Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-19 / 91. (3940.) szám
1936 Április 19, vasárnap. 7 Diplomáciai vihar a Dardanellák korul Milyenek a kilátásai a torok reviziós törekvéseknek ? ■■ A szigetelő nagy átjáró legyen az angol és az orosz érdekszférák között? ■■ Jog és valóság London, április 18. (M. T. P.) Európa gyötrő gondjai mellé újabb gond jelentkezett: az úgynevezett tengerszoros-egyezmény revíziójának gondja. Egyike az akut európai betegségeknek, amely időnként kiújul. S nyugtalanító energiákat lövel ki magából. Törökország nem most jelentkezik először azzal a követeléssel, hogy az érdekelt hatalmak vegyék sürgős revízió alá a lausannei szerződésnek azt a pontját, amely a Dardanellákra vonatkozik s amely török felfogás szerint érzékenyen érinti a török védelmi hálózatot, Isztambult pedig egyenesen kiszolgáltatja minden ellenséges támadásnak. Ha tudniillik erre a nemzetközi események fejlődése folytán sor kerülne. Már pedig abban sokan egyetértenek a tö”ök külügyminiszterrel, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nagyon is időszerűvé teszi ezt az aggodalmat. A papírforma szerint. •. A Dardanella-kérdésnek, amely a török reviziós javaslattal megint napirendre került, van egy úgynevezett jogi és egy reálpolitikai része. Jogilag a helyzet az, hogy Törökország 1923-ban kötött egyezményben kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a tengerszorost, amely a Földközi tengert a Fekete tengerrel összeköti, tehát amely az orosz és angol hatalmi zónát egymástól háború esetén áttörhe- tetlenül elválasztja, nem fogja megerősíteni. Ugyanez az egyezmény szabályozza a tengerszoros szabad hajózását is. Állandó nép- szövetségi bizottságnak kell ugyanis az egyezmény szerint gondoskodni a Dardanellák zavartalan és szabad hajózhatásá- ról. Ez a bizottság ugyan török vezetés alatt működik, de azért a speciális török érdekek nem kapnak nagyobb nyomatéket a bizottság ülésein. A bizottságnak papírforma szerint ugyanis az a kínos feladat jutott, hogy úgy békében, mint háborúban biztosítsa úgy a kereskedelmi, mint hadihajók szabad közlekedését a Dardanellákon keresztül. Már most elképzelhető-e, hogy ennek a megbízatásnak olyan konfliktus esetén, amelyben természetszerűleg Törökország is érdekelve van, egy török államférfiu elnöksége alatt működő bizottság eleget tud tenni? Torok szerencséje — orok A törökök helyzete jogi szempontból mindenesetre nagyon kényes. Tekintettel arra, hogy ez az egyezmény nem kizárólag a lausannei szerződésen nyugszik, hanem a békeszerződések függelékébe be van iktatva. Ezt az okmányt pedig a törökök önszántukból írták alá, tehát jogilag pontosan olyan helyzetben vannak, mint a németek a locarnói egyezménnyel szemben. Igaz, hogy a törökök a jogi utat nem is akarják megkerülni és a békeszerződések,, illetőleg a népszövetségi egyezmény egyik sarkalatos pontjára való hivatkozással kérik ennek az egyezménynek átdolgozását, még pedig azért, mert a tényleges helyzet és a papírforma között az események rohamos fejlődése következtében egyre szélesebbre tágul az ellentét. Törökország annakidején, mint ismeretes, Anglia nyomására irta alá az egyezményt s ezért a sév- resi békeszerződések katonai klauzuláit már nem is vették fel a lausannei egyezménybe, úgy hogy valójában Törökország katonai téren minden korlátozástól mentesült. Ennek köszönheti aránylag gyors fejlődését Törökország, ez a magyarázata annak, hogy a többi legyőzött állam mellett tulajdonképpen elsőnek tudott beilleszkedni abba a hatalmi szervezetbe, amely a világháború után Európában kiépült. Angol emlék Galipoliból A lausannei tárgyalások idején a tengerszoros-kérdés rendezése iránt érthető okokból Anglia tanúsította a legnagyobb érdeklődést s ma is az a helyzet, hogy a török reviziós törekvéseknek elsősorban az angol ellenállást kell leküzdeniük. Anglia magatartása világhatalmi helyzetéből és néhány komoly háborús tapasztalatból következik. A világháború alatt ugyanis Anglia akcióképességét úgyszólván évekig megbénította Törökország. Az angol haderők jelentékeny részét kötötte le állandóan a Dardanellák elleni harc. A cél az volt, hogy Oroszország és a szövetségesek között megteremtsék a flotta-összeköttetést, ezt a célt azonban a legsúlyosabb áldozatok árán sem sikerült elérni. A Dardanellák a világháború alatt bevehetetlen erődítménynek bizonyult és a kitünően képzett és felszereli angol flotta Galipolinál megsemmisítő vereséget szenvedett. Ezek az emlékek nagyon élénken élnek az angolokban. Gyakorlati szempontból mindenesetre jelentősen megváltozott a helyzet a lausannei Békeszerződések óta. Akkor ugyanis még kisértett az orosz polgár- háború réme s mint tudjuk, Anglia élén járt annak a mozgalomnak, amely le akart számolni a bolsevizmussal. Anglia komolyan készült abban az időben az intervenciós háborúra Oroszország ellen. Ma azonban az úgynevezett háborús veszélypontok egészen másutt helyezkednek el s ebből a szempontból nem fontos, hogy az ut a Földközi tenger és a Fekete tenger között szabad legyen. A törökök mindenesetre mindent elkövetnek, hogy a jogi helyzetet összeegyeztessék a tényleges helyzettel. Legutóbb két évvél ezelőtt tett kísérletet Törökország, hogy teljes szuverénitását katonai térre is átvigye a Dardanellák kérdésében. S meg is tettek minden előkészületet, hogy bármikor katonailag is megerősitsék a tenger- szorost. Úgy hogy ma már igazán csak formakérdés, hogy azt a tényleges helyzetet, amelyet a törökök teremtettek, a nagyhatalmak jogilag is szankcionálják. Amikor a leszerelési konferencia nyíltan kudarcba fulladt és Németország kivonult a népszövetségből, Törökország elérkezettnek látta az időt, hogy szőnyegre vigye a Dardanel- la-kérdést. A DARDANELLA-ERÖDÖV EGYIK RÉGI ERŐDÍTMÉNYE Restaurant Zirkel, PRAGA II, núiovA 5 Vezetője: A Hotel Blauer Stero sok éven át volt főpiacéra és volt konyhafőnökc EBÉDMENÜ 10— Ki • • • Qazdag választék a vacsoraétlapon 12 éréig Felgyújtotta szülei házát a f egy ház viselt salgói legény Nyitra, áiprilis 18. (Saját munkatársuktól.) Tíz éve annak, hogy a nyitrai esküdtlbiróság gyilkosság miatt elitélte Denga János salgói legényt. Denga tiz évet töltött a lipótvári fegy- házban, ahonnan e napokban szabadult ki. A szülői házban ahova visszatért, nőm fogadták szívesen és állandó szemrehányásokkal illették. Denga bosszút fogadott és a Legutóbbi összeveszés után felgyújtotta a házat. Nagy halom gyúlékony anyagot hordott össze a ház tövében azt meggyujtotta és a lángok csakhamar a ház falait nyaldosták. Apja könyörgésre fogta a dolgot, mire a fiú meggondolta magát és eloltotta az egyre veszedelmesebbé váló tüzet. Apja is segédkezett az oltásban és közben súlyos égési sebeket szenvedett. A csendőrség tudomást szerzett a gyújtogatásról és Dongát kihallgatta. A fegyháziból szabadult legény azzal védekezett, hogy szülei állandóan ingerelték és nem bírta tovább a megaláztatást, annál kevésbbé, mert a gyilkosságot, amely miatt tiz évet a fegyházban töltött, nem is ő követte el. Azt hangoztatta, hogy voltaképpen szülei áldozata és azok helyett vállalt egy nagy bűnt magára. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen bűnről van szó. A gyújtogatás miatt megindították ellen a bűnvádi eljárást. Megalakult a Kárpátaljai Magyar Noegyteí Ungvár, április 18. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A kárpátaljai Magyar Kulturegyesület égisze alatt csütörtökön délután alakult meg Ur.gvárott a Podkarpatszkaruszi Magyar Nőegylet. Az alakuló ülésen, amelyet özv. dr. Virányi Sándorné mint korelnök vezetett le, több, mint száz nő jelent meg. Az elnöknő melegen üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta az ülést, amelyen a Podkarpatszkaruszi Magyar Kulturegyesület részéről Székely József központi országos elnök, valamint Wellmann Mihály központi országos ügyvezető alelnök jelent meg, utóbbi hosszabb beszédben ismertette a Nőegylet alakulásának előzményeit, majd kifejtette az alakulás parancsoló szükségességét. Az elnöknő kiegészítő és dr. Kerekes Istvánné fölvilágosító szavai után Kükemezey József az alapszabályokat ismertette, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott és kimondotta a Podkarpatszkaruszi Magyar Nőegylet megalakulását és megválasztotta az egylet védnökeit, diszelnökeit és tisztikarát. Fővédnökök: özv. Kölesei Kende Péterné sz. Sztáray Sarolta és Sztáray Irma. Védnökök: Boross Zsigmondné, özv. Czibur Vilmosné, özv. Hoffmann Dezsőné, özv. Flach Jakabné, özv. Gulácsy Árpádné, özv. Jaczik Andrásné, özv. Kiss Dezsőné, özv. Medreczky Istvánné, dr. Novák Endréné, Perszina Alfrédné, Székely Jó- zsefné és Kormos Gerőné. Diszélnökök: Rohn Szeverinné és özv. dr. Virányi Sándorné. Disz- tagok: Egry Ferenc, dr. Fibiger Sándor, Fülöp Árpád, dr. Kerekes István, Kalmár Marián, Komjáthy Gábor, Margócsy Aladár, Rohn Sze- verin, Szvoboda Ferenc és Székely József. Elnöknő dr. Kerekes Istvánné, alelnökök: Kalmár Mariánné, özv. Kelen Gyuláné és V/ittenberger Istvánné. Főtitkár Bartha Ilonka, titkárok: Har- sányi Mihályné, Keszler Juci. Pénztáros Pajkos- sy Győzőné, helyettes pénztáros R. Fülöp Rózsi. Jegyzők: Bartha Aranka és Krón Anna, helyettes jegyző Hoffmann Bözske. Ellenőrök: Schmidt Lászlóné és Papp Ilonka. Választmányi tagok: Bölcsházy Erzsébet, Csarnovics Gyuláné, Daru Sándorné, Fodor Béláné, Gergelyi János- né, dr. Hackel Sándorné, dr. Gáborné Rózsa ! Elza, Herejda Jánosné, Hámos Lajosné. Heckó [ Ernőné, Köszörű Károlyné, Markó Nelly, Molnár Sándorné, Nyomárkay Sándorné, Petrik Je- nőné, Rácz Pálné, dr. Szőke Andorné. Szántó Albertné, dr. Szendery Istvánné, Tomcsánvi Ödönné, Kozár Lajosné, Tury Sándorné, Weli- raann Mihályné és Ilosvay Istvánné. Oroszország és Anglia kozott mel kell lennie mindakét nagyhatalom érdekeire. Oroszország föltétien híve a tengerszoros megerősítésének, mert orosz szempontból a Dardanellák elzárása annyit jelent, hogy délről a szovjetet nem érhetik meglepetések. Viszont Anglia számára is jelentenek némi biztonságot a Bosporus ágyúi, mert megóvják* a birodalmat a Közeli-Keleten esetleges kínos meglepetésektől. A világpolitikai helyzet is olyan ebben a pillanatban, hogy a két érdekelt nagyhatalomnak sokkal kevésbbé fekszik szivén, hogy szabad összekötő ut legyen közöttük, mint inkább szigetelő határ, amely felfogja az érdekellentétekből fakadó lökéseket. Azután jogilag is nehéz lesz majd védelmezni Angliának saját álláspontját, amikor nem egyizben hangzott el már hivatalos angol helyről a fenyegetés, hogy lezárják a Szuez-csator- nát. Pedig — mint ismeretes — Anglia is nyújtott garanciákat arra nézve, hogy úgy háború, mint béke idején szabad átjárást biztosit minden hajónak a Szuez-csatornán. Ezek a hangod? nagyon legyöngitik Anglia jogi érveit, amiket a török követeléssel szembeszegez. Ilyen körülmények között tehát nagyon valószínű, hogy a török követelés meghallgatásra fog találni és megtörténik a tengerszoros-egyezmény reviziója. Ami Törökország teljes felszabadítását jelenti a vesztes háború után rárakott béklyók alól. Akkor azonban Anglia még mereven elzárkózott minden olyan kísérlet elől, amely a meglevő szerződések korrektúráját követelte. S minthogy Franciaország sem támogatta a török követelést, az ügy megfeneklett. De csak a népszövetségben, mert a törökök hozzáláttak az erődítmények kiépítéséhez} a partvidék rejtett pontjain nehéz ütegek helyezkednek el és a helyőrségeket is mindenütt olyan létszámra emelték, amelyről az érvényben levő szerződések értelmében a hatalmak hallani sem akarnak. Úgy hogy ma már az a helyzet, hogy minden papírforma ellenére sem lenne gyerekjáték bevenni a Dardanellákat. Mióta Törökországban Kemal Atatürk uralkodik, a török politikának mindig az volt a főtörekvése, hogy egyensúlyban tartsa az orosz és angol erők befolyását. Ebben a pillanatban a török köztársaság mindenesetre közelebb áll Oroszországhoz, de a kommunista propagandát szigorúan távoltartja az ország népétől, Anglia és Törökország között is elég barátságosak a kapcsolatok annak ellenére, hogy Előázsiá- ban a török és angol érdekek között számos ütközőpont van. Az angol jogi felfogás gyöngéi A Dardanella-kérdés rendezésénél a török kormánynak természetesen figyelem-
