Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-26 / 97. (3946.) szám

iyj\i ctpxuio vasárnap* Miből merítette Jókai Mór gyermekkorában első műveltségét? Wilmsen ur nevelőkönyvén épültek a 19. század elejének gyermekei: ezt olvasták a Jókai családban is ■■ ■ ■■ Egy érdekes Jókai-ereklye Irta : Szombathy Viktor Komárom, április hava. A napokban nyílt meg az ősi Koimiároim Jókai Egyes ületéneik kuil- turházábaa a. Jókiai-ezoba. A Jókai Egyesület most huszonöt éves és ennek a negyedszázaidoe jubileumnak egy gaizdag benen'dez'ésü, JókaJ- relikviáikbam bövollkedő szobával állított emlé­ket. A kéziratok, könyveik, Jókai-széliek, Író­asztalok, sajátkezű faragványok. díszedényeik, írott és nyomtatott emlékek között néhány na­gyon érdekes ritkaság van. Ezek közül egyik legérdekesebb az a könyv, amelyből a gazdag fantáziájú Jókai műveltségének első alapjait kapta. A Magyar Gyermekek Barátja Ma is kifogás tálam állapotban levő könyv, alig-alág sárgultak el lapjai, noha már 107 esz­tendős. Ásvay Jókay Józsefé volt. a megfakult bejegyzés szerint címlapján a következők: A ’ Mag varr GYERMEKEK’ Barátja, vaigy oly hasznos olvasó Könyv, a’ Házi, és Oskolai tanuló Gyeuumeikeik’ számára, melyből azok a Tegszükségeeeibb, és leghaszno eabb Tudomány óikat gyenge elméjükhöz képest megfoghatják; me Ilyet T. T. Wilmoen Urnák Német nyelven szerkesztetett 100-dik Kiadása után sok bővítésekkel, ’s a ’hol szükségesnek vélte, újabb szerkesztetéseikkeil, minden Keresztény Hiten lévő tanuló Gyermekek ’haezoinvételére alkalma,ztatott és hazai nyelvein kiadott Lánghy István. ELSŐ RÉSZ. Gyermekeinket oktatni és oktattatni legsizen- uebb kötelességünk. Peisten, 1829. Fáskuti Land erer Lajos’ betűjivei. * * * Ez álil az irdatlan hosszú s hő címlapon s •bévülső oldalán a könyvnek a cenzor, Dertsiik J. ur engedélye. Jókai Móric, a kis gyermek, ezekből olvasta kj az első tudományt. A gyermekkori o!vasmá nyok nemcsak az iró, haneim minden más pol­gáribb fogiliailikózásu ember későbbi fejlődését is igen meghatározzák. Hát még oly fogékony elme tulajdonosát mint a kis Jókai Móric... Az első oldalaikon a „Figyelem és gondolko­dás ébresztésére szolgáló tételek44 vannak s ez­zel vezeti be a könyvet a pedagógus szerző ur: „Én gyermek vagyok. A gyermekeik még ueim sokat tudnak, s ugyanezért tanitíaniok és ta- nulniok kell. Lgy lesznek értelmesekké/4 S bár tudjuk, hegy a kB Jókai jó neveltetését nem könyvekből, hanem az apai ház szeretet­teljes bánásmódjától nyerte, mégis, nem jut-e eszünkbe az engedelmes, kékszeimü kis fiucsika. amikor a könyvben ezt olvassuk: „A jó Tanítvány örömest jár az Oskolába, nem csintalankodik, az Oskolából való kimene­tel alkalmával, s nem kóborol ide s tova az ut- szákon, hanem egyenesen haza megy. Én jó Ta­nítvány akarok lenni/4 Az ember maga elé képzeli a kis Jókai fiúcs­kát, amint a Kollégium felé szaladt a rövid út­szakaszon s lehet, hegy még dümnyögte is ma­gában a Wiilmsein ur iigéiit: „Én jó Tanítvány akarok lenni44... Csak az ilyen tőmondatokat érthette meg a gyermek a könyvből, a többi, bo­nyolultabb mondatok megértésére alkalmasint az aipja segítségére szorult: Lánghy ur nem volt valami jelentékeny etilusmüvész, mondatait kétszer háromszor is el kellett olvasni, amig megértette a gyerek. A könyv azonban, ennek ellenére igen alkal­mas volt arra, hogy a gyermekek sckniinden tu­dományt elsajátíthassanak: évszakok és órák, a Lakás, a mező. az erdő. a.z állatok, az ásványok, városok, puszták Európa 6 a nagyvilág, a pol­gárok s a katonák művészek, mesterek, a .fo­ganatok s az okok“- mind megtalálhatók a Könyvben s Wilmsen ur módszere nem is volt rossz, lassan vezette egyre nehezebb fogalmaik­hoz a kis olvasót, az Éntől egészem a Világ­mindenségig. Figyelmesen olvashatták a Jókai-családban ezt a részt: némely sor alá va,n huzva, itt-ott egy oldal kereszttel megjelölve, mintha feladott lepke volna. A második fejezet már a jó Indulatoknak elő­mozdítására és az elmének élesítésére szolgáló Történetek gazdag sora. A neveletlen gyermek, a jó gyermek, a (hazug, a pajkos, a miegelége- detlian, a könyörületes, a szorgalmas, a rest, a babonás és a trudnivágyó gyermek mind talál­kozhatott önmagával és Wiknsem ur, a szerző ugyancsak rajta volt, hogy a rossz indulatokat fekete színben, a jó indulatokat szép rózsaszín­ben mutassa meg az dlfju olvasó előtt. A Világról A könyv század'lk Oldala a Világmindenség rejtelmeihez vezet. A Planétákról teljes határo­zottsággal állítja, hogy mivé' azok is földből és tengerből állaniák, egyáltalán nem is kételked­hetünk abban, hogy azoknak is Lakosaik vágy­nak. Csoda-e. ha a kis Jókai fantáziájára kellő hatással voltak az ilyen biztos határozottságu sorok? A v'lliamosiság magyarázata már bonyolultabb volt, látszik, hogy maga a mester sem volt tel­jesem tisztáiban vele: „Van a Természetben bizonyos szer, mellynek tulajdonságáról csak annyit tudunk, hogy a testeket o!!y erővel ruházza fel, melly által más testeket majd magukhoz vonnak, majd is­mét visszaverik azokat, melly alkalommal több­nyire nagyobb, vagy csekélyebb zördülés mel­lett valamelly szikra, vagy láng származik, mellytől az általa érintett test megrázattatik. A Természet ezen szüleménye viPámszerességnek neveztetik. Azon durranást, melly a villámlást rendszerént követi, mennykőütésnek nevezzük.44 Ahogy Wilmisem uram a kezdetleges elektromos kísér leteket leírja, azon a harmadik mondáit után vajmii nehezen indulna el, nem a hajdani, hanem még a mai, rádióval mesterkedő gye­rek :s. Nagyon megdicsérjük azonban Wiilmeen urat is Lánghy uramat;: minden jelenséget, természet­tudományos módszerrel magyaráz meg és ha bolygótüzeikrő'l beszél akkor azokat nem a iii- dérceknek tulajdon iája. Nagy szó ez; száz év­vel ezelőtt vagyunk. Mikor még a mai. 1936-os •esztendőkben iis esküszik a csallóközi nép a li- dércre s a kincsek rejtekhelyeire, ha ilyen fényt lát... „A megmérhetetlen tenger, amely az egész földet körülveszi és ártalmas gőzeitől megszaba­dítja, többnyire megmérhetetlen, mélységű, a függő ónoik nem találnak fenekeit./1 A Föld haitaihnas és gömbölyű. „Próbálták több emberek, hogy napnyugat felé indulnak s kelet felőli megérkeznek. Az ilyen föld körül való utazást egy esztendő alatt el Lelhet vé­gezni ...“ A vadnépékről állyen körülményesen ir a könyv: „A vad Nemzetek éppen semmi Intéze­teket nem tesznek, hogy tápláltatásokra nézve bátorságban lehessenek/4 „Be néha az is megesik, a müveit népek kö­zött is, hogy vallamnel!y Tartományba sereges- tőil rohannak az emberek, akik mindent, amit csak találnak, erővel elvesznék, a falukat és a városokat feligyujtják. az embereket pedig agyon lövik, szúrják és vagdalják. Ezt Háború­nak nevezzük. Ez minden veszedelmek között a legrettenetesebb. Ennek eltávoztatására a Fe­jedelem katonákat tart, akik az országot Óltal- mazzák.. Egészségügyi tanácsok Ami az egészségügyi tanácsokat illeti, azok­ban igen jeles, okos a szerző. Tisztaságra,, rend­re, higiénére oktatja az ifjúságot, még a levegő megjobbitását is ajánlja: öntsünk tüzes kőre ecetet. Aki olyan szobában alszik, ahol nedves ruhák száradnak, azt megüti a guta. Az egészségügyi tanácsokban tisztaságot, ren­det ajánl, megtanítja a gyermeket helyesen für­deni, táplálkozni. A krumpliról azonban külön­véleménye volt: „Az érett kolompir nem egész­ségtelen, ha mértékletesen élünk vele. Éretle­nül valóságos méreg az emberre nézve, miért vérhast és más betegségeket okoz. Szeptember közepénél hamarább senkinek sem kellene ko- lompirt enni/4 W.illmsen és Lámghy ur biztosan nem járt bu­dai kiskocsmáikban, ahol manapság a tavaszi „attrakció*1: ujburgonya vajjal... óva int a könyv, ne igyon a gyemnek sört. „Mert véröket felheviti, a vizitaillhoz .való ked­vüket elveszi/4 Tele van józan tanácsokkal, egészségi sza­bállyal a könyv e mindenre nagyszerű példákat hoz fel. Vedresi ur felhevülve fürödni ment, megütötte a guta Strassburg városában két leány alaposan beifütött a kandallóba, aztán el­aludtak. A kandalló összedőlt, a leányok meg- fuitak a füstben, és más hasonló példák. ' Lélekrázó példákkal van tele a könyv, amit 'bizonnyal figyelmesen olvashatott a kis Jó Icai: nem csoda, hogy oly jó viselkedésű gyermek volt, ha ilyen épületes, tudós és komoly könyv kísérte töbebk között első utján, minit Lánghy uram fordítása, amely Wilmsen ur könyvének századik kiadása után készült. Igaz, hogy aki ezt a könyvet elejétől végig mintául fogadta, azt a gyermeket bátran el le­hetett volna vinni világkiállításra, a korrekt­ség, okosság, egészség, jó viselkedés, tapintat, bölcseeóg mintájául. Olyan szabályos, rendes, fantázia nélkül való, lendüleknélküli mintagyer- melk lett volna, amilyennek mi Jókait sóba 6e,m akarjuk... Az ilyen könyvek elindították. Utjain valági- tottaik ugyan, de az utakat ö kereste magának mégis, a ragyogó fáklya ezen az utón az ő zse­nijének világossága volt... Turchányi szén llo? a szlovenszhói ügyvédi kamara autonómiájának visszaállítását sürgette az alkotmányjogi bizottságban Prága, április 25. A szenátus alkotmány­jogi bizottsága e héten dr. Dérer igazságügy- miniszter jelenlétében tárgyalta a polgári perrendtartás és a végrehajtási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel már az elmúlt ülésen foglalkozott. Akkoriban vitás pont maradt a javaslatnak az a része, hogy a bérleti szerződések fel- imoindása a történelmi országokban is történ­hessék közjegyző utján is vagy sem. A múlt­kor úgy határoztak, hogy a kérdésben a koa­líciós pártok döntését kérik ki. Ennek egy hónapja már, a döntés azonban még mindig késik, jóllehet a kormány a törvényjavaslatot sürgősnek jelezte. Dr. Heller szenátor indítványozta, hogy a bizottság sürgesse meg a koalíciós pártok­nál a döntés meghozását, mire dr. Tur­chányi Imre szenátor általános derültség közben megjegyezte, hogy ez lehetetlen, mert a bizottság nem sürgethet meg pártokat. Így a bizottság a további várakozó álláspont­ra helyezkedett és a javaslatot nem tár­gyalta le. Ezután áttért az ügyvédi rendtartás úgy­nevezett kis novellájára, amely csak néhány legsürgősebb kérdést akar rendezni addig is, amig a beígért egységes uj ügyvédi rend­tartás elkészül. A javaslat első fejezetét a múlt ülésen le­tárgyalták. Most a javaslat többi fejezeteire került a sor. A második fejezetnél, amely az ügyvédi nyugdíjintézmény felállításának a lehetőségét teremti meg, dr. Turchányi| Imre szenátor rámutatott arra, hogy a sziovenszkói ügyvédeknek az 1998. évi XL t. c. alapján rendes nyugdíjintézményük volt Magyarországon, de ennek értékeit a köztársaság kormánya az 1930. évi párisi szerződésben nem vette át, hanem Magy ar- országon hagyta, mert az értékek devalvá­lódtak. Ez a devalcáció azonban nem a világháború alatt következett be, mint az indokolás állítja, hanem az államváltozás után és pedig azért, mert a kormány nem gondoskodott róla, hogy ezek az értékek kellő időben áthozassanak és itt nosztrifi- káltassanak. Az ebből a mulasztásból származó károsodásért tehát a kormányt terheli a felelősség s igy a kormánynak a feladata, hogy az emiatt rövidséget szen­vedett nyugdíjasokat kárpótolja. Dr. Tur­chányi indítványozza, hogy a törvényben erre irányuló megfelelő intézkedés vétes­sék fel. Dr. Dérer igazságiigyminiszter válaszában elismerte, hogy a nyugdíjasok rövidséget szenvedtek, de ez azért történt, mert Magy ar- ország vonakodott az értékeket kiadni. Kü­lönben is nemcsak értékpapírok voltak ott, hanem készpénzbetétek is, amelyek a ma­gyar valuta elértéktelenedésével devalválód­tak. Lehetetlenség tehát a javaslattevők kí­vánságának teljesítése. Dr. Turchányi viszonválaszéban ismételten rámutatott a kérdés jogi és humanitárius oldalára. Okfejtését a prágai ügyvédi kamara elnöke is helyeselte, a bizottság azonban a törvényjavaslat szö­vegét változatlanul elfogadta, egyben felkérte a minisztert, hogy e régi nyugdíjasok ügyét a lehetőség szerint ren­dezze. A harmadik fejezet változatlan elfogadása után a negyedik fejezetnél dr. Turchányi felszólalására dr. Dérer miniszter kijelen­tette, hogy a törvény indokolásában kifeje­zésre fog jutni, hgoy a tömeggomdnoki dijak­ból az ügyvédi kamaráknak leadandó 5 szá­zalék csak a nmnkadij után számítandó, a kiadások után nem. Az ötödik fejezetnél dr. Turchányi Imre hosszabb felszólalásában kijelentette, hogy teljesen lehetetlen állapot, hogy köztársaság fennállásának tizennyolcadik évében a szio­venszkói ügyvédi kamarának, ennek a pár excellence jogászokból, tehát az értelmiség elitjéből álló testületnek ne legyen meg az autonómiája, hanem a választmányt és a funkcionáriusokat a miniszter nevezze ki. Ennek a már eredetileg is indokolatlan intéz­kedésnek máig való fenntartása annál érthe­tetlenebb, mert a kormány szempontjából sincs arra semmi szükség, hiszen ha aggá­lyai vannak, elég volna a választás jóvá­hagyásának a kikötése. így a dolog olyan látszattal bir, mintha a sziovenszkói ügyvé­dek kiskorúak volnának, akik gyámkodásra szorulnak, mert nem rendelkeznek ugyan­azokkal a jogokkal, mint a többi ország­részekben élő ügyvédek. Dr. Dérer miniszter utalt a javaslat indo­kolásában is felhozott arra a körülményre, hogy ez a törvény most csak a legsürgősebb kérdéseket akarja ideiglenesen rendezni. Az egységes ügyvédi rendtartás már munkában van s valószínűleg néhány hónap múlva már benyújtható is lesz. Nagyon természetes, mon­dotta, hogy a sziovenszkói ügyvédeknek vissza kell nyerniök az autonómiájukat s nem lehetnek hátrányosabb helyzetben oseh- és morvaországi kollégáiknál. Az egységes ügyvédi rendtartás ezt okvetlenül keresztül fogja vezetni. A bizottság többsége dr. Turchányival szeműben az eredeti javaslatot fogadta ed. ' jrits<yfcviu-iA~z v k/őxx i~x 1 ___________ Ór iási választék! Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg - porcellán — villany csillárok! llllli!llillilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillii!iHlliiiiiil!llllllllllll!illlllllllllllll!llllllllllll!llllllilllllllllllllllllllll>lll'lllli>>llllllll! Modern képkeretezés, üvegezés ■llllllllllllllllllllllllllIflIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilillllllllllllllllllllllllllllllllllllltUlllllUIIIIIIIIIIinillllllllilllllllllllllllillliltlIIHIIIIillllllllilitlIH Telefon 2423 Alapítva 1833 ____________________m^

Next

/
Thumbnails
Contents