Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-22 / 93. (3942.) szám
4 1936 áprftls 22, szerda, „A magyar rádió céltudatosan kívánja szolgálni a szomszédos nemzetek közti szellemi közel edést” Beszélgetés vitéz Somogyváry Gyulával Stodola Iván komédiájának rádió-bemutatója alkalmával vannak felszerelve. A pilótakabinban automatikus kormányzó-1 készülék, az úgynevezett „pilótarobot" működik, úgyhogy a repülőgép vezetőjének csupán ellenőriznie kell a készüléket, A légi járatnak közvetlen csatlakozása van Londonba, úgyhogy Prágából Amszterdamba három óra alatt, Londonba öt óra alatt, Bécsbe 1 óra 15 perc alatt, Budapestre pedig 2 óra alatt érhet el az utas. Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A magyar rádió vasárnapi programján csehszlovák szerző színmüvének bemutatója szerepelt. A rádió Budapest I. műsorán esti félnyolc órai kezdettel dr. Stodola Iván „Pucsik Jóska karrierje" cimü háromfelvonásos komédiáját mutatta be. Aki a rádió müsoralko- tásainak titkait ismeri, megállapíthatja, hogy a magyar rádió a szlovák szerzőnek megtisztelő, előkelő helyet biztosított műsorában, mert vasárnap esténként csupán a legnépszerűbb, legkiválóbb darabokat közvetítik a stúdióból, amelyeknek közönség-sikere eleve biztosítva van. S a siker tényleg nem maradt el, amit a kitűnő rendezés és szereposztás is elősegített. A bemutatóval kapcsolatban rövid beszélgetést folytattunk vitéz Somogyváry Gyula képviselővel, a rádió művészeti igazgatójával, aki a következő figyelemreméltó nyilatkozatot tette: — Aki a magyar rádió műsorát hosszú idő óta figyelemmel kiséri, megállapíthatja, hogy nem ez az első alkalom, amikor szlovák iró müvét tűztük műsorra. Szlovák költőknek, próza- iróknak s drámaíróknak alkotásait már a múltban is bemutattuk és ilyen irányú munkánkat | a jövőben is folytatni fogjuk. Célunk elsősorban az, hogy a mostam magyar lelkiségnek akarunk kifejezést adni, amikor a magyar nyelvre való átültetéssel olyan szlovák irodalmi anyagot tárunk fel, ami idáig ismeretlen volt s amelyhez a magyar közönség másként hozzá sem juthat, mint a rádió utján. Természetesen arra is gondolunk, hogy Magyarország területén egyes foltokon vannak szlovák nyelvszigetek is s ezekkel is meg akarjuk ismertetni a modern szlovák irodalom értékesebb alkotásait. Messzire hatóbb célunk az, hogy céltudatosan kívánjuk szolgálni a szomszédos népek közti szellemi közeledést, ami csak egymás kulturjavainak megismerése és megbecsülése utján lehetséges. Sajnos, ebben a sokszor hangoztatott közeledésben, amelyről különösen az utóbbi esztendőkben annyi szó esett az utódállamok egyes lapjainak hasábjain, ezideig a magyar rádió ily irányú működése az egyetlen reális tény. Alig-alig látszik komoly jele annak, hogy a másik oldalon ezen a téren követőd akadnának. Egyes csehszlovák rádióállomások műsor-kommentárjaiban és ismertetéseiben elég gyakran történik utalás a csehszlovák rádió hasonló törekvéseire, ezzel szemben akárhányszor iktatódnak be olyan müsorszámok, amelyek éppen az ellentétes célt szolgálják. Ennek ellenére, _ sokszor még a népszerűtlenség terhét is kockáz-j tatva, a magyar rádió kitart a műsorokra vonatkozó internacionális megállapodások s hagyományok szabályai mellett s akár talál viszonzásra, akár nem, tovább folytatja azt a munkáját, amely a magyarság tömegeivel megismerteti a szomszédos s velp évszázados sorsközösségben élt népek kiváló irodalmi s művészi alkotásait. Ez a munkája a magyar lelkiség fejlődésének irányába esik. A Síovenshy Dennik elismerő beszámolóié a közvetítésről Prága, április 21. A pozsonyi Slovensky Den- ník mai számában szokatlan elismeréssel emlékezik meg a budapesti rádióról. — A budapesti rádió — Írja — vasárnap este Stodola Iván „Jozka Pucík" cimü szatíráját közvetítette, amelyet Kolesár András fordított magyarra ,,Pucsik Jóska karrierje" címen. Az előadást Odry Árpád, a magyar Nemzeti Színház kitűnő tagja rendezte. A szerepeket a Vígszínház művészei játszották. Pucsik szerepében Gellert, Ro-haty szerepében Tímár, Vierka szerepében § Hollósy Melitta, Ádám szerepében Makláry, az elnöknő szerepében Mészáros Gizi, a biró szerepében pedig Forgách brillírozott. Úgy a szereplők játéka, mint a rendezés elsőrendű volt és érdekes, — Írja a lap, — hogy még a neveket is meghagyták eredeti szlovák hangzásukban. Egyedül a Vierka nevét változtatták meg Veronikára. Egyébként a szereposztással kitünően sikerült megoldani a darab pointirozá- sát és a mi hallgatóinknak, akik értenek magyarul, a közvetítés meghallgatásával nagyszerű műélvezetben volt részük. Első iáí 'én kényszer*® szállást végzett az Amsterdam - Budapest közötti iégijáraí piíótarobo fosgépe Amszterdam, április 21. Április 20-án, mint ismeretes, megkezdődött Európában a repülőforgalom nyári menetrendje. Ekkor nyitották meg az uj repülőforgalmat London—Amszterdam—Budapest között az uj rendszerű hatalmas Douglas-gépekkel. Az első repülőgép, amely menetrendszerűen útnak indult Amszterdamból, még Hollandia területén, a Gelderland tartományban lévő Elburg közelében kényszerleszállást hajtott végre. Az első hírek szerint a repülőgép súlyosan megsérült, de az utasok közül senki sem sebesült meg. Pilótarobot az utasszáüitó gépen Az uj repülővonal Amszterdamot Prágán és Becsen keresztül köti össze Budapesttel és a hatalmas gépek 310 kilométer óránkénti átlag- sebességgel repülnek. A teljesen hangtalanul haladó gépek 17 utas szállítására alkalmasak és két 725 lóerős „Wright-Cyclone“~motorral A próbagép kétnapos késéssel érkezeti Budapestre Budapest, április 21. A légi közlekedés magyar kapcsolatai lényegesen bővültek az uj menetrend életbeléptetésével. A közvetlen zürichi és a közvetlen amszterdami uj járatok mellett Budapestnek Berlin, London, Páris, Bukarest, Velence, Róma, Belgrád és Athén irányában van közvetlen légi összeköttetése. Budapesttől Amszterdamig 5 és félóra alatt repül az uj Douglas-gép. A London—Amszterdam—Budapest-járat próbagépe — kabinjában hét angol újságíró — vasárnap szállt le Budapesten. Az angliai világlapok képviselői viharba kerültek a géppel és emiatt igen nagy késéssel érkeztek meg. A gép ugyanis, amely pénteken indult útnak, Németország fölött belekerült a rettenetes hóviharba és Frankfurt fölött a pilóta visszafordította a gépet. Az éjszakát Kölnben töltötték az angol újságírók, ugyanúgy a szombati napot is és csak vasárnap reggel folytatták útjukat Budapest felé, ahová délután 3 órakor érkeztek meg. A menetrendszerű repülőgéppel, amely röviddel elindulása után kénytelen volt leszállni, szintén újságírók igyekeztek Budapestre, még pedig három angol és hét holland újságíró. Mint a jelentés mondja, az utasoknak semmi bajuk nem történt, de az uj légi forgalom mindenesetre rossz auspiciumok között kezdődik. — NYOLCHAVI BÖRTÖN A FELJELENTÉS ELMULASZTÁSA MIATT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíróság ma tárgyalta özv. Ricsin Júlia kirá^yhelmeci asszony ügyét, akit kötelező följelentés elmulasztásával vá- ' Toltak. Az asszony a vádirat szerint tudott arról, hogy több k.rályhélmeci csempész kémkedéssel is foglalkozott s ezt mégsem jelentette a hatóságok-^ nak. A biróság az asszonyt nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. BHUBHB Az alvilág Irta: HMRY LESLIE (21) — Kérnem kell, Mr. Clarett, hogy ... — Szóval arra vagy kiváncsi, May, hogy ki gyilkolta meg Charles Lavandert? Hát megmondom neked! És azt is megmondom, hogy nem kell különösen nagy ész hozzá, hogy a CID valamelyik embere szintén eljusson az igazi gyilkos személyéhez.., — Nos? — Rejtély! A yorki rejtély! írják a szenzációt kereső lapok, -— kezdte Karvaly és mély megvetés volt a hangjában. — Ha ez rejtély! Egy pillanatig sem volt rejtély előttem. Csak azt nem tudom megérteni, hogyan lehetett olyan dőre a rendőrség, hogy nem tudta kideriteni, bár egyazon időben az összes kihallgatott tanuk, a terhelő és mentő tanuk egyaránt megnevezték a bűnöst. Nos, mit gondol, hoqyan is áll az a dolog? — Ahogy előttem ismertette a tényeket, Mr. Clarett, olyan bonyolultnak látom az egészet, hogy egyetlen támpontot sem találok, amihez semmi kétség se férne ... — Úgy? ön egyáltalán nem látja tisztán az ügyet? — kérdezte hevesen Karvaly, miközben ujjai fáradhatatlan igyekezettel jártak táncot tenyerén. — Tényleg nem látja azt a világos pontot, amely az egész bonyodalmas ügynek a nyitja? Nos, hallgasson csak ide! — Lavandert meggyilkolták, ugy-e? Nem Sir John Geoffrey ölte meg, annyi bizonyos. Hiszen egy megtámadhatatlan tanúval, Mc Intosh ezredessel bebizonyította, hogy ő nem követte el a gyilkosságot. Ki hát a tettes? S mégis — tette hozzá halkan, némi fölénnyel —, s mégis igyekszik ráfogni a gyilkosságot egy másik emberre, akiről ő éppen olyan biztonsággal tudja, hogy nem lehetett a gyilkos, mint ahogy tudja ezt sajátmagáról is! Hát hogy képzeli el, hogy Sir John Geoffrey, ez az alapjában véve talpig becsületes angol ur képes gyilkossággal megvádolni egy ártatlan embert, ha e mögött a dolog mögött nincs valami szörnyű komoly ügy, amit leplezni REGÉNY kell. Miért? Mi szüksége volt Sir Johnnak arra, hegy miután ő tudta ártatlanságának kiderülé- sét, mert hiszen Mc Intosh ezredes személyében megdönthetetlen alibi-tanúja volt, mi szüksége volt arra, hogy ezt a szerencsétlen George Hig- ginst berántsa a zószba? Miért kellett ezt tennie, ezt magyarázza meg, miért? Elhallgatott és diadalmas várakozással tekintett rám ... Én pedig fürkészőleg néztem a szeme közé. — Mondja, Karvaly, mi a célja ennek a látogatásnak? Mert ha arra gondol, hogy engem bármilyen eszközzel presszionálni fog arra, hogy az uramat itthagyjam és magát kövessem, ennek maga issza meg a levét, annyit mondhatok. Ha pedig pusztán jóakaratból van itt és esetleg jó tanácsot akar adni, akkor meghallgatom. És ne adjon föl nekem kérdéseket, hanem maga beszéljen. Én nem fogok ellenvetést tenni.. . — Igen, Sir John Geoffrey fedezni, illetve takarni akarta ezzel annak a visszavonulását, akiről ő is tudta, hogy bűnös. Olyasvalakire gondolok, akinek éppen olyan fontos érdekei fűződtek ahhoz, hogy Sir John Geoffrey nevével kapcsolatban semmiféle botrány ne történjen, akár a lordnak. Olyasvalakire gondolok, aki talán Sir John tudta nélkül szintén kihallgatta azt a bizonyos beszélgetést, amiről George Hig- gins a rendőrségnél is beszámolt és a bíróságnál is vallomást tett. Valaki, akinek alkalma lehetett arra, hogy mig Chipps bentjárt a gazdájánál a névjeggyel, az alatt négyszemközt beszélhessen Lavanderrel az előcsarnokban és aki minden bizonnyal pénzt is ígért a bookmakernek a kompromittáló váltó ellenében ... Aki a bookmakert a tett színhelyére rendelte ... Kis időre elhallgatott, aztán folytatta: — Első jelentős tény, amely mellett eddig elnézett a rendőrség. George Higgins azt is előadta vallomásában, hogy amikor a Sir John Geoffrey és Charles Lavander közti délutáni szóváltás nagyon heves vitává fejlődött és a bookmaker már föltűnően hangosan fenyegetőzött, a lépcsőzet felső részéről egy női hang közbeszólt: „Jöjjön, mert egészen kihűl a teája." — Igen, ez én voltam. így volt! — hagytam S helyben nyugodtan. Vártam, mi következik még. —• Egy női hang szólalt ki a lugas felől. Nos, mit kell csinálnia egy nyomozónak? Ugyanazt, amit én megtettem, de amit a rendőrség szeren- í cséré elmulasztott. Elmentem oda, hogy a lóversenypálya felől megnézhessem azokat a lépcsőket, amelyeknek szerintem olyan fontos szerepük van e bűncselekmény kideritési lehetőségében. Mindössze egy tucatnyi, elég alacsony lépcső van ott. Tehát a lépcsőzet fölött bárhol is állt az illető, minden, egyes szót jól hallhatott, különösen akkor, amikor Lavander emelkedet- te’ob hangon kezdett beszélni. .. — Ekkor hát... — Igen. Ekkor hát a rendőrségnek is rá kell majd jönnie a dolgokra, úgy, ahogy azok tényleg lefolytak. Itt volt az a fontos, mondhatnám a legfontosabb mozzanat, amelyet a közvádló — elég helytelenül — a legcsekélyebb figyelemre sem méltatott. Mikor Chipps, a komornyik azt mondja először Lavandernek, hogy őlordsága aligha fogadhatja, mert vendégei vannak, Lavander egészen feldühödik. Chipps akkor elkéri a bookmaker névjegyét, bemegy Sir Johnhoz, eltelik néhány perc, mig föltünés nélkül átadhatja a névjegyet. Ekkor visszamegy az előcsarnokba, megmondja a bookmakernek, hogy a lord nem hajlandó fogadni, mire ez —• most már nyugodtan — ezt mondja: Rendben van és távozik, mintha visszautasítása fölött minden további nélkül napirendre tért volna. Tehát közben valaminek történnie kellett, May, valaminek, ami a bookmaker és valaki között lejátszódott, ami ennyire megváltoztathatta a mindenre elszánt ember magatartását, nemde? Nos, mi történhetett? Ha jól átgondoljuk az összes vallomásokat, a nyomozó könnyűszerrel rájut arra, hogy a közbeeső idő alatt csupán egyetlen dolog történhetett, éspedig Lady John megjelenése az előcsarnokban. így van? —• Folytassa! — Lady John megjelent a dohányzóban, de a dohányzóba csak úgy juthatott be, ha előbb átmegy az előcsarnokon. Meg kellett látnia Lavandert. Találkozott és bizonyára beszélt vele! — erre a legostobább rendőr is rá fog jönni, rá kell jönnie, May! Igen rövid ideig tarthatott ez a beszélgetés, talán már előbb is tárgyalhattak valahol, hosszabban és részletesebben. Talán akkor, amikor Lady John az ötszázfontos tikettet átíratta ura számlájának javára, mit tudom én? De ezen a rövid beszélgetésen, ott a hallban, végzetes dolgok történtek és végzetes elhatározások születtek. Lady John megígérte a bukinak, hogy azon nyomban fizetni fog, csak várjon rá valahol, ott a kert végében, mert nem akar feltűnést és főleg nem akarja, hogy az ura valamit „is megtudjon erről. Lady John ebben a rövid I beszélgetésben rájutott arra, hogy itt valamiképen tényleg fizetni kell, mert ez az ember mindenre képes, elszánt alak és az urának igen veszedelmes ellensége. A legnagyobb dolgokban mindig az asszony működik közre, az asszony sokkal bonyolultabb rejtélye az emberi természet kutatójának, mint a sokkal könnyebben kiismerhető erősebb nem. Mint már előbb is kérdeztem, mi szüksége volt Lord John Geoffreynek arra, hogy egy ártatlan embert vádoljon a gyilkossággal, hacsak nem az, hogy az igazi gyilkosról elterelje a gyanút? — Igaza van, Karvaly, — mondtam csöndesen. A leleplezés nem érdekelt! Az egész kérdésben csupán az érdekelt, hogy — ime — John is tudott a dologról. Vájjon miképen gondolkodik rólam? — Igen, az ura nemesen viselkedett, — folytatta Karvaly. — Lady Johnt könnyen leleplezhették volna. Hiszen George Higgins, aki kifejezetten leste Lavandert, könnyen észrevehette volna az asszonyt, mielőtt elrejtőzött. Azonban a figyelmét elterelték, mint a közben megérkezett rendőrök figyelmét is. Lord John úgyszólván minden megfontolás nélkül járt el igy, csakhogy a feleségét bármi áron megmentse. Akár egy ártatlan ember föláldozásával is ... Hosszú csönd ült kettőnk közé ... — És Mc Intosh csaknem végzetes veszedelembe döntötte Önt — állapította meg Karvaly —, amikor meggondolatlanságból női hangról beszélt. Egy ideig rá is feküdtek erre a nyomra... de Mc Intosh mindent megmásitott. . . Azt mondotta: se színű hang, lehetett férfié, nőé... lehetett George Hlgginsé, vagy másé, hogyan tartson meg hang ’-at heteken át az emlékezetében ... Magas hang volt, annyi bizonyos . . . te, hát . . . — Az ezredes is? (Folytatjuk.) %
