Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-23 / 94. (3943.) szám

8 Társadalmi Élet # A komáromi Jótékony Nőegylct most tar­totta ez évi rendes közgyűlését. A nőegylet egyike Komárom leglelkesebb és legáldozatké­szebb egyesületeinek s munkásságát dr. Csepy Danimé, dr. Soós Imre, Zechmeister Sándor- né, özv. Freystadt Pálné és Erdős Vilmosmé vezetésével komoly odaadással fejti ki. Az egyesület 80 agg, munkaképtelen szegényt se­gélyez havonta. # A balogi református egyház műkedvelői if­júsága zsúfolt ház elölt mutatta be Zilahy Lajos ..Síit a nap“ cimü háromfelvouásos vigjátékát. A szereplők — Póznán Barna, Ibos Böske, Csapó Ilon­ka, lipsnyák Jolánka, Leeső Gyula, Molnár István, Tóth Ilonka, Pásztor Barna, Tóth László — mind­annyian tudásuk legjavát adták. A közönség szám­talan nyiltszini tapsa beigazolta, hogy a szerep­lők valóban életet vittek a színpadra. A zsolnai zsidó hitközség Braun Rezső polgármesterhelyettes, hitközségi alelnök vezeté­seved rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés az elhunyt Franki Sámuel hitközségi pénztáros helyére Braun Károly faárugyárost választotta meg. Azonkívül elhatározták, hogy a betöltendő hitoktató-rabbi tisztségére pályázatot imák ki. # A nyitraegerszegi műkedvelők nagy sikerrel adták elő Gömöri B. ,,Mexikói hősök" cimü, nagy­hatású gyermekdrámáját. A szereplők a legnehe­zebb jeleneteket is ügyesen alakították. A nagy érdeklődés miatt az előadást megismételték. Kiirt község távírda-munkásai mostanában avatták fel modern- uj színpadukat. A színpadot az újonnan alakult távirdamunkás-sportegyesiilet is használni fogja. Az ünnepélyen az avatóbeszédet Kürthy Győrző, a község főjegyzője és a sport­egyesület tiszteletbeli elnöke mondotta, utána Ka- nyicska János ismertette a szinpademelés történe­tét. A sportegyesület nevében ifj. Hegedűs Flórián tanító és Kánya István szólaltak fel. A kürti mű­kedvelők előadásában szinrekerült a ,.Mit susog a fehér akác" cimü operett Kanyioska Kálmán ren­dezésében. A szereplők közül Dornay Erzsébet,, He­gedűs Anna. Éliás Mariska. Fazekas Erzsébet, Fe­kete László. Árendás Béla. ifj. Kánya István. Búj­na Vilmos. Kovács László, Dauci Béla és Szabó István tűntek ki. — AZ UTRENDÉSZETI KORMÁNYRENDELET VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. A belügyminisz­térium most küldte szét alárendelt hatóságainak az utrendészeti kihágásra vonatkozó, március 6-án kelt krományrendelet végrehajtási utasítását. Az úgynevezett blokkbüntetési eljárást a motoros jármüvekkel elkövetett kihágás esetén a motorosi- tott csendőrosztagok fogják lefolytatni. Ezek az osztagok a kihágásra a tettenérés alkalmával azon­nal kiszabják a bün!r#'st. Városokban ezt a funk­ciót az államrendőrség vagy a városi rendőrség fogja végezni. A közlekedési szabályok ellen vé­tőkre a helyszínen 10 korona birságot rónak ki s az összeget azonnal behajtják. A jelentéktelenebb természetű kihágásoknál a pénzbüntetés 5 koro­nát tesz ki. — ELFOGOTT RAKTÁRFOSZTOGATÓ. Zsol­nai tudósitónk jelenti: A Deutelbaum cég vág­besztcrcei faraktárát ismeretlen tettesek állan­dóan fosztogatták. A csendőrség nem tudott a tet­tesek nyomára akadni s ezért a- tulajdonos elhatá­rozta. hogy lesbe áll. Április 18-án éjjel sikerült is R. N. és V. I. munkások személyében a tolva­jokat elcsípni, s átadta őket a szolgálatot telje­sítő csendőrnek. — AUTÓBUSZJÁRAT LOSONC—TÁTRA LOM- MC KOZOTT. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Nógrád és Gömör tátrai összeköttetésének javicása céljából uj autóbuszjárat létesítésére adott ki en­gedélyt az országos hivatal. Az uj autóbuszjá­rat végállomásai Losonc és Tátralomnic lesznek éspedig a következő állomások érintésével: Koko- va-Klenóc, Nyustya, Tiszolc, Murány, Vereskő, Dob- sinai jégbarlang, Poprád. A forgalom egyelőre csak a nyári hónapokra fog szorítkozni s annak lebonyolítására egy 8 személyes autóbuszt állíta­nak be, amely naponként kétszer fog közlekedni. Bár ezen uj autóbuszvonal megállapításánál Rima­szombaton mellőzték, rendkívül, hasznos vállalko­zásként kell üdvözölnünk. — MÁJUS ELSEJÉN KEZDŐDIK MEG A PRA- GA—MOSZKVAI REPÜLÖFORGALOM. A cseh­szlovák repülőtársaság ég a szovjetorosz aeroklub május elsején nyitja meg a mo6zkva—prágai vo­nal repülöforgalmát. Az ut kilenc óra hosszat fog tartani. Prágából minden kedden, csütörtökön és ►szombaton indul egy-egy gép, Moszkvából hétfőn, szerdán és pénteken. Ugyancsak május elsején ve­szi kezdetét a közlekedés a prága—bukaresti és a bécs—pozsony—pöstyéni vonalon. A prága—Po­zsony—susak—-spalatói vonalat június 1-én álütják üzembe. A pozsony—Kassa-—ungvári vonalon na­ponta egy, a prága—br ön ni -pozsonyi vonalon na­ponta két gép közlekedik. % T>RXOAI-A\AGÁAR-HtRr>AI> Az amatőpíéwképész 0 1111—11111111111 min i’^~~-~“”»"iiiiiwiiit'íoii«iiiiii ------ " — A sik Mm Több oldaliról érdeklődtek amatőrök a slikfilm használatáról. Sajnos, ez a negatív anyag az amatőrök között még alig ismeretes, j dlel et a sik fiilim neon uj. így a hivatásos fényképészek legnagyobb része ezt az anyagot használja, mi­vel a veilie való munka keilileniesebb, miint a tekercs-filimmieil vagy lemezzel. MindenneiK el­I Jenére a sóik film nagyon nehezen terjed. Lehet, hogy azért, mert kevés gyár foglalkozik előáilM- tásáyal és igy az amatőrnek nincsen módjában a. különböző gyártmányú sik filmeket végig,- próbálini, ezért bizalmatlanná válik. Pedig a for­galomban lévő Kodak sik filmek oly kiválóak, hogy a legkényesebb amatőr követelményeit is kielégítik. A sík film lassú terjedésének talán a,z is az oka. hogy az amatőrök nagy,részse ind-o- liens, egyáltalában nem fektet súlyt arra, hogy a fényképészeti üzletben milyen anyagot, nyom­nak a kezébe és mivel ösztönösen bizalmatlan minden oly újdonság iránt, ami lényegesebben különb ö z iik a megs zolko t tói. Ha a sik film használatát vizsgáljuk, azt lát- vel a vele való munka kellemesebb, mint a lemez, mart megvan az a nagy előgye, hogy az érzékeny massza nem üvegre van felkemve, Im­iiéin a filmanyagra. Ez az átlátszó cellutoiddairab jóval vastagabb, .miint a tekercs,fi lnnék celluloid, anyaga, mert ellentétben a tek,ercsiilmmel, az >a célja, hogy lehetőleg ne legyen hajlékony. A sik fiiul egyetlen hátrányául csak azt lehet, felróni, hogy a kazettába való betétein valami­vel komplikáltabb, minit a lemezé. Azonban egy ki,s gyakorlat után bárki teljes sötétségben is .el­végzi a sik fiilim kicserélését. A filmet -először feketére festett bádogbetétben tesszük és csak azután kerül -a. kazettába. A bá-dogbetétnek az a célja, hogy a film teljesen simán feküdjön és hogy a kazetta rugózata esetleg a. filmet hullá­mossá ne tegye. Talán ezt a komplikáltabb be- •tevést. mely i—2 -másodpercet vesz igénybe, le­het hátránynak felhozni. De figyelembe kell venni előnyeit is: 10 tucat síik film fogtad el annyi helyet, mint amennyit- két tucat lemez, melynek súlya azonban egy tucat lemez súlyá­val egyenlő. Ezek az adatok akkor fontosak, hogy ha több tucat képanyagot viszünk ma­gunkkal, például kirándulásra. A sik film kidolgozásakor szintén a praiktiku-s fogások egész sora könnyíti az amatőr munká­ját. I-gy például a formátumnál kétszer nagyobb -tálban egyszerre egy tucat filmet is előhívha­tunk akként, ha a filmeket, egymás után a tál -egyik felébe helyezzük', úgy, hogy a tál másik fele üres maradjon. Ezután a filmeket egyen­ként átrakjuk az előhívóval megtöltött tál má­sik oldal-ára. Ezt a műveletet -addig ismételjük, inig a film-eket az előhivó teljesen át nem dol­gozta. Ennek aiz eljárásnak az a nagy előnye., hogy a nega-vtivokat az előhívás folyama alatt kontrollálni tudjuk és amelyik kellően kifejlő­dött, azt öblítés után a rögzítő fürdőbe tesszük. Azok az amatőrök, akik megszokták ia 'tank­ban való előhívást, szintén minden nehézség nélkül d-olgiozhatnak a sik filmmel. Ajánlatos ilyenkor beszerezni az. úgynevezett feszítő rá­mákat, melybe a filmet beleillesztjük és vele együtt merítjük az előhívóba. Ennek azonban csak a nagy-oibb foaimá-tuní-oknál van jelentősége. A sik filmek mosásánál ajánlatos pair-a-facsip- .kdőket használni, mert, akkor miniden egyes filim-et jói éri a víz és á'mosás rövid idő alatt tökéletes les-z. Nagy előnye a -sík filmnek, hogy könnyein retusálható, -ami s-eim a lemezre, sem a tekercs- filmre nem mondható. A sik film hátlapja is zseiliatinmasszával vau bevonva, melyre bármi­lyen retusáló»ceruzával 'lehet rajzolni. Nagyjában ezek azok a. főbb különbségek, melyek a törhetetlen sik film és az üveglemezek között fenná ll ama k. Ha már előnyeit tárgyal­juk, nem szabad olcsóságáról sem megfeledkez­ni, -ami az a,ma-t,őröknél, rendesein egyike a leg­döntőbb faktoroknak. A sik filmek forgalomba kerülnek minden lennezmiérehben, nem kivételek -a nagyobb, az amatőrök által a lie-gritikáibban használt formátumok is. fzemíől*§zemb&m. a Diliig egifiü legerősebb emberével Pályafutásáról és élményeiről beszél a kárpátaljai magyar Herkules » « Egy his erőmutatvány és a- világsiker ragyogása a PMH szerkesztőségében Prága, április 22. A szerkesztőségnek különös I vendége volt. Erőmüvész és többszörös birkózó1 bajnok. A legnagyobb munka idején toppant be s megjelenése a megszokott rendet kissé fölborí­totta. — Köröskényi Elemér erőmüvész és birkozó- bajnok vagyok Kárpátaljáról — mondotta s min­denkivel sorra kőzet szorított. A gyönge emberek mély tiszteletével szem­léltem a herkulesi termetű idegent- s minthogy a sportnak eme nemes fajtája iránt sohasem tanúsí­tottam nagyobb figyelmet, nem szégyellem beval­lani, hogy nevét eddig nem hallottam. Neki ter­mészetesen nem árultam el s mikor kezet szorított velem, önkéntelenül fölszisszenve rebegtem, hogy hallottam róla, mire a mester a világ legtermé­szetesebb hangján megjegyezte: — Azt agyán hallhatta is, mert az egész vi­lág ismeri nevemet. Kénytelen voltam tudomásul venni. De abban, hogy erőmüvész, a kézfogás után ítélve egy csepp jo-gom sem volt. kételkedni, mert ujjaimat úgy összelapitotta, hogy jó néhány percbe telt, mig elgémberedett ujjaimat el tudtam választani egymástól. A barátságos kézfogás hatását egyéb­ként két napig éreztük jónéhányan. Amiről az album beszél... A szerkesztőségi légkörben egzótikum-számba menő vendéget — mi sem természetesebb, — a legnagyobb szívélyességgel fogadták. A mester nem akart semmit, <­csak dicsekedni jött s azt is joggal. Hogy állításának nagyobb nyoma­tókot kölcsönözzön, az asztalra egy albumot tett. Az érdekes albumban cikkek vannak művészi rendetlenségben beragasztva Francia, angol, holland, magyar, román, cseh és német lapkivá­gások, vegyesen. A francia cikk címe nem ke­vesebbet mond, mint: „L‘ hőmmé le plus fórt du monde“ (A világ legerősebb embere), az angol pedig: „A Slrong mán. A világ legerősebb em­bere. Nem én mondom, hanem a francia és angol újságok és éu nem kételkedem állításuk valódi­ságában. A cikkek úgy számolnak be róla, mint a szabadstilusu birkózás legkiválóbb európai reprezentánsáról. Egy karrier elindul... Érdeklődve lapozgatunk az albumban s meg­kérjük a mestert, hogy meséljen valamit pályafu­tásáról és élményeiről. Köröskényi, a magyar Her­kules nem nagyon összefüggőén, de érthetően mond el mindent. — A beregmegyei Mezőkaszonyban születtem. Szüleim földművesek voltak. Apám a háborúban esett el. Ma huszonnégy éves vagyok. Úgy hal­lom, gyermekkoromban igen rossz voltam. Sokat verekedtem s iskolat-ársaimat csak agy passzióból sokszor a földhöz lapítottam. De falumban nem akartak tudomást venni erőmről. Bádogosnak tanultam ki Beregszászban s hatalmas erőm ek­kor már mutatkozott. A szögeket fogaimmal ha­raptam szét s ujjaim közt elhajítottam. Olmiitz- ben katonáskodtam s erőmet valójában ott fedez­ték föl. Egyszer egy ló leesett s én fölemeltem. Ettől kezdve mindig legalább 120 kilós súlyt emelgettem, játszi könnyedséggel. Majd 80—90 katonával megterhelt társzekeret húztam fogaim­mal. Ekkor határoztam el, hogy erőmutatványok­kal fogom keresni kenyeremet. Katonaságom ki­töltése után sok cirkusznál működtem mint erő- müvésjz. Egy előadásomat, végignézte egy belga sportember s magával hivott Belgiumba. Ott erőmutatványokkal kerestem pénzt. A belga azonban szörnyen becsapott. Pénzemet kicsalta s egy fillérig elvesztette a lóverse­nyeken. Már végső elkeseredés vett- rajtam erőt, amikor a sors összehozott Ferry Bertys amerikai mened­zserrel, aki kétéves szerződést kötött, velem. A menedzser birkózni tanittatott- Közben egy filmember erőmut-atványaimról filmet vett föl. A filmért 5000 frankot kaptam. Itt kezdődött el tulajdonképpen pályafutásom. Ettől az időfől kezdve Európa különböző államai­ban léptem föl mint birkózó-bajnok. Eddig 220 mérkőzésem volt. Ebből 200-at megnyertem, 12 eldöntetlenül végződött a csak 8-at veezitet­1936 április 23, csütörtök. tem. A birkozóversenyeken u-gy szerepelek, mint Csehszlovákia szabadstilusu birkozóbajnoka s a nagyvilágban nem tudják, hogy beregi szár­mazású magyar vagyok. Ma már beszélek csehül, angolul, franciául, néme­tül és egy kicsit hollandul is. Akrobata-mutatvány a szerkesztőségben Valaki föltette a kérdést, hogy mondja el hát, miféle erőmut-atványokat tud. — Sokat tudok, — válaszolja a mester. — Fogaimmal lópatkót hajlítok, ujjaim között szegeket görbítek, fogaimmal tonnás szekere­ket húzok, birkózó-bajnokokat földhöz csap- dosok. Hogy állításaiban ne nagyon kételkedjünk, mindjárt hozzá is fogott néhány szám bemutatá­sához. Elkapta a jelenlévők egyikének kezét s va­lóban mesteri módon csavarta ki. Mondhatom, nagyon közvetlenül viselkedett. Majd az egyik komoly iró derekát ropogtatta meg, hogy csak úgy nyekkent belé, de megje­gyezte, hogy ezt csak úgy mutatja, mert ha ő valakit a maga módján megfog, az' nem kér egyhamar enni. Csupa szerencse, hogy nem ezt csinálta, Végül a szerkesztőség másik, könnyebb súlyú (de nem könnyebb fajsúlyú) íróját egy ujjával a levegőbe emelte. S mindezt díjtalanul. Tiltakozni persze senki sem mert. Én csak hagy ravaszul a sarok­ban kuksoltam. Nekem a bemutatkozó kézszori- tás is elég volt, hogy ne kívánjam erejének kü­lönösebb jelét. — De tudok még valamit, — folytatta Körös­kényi. — Olyat, amit a világon rajtam kívül senki sem tud. Izmaimat úgy táncoltatom, ahogy a zene szól s a kezemet összekötő láncot két perc alatt úgy tépem szét, mint a -pókhálót. A legérdekesebb élmények — Az egyik legérdekesebb élményem Párisban játszódott le. Az Európa-bajnokságért küzdöttem tizennyolc nemzet birkózóival. Nyerésre állottam, amikor egy franciával kerültem össze. Erős legény volt, de én biztarn magamban s mondtam neki, hogy adja meg magát a hetedik percben, mert csú­nyán kikészítem. A francia- dagadt az önérzettől és sértődötten mondotta, hogy ő, francia, ilyesmit nem tesz. Erre elkapta kezemet s jobb hüvelykujjamat kitörte. Éktelen haragra gerjedtem. Törött ujjal elkaptam a franciát s úgy odateremtettem — kétszer egymás után, mint a békát. Még akkor is mozgolódott. Erre elkaptam láb­szárát s ugv törtem ketté, mint egy nádszálat. A bajnokságot megnyertem. — A másik élményem Bukarestben volt. Aféle balkáni izü dolog. Ott is birkóztam s a kasszámat ellopták. Ráadásul a diákok, akik zsidónak néz­tek, el akartak verni. Az uccán megtámadtak, mire én hármat csak úgy gyengén knokautoltam. Azt hiszem, elment a kedvük, hogy velem még egyszer kikössenek. Egy liter nyers disznóvér tízóraira- Hogyan sik érült ilyen hallatlan erőre szert tennie, — kérdeztük Köröskénvit, — Azt magam se tudom. De amióta erőmet föl­fedezték, azóta sportszerűen élek. Nem iszom, nem dohányzom, no meg nem szaladgálok a lá­nyok után és főképpen elég jól kosztolok. A menüin reggel 2 liter tej 24 zsemlével. Tíz­óraim 1 Jiter nyers disznóvér. Ebédem 2 kiló bús, jól elkészítve. Vacsorára 40 tojásból eszem rántották Higyjék el, kérem, rengetegbe kerül a kosztom. Naponta legalább 100 koronába- Eddig még min­denem ráment a kosztra, megtakarítani semmit sem tudtam. Tegnap az egyik automata-büffóben megettem másfél kiló sonkát. Úgy bámultak rám, mint valami szörnyre. Pedig másképpen nem tu­dom erőkondiciómat megtartani. Most csak 96 kilós vagyok. Elvesztett világbajnokság, közeli tervek — A múlt év tavaszán Londonban a világbaj­nokságért küzdöttem. Tizenötezer font- sterlinget nyerhettem volna, de — sajnos — Godfrey, a borzalmas néger birkózó, eltörte három bordámat s igy csak 1500 font sterling vigaszdijat kaptam. Rá­ment a kórházi kezeltetésre, de most. már erős és egészséges vagyok. Most itt küzdők Prágában az Európa-bajnokságért-. Eddig még mindenkit legyőztem s remélem, hogy végleg győztesként kerülök ki a küzdelemből. Jelenleg Amerikába hivnak. Már levelezünk s úgy látom, hogy rövidesen kijutok. Ott. a Osikágóban rende­zendő világbajnokságon fogok résztvenni s meg akarom nyerni. Meg is fogom. G-odfreynek visz- szaadom a kölcsönt. * Közel másfél óráig tartott Köröskényi mester szórakoztató előadása. Azzal távozott, hogy —• ha akarjuk — meg is írhatjuk, de kikötötte, hogy — ha megírjuk — jól írjuk meg s aztán, ha szük­ség van valakit lekuokautolni. csak szóljunk ueki, mert nála az könnyen megy. A. dolog tét szelt, a riportot megírtam, de a knokautolásról le mondunk. Különösen akkor, ha a cikk nem tet­szik neki. POLYÁNSZKY ZOLTÁN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents