Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-29 / 99. (3948.) szám
__________________________ Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. ■gy«s szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KI. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 *1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA. r A magyar ellenzék deklarációjával kezdődött az államvédelmi javaslatok vitája a képviselőházban Machnik nemzetvédelmi miniszter expozéjában védelmébe veszi a javaslatok kivételes intézkedéseit • A miniszter beismeri, hogy az alkotmánylevél elfogadása óta ez a legfontosabb törvény lesz Szültő: Tiltakozunk minden olyan törvény elten, amely az egyenlőség, a bíróság előtti védekezés szabadsága és a tulajdonjog alapelvei elten irányul Fiiad és Egyiptom (sp) Prága, április 28. Az uralkodó halálakor ápolt és jólétben élő országot hagyott hátra, országot, melynek relatív szabadsága az angol világbirodalomban körülbelül megegyezik Magyar- ország helyzetével az osztrák-magyar monarchiában. Országot, amelynek világpolitikai jelentősége napról-napra nő s az olasz Tripolisz és Abesszínia közé ékelve kulcspontja lett a szabad indiai úttal élő vagy bukó hatalomnak, országot, amely a csodálatos újjászületés éveit éli és H millió lakosával fontos tényezője a világgazdaságnak. A mohamedán röneszánsz, amely Ke- mal pasával megújította Törökországot, tulajdonképpen a másik függetlennek nevezhető mohamedán államot, Egyiptomot sem kerülte el s ha Fuad király egyénisége és módszere merőben el is üt Kemal Attatürk eszközeitől és spártai erényeitől, nem sokkal kevesebb a jó és az egészséges, amit hazájáért tett, mint az, amit a másik mohamedán országépitő végzett. Fogalmainkat az Európán kívül eső országok rangjáról alapos xévizió alá kell venni s e revízió, ami megtörtént már Amerika, Japán $ az angol domíniumok esetében, elkövetkezik más kontinensek kisebb országainál is, mert az erotikusnak vélt távoli államok régen nem operettállamok többé, hanem komoly és- sokszor egészséges alakulatok s talán ma már ők néznek mosolyogva az európai országokra, hol több a zabolátlanság és operettszerü bizonytalanság, mint náluk. Fuad például mintaállammá építette ki Egyiptomot s országa akár flamand arányokkal mérhető. Most, amikor meghalt, az európai figyelem ugyanolyan feszülten irányul a Nílus vidéke felé, mint akkor, amikor a tékozló Ismail, a máhdi, a bátor Arabi pasa vagy Abbas Hilmi tarkították a múlt század végén az ország történelmének lapjait. Egyiptom jelentőségét az európai világhatalmak kiépítése szempontjából egyszerre fedezte fel az angol Pitt és Talleyrand szemével Napóleon. A vetélkedésben a múlt század elején a tenger nagyobb ismerete és Nelson győzött s azóta Anglia térhódítását semmi sem gátolhatta meg a Nílus völgyében, — mindaddig, amig az olaszok lentről, az egyenlítő felől rátették kezüket a birodalom főütőerére, a Kék Nílusra s ezzel újabb veszedelmes problémákat zúdítottak a világra. A sztambuli szultán befolyásának gyengülésével párhuzamosan nőtt az angol befolyás, különösen, amióta 1821-ben Mohamed Ali Indiából behozta a gyapotnövényt a Nílus deltájába s a földrajzi helyzet melleö: gazdaságilag is kívánatossá tette az országot. A Szuezi-csator- nát az angolok még a franciákkal együtt építették, de a kairói belpolitikai zavargások ügyes szitásával. Seymour és Kitche- mer ágyúival, a khedive tékozlásainak kihasználásával, az angolok döntő szerepre tettek szert s amikor Marchand Fasodánál megkísérelte, hogy visszaszerezze a franciáknak az elveszett pozíciókat, csaknem angol-francia háború tört ki Egyiptom miatt 1899-ben, egy évvel a századforduló előtt, mint kitört régebben egy évvel a tizenkilencedik század beköszöntése után. A világháború alatt megszűnt Egyiptom látszólagos függése is a magas portától s FOLYTATÁSA A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Prága, április 28. A képviselőház ma délelőtt 11 órakor megnyitott ülésének napirendjén mindössze két javaslat szerepel: a köztársaság oltalmáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó s a kémkedés és katonai árulás bűntettének büntetését megszigorító novella és az állam védelemről szóló törvényjavaslat. A plenáris ülésen megjelent dr. Hodza miniszterelnökön kívül Machnik nemzetvédelmi és dr. Dérer igazságügyi miniszter is. A két törvényjavaslat vitáját egyesitették. ..... Az előadók jelentése A köztársaság oltalmáról szóló törvény novellájának alkotmányjogi bizottsági előadója, dr. Richter képviselő azt hangoztatta, hogy a kémkedés és katonai árulás büntetésének megszigorításától mindenekelőtt riasztó hatást várnak. A véderőbizott- ság részéről Pekárek képviselő egyebek között azt említette, hogy 1934-ben a csehszlovákiai bíróságok 438 katonai árulás ügyében ítélkeztek, 1935 első felében 281 katonai árulás esetével foglalkoztak, vagyis nyilvánvaló az emelkedés. Elismeri, hogy az államvédelmi javaslat a lakosság legszélesebb rétegeit a lehető legsúlyosabb kötelességekkel terheli meg és Ezután Machnik nemzetvédelmi miniszter jelentkezett szólásra s egyebek között a következőket mondotta: — Az államvédelmi törvény célja biztosítani az állam védelmét s gondoskodni állami önállóságunkról. Mi, akik egykor elvesztettük állami létünket, nagyon jól tudjuk, mit jelent ez a veszteség. Védelem nélkül állottunk, fokozatosan és céltudatosain megrabolták nemcsak politikai szabadságunkat, hanem nyelvünket, szabadságunkat és kultúránkat is. A világháborút előző 150 esztendőben az erőszak hulláma any- nyira ránkfeküdt, hogy nemzetünk legnemesebb és legnagyobb szellemei is kételkedni kezdtek, hogy nem pusztulunk-e el, hogy nem fogunk-e egyáltalán eltűnni. De csoda történt. A legrosszabb, legnehezebb órákban támadt a géniuszok egész sora, akik nemzetünket megmentették. De még rosszabb sors sújtotta a szlovákokat. Több évszázadon át üldözték okét rendszeresen, céltudatosan, hogy teljesen eltűnjenek. De valamennyien erősen hittük, hogy szabadulásunk, üdvözülésünk órája megérkezik. Eljött a világháború. Az egész világon szerte- széledt csehszlovákok ezrei pillanatok alatt megéreztéki hogy eljött a nap és a világháborúszámos irányiban korlátozza a polgári szabadságjogokat, de a véderőbizottságot annak tudatában, hogy az ideiglenes, átmeneti jogmegrővidités mindnyájunk szabadságának megvédését szolgálja, e javaslat megszavazására indította. Ez a tény azonban arra kötelezi a kormányt, hogy a csehszlovák állampolgárt előkészítse nehéz kötelességeinek teljesítésére. Az iparos- és kereskedőosztályban ez a tudat nincs meg százszázalékban. Ellenkezőleg, az állami pénzügyi hivatalok szerveinek naponként kifejtett gyakorlatából az tűnik ki, mintha a termelő és kereskedőosztályhoz tartozók számára jogbiztonság nem létezne. Szívesen megadjuk az államnak, amire szüksége van, de azt akarjuk, hogy állandóan ne térjenek napirendre az iparos- és kereskedőosztály követelései fölött. Nem demokratikus, ha az életre való igényt a képviselői mandátumok és a miniszteri tárcák száma szerint mérik. Ezután az államvédelmi javaslatot ismertette dr. Dufek képviselő, az alkotmányjogi bizottság előadója. A véderőbizottság előadója, Dávid képviselő a csehszlovák parlament legnagyszerűbb alkotásai egyikének nevezte az államvédelmi javaslatot. bán elesett csehszlovák hőseink tettei a legbeszédesebben bizonyítják, hogy mennyire szerettük függetlenségünket. Légióink és a belföldi ellenállás segítségével szerencsésen elnyertük a függetlenségünket. Október 28-a bekoronázta a müvet. Az államfordulat előtti szenvedés jó iskola volt. Elfogadtuk az elvet, hogy demokratikusan építjük ki államunkat, mely igazságos atyja akar lenni valamennyi cseh- nek és szlováknak és a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak. Niért kell fegyverkezni! — A világháború borzalmai indokolttá tették a reményt, hogy hasonló borzalmak többé nem fognak ismétlődni. Ez nemcsak a mi, hanem a háborúban résztvett többi nemzet hite is volt. És amíg meglehetett ez a hitünk, addig nem fegyverkeztünk. Ez számunkra plusz és mínusz is. Plusz azért, mert ezzel csalhatatlanul bizonyítottuk, hogy békét és nyugalmat akarunk, hogy a másét nem akarjuk és háborúra, támadásra nem is gondolunk. Mínusz azért, mert az állam védelmében bizony visszamaradtunk éspedig nem a nemtörődés miatt, hanem abban a jó hitben, hogy senki sem mer a jövőben önző okokból támadó háborút kezdeni, mert a jövő háborújáról tudjuk, hogy sokkal borzalmasabb, irtózatosabb lesz, mint múltbeli háborúk együttvéve. A béke akarása azonban nem volt meg mindenütt;. Néhol már megfeledkeztek a háború borzalmairól. E borzalmak emlékét félreszoritotta a mások fékevesztett gyűlölete, a hatalom, a terület növelésének vágya, a bosszúvágy. A nemzetek szövetségének nincs szervezett végrehajtó hatalma a háborús támadások megakadályozására. Ezért minden állam eljutott annak felismerésére, hogy saját védelméről legjobban maga gon- doskodhatik. Mi is elérkeztünk ennek felismeréséhez. És itt az egyszerű közönséges emberi ész parancsolja: védekezzünk, fegyverkezzünk és erősítsük meg országunkat, hogy az ellenség váratlanul ne támadhasson meg bennünket. Elég soká tartott, mig ez a felismerés nálunk benyomult a köztudatba. Az egész állam, a lakosság, nemzeti különbség nélkül önként állott az államvédelem gondolatának szolgálatába és a polgárság még a törvényes intézkedések előtt megtett mindent, ami tőle tellett: az iskolák, egyesületek, társaságok s különösen a tartalékos tisztek áldozatos és példaadó munkát végeznek az államvédelem gondolata érdekében. A haza köszönésé illeti meg őket A katonai igazgatás már évek óta fáradozik a hadsereg kellő kiépítésén. Meghosszabbítottuk a szolgálati időt, a kiképzést kimélyitettük, a hadsereget anyagilag jobban láttuk el, mindenről alaposan gondoskodunk. De a hadsereg maga teljesen elégtelen az állam védelmére. Ma az egész nemzet visel hadat, egész államok, minden lakosukkal s minden rendelkezésükre álló eszközzel, A hadsereg ma inkább csak szervezője ezeknek a tényezőknek, vagy pedig az előőrs az ellenség első támadásának feltartóztatására. Ezt a támadást hadseregünk annál erősebben s annál biztosabban veri vissza, minél egységesebben áll a hadsereg mögött az egész nemzet és állam, minden lakosával. A polgárok eme védelmi munkájának megszervezését hivatott biztosítani a beterjesztett törvény. „Az alkotmánylevél éta a legfontosabb törvény" Az államra nézve vitális érdeket jelentő törvény ez. Az alkotmánylevél kiadása óta a legfontosabb törvény. Honvédelmünk magna chartája. Mindenkivel szemben nagy igényekkel lép fel, hogy sokkal nagyobb rossztól megvédjen. Néhol talán kétségek merültek fel, hogy szükséges-e ez. Ezt válaszolom, forrón kívánjuk, hogy ne legyen szükség a törvény végrehajtására, kívánjuk, hogy ne legyen háború. De tudFOLYTATÁS A 2, OLD. II. HASÁBJÁN Machnik nemzetvédelmi miniszter expozéja
