogy a német gyarmati követelések miért izgatják elsősorban Angliát. Kínossá teszi Anglia számára az ügyet az Is, hogy a német gyarmatbirtokok nagyrésze Afrikára esik, tehát arra a földrészre, ahol ebben a pillanatban gyöngülni látszik az angol pozíció az olaszok előretörése következtében s ahol ennek ellené­re a legtöbb angol érdek látszik összpontosulni. Nem lehet vitás, hogyha a nemzeti mozgalmak továbbterjednek Ázsiában, akkor az angol be­folyás napja már rövid időn belül le fog hanyat- lani, hovatovább kizárólag Afrika lesz az a földrész, ahol imperialista recept szerint gyar­matot lehet tartani egyik vagy másik európai nagyhatalomnak. Miért semmizték ki Olaszországot? Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi C 0 R A L L CRÉMTÖL (száras vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr. öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Ké 11.— VÖRÖSRAK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20. Afrikán kívül csak jelentéktelen gyarmatbir­tokaik voltak a németeknek. Ezeknek nagyré­sze is japán fennhatóság alatt áll jelenleg, tehát az angoloknak nem fáj túlságosan a fejük miat­ta. Egyedül az Uj Guineában lévő mintegy ne­gyedmillió négyzetkilométer terjedelmű birtok van jelenleg angol kézen az Afrikán kívül fek­vő régi német gyarmatok közül. Na, meg az úgynevezett Samoa-szigetek — ezeknek azonban sem gazdasági, sem sztratégiai szempontból nincs jelentőségük. Ezzel szemben az Afrikában fekvő birtokok nagyon jelentősek és fokozza jelentőségüket, hogy általuk sikerült megteremteni a közvetlen összeköttetést a francia és angol gyarmati birodalom között. Ennek a körülménynek pedig mind a két bir­tok gazdasági életére rendkívül nagy befolyása van. bán a láncban, ami Egyiptomtól a Kapföldig j összefűzi az afrikai angol birtokokat. Egy gyarmatbirodalom „kamaszévei“ A volt német gyarmatbirodalom legfiatalabb az összes európai gyarmatbirodalmak közül és először a 17. század vége felé és a 18. század elején az Aranypart meghódításával vette kez­detét a német terjeszkedés Afrikában. 1883-ban Lüderitz fellépésével kezdődött a német gyarmatbirodalom szisztematikus fel­építésének munkája. Ettől az időtől kezdve gyors tempóban fejlő­dött a német gyarmatbirodalom és 1914-ben már ötször akkora volt, mint az anyaország. A német gyarmatkérdés megítélésénél tekintetbe kell venni azt is, hogy Németország nyers­anyagszükségletének ötven százalékát mindig a gyarmatbirodalom szolgáltatta. Ezzel szem­ben kivándorlási szempontból, amit most német részről elsősorban hangsúlyoznak, nem volt túl­ságosan nagy jelentősége a gyarmatbirodalom­nak. Németország túlnépesedése ellenére se jelen­tett letelepedési lehetőséget a gyarmatbiro­dalom a német emberfölösleg számára. 1914- ig mindössze huszonötezer német telepes ván­dorolt ki a gyarmatokra, pedig Vilmos császár nagy propagandát csinált egyidőben a telepítés mellett. Annak idején, amikor Németországtól Versaillesben összes gyarmatait elvették, az angol delegátusok ke­zében hatalmas érv volt ez is és láttuk, milyen alaposan kihasználták Németország ellen. Most igyekszik a Wilhelmstrasse az érvet visszafor­dítani a jelenlegi birtokosok ellen. Koscialkowski budapesti utjának eredménye Lengyelország felé megkétszereződik Magyarország kivitele Párisi visszhang Németország volt afrikai birtokai közül To- gon Franciaország és Anglia osztozkodott. A 87.200 négyzetkilométernyi területnek egyik részét a francia kézen lévő úgynevezett Arany­parthoz csatolták. A birtokon mintegy száz­ezer bennszülött él. Azután Kamerun felosztá­sa következett, ebből a német gyarmatbirtokból a nagyobbik részt Franciaország kapta. Kame­run területe 799.000 négyzetkilométer és két és félmillió bennszülött lakja. Ebből a területből csak az úgynevezett angol Nigériát hasították ki Anglia számára, a többi francia kézre ke­rült, mert a franciáknak sztratégiai okból szük­ségük volt rá. Amíg azonban az afrikai birto­kokból Franciaország csak 488.000 négyzet­kilométernyi területet kapott, addig Anglia Af­rikában a világháború után közel kétmillió négyzetkilométer nagyságú területet kebele­zett be. Ez a magyarázata annak is, hogy Olaszor­szágra az osztozkodásnál már semmi se ma­radt s most tizennyolc évvel a béke megköté­se után gyarmati diferenciák miatt megint rettegnie kell Európának a háborútól, Angol birtok lett a leghaíadottabb német gyar­mat, Délnyugatafrika is, amelynek területe 835 ezer négyzetkilométer és negyedmillió benn­szülött lakja. Ugyancsak utolsó rögig angol kézre került Németkeletafrika is, amelynek te­rülete 946 ezer négyzetkilométer és 4 millió 107 ezer lakója van. Ehhez tartozik az úgynevezett Tanganyika-terület Is, amely azért rendkívül fontos Angliának, mert összekötő kagoci ab­Budapest, április 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A Koscial­kowski lengyel miniszterelnök által aláirt uj megegyezés a Magyarország és Lengyel- ország közötti kereskedelmi forgalmat évi 7 millió pengővel emeli. Magyarország gaz­dasági kivitele az uj egyezmény értelmében Lengyelország felé megkétszereződik és kü­lönösen a gyümölcs, zöldség, szalámi, hal, barackpálinka és különféle ipar5 gyártmá­nyok kivitelét mozdítja elő. Páris, április 28. A választási izgalom elleniére a francia sajtó nagy figyelmet szen­tel a magyar—lengyel tárgyalásoknak. A Temips foglalkozik Koscialkowski lengyel mi­niszterelnök budapesti látogatásával és hang­súlyozza az évszázados magyar—lengyel ba­rátságot és ezért természetesnek tartja a két ország közös igyekezetét, hogy javítsanak helyzetükön. A többi párisi lap azt Írja, hogy Koscialkowski látogatásának következményei csak később fognak mutatkozni, de már most is le lehet szögezni, hogy a szívélyes magyar fogadtatás nagy hatást tett a lengyel állam­férfiakra. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASAD május 8—18. május 8—S8. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK: úgy az oda, mint a visszautazásnál április 28-tól május 28-ig. Magyarországon: 5O°/0 Csehszlovákiában: 33% Vízummentes határátlépés Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható PRÁGÁBAN: a Üeskoslovensko Mad’arská Obchodní Komora Praha I., Alasarykovo nábr. 1; a Cedok utazók iroda központjánál és összes fiókjainál, valamint Schiller József urnái, Palace Hotel.

Next

/
Thumbnails
Contents