Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-18 / 90. (3939.) szám
mmmammmmmmammtnnamamm. 1936 áprJHs 18, szombat UNIKUM AZEGÉSZ VILÁGON! Az I fViTAtTH keserű víz, mert dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég már fél pohárral, Kapható Klsiiveg; Is. Szirénfalva réme: az áradó Latorca Kontsek György előterjesztése az országos elnökhöz Pozsony, április 17. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: A nagykaposi járáshoz tartozó Szirénfalva község egyike Szl®- venszkó legkedvezőtlenebb állapotú helyeinek. A községnek 2500 holdnyi határa van s földje is eléggé termékeny lenne, azonban van egy gyakran visszatérő elemi csapás, amely elpusztítja a lakosok munkájának gyümölcsét: a Latorca folyó áradása. A jobb sorsra érdemes község a sok áradás miatt állandóan megrendítő nyomorral küzködik. A község súlyos helyzetét Kontsek György tartománygyülési képviselő e napokban az országos elnök elé tárta, hogy kieszközölje a gyakori árvizek elleni védelmet: a védtöltés kiépítését. A beadvány az ujságriport meggyőző színeivel és erejével ecseteli a szirénfalviak ínséges helyzetét. Meghalt Giesl Vladimír báró, aki 1914-ben átadta az osztrák-magyar ultimátumot a belgrádi kormánynak Bécs, április 17. Salzburgban 76 éves korában meghalt Giesl Vladimír báró, Ausztria-Magyarcr- szág volt követe, aki 1914 sorsteljes napjaiban Belgrádiban teljesített szolgálatot s aki annak idején átnyújtotta az osztrák-magyar monarchia ultimátumát a szerb kormánynak. Giesl Vladimír báró régi rajnai katonacsaládbói származott, maga is katonai pályára készült es a katonai akadémia elvégzése után mint ulánus hadnagy 1879-ben lépett az osztrák-magyar hadsereg szolgálatába. A hadiiskola elvégzése után Konstantinápolyiba korült katonai attasénak. Itt kezdődött diplomáciai karrierje, amely határozottan befolyással volt az egész Balkánpolitika alakulására, tehát a Balkán-népek sorsára is. Konstantinápoly után valamennyi nagyobb balkáni városban megfordult, 1909-ben mint követ Celin- jébe került, ahonnan egy évvel később Belgrádba küldték. Belgrádi állomáshelyét 1914 történelmi nyarán-— A lakosoknak az életből nincs egyéb részesedésük — mondja előterjesztésében a tartománygyülési képviselő —, mint a hatalmas, mindent és mindenkit elöntő szegénység. A község lakosságának nagyrésze néha hónapokon keresztül úgynevezett „vizilén" tengődik. A „vizi- lé“ voltaképen rántott leves, de minden zsiradék nélkül, pusztán a megpirított lisztnek meleg vízzel való felöntésével készül. A kenyér, amelyhez némelykor hozzájutnak, kukoricalisztből való és olyan fekete, mint a községet elöntő sár. A község lakosainak, legyenek azok 40 holdas gazdák, vagy zsellérek, szomorúbb a sorsuk, mint a nagyvárosok perifériáin élő munkanél-1 külieké. Igaz, hogy a hatóságok segélyezés tekintetében minden tőlük telhetőt megtesznek, pénzsegélyt, ruhaneműt, élelmet osztogatnak. A községbelieknek azonban az kellene, hogy a Latorca vize ne öntse el határukat s földjeiken ne álljon hónapokig a viz s ne tegye lehetetlenné a föld j megmunkálását. A minduntalan megismétlődő! pusztító árvizek oka abban rejlik, hogy a Latorca itteni szakasza nincs szabályozva,! illetve csak a balpartja van ellátva valamelyes I töltéssel s ez a töltés a vizet teljesen a jobb- 9 partra nyomja. A tartománygyülési képviselő a község súlyos helyzetére Utalva sürgősen javasolja az országos elnöknek, hogy haladéktalanul szakértőket küldessen ki Szirénfalva határának , bejárására, hogy a Latorca itteni szakaszának megvizsgálása alapján megtehessék a lépéseket az árvizek meggátlását célzó közmunkák .kötség- vetésének elkészítésére. I hagyta el, amikor megtörtént a hadüzenet. A világháború alatt mint a bécsi külügyminisztérium képviselője teljesített szolgálatot az AOK- nál Emlékiratait ,,Két évtized a KözelnKeleteu" elmen adta ki a világháború ulán. Ezenkívül számos cikket és cikksorozatot is irt, legutóbb sokat foglalkozott a tragikus 1914-eg eseményekkel is, belgrádi élményeit is többizben megírta. Ezek a visszaemlékezései magyar lapokban is megjelentek. Általános feltűnést keltett, amikor 1931-ben belépett az osztrák nemzeti szocialista pártba. Fia, egy leépített banktisztviselő jelöltette is magát a nemzeti szocialisták listáján, még pedig a kövekező eredeti állásmegjelöléssel: ..Johann Giesl-Gieslingen, munkanélküli/4 Giesl fia 1933-ban feleségével együtt Németországba menekült, az osztrák hatóságok állampolgárságától is megfosztották a házaspárt. Maga Giesl nem vett ennyire aktív részt a politikában, főleg írással foglalkozott. Legutóbb sokat betegeskedett. — A kassai polgármester ideiglenesen bezáratta a városi közkönyvtárat, mert annak nagytermében fogják fogadni a közlársaságí elnököt s az épületet renová ják Kassa, április 17. (Kassai szerkesztőségünk te- lelonjelenfése.) Kassa város kulturális életét egészen rendkívüli és szinte párját ritkító esemény zavarta meg. Maxon Milán polgármester ugyanis rendeletet adott ki, amellyel hosszabb időre bezáratta a kassai városi közkönyvtárat, annak olvasótermét és kögyvkölcsönző helyiségét azzal az indokolással, hogy a köztársasági elnök május folyamán Kassára érkezik és a város vezetősége a városi könyvtár helyiségeiben akarja fogadni ünnepélyesen az elnököt. A városi közkönyvtár a Fő-uccán a régi városháza épületében van elhelyezve. Az olvasótermet a régi ülésteremben rendezték be. Az elnöki látogatással kapcsolatban a polgármester elrendelte a régi városháza lépcsőházának és több termének tatarozását és renoválását. É munkáknak május 14-ig kell elkészülniük. Állítólag emiatt rendelték el a közkönyvtár bezárásáC s valószínű, hogy a könyvtárát nem fogják előbb megnyitni, csak a köztársasági elnök kassai látogatása után. A polgármester rendelkezése az egész városban nagy föltünést keltett. A közkönyvtárakról az 1919-ik évi 430. számú törvény intézkedik. Ennek rendelkezései szerint a közkönyvtárak fölött csakis a könyvtártanács rendelkezhetik, amely autonóm jogkörrel bir. Ezt a legfelső közigazgatási bíróság 1590—29. számú döntése is kimondotta. Az 1919-ik évi 430. számú törvény 18. szakasza értelmében a 10.000-nél több lakossal bíró városokban a könyvtárak olvasószobá- jának és kölcsönző helyiségeinek mindennap a nap jelentékeny részében hozzáférhetőnek kell lennie. Ez annyit jelent, hogy sem a könyvtárak olvasóhelyiségét, sem a kölcsönző helyiségét nem szabad indokolatlanul bezárni. A kassai városi közkönyvtár meglehetősen gazdag könyvanyaggal tár s több olvasószobája Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi COBALL CRÉMTÖL (száras vagy zsíros). Már harmadik nap után javul as arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Ké 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTAR Bratislava, Mihály-ncca 20. __________ van. A város kulturális életében is jelentős szerepe van, mert a könyvtárat naponta nagyszáma olvasó és könyvkölcsönző látogatja. A könyvtár beesukása a magyarság külön sérelme is, mivel a regisztrált tagoknak több mint negyven százaléka magyar és statisztikailag kimutathatóan a város magyar lakossága alkotja a közkönyvtár legszorgalmasabb látogatóit. Az ügyben ma már küldöttség is járt a városházán, de Maxon polgármester ma nem volt benn a hivatalában, uogyhogy a küldöttség dol- gavégezet! énül volt kénytelen távozni. Tost László helyettes polgármester fogadta a küldöttséget és megígérte neki, hogy azonnal érintkezésbe lép Maxon Milán polgármesterrel s oda fog hatni, hogy az ügy minél előbb megnyugtató elintézést nyerjen. Ha máskép nem lehet, akkor olyan formában, hogy az eddigi olvasóterem és kölcsönzőhelyiség helyett ideiglenesen póthelyiséget rendeznek he arra az időre, amíg a régi városháza épületében a renoválási munkálatok folynak. Egy öregasszony és kei kisgyermek tűzhalála (TUDÓSÍTÁSUNK ELEJE A 7. OLDALON.) Kassa, április 17. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A balázsvágási tűzesettel kapcsolatban még a következőket sikerült megtudnunk: Az egyik lángokban álló házban egy hatvanhatéves öregasszony tartózkodott. Ugylátszik, hogy az asszony a nagy füstben elvesztette eszméletét és nem tudott már kimenekülni az égő házból. A tűz eloltása- után megszenesedett holttestéit az ajtó mellett találták meg a földön. A másik lángban álló házban két kisgyermek tartózkodott. Szüleik megpróbálták kimenteni a gyermekeket, de mire bejutottak a házba, a két gyermek már megfulladt. Az oltási munkálatok közben többen súlyosan, megsebesültek. A ható*, ságok megállapították, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. ............- -;- • (19) S ir Marmaduke nagyon ügyesen szerkesztette meg beszédét. Lépésről-lépésre cáfolt rá a vád állításaira és az egész védbeszédet John aznap esti vendégeinek vallomására alapította. Egészen háromnegyedtizenegyig John vendégeivel kártyázott. Tizenegy órakor már ott voltak a lovasrendőrök a helyszínen. Közben történt a gyilkosság. Egy negyedórás alibire van szükség, ezt az alibit pedig megadja Mc Intosh ezredes teljesen szavahihető tanúvallomása. Ez a vallomás tökéletesen igazolja, hogy a lord és az ezredes a magas kerti lugasban voltak együtt szivarozás és csöndes beszélgetés közben. Ennélfogva világos, mint a nap — mondotta a védőügyvéd —, hogy védencemet fel kell menteni. Sőt a védő tovább ment. Egyenesen azt követelte, hogy a rendőrség máskor nagyobb megfontoltsággal járjon el és ne izgassa föl minden ok nélkül a kedélyeket egy olyan előkelőség letartóztatásával, aki ellen semmi tárgyi bizonyíték nincsen. Hátra volt még a vadászkés kérdésének tisztázása, de ezen Sir Marmaduke Ingersoll pompás ékesszólással siklott át, a rendőrségre hárítván ennek a „különös véletlenének a kiderítését, ahol igen nagy szakképzettséggel biró detektívek állanak rendelkezésre s akik inkább ilyen rejtvények kibogozásával foglalkozzanak, semhogy ilyen megbocsáthatatlan baklövést kövessenek el, mint ez a mostani eset. S végül az sincs kizárva, hogy Mr. Chipps téved, ez a kés nem volt a gazdájáé. Tucatjószág, ezer és ezer forog közkézen és ha Sir John Geoffreynek volt is egy ehhez hasonló kése, még be kellett volna bizonyítani, hogy a bíróság asztalán elfekvő kés tényleg az a kés, amely Sir John Geoffreynek birtokában volt vagy van. A védelemnek nincs kifogása, sőt maga kéri, hogy a rendőrség ennek a pontnak kideritésére megtegye a szükséges, lépéseket, de egy olyan késnek, mint tárgyi bizonyítéknak alapján a bíróság elé állítani egy köz- tiszteletben álló férfiút, amely késnek millió és millió ikerpéldánya forog közkézen, megbocsáthatatlan, bűnös könnyelműség. Johnt fölmentették ... A rendőrség most arra a nyomra tévedt, hogy első föltevése a helyes és George Higgins a bűnös. A rendőrség szerint az egész zsarolási mesét George Higgins és James Terry találta ki és a gyilkosságot kizárólag rablási szándékból követték el. Ebben az irányban hetekig folyt a nyomozás. A rendőrség minden fáradozása hiábavaló volt. Gyilkossági ügyekben úgy van az, hogy ha az első negyvennyolc órában nem sikerül a helyes nyomra beállani, akkor a legkitűnőbb rendőrség is kudarcot vall. Tárgyi bizonyítékot a két gyanúsított ellen nem találtak ... így hát a sajtó, a közönség és nehéz szívvel a rendőrség is besorozta a yorki rejtélyt az úgynevezett kideríthetetlen bűnügyek csoportjába ... Vin. FEJEZET John, szivem, Isten Veled! Azon a napon, amikor Johnt fölmentették és ő a kiváncsiak több százra rugó sorfala között elhagyta a törvényszék épületét, én már annyira felépültem, hogy az ágyamat is elhagyhattam és rövid sétát tehettem a szobámban föl és alá. Két- hárora nap alatt pedig rohamosan megerősödtem és újból hinni és reménykedni kezdtem. Csak az bántott, hogy John még mindig távol van, de ezzel az érzéssel is meg tudtam küzdeni, mert úgy reméltem, hogy Johnnak sikerült James papa szivét meglágyítania és az öregek hajlandóságot fognak mutatni irányomban. Akkor pedig minden jóra fordul... Hét vége volt éppen, a karácsony előtti hétnek vége ... közeledik Christmas ünnepe ... A szeretet ünnepe ... Vájjon viszontlátom-e Johnt akkorra? Emlékezem pontosan: csodálatos szép decemberi délelőtt volt. A levegő teljesen tiszta, a köd már a kora reggeli órákban szétfoszlott, az ég valami áttetsző halványkékben ragyogott. A park hatalmas fenyőinek gallyain rétegben állott |a frissen hullott hó, nagy fekete madarak szállták meg csoportostul az ágakat és hangos káro- gással örvendeztek a nap ragyogásának. Én az ablak mellett ültem és fehér gyapjutakaró borította térdeimet. Valami szentimentális regényt olvasgattam örök, sírig tartó szerelemről és csak természetes, hogy kis idő múlva kihullott a könyv a kezemből és Johnra gondoltam. Valami megfoghatatlan rémület szállotta meg a szivemet, mert tulajdonképen most jutottam először teljes tudatára a szörnyű helyzetnek, amelybe jutottunk. Az idegrendszerem — úgy látszik — visszatért a normális állapotba és kezdett reagálni az élet valóságos tényeire. Betegségem alatt úgy éltem, mint az afrikai strucc, amely fejét a homokba dugja és azt hiszi, hogy ha ő nem lát senkit, őt sem veszik észre ellenségei. Napok óta nem láttam Johnt és most hirtelen arra kellett gondolnom, hogyan történt, hogy elutazott szüleihez, akik eddig annyira engesztelhetetlenek voltak? Mi történhetett, hogy Sir James szive egyszerre újból a fia felé hajlott? Senki nem beszélt nekem idáig a Johnt ért kellemetlenségekről és bajokról, de a szerető női szív ösztönével most megéreztem, hogy John nagy bajba került és ez a baj, veszedelem nemcsak őt érinti, hanem végzetesen kihat rám is. Napok óta a virágküldeményei is elmaradtak és levelet sem küld. Talán ámítanak engem és John nincs is a szüleinél, hanem valahol másutt . . . Valami borzalmas helyen, talán a börtön cellájában. Ekkor még nem tudtam semmit az elmúlt napok izgalmas eseményeiről, nem tudtam arról, hogy John tényleg a börtönben ült, bíróság előtt állott, hogy meg is volt a tárgyalás, amelyen kiderült az ártatlansága . .. Csak annyit éreztem, hogyha John nincs a közelemben és nem ad élet- jelt magáról, akkor valami nagy bajnak kell lennie... De bármennyire riasztóak voltak ezek a gondolatok, szervezetem már kibirta őket, sőt igyekeztem bebeszélni magamnak, hogy teljesen egészséges vagyok és erősnek kell lennem, mert az élet — úgy látszik — nem csak örömökből, hanem küzdelmekből is áll, amelyekre fölvérte- zettnek kell lennünk. Ez a betegség jó tréning volt, amely megedzett az élet további nehézségeire. Bármi történjék is, erős leszek és nem engedem, hogy a ayöngeség leverjen a lábamról, mint akkor, amikor Johnnak a leginkább lett volna szüksége rám, — határoztam el magamban ... Mindjárt alkalmam is nyílt arra, hogy lelkemnek ellenálló képességéről bizonyságot szerezzek, Mert amint most újból kitekintettem az ablakon, olyasvalamit láttam, ami ugyancsak próbára tette idegeimnek ellenálló erejét. A villa vasrácsos kaouja előtt kocsi állott meg. Az első pillanatban fölujjongtam, talán John az, aki most visszatért hozzám, hogy együtt töltsük első karácsony esténket. Igazán már gondoskodnom kellene karácsonyi ajándékról, hiszen most bő-, kezüen ajándékozhatom meg Johnt, kezemben van az a hatalmas összeg, amit ékszereimért kaptam. Mit kellene vásárolnom? De — jaj — nem John volt az, aki kiszállott a kocsiból. Az első pillanatban ráismertem. Karvaly. Nagyon elegáns volt, vadonatúj városi bunda rajta, cilinder a fején, úgy nézett ki, mint az előkelő gentleman, aki látogatást tesz egy ismerős angol főrendi családnál... Mit akar Karvaly, mit keres itt? A végzet embere nyugodt, biztos léptekkel közeledett a kastély bejárója felé és én ezalatt igyekeztem erőt venni feltörő gyöngeségemen. Bármi történjék is, Karvalynak éreznie kell, hogy erős, fölvértezett ellenféllel áll szemben, akinél nem érheti el sötét céljait. . . Kis vártáivá megnyílt az ajtó és Christie, a komorna lépett be. — Egy gentleman akar Myladyvel sürgős ügyben beszélni. Itt küldi a névjegyét. Kezembe vettem az Ízléses kis kartont, amelyen hajszálvékony betűkkel állott a neve: Esquire Fernand Clarett. Sohasem tudtam meggyőződni arról, hogy Karvaly jogosan viselte-e az angol főúri rangjelzést. De annyi bizonyos, hogy föllépésében annyi biztonság, olyan előkelőség nyilatkozott meg, hogy bármely főrangú társaságban megfelelően tölthette be a helyét. Pillanatig sem gondolkodtam azon, hogy fogadjam-e, vagy nem. Ismernem kell a kártyáit, tudnom kell, mit akar, mik a szándékai? Eddig teljes tartózkodással viselkedett velem szemben és ezzel a magatartásával őszinte becsülésemet vivta ki. Hiszen voltaképen nagy csalódást okoztam neki. Sok költségébe kerültem és talán ennél is nagyobb bántalom érte azzal, hogy reám épített tervei kártyavárként omlottak össze. És ő mégis tartózkodó volt, meg sem próbálta, hogy közelembe férjen, nem zsarolt, nem fenyegetőzött. Igazán, mennyivel gentleman-like-bb '•olt a viselkedése, mint azé a szerencsétlen bükié, akinek halálkiáltása egy novemberi péntek éjjelen fölverte az Elms-villa kertjének csöndjét... (Folytatjuk.) 4 Az alvilág Irta: HARRY LESLIE regény
