Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-23 / 94. (3943.) szám

1936 április 23, csütörtök. t>ragai-A\ag^arhi rlap 3 Hodza külügyi expozét mond a szenátus külügyi bizottságában Prága, április 22. A szenátus külügyi bizott­ságának tegnapi ülésén több szenátor kifejezte azt a kívánságát, hogy a külügyminiszter adjon tájékoztatót Hodza miniszterelnök külföldi út­jairól, amelyeket mint külügyminiszter abszol­vált, nevezetesen a Középeurópa átszervezését célzó terveiről. Erre való tekintettel a miniszter- elnök kezdeményezésére a jövő héten egybehív­ják a szenátus külügyi bizottságát s az ülésen Hodza miniszterelnök meg fogja adni a kivánt fölvilágositásokat és válaszol a szenátorok kér­déseire. Chamberlain Kroftánál Prága, április 22. Sir Austin Chamberlain volt brit külügyminiszter tiszteletére Krofta Kamii külügyminiszter szerdán délben egy órakor dezsőnét adott, amelyen Addison an­gol követ, Hadow követség] tanácsos, továbbá Samal kancellár, Krcsmár és Peroutka volt miniszterek, valamint dr. Pospísil, a Nem­zeti Bank volt kormányzója és Chamberlain légi' ismerőse vett részt. Este a köztársasági elnök és felesége az angol állam,férfiú tiszte­letére dinert adott. A vendégek sorában meg­jelent Addison angol követ, Hadow angol követségi tanácsos, Hodza Milán miniszter- elnök, Krofta Kamii külügyiminiszter, Samal kancellár, Masaryk János követ és sokan má­sok. Az eddigi program szerint Sir Austin Chamberlain és családja csütörtök délelőtt visszautazik Becsbe. április 28-án ül össze a szenátus Prága, április 22. A szenátust április 28-án délután 3 órára hívták egybe. Az ülés napirendjén a következő pontok sze­repelnek: a vagyondézsma és a vagyonnö- vekedési adó törvényének novellája, az 1934-es zárszámadás, a csehszlovák-olasz hajózási szerződés pótjegyzőkönyve, a csehszlovák-jugoszláv ideiglenes hajózási szerződés jóváhagyása, Dresl szenátor mentelmi ügye. Nyugodtabb iielyzet Palesztinában Jeruzsálem, április 22. A csehszlovák konzulátus távirata szerint a legújabb pa- lesztinai zavargások alkalmával csak Jaf- fában került sor véres összeütközésekre. A rend mindenfelé helyreállott, de a feszült­ség tovább tart a nép között. A Palesztiná­ba kivándorolt csehszlovákiai zsidók közül az összeütközés folyamán senki nem esett el és nem sebesült meg. Orgaz spanyol tábornokot száműz ék Madrid, április 22. A spanyol hadügy' miniszter szombaton megparancsolta Orgaz tábornoknak, hogy azonnal induljon a Ka­nári-Szigetekre, ahol a jövőben tartózkod­nia kell. A tábornok nem hajtotta végre a parancsot, hanem a carabancheli katonái kórházban maradt s ápolás alá vétette ma­gát. Két rendőr állandóan vigyáz Orgaz tá­bornokra és feljegyzi a látogatók neveit. Baloldali körök azt állítják, hogy Orgaz tá­bornok annak a titkos szövetségnek veze­tője, amely főleg alacsonyabbrangu tisztek­ből áll és amelynek célja az, hogy a balol­dali kormányt eltávolítsa. Számos tiszt ön­ként nyugdijaztatta magát, hogy illegális politikai tevékenységet fejtsen ki. Az iparügyi bizottság a molnárrendelet módosítását követeli Prága, április 22. A képviselőház ipar­ügyi bizottsága egyebek között a molnárok érdekszervezetéről szóló, a meghatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendelet­tel foglalkozott. Hosszabb vita után a bi­zottság olyértelmü határozatot fogadott el, melyben a kormányt felhívja, hogy a mol­nárok érdekszervezetéről szóló kormány- rendelet módosítását a kis- és középnagy­ságú malomi üzemek érdekében haladékta­lanul készítse el. Ez az első eset, hogy a parlament bizott­sága nem hagyja jóvá a meghatalmazás] törvény alapján kiadott kormányrendele­ted „Mi a demokratikus jogok teljes biztosítását kívánjuk népünknek4* Esterházy János a képviselfiházban éles bírálattal utasí­totta vissza a pártfeloszlatásról szóló kormányjavaslatot Prága, április 22. Jelentettük röviden, hogy Esterházy János a képviselőház keddi ülésén a pártok föloszlatásáról szóló javaslat vitájában hosszabb beszédet mondott. A képviselő beszé­dében a következőket mondotta: —■ Hosszú szünet után, amikor boldog husvé- tot kivánt nekünk itt a házelnök, abban a fölte­vésben voltam, hogy mire megint össze fogunk jönni, a kormány olyan törvényjavaslatokat fog a Ház elé terjeszteni, amelyek alkalmasak lesz­nek arra, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkón uralkodó általános nyomort, amely minden egyes embert egyformán érint, valamiképen mérsékel­je. Nem gondoltam azonban semmiesetre sem azt, hogy a kormánynak annyira közömbös le­het, hogy milyen viszonyok vannak nálunk, hogy ilyen törvényjavaslatokkal foglalkoztassa a Házat, amiből senkinek semmi haszna nincs és egyesegyedül azt a célt szolgálja, hogy a kor­mánynak teljes impotenciáját és rossz gazdálko­dását leplezze és ezzel elhárítsa magáról azt a felelősséget, amely, ha megvolna — és ha tény­leg tisztességesen akarnák szolgálni ezt az or­szágot —, akkor ez a kormány már régen le­mondott volna. Hodza külpolitikai utjai —• Tisztelt képviselőház! Nagyon jól emléke­zünk arra, hogy amikor Hodza miniszterelnök ur itt bemutatkozott, olyan programot adott, amely szerint majdnem azt mondotta, hogy rö­vid időn belül ebben az országban paradicsomi állapotokat fog elővarázsolni. Hodza miniszter­elnök ur ugyanakkor nem elégedett meg csak a miniszterelnöki székkel, hanem féllábbal beleült a külügyminiszteri székbe, kiutazott a külföldre, nem törődött azzal, hogy Szlovenszkón és Ru- szinszkóban milyen nyomor van, próbálta meg­oldani azokat a nagy problémákat, amikhez ne­künk semmi közünk nincs, vagyis világpolitikába kezdett bele ahelyett, hogy itt­hon igyekezett volna javítani az összlakosság nyomorúságos helyzetén. A pártfeloszlatás$ javaslat — Természetes dolog, hogy normális körülmények között a kormánynak joga és kötelessége törődni azzal, hogy a belső békét az országban biztosítsa, de ezt nem ér­heti el ilyen diktatórikus módon, hó nem azzal, hogy lelküsmeretesen gazdálkodik, és ha meghallgatja azon elemek kívánságát és panaszát, akik itt nem egy, nem száz, hanem százezreknek véleményét nyilvánítják akkor, amikor azt mondják, hogy ez az ország nem kon­szolidálódik fokozatosan, hanem ellenkezőleg, fokozatosan lezüllesztik a kormánynak intézke­dései. — Ez a parlament egyévi működése óta sem­mit sem tett a szlovenszkói és ruszinszkói nyo­mor enyhítésére és hogy munkaképtelenségét leplezze, a pártok föloszlatásáról szóló javaslat­it o n d o n, április 22. Az angol* kormány a mai minisztertanácson sem döntött annak a kérdőívnek ügyében, amelyet Berlinbe -akar küldeni. A kérdőivet valószínűleg a berlini angol nagykövet nyújtja át a német külügyminiszternek. Edén a minisztertaná­Budapest, április 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képvise­lőház pénzügyi bizottsága folytatta az álla­mi költségvetés tárgyalását. A miniszter- elnökségi tárca költségvetésének megvita­tása során Gömbös Gyula miniszterelnök is felszólalt és válaszolt a vitában elhang­zott beszédekre. A választójogi reform kérdésében a mi­niszterelnök utalt régebbi nyilatkozatára s kijelentette, hogy részletes nyilatkozatot majd c®ak az idevonakozó előterjesztése al­kalmával kíván tenni. Azok, — folytatta — akik lekicsinylők az eddigi reformtörvénye­ket, ezeket valószínűleg nem olvasták el alaposan. Arra a kifogásra, hogy ezek a tál foglalkozik. Ismétlem: elismerem a kormány jogát és kötelességét arra, hogy törődnie kell azzal, hogy az ország belsejében béke és rend legyen, de semmisem hatalmazza föl a kormányt arra, hogy ilyen törvényjavaslatokkal itt egy­szerűen elüsse az időt és a maga gyöngeségét, a koalíciónak elvénhedését ezzel leplezze. Ki állapítja meg a párt államellenességét? — Az egyéneknek az alkotmány törvény ér­telmében joguk, sőt kötelességük politizálni. Az egyéneknek kötelességük fajuk, nemzetisé­gük és kultúrájuk érdekében csoportosulni, politikai pártokat alapítani és ezzel szemben a kormány azt mondja, hogy egy politikai pártot föl kell oszlatni, ha az ,,az állam ellen cselekszik". Kérdem én, ki fogja megállapítani az államellenes cselek­vés kritériumát és ki lesz az, aki ki fogja mondani a szentenciát, hogy államellenes a párt vagy sem? A nácelnik, a jegyző, vagy egy más helyi po­tentát alkalmas annak megítélésére, hogy egy párt államellenes-e vagy sem? Az egyén és a párt felelőssége — Hát ez, tisztelt Képviselöház, nem demok­rácia, ez megcsúfolása a demokráciának. Min­den hatóságnak jogában áll egy politikai pártnak bármely tagját, ha az az állam ellen, vagy a tör­vények ellen vét, perbe fogni, jogában van azt felelősségre vonni, jogában van azt hosszabb időre is, mint amennyit megérdemelne, elzárással büntetni, de semmiféle kormánynak nincs joga és nincs erkölcsi alapja arra, hogy azért, mert egyes emberek valahol elkeseredésükben elszól­ják magukat, egész pártokat föloszlassanak és tömegeket képviselet nélkül hagyjanak. — Azok a törvények — mondotta Esterházy képviselő —, amelyek a Házat és a Ház bizott­ságait mostanában foglalkoztatják, mindent iga­zolnak, csak azt nem, hogy a demokráciát ko­molyan gondolják. Itt minden éppen ellenkező­leg, a koalíciónak impotenciája folytán katonai diktatúrára megy ki, amely katonai diktatúra merő ellentétben van mindennel, ami demokrati­kus és épp ezért a legélesebben tiltakoznunk kell elleni. —• Kérdem, vájjon összeegyeztethető-e a demokráciának alapel­veivel és fölfogásával az, ami ennek a tör­vényjavaslatnak 7. §-ában foglaltatik, amely szerint a járásfőnöknek olyan jogokat biztosí­tanak, hogy egyszerűen fölbonthat minden egyes levelet, cenzúrázhat minden egyes táv­iratot, kitilthat egyeseket hosszabb vagy rövi- debb időre lakóhelyükről és internálhat. És ezt mind a demokráciának nagyobb dicsősé­cson beszámolt a helyzetről és különösen a genfi eseményeket vázolta. Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy Edén szemé­lyesen viszi a kérdőivet a német fővárosba. P á r i s, április 22. Francois Poncet ber­lini francia nagykövet szerdán délben hosszabb szabadságra Párisba érkezett. reformok nem elég radikálisak, csak azt válaszolhatom, hogy a forradalmi radika­lizmus útjára lépni nem kívánok, mert az megbukott már 1918-ban, De megbukik az a konzervatív politika is, amely a konzer­vativizmust a maradisággal téveszti össze. Ezért áll a kormány és törvényhozása a ha­ladó konzervatív politika álláspontján. Ma­gyarországnak helyzete régen volt olyan erős, mint most, mert az országban nyuga­lom, rend, személyi és vagyoni biztonság van. Az előhaladás és építés jegyében az alkotmányos ellenőrző tényező kikapcsolá­sát mint célt nem helyeselhetem, ez nem is felel meg szándékaimnak —- fejezte be be­szédét célozva a diktatúrára vonatkozó őt ért vádakra gére állítják ide és ezzel akarják igazolni a köz­társaság konszolidálását. — Nem a pártok föloszlatásáról kellene tör­vényjavaslatot hozni, hanem a kormánynak felelősségrevonásáról, amely annyi nemtörődömség és impotencia után még mindig itt ül. A demokrácia nevében — Tisztán a demokrácia nevében, mert mi a demokrácia kereteit soha túl nem léptük és mert mi mindig kívántuk a maradéknélküli de­mokráciát, mondom azt ki, hogy ezzel a kormánnyal szem­ben annál nagyobb bizalmatlansággal vagyunk, minél jobban bástyázza magát körül ilyen tör­vényjavaslatokkal, amelyek csak arra jók, hogy hatalmát ideig-óráig még tovább megtartsa. Mi nem félünk semmifajta rendtörvénytől, mi a demokratikus jogok teljes biztosítását kíván­juk népünknek és amig ez meg nem történik, mindig ellene fo­gunk szavazni az ilyen törvényeknek. Egyesült pártjaink dunssieidahelyí szervezete a magyar nyelv jogaiért Dunaszerdahely, április 22. (Saját tudó­sitónktól.) Mintegy két hónappal ezelőtt az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi kö­zös klubjának elnöke, dr. Szeiff Géza in­terpellációt terjesztett elő a község képvi­selőtestületi ülésén, melyben megállapítot­ta, hogy a község vezetősége az 1920. évi 122. számú nyelvtörvény és az ahhoz ki­adott 1926. évi 17. számú végrehajtási ren­delet rendelkezéseit nem respektálja s a község hivatalos kiadványait csakis az ál­lamnyelven kézbesítik ki s ezáltal Duna­szerdahely község magyar lakosságának nyelvi nehézségeket okoznak. Követelte, hogy a községi biró ezen ügyben a legszi­gorúbban járjon el, mindennemű községi határozat, értesítés, kiadmány ezentúl ma­gyar nyelven is kiadassék s a község neve is minden iraton két nyelven jelöltessék meg, tehát a Dunajská Streda szó mellett a Dunaszerdahely név is használtassák. Annakidején a képviselőtestületi ülésen Srenker Lajos községi biró az interpellá­cióra adott válaszában beismerte, hogy az interpellációnak ,,sok esetben igaza is van" s biztosította a felszólalót arról, hogy ezen­túl a kiadmányokat magyar nyelven is el fogja készíttetni. Ugyanezen ülésen Kanovics Benő ke­resztényszocialista képviselőtestületi tag indítványozta, hogy a község keresse meg a vasutigazgatóságot aziránt, hogy az ál­lomások felírásaiban a csallóközi vasút mentén fekvő összes községek nevei ma­gyarul is szerepeljen s kerestessék meg az összes érdekelt csallóközi község hasonló határozathozatal céljából. A képviselőtes­tület az indítványt egyhangúlag elfogadta. Az ellenzéki magyar pártok képviselő- testületi tagjainak klubja a napokban ülé­sezett s fölháborodottan állapította meg, hogy a község sem a fenti indítványnak, sem pedig az elfogadott határozatnak ele­get nem tett, mert még mindig ad ki a köz­ség egyes iratot kizárólag szlovák nyelven s a csallóközi vasútállomásokra vonatkozó határozatot sem foganatosították. Az elége- delenség tökéletesen érthető, hisz a duna­szerdahelyi járás lakosságának a hivatalos adatok szerint is 97 százaléka magyar. A klub egyhangúlag elhatározta: minden tör­vényes eszközt igénybe vesz arra, hogy a törvény betartassák, ha kell. még a parla­ment elé is viszik az ügyet. A határozat végrehajtásával a klub dr. Szeiff Gézát bízta meg. — KÉMKEDÉSÉRT NÉGYÉVI FEGYHAZRA ÍTÉLTEK KÉT CSEMPÉSZT. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíró­ság Saszák György és Fejes Gyula eperjesi csempészek ügyét tárgyalta, akiket az ügyészség kémkedéssel is vádolt. Mindkettőjüket bűnösnek találták a vádirat szerint és fejenként négyévi fegyházbüntetést kaptak. Az ügyész és védő Fel­lebbezést jelentett be. Gömbös sem forradalmi radikalizmust, sem diktatúrát nem akar < Angol kérdőív Berlinben Francois Poncet hass abb szabadságon

Next

/
Thumbnails
Contents