Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-19 / 91. (3940.) szám

10 msM&S1 ■ Magyarország gazdasági helyzete Budapest, április Ív A Magyar Nemzeti Bank legújabb helyzetjelentése a többi között a következőket^ tartalmazza. A múlt év végén a magyar devizagazdálkodás rendszere átala­kult. A kivitelre kerülő cikkek és a viszonylatok különbözősége szerint különböző kompenzációs térítések helyett az egységes devizafelárrendszer lépett életbe, amelynek az az alapja, hogy a konvertibilis va­luták felára 50, illetve 55 százalék, aszerint, [ hogy beváltásról vagy kiutalásról van szó. Ez a reform nagyon üdvösnek bizonyult, mert az egységes kulcs lényegesen megkönnyítette a kül­kereskedelmi forgalomban a kalkulációt, de ezen­kívül teljesen megszüntette a zugforgalmat, miután a megállapított felár megfelel a pengő külföldi értékelésének. November utolsó hetében lépett életbe ez a reform, amely azonnal érezhetővé vált a Ma­gyar Nemzeti Bank devizaforgalmában. Novem­ber 15-én a jegybank érckészletébe beszámitha- 8 tó devizák és valuták értéke aranyparitásban 24.82 millió pengő volt, míg az érckészletbe be nem számítható külföldi fizetési eszközök, ame­lyek „egyéb követelések" tétele alatt kerülnek kimutatásra, 81.53 millió pengőt reprezentáltak. Az 50 százalékos felár bevezetése azzal a kö­vetkezménnyel járt, hogy az érckészlet deviza- és valutaállománya hat hét alatt, az év végéig, 8.5 millió pengővel, az egyéb kimutatott deviza- j készlet pedig 14 millió pengővel gyarapodott. Újév után ez a kedvező alakulás tovább folyta­tódott. Az ércfedezet devizaállománya ugyan nem változott, de a szabad devizakészlet továb­bi 11.3 millió pengővel emelkedett. így tehát karácsonytól husvétig a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló devizák és valuták összege aranyparitásban 33.8 millió pengővel emelkedett, ami 30 százaléknál nagyobb növekedést jelent. A gazdasági helyzetnek az a javulása, amely a devizák és valuták beszolgáltatásának ebben a nagy emelkedésében nyilvánul meg, vissza­tükröződik a váltótárca alakulásában is. A múlt év végén 574.4 millió pengő volt a leszámítolt váltók értékének összege, amely a mai kimuta­tás szerint 482.4 millió pengőt tesz ki, vagyis a csökkenés 92 millió pengő. A jegybank hitel­forrásának igénybevétele tehát igen lényegesen Visszaesett, nyilvánvalóan a gazdasági élet meg­élénkülése következtében. A Magyar Nemzeti Bank igénybevételének csökkenése természetszerűen maga után vonta a bankjegyforgalom apadását is. A múlt év utol­só napján 417.4 millió pengő értékű bankjegy volt forgalomban s ez az összeg husvétra kere­ken 52 millió pengővel 365 millió pengőre csök­kent. Miután az üzleti forgalom emelkedett, megállapítható, hogy a pénz nélküli fizetés, a csekkek használata j egyre szélesebb körben terjed. Érdekes az államnak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláin mutatkozó változások alakulása is. A múlt év decemberében az adó- hátrálék fokozottabb behajtása következtében az állami számlák összege karácsonyig 141 millió pengőnél többre emelkedett, de újévre 104.55 millióra csökkent és azóta kisebb-nagyobb hűl-1 Iámzás mellett ezen a nívón marad, bár a havi 1 szükségletekre minden hónap végén jelentős | összegeket vesznek fel. A gazdasági viszonyoknak ezekből az ada-1 tokból kitűnő kedvezőbb menete lehetővé tét- f te, hogy az aranyparitásban 13.6 millió pengő értékű arany, amelyet a Pénzintézeti Központ váltott be az aranybeszolgáltatási rendelet alap­ján, változatlanul tartalékként kezeltessék és nem merült fel a szükségessége annak, hogy ezt a 3316 kilogram aranyat akár az érckészletbe sorozzák, akár pedig devizavásárlásra fordítsák. 1 (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékpapírok rentabilitásának jelzőszáma ezen a héten a következőképpen alakult (1927 január 3 = 100): államkölceönök építési sorsjegy nélkül 103.3-10 (előző hétért 103.338), valamennyi beruházó érték 99.555 (99.649), belföldi bankok 104.402 (104.402). ipari és forgalmi értékek 124.837 (123.266). a teljes tőzsdeindex 118.190 (117.012), a hivatalosan nem jegyzett értékek mutatószáma 89 893 (89.496). valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 4.434 (4.434), a 6 százalékosnál ala­csonyabb kamatozású áílamkölosönök átlagos rentabilitása 4.310 (4.310), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi- érték rentabilitása 2.887 (2.942). Az ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 88.078 (87.385), élelmiszeripar 113.719 (114.614), vegyi ipar 190.072 (185.160), sörgyárak 106.373 (106 069), építési ipar 103.207 (101.767), gépgyárak 115.702 (109.630). Szövőipar 50.840 (51.258), szénbányák 134,530 (133.366), fémipar 111.294 111.556), különböző vállalatok 124.027 (125.467), az ipari és forgalmi értékek együttes indexszáma 124.837 (123.266) (A terménykiilkereskedelem márciusi adatai.) A statisztikai hivatal most tette közzé a ter­ménykülkereskedelem márciusi kimutatását. A gabonabehozatal adatai métermázsás tételek­ben a következők: 1936 1935 búza * 4 ♦ * * ♦ ♦ 233 31.462 rozs ♦ ♦♦*■*♦♦ 467 201 íakarmánytengreri ♦ * * 70.800 106.378 egyéb tengeri ♦ + ♦ 4 12.869 342 tengeri-vetőmag * * , — 1.401 Kukoricából tehát összesen 83.669 (tavaly márciusban 108.221) q került behozatalra. Eb­ből 65.873 q-t Romániából és 17.792 q-t Jugo­szláviából hoztak be Csehszlovákiába. — A márciusi kivitel adatai: búza 234 (tavaly már­ciusban 0), rozs 181 (0) q. A vámtarifa 3 pontjában megnevezett őrleményekből március­ban a tavalyi év azonos szakában exportált 18 ezer 986 q-val szemben 33.912 q-t szállítottak külföldre. A behozatali engedélyekkel kapcso­latos külön vámkezelés során nyert adatok sze­rint 1 q búzát, 66.892 q takarmánytengerit, 12.638 q egyéb kukoricát, 1671 q tésztagyártás­ra használatos semolint és 204 q egyéb őrle- | ményt hoztak be. (Országos segély kopár és terméketlen terü­letek befásiitására.) A magyar nemzeti párt po­zsonyi sajtó-osztálya közli: A ezlovenszköi h>i- vatailos lap (Krajinsky Vestnik) március 20-án kelt 10. számának 124. fejezete az országos -el­nök eaévi máircus 6-án kelt és 39211/16/1936 jelzésű -berdjeibmiényét közli, amely szerint: a feb­ruár 20-i országos választmány! ülés elhatároz­ta, hogy nemcsak jutalmazza, de segélyezi is a nem termő, futóhomokos, vizmosás-os terüle­tek sikeres betfásitását. Az előirt feltételek sze­rint 5 koronás o-kmánybélyeggel felszerelt ily célú segély iránti kérvény minden év február 1-ig, illetőleg augusztus 31-ig az illetékes járási hivatalnál adandó be. A kérvénynek tartalmaz­nia kell: a) kérvényező nevét és lakhelyét, b) -azon kataszteri község megjelölését, amelyhez a kérdéses terűiéit- -tartozik, kataszteri parcelil^- szám, a kultúra minősége és a terület nagysá­ga feltüntetésével. Ha netán még meim volna keres átülve zetve a -kataszteri felmérés, ily eset­ben a telekkönyvi, vagy tag-ositási jegyzőkönyv is igaz olásul szolgálhat; c) -azon időpont meg­jelölésiét, amikor megtörténik a kérdéses terü­let befás’tása, amelyre -segélyt kérnek és hogy volt-e már kiutalva a kérvényező részére cse­mete s mily mennyiségben; d) nyilatkozatot ar­ról, hogy a kérvényező részére volt-e már ko­rábban kiutalva valamely állami segély, vagy más közpénzekből eredő segély és ez a kiutalás mily időpontban, alakban és összegben történt; e) nyilatkozatot arról, hogy a kérvényező a be- fásitott ily területen a jövőben szabályszerű erdőgazdáilko'dást szándékozik-e folytatni. — Az illetékes járási hivatal minden év március 15-ig, illetőleg október 15-ig ellenőzri az e el­men beérkezett kérvényekben foglalt adatok helyességét és konkrét előterjesztést tesz az országos -hivatalinak. A kérvények fölötti dön­tés joga az országos választmányt illeti. (Anglia és Franciaország szankciós kára.) A népszövetségi tagállamok és Olaszország közötti kereskedelmi forgalomról kiadott közlemény sze­rint 1934 decemberében Anglia 1,880.000 arany- dollár értékű árut vitt be Olaszországból és az olasz gyarmatokból, míg 1936 januárjában, vagyis két hónappal a megtorlások bevezetése után mindössze 70.000 aranydoliár értékű árut. Fran­ciaország 1934 decemberében 1,940.000 aranydol­lár értékben hozott be árukat Olaszországból és az olasz gyarmatokból, mig 1936 januárjában ez a behozatal már csak 159.000 arany-dohár volt. Az Olaszországba és gyarmataiba irányuló kivitel csökkenése nem ilyen nagyarányú. 1934 decembe­rében Anglia még 2,084.000 arany dollár értékű árut vitt ki Olaszországba és gyarmataiba, 1936 januárjában pedig már csak 155.000 aranydollár értékben, mig Franciaország kivitele Olaszország és gyarmatai felé 2 324.000 aranydollárról 735.000 aranydollárra hanyatlott. (Magyarországon alig változott a betétállo­mány.) Budapestről jelentik: A budapesti 12 leg­nagyobb pénzintézetnél és a postatakarékpénztár­nál elhelyezett takarékbetétek álladéka március hó folyamán 637.6 millió pengőről 634.6 millió pengőre, vagyis bárom millió pengővel csökkent, a folyószámlabetétek álladéka viszont csaknem ugyanennyivel szaporodott, amennyiben 674.1 millió pengőről 677.0 millió pengőre emelkedett. (Románia is monopolizálja a gabonakereskedel­met?) Bukaresti jelentés szerint a román földmű­velésügyi minisztérium elhatározla, hogy sürgősen uj gabonaértékesitési rendszert vezet be. Beavatott forrásból szerzett értesülések szerint a földműve­lésügyi minisztérium az uj rendszerrel gabonaér­tékesitési monopoijogot akar biztosítani a szövet­kezeti központoknak. (A jugoszláviai Pliönix-biztositottaij érdekeinek védelme.) A Phömix biztositó társulat bukásával kapcsolatban a belgrádi kormány a jugoszláv ér­dekek megvédése érdekében megfigyelőt küldött Bécsbe és miniszteri biztost nevezett ki a Phönix társaság jugoszláviai fiókjához. (Aranytermelési rekord Délafrikában.) A Trans- vaal Ghamber of Mines köíli, hogy a transvaali aranybányák termelése, amely 1935-ben kb. egy- harmada volt az egész világ aranytermelésének, a múlt, év első negyedével szemben az idei év azo­nos szakában 2.59 millió unciáról 2.75 millió un­ciára emelkedett. (Változatlan az ango] bankkamat.) Londonból je­lentik: Az Angol Bank legutóbbi ülésén a bak­kamatlábat változatlanul 2 százalékban állapították meg. (Londoni fémtőzsde.) Réz barátságos, ón és horgany tartott, ólom és ezüst jól tartott. .Vörös­réz standard 37 háromtizenhatod—3734, 3 hónapra 3734—37 kilenctizenhatod, lesz. árf. 3734, elektro- lyt 41%—4154, best. selected 40%—4034, ón stan­dard 2,1034—210%, 8 hónapra 204—20434, banca •ón 21134, straits 21114, ólom külföldi prompt 16 egytizenhatod, 3 hónapra 1634, lesz. árf. 16. hor­gany prompt 15%, 3 hónapra 15%, le6z. árf. 15%, ezüst prompt 21 tizenháromtizenhatod—22 egytizenhatod, 3 hónapra 21 tizenháromtizenha­tod—22 egytizenhatod, lesz. árf. 21%. Nemhiva­talos jegyzések: ólom külföldi prompt 16—16%, 3 hónapra 16 háromtizenhatod—1634, horgany prompt 15 egytizenhatod—15 háromtizenhátod, 3 hónapra 15 öttizenhatod—15%, öntöttvas 70, réz strong sheets 66, nikkel bel- é6 külföldi 200— 206, alumínium belföldi 100, antimón regulus 72— 73, platina 140, higany 12 ötnyolcad, antimón kínai 4734—4834. (Kényszeregyozség.) Weisz Gizella kereskedő Po­zsony. Vagyonfelügyelő dr. Bőr László ügyvédje­lölt Pozsony. A legközelebbi tárgyalást május 15-én tartják a pozsonyi kerületi bíróságon. A kö­veteléseket május 5-ig kell bejelenteni. (Csődök.) Valkó Juha kereskedő Pozsony. Csöd- tömeggondnok dr. Kovács Károly ügyvéd Pozsony. Az első tárgyalást április 22-én tartják a pozsonyi kerületi bíróságon. A követeléseket május 2-ig kell bejelenteni. — Molnár Katalin földbirtokos Vajk ( somorjai járás). Gsődtömeggondnok dr. Herczeg József ügyvéd Somorja. Az első tárgyalást április 24-én tartják a somorjai járásbíróságon. A követeléseket május 10-ig kell bejelenteni., ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága., április 18. (Pragoradio.) A forga­lom a spekuláció előzetes eladásai következr tében lanyha irányzat mellett kezdődött, a tőzsdeidő későbbi folyamán azonban barát­ságos irányzat lett úrrá a piacokon. Drágultak: Cseh Kereskedelmi 80, Cseb-M'Oirva Géptgyár 30, Roth kisteleim 25, Bánya és Kohó 10, Brosche 10, Prágai Vas 10, SelLier 10, Nestomitzi 7, Ringhoffer 5 és Nyu- gatcseh Szén 5 koronával. Olcsóbbodtak: Königshofi Cement 30, régi Északi Vasút 30, Hellmann 16, Poldi 11, Rrünni Gépgyár 11, uj Északi Vasút 10, Schoeller 10, Aussigi Finomító 10, Északcseh Szén 12, Cseh Cukor 8, Alpesi 9, Dux-Boden- bachi 5, Kfiíík 5, Podoli Cement 5, Prágá- Duxi 5, Rakó 5, Csehszlovák Soio 5 és Kar- borundum 6 koronával. A sízilárdkamatozásu értékek piacán 5 fil­lérrel emelkedett a munkakölesön árfolyama, a többi állampapír kurzusa nem változott. Nemhivatalos kuliszban lanyha irányzat mellett Smichovi Sör 100, Pilseni Sör 50, Cnpria 5, Bécsi Soio 5, Klosterbrau 5 és Po­zsonyi Magnezit 5 koronával olcsóbbodott. A valutakölcsönök piacán ingadozó irányzat uralkodott: a frankra szóló Skoda oblígáció 10 koronával drágult. A bankrészvények magánforgalmi piacán Zsivnó 5, Cseh Leszámítoló Bank 1 és Cseh Unióbank 1 koronával olcsóbbodott. BUDAPEST BARÁTSÁGOS Budapest, április 18. Az értéktőzsde mai for­galmát barátságos irányzat miefctt bonyolította le. A forgalom szűk keretek között mozgott, csupán a favorizált értékek iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Zárlat előtt a spekuláció nyieireségbiztosltásokat eszközölt, mire a följa- vult árfolyamok egyrésze visszaesett. A szitáird- kamatozásu értékek piacán bizakodó hangulat uralkodott. BÉCS LANYHA Becs, április 18. Az értéktőzsde tegnapi for­galmában megnyilvánult lanyha irányzat átter­jedt a mai tőzsdenapra is. Úgy a kuliszban, mint a korlátban visszament a forgalomba került pa­pírok árfolyama, az árfolyamveszteségek azon­ban nagyobb méreteket nem öltöttek. A lanyha irányzattal ellentétben néhány osztrák ipari ér­ték árfolyamjavulásra tett szert. A szilárdkama- tozásu értékek piacán a forgalom nyugodt han­gulatban bonyolódott le s az árfolyamok csak lényegtelenül változtak. BERLIN SZILÁRD Berlin, április 18. Élénk forgalom és szilárd irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. A forgalomba került papírok árfolyama átlagosan 34—1%-kal javult. A járadékpiac üzlettelen. KOtött devizák: április 18 április 17 pénz áru pénz áru Budapest . . 493.­497— 493.­497.— Bécs . 457— 460— 457 ­460 — Belgrád . 52.15 52.65 52.15 52.65 Riga 627 ­633­627— 633. ~ Fallin 606 ­614 — 606— 614— Bukarest . . 17.40 17.80 17.40 17.80 1936 április 19, vasárnap. A prágai értéktőzsdén előfordult kötésük április 18 április 17 Syeremény kötesön . » » 66.55 —66.55 — .— 5%-os beruházási kölcsön . 68.15 —98.15 —.— 1%-os beruház köles. 1923 68.15 —98.15 —.— Llsztkölcsön . . , . g 97.— —.— 97.— —■ i%-ot lnv államkölcsön . 97.— —.— 97.— —.—• '%-ot államkölcsön 1928 . 90.70 —60.70 —— 131-os Kassa nrterhprgi . • 73.30 —.— 73.30 —.— lVfe%os pótjáradék . , s 75.10 —75.10 —— 1.2%-os pótjáradék * « » 70.35 —70.35 —.—■ 1%-os pótjáradék • s » 65.85 —.— 65.85 —.— 1Vj%-os pótjáradék . . i 62.— —62.— — .— rtalikölcsönkártalanitis . • 52.85 —.— 52.85 —.— <%-os morva őrs* kölcsön —.— —.— 86 — —.— 1%-os háboruelöttt adósság —.— —.— —.— —.— 3%-os eseb ielzálogbank . —.— —.— —.— —.— 1%-os Kassa-oderbergi 1889 —.— —.— 78 — —.— .'sebszlovCk Nemzeti Bank 4800.— —.— 4800 — —.— Nordbahn ............................ 6295.-6300 - 6310 - — No rdbahn Bonnok , « , 2480.-2500.— 2555 -2530— Jseb Cukoripar , i i i 802.— —.— 800 — 810— Scböllet 2380.-2390 - 2420 -2400— rtorvát Cukor . * ( ■ » 106.— —— 104 — —— Aussiger Finomító • , • 1070.— —1C80 — —— Kriílk........................... • 1045 — —1050 - —— Prágai Malmok . « i . 1255.— ——— Kolinl Műtrágya . . t • 330.— —.— 832 — —— Kolim Kávé 173 — —.— 173 — —— Kőim' Szesz « • * t s —.— —2425 — —.— tejipar ..••vess —.— —.— —.— —.— áups gi. Vegyi . t s * . 1230.— —1250 — —— JuoweiS' Sör . • s f .— —.— ~ — — — Kön gfhofer Cement . . . 13'0.-1360— 1385 —1390 — Cseh Morva Kőiben Danek 2520 —2550.— 2550 — 2520 — Viinn Gépek . , . . . 118.— —.— —__ —_ Ri nghoffer • ■ i • » 832.— 835.— 830 — —— Nvugatcseb Szén « ■ • 526.— —.— 536 — 530 — ..................................itt 213 - 217 — 225.— 226— Be rg és HUtten . . . , 2860. —2880 — 2880 —2870— Földi ...................... . 945.— 948 — 960 — 959— Pr ágát Vas....................... 1295 —1300 — 1300 - 1290— Sk oda......................... t * 1552.-1566.— 1574 —1566.— Pozsonyi Kábel » t * • 708.— —707 — —.— Inwald ■ ••«•(» —.— —. — —.— —.— Olleschaul Papir . t * * 637.— 640 — 635 — —— A prágai tőzsde deviza'egyzései: ma tegnap Hiv. pén2 áru pénz áru disk.% Alexandria 122.60 123.40* 122.60 123.40* 7% Amsterdam 1641.- 1647— 1645— 1647— 2»/a Athén . . . 22.50 22.80* 22.50 22.80* 7 Bel arad . . 55.3866 55.6366* 55.3866 55.6366* 5 Berlin. . . 971.25 973.75 971.50 974— 4 BrOssel . • 408.65 409.85 403.775 409.975 2 Budapest . 707.35 709.35* 707.35 709.35’ 4 Buen Aires 665.- 672—’ 666— 672—* 6 Bukarest . 24.126 24.326* 24.126 24.326* 4‘/z Danzis . . 455.50 458.50 455.50 458.50* 5*/a Helsinrfors 52.50 52.90 52.50 52.90 4 Kopenhaeen 633.— 536— 533.50 536 50 S{/t Kowno .. 407— 409— 407— 409.-* 6 Lissabon . 108.45 109.25* 108.45 109.25* 5 London . . 119 35 119.95 119.40 120— 2 Madrid • • 330.— 332.— 330.— 332.— 5 Mailand . . 191.60 192.40 191.60 192.40 5 Montreal * 24.- 24.12’ 24.02 24.14 8Vs New York . 24.17 24.27 24.18 24.28 IV, Oslo . . . 699.50 602.50 6 0— 603— 3'/, Paris . . . 159.30 159 70 159.30 159.70 5 Rica ... 782.50 785.50’ 782.50 785.50* 5% Rio de Jan. 204— 206.—* 204— 205—* Sofia . . . 29.15 29.25’ 29.15 29.25* 6 Stambul . . 19.15 19.25* 19.15 19.25* Stockholm • 615.— 618.— S15.e0 618.50 21/, Tallinn . . 650— 664.—’ 660— 664—* 4 Warschau • 455.— 457.— 455.— 457.— 5 Wien . . . 569.15 570.65’ 569.15 570.65* 3% Zürich . . 787.75 789.75 788.25 790.25 2 V, A budapesti értéktőzsde árfolyama i; április 18 április 17 Magyar Nemzeti Bank . . 171.75 170.25 Bauxit . ............................ 158.50 159.— Ma gyar általános Kőszén , . 407.— 4C4.50 Sajgó ....................... „ s » 35.25 35.20 Cr ikány ..«••• R , 78.60 78.30 Magyar Fegyver » s > I > 73.— 73.— Gajíz Danubius .,■*■» 23.10 22.70 Lán<r 39 50 —.— Vagóngyár ■ s s s • i i > 23 — 23— Rima • ttfiigfis 74.40 74.25 Ula faipar tsssisti* 23.10 23.40 Nova •••sitiisi 20.90 20.60 államvasut • » s « • i i i 34.25 34.25 tröszt . i > i i ■ i i 85.90 87.— Magyar Cukor •»*•»> 172 — 172.50 Izzólámpa ••••>»• 190— —.—• Részvénysör .•<•!»• 177.— 178 — Hungária műtrágya .sít., 37.— 37 — Szikra .sttittst —•— —.— Féltén *i|tit**» ——.— Gumml iisstttt* 71.20 72.— Felelős szerkesztő; Forgács* Géza 4* Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: L Horthy Miklós-ut 21. IV. 3. Telelőn 59— 8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső. — Po­zsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinc- kapu-ucca 17. II. Telefon 27—87 Szerkesztő: Rehorovszky Jenő. — Ruszlnszkói szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Ungvár, Váralja­ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztőség és kiadóhivatal: Stefánik­ucca 105. I. Telefon: 35—29. Szerkesztők : Dr. Sziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyitral szerkesztőség és kiadóhivatal: Wil- son-ucca 34. L és Melhód-tér 3. Szerkesztő: ' • " Dallos István. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás sze­rint díjazunk. iriirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató­ság 56.660/Vll—1934. sz. rend. engedélyezve. %

Next

/
Thumbnails
Contents